Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-24 / 199. szám
3 Szerda jö'j« üiigusz.us 24. T&CV' : aratási verseny kombájnosai MEGYIK SÁNDOR 3® Orosházi Gépjavító Állomás dolgozója 191 vagonos teljesítménnyel az első helyezett. SÍ5EBENI LAJOS a Mezé kovácsházi Gépjavító AMomás komtoájnosa 135 vagon terményt takarított be. Második. KORMÁNYOS JÓZSEF az Orosházi Gépjavító Állomás kombájnosa 111 vagonos teljesítménnyel a harmadik. i FÓRJÁN LÁSZLÓ a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás dolgozója magyar gyártmányú kombájnnal 56,33 vagon gabonát takarított be. Vajon hol mn az ember teljesítőképességének felső határa? Időszerű ez a kérdés most, az aratás befejezésekor. Az 1966-ban elért betakarítási eredmények ugyanis meghaladták az 1963. évi legjobb teljesítmények kétszeresét. SZK típusú kombájnnal András Mihály, a Szarvasi ÄMC dolgozója 1963-ban 83 vagon gabonát csépelt. Megyik Sándor viszont a tavaly 162,5 vagonos teljesítményét az idén 191 vagonra növelte. A versenyben azonbai\ nemcsak Megyik teljesítette túl korábbi eredményét, hanem valamennyi kombajnos. E nagyszerű és egyben dicséretes munkának köszönhető, hogy megyénkben az aratást, csép- lést az előző évekhez képest három; héttel korábban, jó minőségben befejezhették. A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának aratási mun ka verseny felhívása kedvezzen realizálódott. Az eléri helyezések utáni versenydijakat a következő hetekben megkapják mindazok, akik a nyári kampánymunkában a legjobb eredményt érték el. ANTAL MIHÁLY i Mezőhegyest Állami Gazda- ág kombájnosa 106,08 vagon teljesítményt ért el. HARiGITTAI PÁL a Mezőhegyest Állami Gazda Hazai és világpiac Hazánknak jelentős érdekei ítására minden lehetőség megvan, fűződnek ahhoz, hogy kihasznál- | hiszen az importhoz szükséges ja a nemzetközi munkamegosz- 1 deviza megszerzése „draga” pénz- tásban és a sokoldalú külkeres- ! be kerül, az importtól származó kedelmi kapcsolatokban rejlő le- j berendezések, gépek, anyagok hetőségeket. Ezért fontos, hogy után is eszközlekötési járulékot, piacképes, jó áron értékesíthető j kamatot kell fizetni, termékeket gyártsunk a kivitel Azzal azonban számolni lehet, céljaira és ugyanakkor ésszerű- : hogy a reformot követő időszakén helyettesítsük a hazai terme- j ban még hatni fog a ..hiánylést ott, ahol az import gazda- j pszichózis” és a vállalatok eddig ságosabb. Ezt esí* úgy érhetjük ! szűkösen kielégített importszük- el, ha a hazai és a külföldi pia- ségletüket egyszerre nagy meny- cok pozitív hatasai fokozottan | nyiségben igyekeznek- fedezni. A hatnak a belföldi termelőkre. Az I népgazdasági és ezen belül a új gazdasági mechanizmus szer- ; rendelkezésre álló devizahely- ves kapcsolatot teremt a belső í zetre való tekintettel átmenetipiac és a külföldi piacok között, leg korlátozni kell az importot jennek megfelelően csökkenteni kell a hazai termelés túlzott kényelmességre csábító védettségét (hatásági engedélyekkel, kontingensek megállapításával stb.). Az elmondottakból kiderül, és a nemzetközi ■ verseny ösztön- hogy döntő dolog a termelés, az ző hatását fel kell használni a export és az únport gazdasági műszaki haladás, a sped aid záció egységének megteremtése. fimel- gyorsítasara, a minőség javító- lett szóba jöhetnek újszerű szer- sára. I vezeti megoldások is. Ezeknek is Milyen eszközökkel érvényesít- í azt a célt kell szolgálniuk, hogy hető a külföldi piacok kedvező j a külföldi piacok pozitív hatását hatása? Mindenekelőtt a terme- j jobban érvényesíthessük a vállalót a külföldi piacok hatásától eddig mereven elválasztó áVki- egyenlítési rendszer megszüntetésével és olyan egységes deviza- szorzók kialakításával, amelyek a , gazdaságos kivitelre és import- rdV illetve az importtal való ésszerű takarékoskodásra ösztönöznek. A devizaszorzók színvonala azt fejezi ki, hogy a népgazdaság egységnyi devizát átla..sss,;»»®.;1 vs»;.;:: 1 I KOMLÓCZKI JÁNOS a