Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-23 / 198. szám

Serdülő üzem férfisorban

WG6. augusztus 23. ^

Bezárta kapuit a nie<$i/ci ipari és újítási kiállítás

15—16ezer látogató—Kiosztották a legszebb termék kiállítóknak és a legjobb újítóknak a díjakat és az okleveleket

Valószínu, hogy a megyében nincs még egy olyan fiatal üzem, mint a Békéscsabai Gépjavító Állomás. 1963-ban. amikor alakult,! mindössze húsz műhelymunkás volt és hetven traktoros. A traktorosok géppel együtt átkerültek a körzet termelőszövetkezeteibe, a húsz műhely-munkásból pedig alig maradtak néhányan. Egy részük tsz-be ment, más részük az iparban helyezkedett el, mert a gépállomások átszervezéséről hozott határozat lényegét nem ismerték kellően. Azt gondolták, ha a gépek a tsz-ek tulajdonába mennek, rájuk a gépállomáson nem lesz szükség.

— Ma három év távlatából látjuk, a gépjavító állomásokra s-eatokival nagy szükség van — mondja Komlódi István főmérnök. — Gondoskodnunk kell a körzet tér-, métosaovetkezeteiben üzemelő csaknem 300 traktor és több száz munkagép üzemben tartásáról. Ugyanakkor az orosházi és a szarvasi testvérállomással kooperációs javítási szerződésben állunk. Mi javítjuk az MTZ-trakto- rokat, ők pedig a láncosokat és a Zetor-családot. Fenntartunk egy motorcserés részleget. A gépjavító vállalatoknál felújított traktormotorokat Békés megyében mi tároljuk s adjuk tovább. Szerveztünk egy erősáramú és egy gyengeáramú, megyei jellegű villamos- szerelő részleget is. Az egykori húsz műhelymunkás helyén ma már 430-an dolgoznak.

A három évvel ezelőtt

szerveződött üzemben a dolgozók 70 százaléka 30 évnél fiatalabb. A szerelők jelentős része érettségi vizsga után tanulta a szakmát,

. másik része pedig valamelyik technikumiban 'ezekben az években egészíti ki tudását.

— Hogyan kerültek a dolgozok a gépjavító állomásra? — érdeklődöm Stefanik Andrástól, a párt- alapszervezet titkárától.

— Barátok, ismerősök és újsághirdetés útján. Többen kész szakemberként jöttek, de jócskán voltak, akik itt tanulták a szakmát. Egyik évről a másikra bizony nehezen formálódott a gárda. Voltak, akik tőlünk többet vártak s csalódtak, itthagytak bennünket. Mások távozásának viszont mi örültünk. Most, hogy ilyen szép számban együtt vagyunk, lassan--összeszokunk.

é- A' szerelőcsarnokba megyünk. A

!>javí tószalagon egymás mögött

l'MTZ-traktorok sorakoznak, körü- í Jöttük olajos kezű emberek szor- 1 goskodnak. Herczeg Imre csoportvezető ai -(részleg munkájáról a következőket mondja:

— Tavaly a gépjavítás időszakában ‘mindössze hatvan traktort újítottunk fel, az idén viszont 140-et. Ez a szám is mutatja, hogy a szövetkezetek megkedvelték munkánkat. Hogy egyre jobb minőségben javítjuk a traktorokat, ezt az a tény is bizonyítja, 'hogy az idén a kijavított

IW traktor után kevesebb volt a reklamáció, mint tavaly.

Sietanik elvtárs megemlíti: Vaszkó Sándor vezeti a szerelőműhelyben dolgozók pártcsopopt- jat. Szerény, kifogástalan szorgalmú, lelkiismeretes fiatalember. >0 év körüli. Ha eleget tett munkaköri kötelezettségének, vagyis ha jól működnek a porlasztók, sorra jarja a munkaasztalokat és segít szerelőtársainak.

