Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-16 / 193. szám

1!X>6. augusztus 16. Kedd Párttaggyűlés előtt a kondorosi Dolgozók Tsz-ben Ezen a héfen megkezdőd­nek a taggyűlések, melyen az alapszervezetek a Központi Bi­zottság okmányait, a kongresszu­si irányelveket és a módosított szervezeti szabályzat tervezetét vitatják meg. Ez alkalommal ke­rül sor a jelölőbizottság elnöké­nek és tagjainak a megválasztásá­ra. A szarvasi járási pártbizottság nemrég megtartott kibővített ülé­sén kapták meg az alapszerveze­tek titkárai az utolsó eligazitást. Ezt követően a kondorosi Dolgo­zók Tsz pártalapszervezet vezető­sége a pártcsoportvezetőkkel együtt megtárgyalta a tennivaló­kat. Jenei Sándor párttitkár nagy vonalakban ismertette a kong­resszusi irányelveket, részleteseb­ben pedig a módosított szerveze­ti szabályzat tervezet azon részeit, amelyek eltérnek a jelenlegi­től. A vezetőség a taggyűlés idő­pontját 19-re tűzte ki, a pártcso- portértekezletekét tehát legké­sőbb 18-án kell megtartani, hogy a párttagok már tudják, mit tartalmaznak a Központi Bizott­ság okmányai. Enélkül nem ala­kulhat ki érdemi vita a párt poli­tikájának, tevékenységének egé­széről, s ami ugyancsak fontos, megkönnyíti az előadó munká­ját, mert így nem kell az anyag valamennyi kérdését ismertetnie, csak inkább a fontosabbakat, bo­nyolultabbakat és amelyek helyi vonatkozásúak is. Kovács Sándor az irodai, Németh Sándor a kertészeti, Var­ga Mihály pedig a 4. számú üzemegységhez tartozó pártcsoport vezetője. Már mind a hárman áttanulmányozták a kongresszusi irányelveket és a módosított szervezeti sza • bályzat tervezetet. Arra nincs idő és nem is lenne helyes, ha az egészet felolvasnák a pártcsoport- értekezleten, ezért jegyzetet készí tettek, amely majd a tájékoztató vezérfonalát képezi. Segítséget' 'jelentett számukra, hogy a ve­zetőség megjelölte azokat a része­ket, amelyek külön figyelmet kívánnak. Bizonyára lesz olyan párttag, aki elkéri a KB okmányait tar­tartalmazó füzetet, hogy maga is elolvassa, tanulmányozza azt. Né­meth Sándor, a kertészeti párt­csoport vezetője ezt úgy tartaná helyesnek, ha hárman-négyen összeülnének és nemcsak elol­vasnák az anyagot, hanem meg is beszélnék az egyes részleteket. Már itt felvetődhet néhány gondo­lat, javaslat, amit a pártcsoport- értekezleten, vagy a taggyűlésen érdemes lesz megvitatni, esetleg előtte a pártvezetőségi tagokkal is meg lehet tárgyalni, hiszen na­ponta találkoznak egymással. A körülményektől és az idő­től függ, hogy hol milyen meg­oldást választanak. A lényeg az, hogy minden párttag lelkiismere­tesen készüljön a taggyűlésre, a hátralevő napokat használja ki arra, hogy megismerje a kong­resszusi irányelveket és a mó­dosított szervezeti szabályzatot, egyúttal pedig alkosson magában véleményt is róla. Az a pártcsoportvezetők tapasz­talata, hogy a kondorosi Dolgo­zók Tsz-ben a pártonkívüliek túl­nyomó többsége is egyetért a párt politikájával. Egyesek ugyan csak az életkörülményeik foko­zatos javulásán keresztül mérik ezt le, a legtöbben azonban meg- hányják-vetik a körülöttük vég­bemenő eseményeket, összefüggé­seket keresnek. Helyeslik a szár­mazás ‘ szerinti megkü­lönböztetés megszüntetését és azt, hogy az embereket kizáró­lag munkájuk, magatartásuk alapján ítélik meg. Határozottabb fellépést kívánnak a tolvajokkal, harácsolókkal, a társadalom ha­szonlesőivel, kártevőivel szemben. Általában megélénkült a politi­kai kérdések iránti érdeklődés a tsz-ben. Igen komolyan veszik a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyt is. A legutóbbi ér­tékelés kimutatta, hogy például a kertészet két brigádja, amely fej- fej mellett halad, eddig 7 száza­lékkal teljesítette túl a pénzügyi tervét. Az asszonyok, akik ottho­ni munkát is végeznek, sokszor hajnali 5 órakor kimennek, hogy az árut időben készítsék elő szál­lításhoz. A pártcsoportértekezleten szó lesz az oktatásról is. Időszerű kér- • dések tanfolyamára, gazdaságpo­litika.