Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-25 / 200. szám
196«. augusztus 2ö. 3 Csütörtök „A halászok édestestvérek, bárhol dolgoznak” Örö k hu r áts díj a dunai és a körös i kaldszők között TestlvéH CSmfcora1. Jó koma! Jó barát! __ Meiganmyi kedves j elzőt találnak egymásra a halászok, he találkoznak. Mindegy, hogy a Dunán, a Tiszán, a Balatonon vagy éppen a Körösökön halásznak. Ilyen bensőséges baráti kapcsolatnak lehettünk szemtanúi a minap, amikor Gyoméra, a Viharsarok Tsz-be érkeztek a bajai Üj Élet Tsz tagjai ta- palsztalatcsere-látogatásra. — A halászok édestestvérék, nyilag egyet, de úgy tudom, épül Gyulán is egy reprezentatív csárdájuk, csak idő kérdése, hogy a szép terv megvalósuljon. Menet közben megnéztük a szarvasi Kísérleti Halastavakat is, ott is sok jót, szépet, hasznos dolgot láttunk. A mostani látogatásunk fő célja azonban az volt, hogy aláírjuk a testvérszövetikezeti szerződést. — Mi nagy örömmel fogadtuk a dunai halászok kezdeményezéA dunai halászok a nagyhálós halászatot tanulmányozzák a Körösön. bárhol dolgoznak — vélekedik erről Felvidéki István, a bajai Üj Élet Htsz elnöke. — Mi a Dunán, ők a Kőrösökön halásznak, de ősi halászdinasztáa tagjai hasznosítják itt is, ott is az apáról fiúra szálló szakma sze- retetét, aprólékos fogásait. Mi sét és szívese«, írjuk alá a szerződést — avatkozik a beszélgetésbe Bujdosó Imre, a Viharsarok Htsz élnöke. — Példaképünknek is tekinthetjük őket, hisz a pártkongresszus tiszteletére már teljesítették éves tervüket. Torony iránt Üj szakmunkások Néhány nappal ezelőtt harminckét szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás tett vizsgát Eleken a szakmunkástanuló-iskolában. Valamennyien a felnőtt generációhoz tartoznak. Korábban vállalták: napi munkájuk mellett 450 órán át elméleti képzésben vesznek részt, hogy a szakmával kapcsolatos 1 egfontosabb tennivalókat megismerhessék. Rózser László, a vizsgabizottság elnöke, Kárpáti József, a szakmunkástanuló-iskola igazgatója, Frankó János, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főállattenyésztője, ozabó Lajos, az Állattenyésztési Felügyelőség vezető beosztású dolgozója arról győződhetett meg, hogy Kára Menyhért csoportvezető szakoktató irányításával jól felkészültek további munkájuk ellátására a termelőszövetkezetek fejőgulyásai. Augusztus 19-én ugyancsak Eleken 31 termelőszövetkezeti betanított szakmunkás tett vizsgát a sertéstenyésztésből. A vizsgabizottságnak Csomós István, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának vezetője volt az elnöke. A felkészülés ennél a csoportnál is igen jó volt. Nincs az országban még egy olyan gavallér vállalat, mint amelyik olaj és földgáz után kutat Pusztaföldvár környékén. Hogy miért? Ha alkalomadtán kárt tesznek a mezőgazdasági kultúrákban, busásan fizetnek. A toronyiránti közlekedés nem lehet indokolt, különösen akkor nem, ha nem mentési munkáról van szó! Vagy itt egész éven át mentenek? A kérdés csupán az, akkor miért építették ki az üzemi úthálózatot? Bár igaz, a műúton való közlekedés után nincs kártérítés. Meg ott a kerék is gyorsabban, köny- nyebben forog, mint a friss szántásban vagy éppen az érlelődő vetésben. Ha csak jó úton használnák a