Amikor ott jártunk, villannyal hegesztett. Így nem véletlen, hogy Herczeg Imre a fiatal Vaszkót munkája után a részleg égjük legjobb dolgozójaként jellemezte.

A munkában kibont akoznak az emberek erényei és hibái. Tavaly megesett, hogy a fiatalabb szerelők között afféle patópálos hangulat uralkodott. Egjmémelyik csavart nem húzták meg kellően. Azt mondták egymásnak, miért liheged túl a dolgokat, örüljenek a szövetkezetek, hogy ezt vagy azt még így is megcsináljuk. A részleg pártcsoportja felfigyelt a munkafegyelem lazítóira. Moj- disz József párttag, segédmunkás néhány szerelőt hanyag munkájáért a helyszínen figyelmeztetett. Aki mulasztott, pótolta a technológiai előírás szerinti feladatát. Kommunista munka volt ez, hiszen a gépjavító állomás szerelőit, akiknek egy része ' alig volt túl a serdülő koron, rövid időn belül férfi!ábra kellett állítani. A munka- és üzemi fegyelmet megsértőkkel szemben a törvény szigorát is alkalmazhatták volna. El is bocsáthatták volna embereket, de nem ezt tették. Bizalmat előlegeztek kivétel nélkül mindenkinek. És ez egymáshoz közelebb hozta az embereket.

Az a törzsgárdcr, amely az elmúlt három esztendő alatt eggyé

A kardoskúti általános iskolában eddig nem volt folyó víz a tanulók rendelkezésére. A községi tanács és az igazgató kezdeményezésére ebben az esztendőben 50 ezer forintos költséggel köz- művesítik az iskolát, s a gyermekek mind fogyasztásra, mind pedig tisztálkodásra folyó vizet használhatnak. A tervek már elkészültek, s előreláthatólag a víz bekötése december 31-ig megtörténik.

Szemléltető eszközökkel is gazdagodott az intézmény. Erre a célra 10 ezer forintot költöttek el. Ezenkívül az iskola meg a hozzá tartozó óvoda rádiót kapott, közös használatra pedig magnetofonnal gazdagodott a község két intézménye. Igényként jelentkezik egy tv-készülék. A tantermek számát is növelni szükséges a kardoskúti iskolában. Valószínű, hogy a Kossuth Tsz-től kapnak két helyiséget s ebből alakítják ki a tantermeket. Az átépítéshez

forrt a Békéscsabai Gépjavító Állomáson, most már egyre nagyobb feladatok ellátására is képes. Ahhoz azonban, hogy a dolgozók még jobban megértsék a közös célt. az üzem szakszervezetének és KISZ- szervezetének is javítania kellene munkáján. A .szocialista brigádmozgalom — amely jó eszköze lehet a törzsgárda műszaki szemléletének növelésére — a szakszervezetben még nem talált jó gazdára. A kiszesek között ugyan létrehozták a fiatalok műszaki tanácsát, de májüs óta megrekedt a munka.

— Szervezés dolga mindez —- vélekedik Kiss László művezető. Az emberek szívesen jönnek, ha műszaki tudásuk fejlesztéséről, vagy ha a munkaihely érdekében kell valamit tenniük. ■— A szerelőcsarnok mögé vezet. — A színt — mutat a magasba — mi csináltuk társadalmi munkában. A lakatosok már alig fértek el a műhelyben, most pedig itt a színben, melyet több ezer forint értékű munkafel a jani fisból állítottunk össze, kényelmesen dolgozhatnak, még csak az eső sem verheti őket.

A gépjavító állomás gazdasági munkája sokrétű. A pártszervezet ebben a labirintusban azért dolgozik jól, mert a gazdasági feladatok gyors, pontos megvalósítására, a termelőmunkához szükséges feltételek megteremtésére az üzem vezetőivel együtt munkálkodik. A pártmunka végső soron itt egybeesik a műszaki intézkedések lelkiismeretes végrehajtásának szervezésével. Ebben a mindennapos küzdelemben összeszoknak az emberek s itt is olajozottan működő mechanizmussá alakul az egész üzem.

