Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-23 / 198. szám

395S, augusztus 23. 2 Kedd ■ - ■■ ■ - - - . V Köszön tjük a huszonkét éve felszabadult Romániát Harmati Sándor elvtárs ünnepi beszéde A rraiovai „Electroputere” Üzemek transzformátorcsar­noka. az ötéves terv Románia ipari vállalatainál a közelmúltban, tanulmányozták és megvitatták az ötéves (I960—1970) és a jövő éves terv kidolgozásá­nak kérdéseit. Az 1067. évi terv néhány táv­lati célkitűzése már most is lát­ható, Ugyanúgy, mint 1966. év* ben is, az 1067-es év előirányzata magasabb az ötéves terv átlagszá­mainál. így az 1966—1970 időszak első két éve során, a teljes idő­szak alatti beruházásra beterve­zett 4000 mw áramtermelésnek több mint a fele megvalósul. A jövő év során a galatti fémipari ■kombinát néhány áramfejlesztő egysége belép a termelésbe. Má­sik vonalon, Olteniátoan több föld­színi fejtésű lignit nagyüzem kezdi meg a termelőmunkát. Három nagy mútrágyakombinát fog üze­meim és a műszáltermelést Savi- nesti és Braila termelőkapacitásá­nak továbbfejlesztésével növelik. Az lÖ67-es év nevezetes lesz a mezőgazdaság fejlesztésére hozott fontos és haladást jelentő Intéz­kedéseiről úgy, mint különféle tí­pusú gépek és traktorok előállí­tása, valamint az öntözési mun­kák komplex megszervezése. Az üzemek és vállalatok közvet­len részvétele az ötéves terv kidol­gozásában, valamint a soron kö­vetkező évek számainak, részösz- szegeínek megállapításában ko­moly hozzájárulást jelentenek a román népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesí­tésében. Bukarest A Román Szocialista Köztársa­ság fővárosa, Bukarest azok közé a városok közé tartozik, amelyek az elmúlt két évtized során legtöb­bet fejlődtek, gyarapodtak, szépül­tek. A hatéves terv során (I960— 1963) számos ipari létesítmény gazdagította a fővárost, ötven új vállalatot és részleget építettek és indítottak be, másokat fejlesztet­tek és új felszereléssel láttak el. Ma Bukarest városban Valósítják meg az ország egész ipari terme­lésének csaknem egyötöd részét. A bukaresti ipari termelés vo­lumene tavaly 2,3-szer volt na­gyobb az 1951. évinél. 1944. augusztus 23 az a nap, amikor a szovjet hadsereg fel­szabadította Romániát és ami­kor a kommunista párt által vezetett hazafias erők megdön­tötték Antonescu fasiszta dikta­túráját;'» román nép legna­gyobb nemzeti ünnepe lett Románia felszabadítása a szovjet hadsereg által nemcsak az ország nemzeti felszabadítá­sát jelentette, hanem megte­remtette a kellő körülményeket és a feltételeket a szocialista or­szágokkal — köztük hazánkkal, a Magyar Népköztársasággal — való igaz testvéri együttműkö­désre. A földesurak és tőkések leverése teremtette meg a nép harcának kibontakozását, forra­dalmi jellegű reformok végre­hajtását. Lehetővé tette a nép­hatalom gyors kifejlődését és az áttérést a népi demokratikus rendszerre, a szocialista rend­szerre. A nemzetgazdaság fejlesztésé­re törekvő erőfeszítések kereté­ben a lakosság életszínvonalá­nak növelése első helyen állt. Ha csak az utóbbi hatéves terv sikeres befejezését nézzük, ez alatt az idő alatt 3 milliónál több városi és falusi lakos — az ország lakosságának egyhatod része — újonnan épült lakások­ba költözött. Csak a városok­ban állami alapból körülbelül 270 ezer lakást építettek, és so­rolhatnánk mindazokat a léte­sítményeket, emberi fejlődése­ket, amit a felszabadult 22 esz­tendő jelentett és jelent a szom­szédos testvéri Romániának. A romáh nép ma is nagy op­timizmussal fogadja az előtte álló 1967. évi tervet és lelkese­déssel fog hozzá a kitűzött fel­adatok megvalósításához. (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország ma már nem sze­gény ország. Megtalálta boldogu­lását