} tanfolyam mezőgazdasági tagozatára lehet jelentkezni, az üzemegységek központjában pe­dig televíziókörök alakulnak. A kommunisták mái' beszélgetnek a pártonkívüliekkel is, hogy minél többen kapcsolódjanak be az ok­tatás valamilyen formájába. A pénteki taggyűlésen vá­lasztják majd meg a vezetőségvá­lasztó taggyűlésre a jelölőbizott­ság elnökét és négy tagját, ami fontos része a vezetőségújjává- lasztás érdemi előkészítésének. Részükre csaknem egy hónap áll majd rendelkezésre, hogy elké­szítsék javaslatukat az új veze­tőség összetételére. Módjuk lesz, hogy beszéljenek a párttagokkal és valóban azokat javasolják, akiket a tagság a legalkalmasab­baknak tart a vezetőségbe. Érte azonban a pártcsoportoknak is előre fel kell készülniük, mégpe­dig olyan formában, hogy megér­tessék: a kommunistáknak köte­lességük, hogy véleményükkel, javaslatukkal elősegítsék a vá­lasztások sikerét. Most van annak az ideje, hogy értékeljék a párt­tagok, köztük a vezetők tevékeny­ségét is.’ Pásztor Béla Az íróasztalon innen és túl Több születés, kevesebb haláleset az első fél év statisztikai mérlege Ez év első felében — a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva — 74 százalékkal emelkedett a né­pesség természetes szaporulata — állapították meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal munkatársai, akik részletes demográfiai mérle­Nyugdíjastalálkozó Mezőhegyesen Htinya István, a MEDOSZ országos elnöke mondott ün­nepi beszédet Mezőhegyesen, hazánk legidő­sebb állami gazdaságában szom­bat este bensőséges ünnepséget rendezett a MEDOSZ és a gazda­ság vezetősége a nyugdíjasok ré­szére. Az idős munkásokat — akik közül 96-an itt születtek, itt ismerték meg a mezőgazdasági munkát, s nyugdíjas korukig itt dolgoztak — Hunya István, a MEDOSZ országos elnöke, a vi­harsarki földmunkásmozgalom jól ismert veteránja köszöntötte. Hunya elvtárs a nyugdíjasok kö­zött több.régi barátját, egykori harcostársát üdvözölhette. A gazdaság vezetői számot ad­tak a nyugdíjasoknak az évi bú­zatermésről, a várható eredmé­nyekről. Valamennyien érdekel­tek ma is a Mezőhegyesi Állami Gazdaság munkájában, hisz egy vagy több gyermeket, sőt sokan unokát is adtak &, gazdaság mun­káskollektívájába.’ Az idős nyug­díjasokat ünnepi vacsorán látták vendégül, s meghívták a felesé- -®eiket is a bensőséges ünnepség­re. Az öreg gazdaság egykori munkásai — akik 40—50 éven át dolgoztak a mezőhegyesi földe­ken, az ólakban, istállókban, az erdészetben — igen kellemes órákat tölöttek együtt. Késő éj­szakáig elbeszélgettek egymással és a gazdaság vezetőivel, a ME­DOSZ helyi, megyei és országos vezetőivel. Jólesett a figyelem, a róluk való szerető gondoskodás. — A — get készítettek 1966 első hat hó­napjáról. Az adatok szerint Ma­gyarország lakóinak száma június végén 10 179 000 volt. Több éves stagnálás után észrevehető emelkedést mutatnak az élve szü­letésekről szóló statisztikák. 1962- ben 130 053, 1963-ban és 64-ben évenként több mint 132 000, ta­valy 133 000 élve születés volt, ez év első felében pedig 71 594 új­szülött nevét jegyezték be az anyakönyvekbe. örvendetesen javuló tendenciát mutatnak a ha­lálozási arányszámok is — jó­részt ennek tudható be a termé­szetes szaporodás nagyarányú nö­vekedése. Sokéves tapasztalat, hogy a házasságkötések zöme az eszten­dő második felére jut. Tavaly például csaknem 90 000 ifjú pár állt az anyakönyvvezető elé, de kö­zülük mintegy 53 000-er. július 1-e és december 30-a között. Az idén június végéig pontosan 37 852 házasságkötés volt — s a fiatalok abban is hűek maradtak a ha­gyományokhoz, hogy legtöbben májusban fogadtak hűséget egy­másnak. AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT épületlakatos ipari tanulókat vesz fel Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán, Békéscsaba, Kazinczy utca 4. 