Dupsi Károly

szükséges anyagok egy része megvan már. Eddig nem volt váltakozó tanítás az iskolában, s a két tanteremre azért van szükség, hogy ezt a következő tanévben is elkerülhessék.

Osztatlan sikert aratott az augusztus 13—21-ig Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnáziumiban és az MTH iparitanuló-iskolában rendezett megyei ipari és szakmaközi újítási kiállítás. Ezt bizonyítja az is, hogy a becsléseik szerint mintegy 15—16 ezren nézték meg a nyitvatartási idő alatt a kiállítást. A kettős ünnepen igen nagy volt a forgalom, mert mintegy négyezren keresték fel a kiállítótermeiket.

Augusztus 20-án délelőtt adták át valamennyi kiállító vállalatnak a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei Elnökségének és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának emlékokleveleit. Ugyanekkor adták át a legszebb kiállító vállalatoknak és a legjobb újítóknak a díszes okleveleket és díjakat. A vállalatok és újítók jutalmazására a MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács, a békéscsabai városi tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZÖV és a MTESZ megyei elnöksége alapított díjakat.

A díjkiosztáson megjelent Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bízóit faága ipari és közlekedési osztályának vezetője, a: MTESZ megyei elnökségénék alelnöke, Mitykó Mihály, az SZMT elnöke Lipták Pál, az SZMT titkára, Takács János és Kruzslitz Tibor, a megyei tanács osztályvezetői, Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei elnökségének titkára, Lipcsei Imre, az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetője, a vállalatok és ktsz-ek vezetői. Rövid ünnepi beszéd után Gyulavári elvtárs nyújtotta át a vállalatok és ktsz-ek képviselőinek a díjakat. Az első és második

helyezettek kristályvázát és díszes oklevelet, a harmadik helyezettek serleget és díszes oklevelet kaptak. Az állami vállalatok közül első díjjal a Békés megyei Vegyesipari Vállalatot, második díjjal a Kner Nyomdát, harmadik díjjal a Budapesti Bútoripari Vállalat Gyulai Bútorgyárát tüntették ki. A kisipari szövetkezetek közül első díjjal a Gyulai Fa- Fémbútoripari Ktsz-t, második díjjal a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-t, harmadik díjjal a Szarvasi Ruházati Ktsz-t jutalmazták.

A legjobb újítókat hasonló díjjal tüntették ki, s ezt Lipták elvtárs, az SZMT titkára adle át. Az, első díjat a Baromfiipari Országos Vállalat Békéscsabai Gyáregységének újítókoMektívája, Meszjár György, Keller Mihály, Csák vári Jánosné és Kopanyicza Judit újítása, a felső szalagpályás kövér baromfi feldolgozás érdemelte ki. Az újítókoliéktíva tagjait a kristályVázán és díszes oklevelén kívül személyemként is tárgyjutalomban részesítették. Második díjjal, s a vele járó kristályvázával és díszes oklevéllel Kopárdi Imrét, a Vizesfási Állami Gazdaság dolgozóját jutalmazták az összecsomósodott műtrágya őrlésére alkalmas berendezés újításáért. A harmadik díjat szintén újítókollektíva érdemelte ki. Serleggel és díszes oklevéllel az Orosházi Üveggyár újítókollektíváját, Czina Sándort, Kovács Zoltánt és Csorba Istvánt jutalmazták a keverék adagoló-berendezés módosítására kidolgozott újításukért. Ezenkívül nyolc újítót tüntettek ki oklevéllel.

P. P.

A GYULAI FA- ÉS FÉMBÚTORIPARI KTSZ

gyárt mányszerkesztésá és technológust rmun- * kakörbe szerkesztésben gyakorlott

vasipari

technikusit

azonnali felvételre koros.

Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Gyulán.