a szocialista népek nagy családjában, a dolgozók szorgal­ma, becsületes munkája meghoz­ta eredményét. Harmati Sándor ezután a jövő feladatairól beszélt. A cél — pártunk VIII. kongresszusa út­mutatásának megfelelően — a szocializmus teljes felépítése. E korszakalkotó munka meggyorsí­tását célozzák a KB ismert hatá­rozatai a gazdasági építés és szer­vezés megjavításáról, a gazdasági vezetés reformjáról. E cél eléré­sének meggyorsítását célozzák majd a párt IX■ kongresszusán megszülető határozatok is. A gazdasági feladatok megoldá­sával egyidejűleg fokozni kell a politikai, ideológiai harcot is. El kell érnünk a nemzet igazi,' szo­cialista tartalmú egységét. Az ed­dig ismert legkorszerűbb társa­dalmat építjük, melyben az épi- tőmunka akkor halad előre jól, ha a korszerű termelőeszközökkel korszerűén. szocialista módon gondolkozó emberek dolgoznak. Életünk jobbá, szebbé, boldo­(Folytatás az 1. oldalról) megnyitója után Csákváry Já­nos, a SZÖVOSZ pártbizottságá­nak titkára, az ünnepi gyűlés előadója emelkedett szólásra. Beszédében elsőként köszön­tötte népünk és államunk ha­gyományos ünnepét, augusztus 20-át, majd összehasonlítást tett a mai és az úri Magyarország alkotmánya között. Mint mon­dotta, a magyar nép ezen a na­pon az igazság eljövetelét, a dol­gozó osztályok győzelmét is ün­nepli, hiszen az alkotmány tör­vénybe iktatásakor, tizennyolc év­vel ezelőtt kinyilvánították, hogy „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, amelyben minden hata­lom a dolgozó népé!” A Vihar­sarok mozgalmi múltjának emlí­tése után Csákváry elvtárs rá­gabbá tételének még egy feltéte­le van: a béke — folytatta a szó­nok. Aki a hazáját szereti, békét akar. Húsz évvel felszabadulá­sunk és a második világháború befejezése után, alkotmányunk ünnepén még erőteljesebben vall­juk, mint bármikor, hogy a béke, a szabadság ts a népek önrendel­kezési joga egy és oszthatatlan. Megbélyegezzük az Egyesült Ál­lamok vietnami agresszióját. A világ bármely részén támadják is meg ezen népjogokat, annyi, mintha minket is megtámadtak volna. Ezért követeljük, hogy haladéktalanul vessenek véget a vietnami agressziónak. Állítsák helyre e testvéri nép békéjét és ismerjék el azon jogát, hogy ön­maga dönthessen jövőjéről. Harmati Sándor befejezésül ezeket mondotta: — Nehéz har­cokban, szorgalmas és kemény munkában eltöltött húsz év áll mögöttünk. Ma szabad hazában élünk, amelynek írott alkotmánya biztosítja minden dolgozó ember jogát, legyen az magyar, délszláv, szlovák, román vagy német ajkú állampolgár. Eltökélten haladunk tovább az eddig járt úton egy még boldogabb élet felé. Pásztor Béla tért a becsülettel elvégzett három­éi ötéves terv eredményeinek, iparunik és mezőgazdaságunk helyzetének ismertetésére. El­mondotta, hogy a magyar ipar 1949 és 1964 között több mint négy és félszeresére növelte ter­melését, a Békés megyei ered­mény pedig még ennél is jobb. Az ország nemzeti jövedelme 1964-ben 3,2-szerese volt az 1938. évinek, a nemzeti vagyon pedig 1948—64 között több mint két- •szeresére növekedett. Az elmúlt másfél évtized alatt az állam be­ruházásokra 450 milliárd forintot fordított. Nemcsak az ipar, de a mezőgazdaság is átalakult az elteli időszak alatt, nagyüzemivé vált a földeken a termelés. Békés megyében a II. ötéves terv végére közel 170 termelő­szövetkezet működik 83 ezer tag­gal, a jelenlegi évi jövedelem pedig 15 ezer forint személyen­ként. Az állam minden téren se­gíti a t&z-eket hitellel, s erköl­csi támogatással egyaránt. Az előadó ezután a szövetkeze­tek második fajtájával, a magyar fogyasztási, beszerző és értékesí­tő szövetkezetekkel, azaz a föld­művesszövetkezetekkel foglalko­zott. Ezek létjogosultságát és hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több mint két­millió tagot számlál, s a belke­reskedelmi forgalom 30 %-át bo­nyolítja le. Megyénkben 38 ftnsz dolgozik, összesen 137 ezer tag­gal. A kisipari termelőszövetkezetek­ben 200 ezer egykori kisiparos alkot egységes szervezetet. Az OKISZ V. küldöttgyűlésén meg­állapították, hogy a IV. ilyen .gyűlés óta évente egymilliárd fo­rinttal emelkedett termelésük és 1985-ben elérte a 15,9 milliárd forintot. Befejezésül Csákváry elvtérs összegezve szólt a különböző szövetkezetek értékes és sokolda­lú munkájáról, népgazdasági je­lentőségükről, az MSZMP IX. kongresszusára való készülésről, a gazdasági reformról. T. I. A bukaresti „Augusztus 23" üzemekben különféle gépeket és berendezéseket gyártanak. A Bukarestbe tartó utast felejthetetlen lát­vány fogadja, amikor vonata leereszkedik a Kárpátok lejtőiről. A gabonatábláktól arányló Baragánt fekete olajfú­ró tornyokkal tűzdelték tele, Ploesti előtt pedig ezüstösen csillogó óriási desztillációs tornyok kápráztatják el a távol­ról érkező utast, Ez Bra- zi, a Román Szocialista Köztársaság olajipará­nak új fellegvára, s egy­ben a román olajipar és az ország gyors fejlődé­sének szimbóluma. Bra- zi — a kőolajipari kom­binátok kombinátja. Amikor az évi 3 millió tonnás kapacitású lepár­lóberendezéshez érkez­tünk, a ploesti olajmú- zeumban látható kere­kes kútra és arra az ola­jos vödörre gondoltam, amellyel néhány évti­zeddel ezelőtt ezen a vi­déken felszínre hozták a „fekete aranyat". . Es eszembe jutott Ro­mánia egyik legöregebb Olajország fényei emberének, a 117 esz­tendős Margosian Par- secnek elbeszélése az ország régmúlt idejéről, amikor a parasztnak annyi pénze sem volt, hogy a földből szinte szabadon feltörő olajból mécseshez valót vásá­roljon ■.. De nem is kell olyan messzire visszate­kinteni, hogy érzékel­tessük, micsoda iramban hagyta maga mögött szomszédunk a földesúri múltat, a szegénységet. Sokfelé jártam, román földön. Gáláénál, a nagy acélkombinát építkezé­sének ' kezdetekor egy fiatal exkavátoros, ami­kor gépével az első „ka­pavágást" megtette, le­hajolt a földre és zseb­kendőjébe szórt belőle: ezt vette emlékbe a szü­lető óriásról ■.. Láttam a tengerparti szálloda­sorokat, Bukarest új la­kótelepeit. Az egyikben muzsikusokról nevezték el az utcákat. Ott láto­gattunk meg egy zenei elemi iskolát. Es hány ilyen iskola van ma Romániában — a Duna- deltától a Vaskapuig, ahol most jugoszláv— román összefogással Európa egyik legna­gyobb vízi erőműve épül. Amikor az öreg Margo­sian Parsec gyerek volt, kevesen járhattak isko­lába. De még huszonkét esztendővel ezelőtt, amikor — 1944. augusz­tus 23-án a román nép fegyvert ragadott, hogy az előrenyomuló szovjet seregekkel együtt kiűzze az országból a fasisztá­kat — Romániában nem jutott mindenkinek ci­pő, s csak kevés faluban volt villany. Huszonkét esztendő alatt Románia a fejlett energetikával rendelke­ző európai országok közé küzdötte fel ma­gát. Ma az ország erő­művei több mint 15 milliárd kilowattóra energiát szolgáltatnak — csaknem tizennégyszer annyit, mint a háború előtt. És ehhez további ötmilliárd kilowattórát ad majd a vaskapui óriás. Olajország fényei a villamosítás szikráival együtt mutatják a ba­ráti román nép építő­munkájának sikereit. Egy évvel ezelőtt — a felszabadulás óta eltelt huszonegy esztendő méltó betetőzéseként — elfogadták az új alkot­mányt, amelyben az or­szág neve: Román Szo­cialista Köztársaság. Ez is jelzi a haladás min­den igaz hívének örö­mére, hogy a szocialista termelési viszonyok győ­zelmet arattak Romá­niában, amely a szocia­lista államokkal együtt halad a kommunizmus felé. S. T. Megyei szövetkezeti nap Tótkomlóson

Next

/
Thumbnails
Contents