Szarvasi ÖRKI dolgozója 43,8 vagon gabonát takarított be ugyancsak magyar gyártmányú kombájnnal. JHI ÖKRÖS JÓZSEF a Dombegyházi Állami Gazdaeztmegyesi miami uazaa- a uomoegynazi miami luazaakombájnosa 96,91 vagon ság kombájnosa 81,33 vagon gabonát aratott, csépelt. mihmiát takarított he. gabonát takarított be, latok döntéseiben. Ezért indokolt esetekben a külkereskedelmi tevékenység szervezetileg is ösz- szekapcsolható a termeléssel vagy a belkereskedelemmel (a fogyasztási cikkek piacán). A szervezeti formák megválasztásánál mérlegelni kell a koncentráció fokát (ha több vállalat termeli ugyanazt az exportterméket, célszerűbb a® gosan milyen költségráfordítás ... , ... ... sál termei ki. Az így megállapí- ^gykez’ külkereskedelmi vallatott szorzó (a forint es a deviza !lat közbeiktatasa, mert így elaránya) minden behozott vagy kivitt árura egyaránt érvényes. A közvetlen piaci halasok úgy érvényesülhetnék, ha a jövőben a termelő vállalatok (és szövetkezetek) az általuk termelt és külföldön értékesített termékekért nem valamilyen hatósági arat, hanem a külföldi vevő által ténylegesen fizetett és az egységes devizaszorzóval átszámított forintárat kapják. Import, esetében a felhasználók ugyancsak a tényleges árait fizessék. Az export révén, elért nyereség a vállalati nyereség szervesf része, és így a kivitel gazdaságossága. az exportképesség fokozása vállalati érdekké lesz. ^Mindez nem zárja ki, hogy átmenetileg árki egyenlítéssel ne támogassunk bizonyos exportot. Egyes állami kötelezettségek teljesítése, bizonyos mennyiségű deviza megszerzése, stb. érdekében átmenetileg támogatni kell az extrát tevéken y seg egy részét. Azzal azonban, hogy e támogatás kifejezetten átmeneti jellegű lesz, arra ösztönözzük a vállalatokat, hogy olyan termékválasztékot alakítsanak ki, amely az érvényes devizaárakon, is gazdaságos. kerülhető, hogy a hazai vállalatok a külföldi piacon egymással korakurráljanak; ellenkező esetben megadható az export és az import joga is), a külkereskedelmi kapcsolatok jellegét (pl. a szocialista országokban általában specializált kereskedelmi vállalatok bonyolítják le az áruforgalmat). az ágazat sajátosságait stb. Általában célszerű, ha a külkereskedelmi forgalom nagy részében fenntartjuk a specializált külkereskedelmi vállalatokat. A lényeg ugyanis a gazdasági kapcsolatokon és az érdekeltségben van. A termelő és a külkereskedelmi vállalat közö^ érdekeltségének megteremtésére igen előnyösnek ígérkezik a bizományost rendszer. A külföldi piacok hatásának fokozott érvényesítése nem jelentheti azt, hogy a belföldi piacot vagy bizonyos termelési ágakat kiszolgáltatunk a világpiaci erők játékának. Ezért a külkereskedelmi tevékenység közpon ti szabályozása a népgazdaság érdekéből, a belső piaci egyensúly biztosításából indul ki. Ebből a szempontból szabályozzák a de- vizaszorzókat, a jövedelmelvo- nást, az ártámogatást, az árakat i stb. Aktív kereskedelempolitiAz import esetében lehetővé j kai szerepet kell betöltenie a válik — az önálló vállalati gaz- j vámrendszernek. Az állam ható- dálkodás feltételeként —. hogy a j sági engedélyhez köti a kivitelt vállalatok időben, a kellő meny- j ás a behozatalt és kivételes ese- nyiségben és minőségiben hozzá-1 tökben az irányító szervek utast- r járulhassanak a szükséges im- jj tás formájában is érvényes!the- porttermékekhez. A gazdaságilag f Uk az országos érdekeket, megalapozatlan ígéretek elhárí- i Dr. Varga György Szilva-gépsor készült a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár az alma-, barack-, paradicsom- és papri- kaosztályozók után az idén szilva-gépsor kísérleti példányát bocsátja a mezőgazdaság rendelkezésére. A mezőgép- és malomgépfejlesztő intézetben tervezett berendezés óránként 20—25 mázsa szilvát ürít ki a ládákból, tisztítja, osztályozza és kézi csomagoláshoz" készíti elő a gyümölcsöt. A szilva-gépsor iránt már csehszlovák és jugoszláv szakemberek is érdeklődőéit.' /