396

Műszaki fejlődés a tervidőszakban

^ műszaki fejlődés meggyorsítása egyik fő gazdaság- politikai célkitűzésünk. A harmadik ötéves terv előirányzott beruházásai és a termelés várható szerkezeti változásai is ebbe az irányba mutatnak. Az új ötéves népgazdasági terv a gyártmány- és gyártésfejlesztési feladatokat többnyire a vállalatokra, kutató- intézetekre bízza, sajátos eszközeivel viszont kedvező feltételeket teremt a műszaki haladás általános ütemének meggyorsításához. így biztosítja a műszaki fejlődés élvonalában álló, a hazai adottságoknak leginkább megfelelő ágazatok gyors előrehaladását, áz ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés korszerű technikai alapjainak bővítését, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését.

A kohászat megkezdi például a könnyű és középnehéz épület- szerkezeti anyagok, egyebek között a lemezből hajlított és lyukasztott, tetszés szerinti méretben összecsavarozható elemek gyártását. így a különböző csarnokszerkezetek (iparban, közlekedésben, mezőgazdaságban, raktározásnál) 50—70 százaléka majd termelékeny módon, előregyártott elemekből készülhet 1970-ben. A

korszerű nagyelemes építkezések aránya az 1965. évi 6 százalékról 70 százalékra növekszik az állami építkezéseken, elsősorban a hat új házgyár üzeflibe helyezésével. Az építőmunka mindinkább ipari .szerelőtevékenység lesz, biztosítja a beruházások gyors és olcsóbb kivitelezését. így időben termelni kezdhet majd a berentei PVC- üzem, a tiszapalkonyai polietilén üzem, a Tiszapalkonyai Polietilén Gyár, s más, a kőolaj és a földgáz feldolgozására épülő műanyag és műtrágyagyártó kapacitás, lényegesen bővítve a termelés intenzív fejlesztésében nélkülözhetetlen hazai nyersanyagbázist. Az egy lakosra jutó évi műanyag!elhasználás négy kilogrammról tíz kilogrammra emelkedik öt év alatt. A hagyományos importanyagokat: a fát, a fémet, a gyapotot, a gyapjút, a bőrt, stb. részben korszerű hazai műanyagok, műszálak, műgyanták váltják fel. Egyebek között mindez majd visszahat az építőipar és a kohászat további fejlesztésére.

jV agy természeti kincsünk, a bauxit termelésének és az alumínium feldolgozásának rohamos fejlesztése szintén a műszaki haladás irányába bővíti a

feldolgozóipar alapanyagbázisát. A gépipar gyártmányösszetétele ugyancsak a korszerű követelményeknek megfelelően változik. Gyorsgn növekszik a közúti járművek, elsősorban az autóbuszok,' az automatika-elemek, a szervezéstechnikai eszközök, a nehézhíradástechnikai berendezések, az anyagmozgató és mezőgazdasági gépek termelése. Népgazdasági méretekben szintén nagyarányú termelékenységnövekedést biztosít a szénhidrogének (kőolaj és földgáz) arányának növelése, az energiahordozók felhasználása, valamint a vasútvontatás diesele- sítése és villamosítása.

Az új ötéves terv tehát azokra a legfontosabb feladatokra összpontosítja a figyelmet, a szellemi és anyagi erőket, amelyek végrehajtásával meggyorsulhat népgazdaságunk általános műszaki fejlődése, néhány ágazat pedig a nemzetközi élvonalba kerülhet, biztosítva a gazdaságos export fokozását. Az ötéves terv fő irányainak és összefüggéseinek kidolgozásában a szakemberek ezrei vettek részt, s tíz- és tízezrei kell, hogy öntevékenyen közreműködjenek majd a végrehajtásban, s a vállalatok gyártmány- és gyártásfejlesztésében. E feladatok ellátásához nagyobb önállóságot, több lehetőséget, kedvezőbb feltételeket biztosítanak a vállalatoknak, a kutatóintézeteknek, az új gazdasági mechanizmus előKözmüvesítík a kardoskútí iskolát