gépkocsit, valószínű, tovább tartana. De ez nem számít! Az utóbbi időben már nemigen akad gazdája a termés oktalan tiprásának. Érthető ez, hiszen a vállalatnak is évről évre tetemes az ilyen fizetnivalója. Éppen ezért a gazdasági vezetés felszólította a mezőgazdasági üzemeket: jegyezzék fel a tilosban járó gépkocsik számát! Más nyelven, a vállalat vezetői még mindig nem bírnak el az egyes toronyiránt járókkal, s kérik a környékbeliek segítségét a „tettesek” kézre kerítésére. A „hajsza” természetesen így most már közösen tart. Csakhogy a gépkocsi fürgébben jár a barázdában, a kendertáblában, a kukoricatáblában, mint maga az ember. Meg porolnak is, sárral fröcskendezik be a rendszámot, s hiába van. a szerencsétlen „fejvadásznál” ceruza meg notesz, mit jegyezhet fel egyáltalán? Azután meg igen sok toronyiránti utat csinálnak este és éjszaka. Vajon ki az, aki évek hosszú során át bírja ideggel, erővel az éjszakai és a nappali kárfigyelő szolgálatot? így hát nem véletlen, hogy a környék lakossága kezd beletörődni a vállalat egyes dolgozóinak lelket- lenségébe. Csakis ezzel magyarázható, hogy mind kevesebb gondot fordítanak a kezelésükben levő föld hasznosítására. A társadalomnak egyesek tehát feleslegesen többrendbeli veszteséget okoznak. Eltapossák a megtermett értéket, a kenyeret. a húst. a tojást, a zöldséget. A kártérítés révén termelési érték fedezete nélkül jutnak egyesek igen jelentős bevételhez, ami végső soron a forint vásárlóerejének gyengítéséhez vezethet! Ez a dolog közgazdasági része. A politikai oldala viszont ennél jóval több. Sajnos, a vállalat vezetői és dolgozói ezzel nem minden esetben számolnak. Végtére is összhangba kellene hozni a vállalat és a termelőüzemek érdekét, hiszen nem olyan gazdag a mi országunk, hogy megengedje magának Délkelet-Tiszántú- lon az egyik legtermékenvebb táj — Kaszaner, Pusztaföldvár, Orosháza határában — a termőföld terméketlenül hagyását! Dupsi Károly Terven felül 200 hízóit sertés és 1 millió forint értékű vöröshagyma Kiegyensúlyozott a termelés a tótkomlósi Haladás Tsz-ben Ebben az esztendőben 60 va- vetkezetben 120 mázsa holdan- nyésztésre kiváló minőségű anyagon kenyérgabonát adott az ál- kénti átlagtermésre számolnak. Az ; got neveltek, de a testvérszövetlamnak a tótkomlósi Haladás Termelőszövetkezet. Ezzel gabonaértékesítés! tervét 250 ezer forinttal túlteljesítette. Annak idején, amikor- a Magyar Nemzeti Bank az első féléves gazdálkodás tervszerűségét ellenőrizte, mindössze 108 ezer forint többletbevételre számoltak. A gabonaértékesítési tervet azért teljesítették túl, mert időben betakarítottak és olyan jó minőségű búzát arattak, csépeltek, melynek fajsúlyáért a terményfelvásárló vállalat külön fizetett. Mindezt az eredményt a tervezettnél 32 holdan kisebb területen érték él. (A tavaszi belvíz ugyanis ekkora területen kipusztította a vetést.) Felvidéki István, a bajai Üj Élet Htsz elnöke aláírja a szerződést. Mellette Nagy Sándor, megyénk halászati felügyelője, bal szélen Bujdosó Imre, a gyomai Viharsarok Htsz elnöke. A dunai halászok sem maradnak „adósok” a válasszal. Jól tudják, hogy a körösi halászoknak sincs nagyobb nyílt vízi területtel rendelkezünk, a tavas halászatban pedig a gyomaiak a nagyobbak. így azt hiszem, egálban vagyunk. Mindenesetre a barátságunk eddig is sok jót hozott a „konyhára”, ezentúl még többet várunk tőle. A két szövetkezet vezetői rendszeresen eljárnak egymás zárszámadó közgyűlésére, tudnak minden fontosabb eseményről, segítenek egymásnak, ahol csak lehet. Most azért jöttek többék között, hogy megnézzék a Körösökön a nagyhálós halászatot, a tavon az elektromos halászatot, amelynek hazai viszonylatban egyik kezdeményezője, nagy szakértője épp Bujdosó Imire, a gyomai Viharsarok Halászati Tsz elnöke. — A csárdaüzemeltetésben is szerzünk jó tapasztalatokat egymástól — folytatja Felvidéki István. — Mi két csárdát üzemeltetünk, a gyomaiak pillanatszégyenkeznivaló j uk, ebben az évben minden hónapot rekorderedménnyel zártak. Első féléves tervüket nem kevesebb, mint 180 százalékra teljesítették. Summa summárum: tanulhatnak egymástól... A közös gazdaság 11 holdon máktermesztéssel is foglalkozott. Bevételük 134 és fél ezer forint lett. A tervet 100 százalékkal túlteljesítették. A gyümölcstermesztési üzemágban 100 ezer forint bevételkiesést várnak, mivél a fák egy része a kedvezőtlen időjárás miatt virágzás idején nem termékenyült meg. Az őszi betakarítási növények közül a 220 holdon termesztett étkezési hagyma 1 millió forint többletbevétellel kecsegtet. A szöA BÉKÉS MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT KÖZPONTJA ruházati es vegyes iparcikkek árusítására mozgóárusokat keres Árusítás: Békéscsabán, Gyulán, Orosházán. Szarvason és Békésen. Megegyezés szerinti jutalékos fizetés. Jelentkezni lehet Békéscsabán. Szent István tér 9, 85065 eddigiek szerint az étkezési hagyma 65 százaléka I., 35 százaléka pedig III. osztályú. Az állattenyésztésben kiemelkedő eredményt érnek el a sertés- hizlalásban. A tervezett 1800 hízó sertés helyett 2000-et értékesítenek 105 kiló darabonkénti élősúly helyett 125—135 kilóval. Így ösz- szesen 800 ezer forint körüli többletbevételre számolnak. Tehéntejből 100 ezer forint terven felüli bevételt érnek el. Ugyanakkor a marhahizlaláson 100 ezer forintot veszítenek, mivel a tervezett 210 szarvasmarha helyett 195-öt értékesítenek. A tenyészállatnevelés ebben az esztendőben csaknem félmillió forint tervkieséssel jár. Továbbtekezetek és az állami felvásárló szervek a tenyészanyag után nem érdeklődnek. Ha év végéig to- vábbtenyésztésre nem tudják az állományt értékesíteni, akkor felhizlalják és vágóra adják el. A Haladás Termelőszövetkezet 1966. évi gazdálkodására a terv szerinti kiegyensúlyozottság jellemző. Ezt tükrözi az is, hogy a tagság jövedelmére tervezett 9 millió forint részesedés biztosított. A közös gazdaság változatlanul folyósítja a 13 forint munkaegység- előleget, s év végén, ha a betakarítással jó ütemben haladnak, a tervezett 38 forint munkaegységenkénti részesedés is meglesz — tájékoztatta szerkesztőségünket Lóczi Pál, a szövetkezet elnöke. fi Békéscsabai Konzervgyár a paprikacsumázás idejére egyműszakos munkabeosztással 0 nődolgozókat vesz fel Munkaidő 6-tól 2-ig. Felvételhez az alábbi okmányok szükségesek: Munkakönyv, MIL-lap, társ. bizt. igazolvány, tanácsi igazo- - lás, egészségügy^ könyvecske érvényes vér-, tüdő- és bacilusgazdavizsgálati eredményekkel. 85027