67977 A napokban elintéznivalóm volt egyik tanácsunknál: a szo­bában, ahova benyitottam, négy nő ült az egymás mellé tolt asztaloknál; beszélgettek. Csupán egyikük fogadta hangos köszönésemet, de ezzel mintha le is tette volna a gondot, ő >s folytatta a beszélgetést. Két- három percig álltam ott anél­kül, hogy bármi módon szót kaptam volna. Ez még hagyján, de amikor végre időt szakított egyikük rám — az ügyfélre — is. mondókám előadása közben állandóan beleszólt a háta mö­gött folytatódó diskurzusba. Nem részletezem tovább: végül dolgom végezetlenül távoztam az épületből, azzal a rossz érzéssel, hogy ezeknek az embereknek nem jelentettem nyűgös teher- nél többet, s szinte tapintatlan­ság volt őket megzavarnom. Tanácsi szerveink országosan sok millió ügyben intézkednek évente. Mindenekelőtt hatalmas érdemet jelent ez, rengeteg munkát, vesződést, türelmet, de az érdemmel együtt legalább ennyi kötelezettséget, felelősséget is. Egyszerű emberek sokasága fordul meg a tanácsok épületé­ben ügyes-bajos dolgokban, megállnak az íróasztal előtt, s velük szemben az ÁLLAM ül. Előttük a hivatalnok képviseli az államhatalmat, s a fogadta­tásból messzemenő következte­téseket vonnak le egész állam- apparátusunkról. Hogyan be­szélnek vele, mennyi megértést, jóindulatot tanúsítanak ügyé­ben, igyekeznek-e gyorsan, pontosan intézkedni vagy beci­tálják még kétszer-háromszor olyan ügyben, amiért egyszer is elég lett volna bejönnie? Politi­kailag felbecsülhetetlenül fon­tos munkát végeznek ilyen ér­telemben is a tanácsi dolgozók íróasztalaiknál. Érintkező pont­jai az államnak és azoknak a tömegeknek, akikért az állam létezik. Millió ügyben intézkedni? Bi­zony még nagy apparátus szá­mára sem egyszerű dolog, külö­nösen, ha hozzászámítjuk, hogy a bajaikra orvoslást kere­sők között hányán vannak köte­kedők, gorombák, saját igazuk megszállottjai, nehéz felfőgású- ak, értetlenek Ezekhez sokszor nem hivatalnoki. — pedagógusi türelem kellene. Mint a bírósá­goknak a notórius perlekedők, a tanácsoknak is megvannak a maguk nehéz esetei, akik úgy járnak be a hivatalba okvetet- lenkedni, mintha bérletük lenne. Egyáltalán, ügyfeleket fogadni hónapokon, éveken át: nagy megterhelés. A tanácshoz min­denki úgy megy, hogy csak a saját . ügye van a szeme előtt, mintha mindennél fontosabb, legkülönlegesebb egyedi eset lenne az övé. A hivataloknak pedig ebből az ügyből ez már az ötvenedik vagy századik, nekik semmi különlegeset nem jelent. Az ügyfél mégis elvárja, úgy foglalkozzanak kérésével, amilyen fontosnak ő érzi, tegye­nek meg mindent sikeréért, és joggal várja! Bárhogy értékel­jük is e munka nehézségeit, el­ismerjük a türelmet, erőfeszí­tést, ez a munka felelősségén, lényegén, mit sem változtat: azoknak, akik erre vállalkoztak, ez a dolguk^ ezért kapják a fize­tésüket. Sokszor beszélünk a tanácsi munkával kapcsolatban is a bürokráciáról. Kétségtelen, itt is vannak a bürokráciának szer­vezeti, ellenőrzési, adminisztrá­ciós stb. okai, de a tanácsoknál nem ez a leglényegesebb. Nem elsősórban papírhalmazon mú­lik a bürokrácia, hanem első­sorban azon, mennyire érzik magukénak, szívügyüknek azt, amiben eljárnak. Hány „pa­pirosútvesztőt” lehetne lerövidí­teni az adminisztrációs utak és zsákutcák között egyszerűen csak emberséggel. Olyasféle-em­berséggel, amit más oldalról ép­pen a tanácsi dolgozók munká­jában lehet talán a legkézzel­foghatóbban tapasztalni. Volt szerencsém személyes benyomá­sokat szerezni az ilyen múmiá­ról is: többször kerültem kap­csolatba például ifjúságvédelmi, szociális előadókkal, s csak csodálkoztam lelkesedésükön. Munkájuk messze túlhaladja a kötelességszerű teljesítést, azt a mértéket, amivel még meg le­hetne élni ebben az állásban. Amikor egy év elteltével újra felkerestem őket, megkérdez­tem, hogyan lehet ennyi szívvel, jó szándékkal dolgozni hosszú ideig, idegőrlő mindennapokon, azt válaszolták: ez a kötelessé­gük. Aztán rájöttem: ezt a mun­kát csak így lehet végezni. így, vagy sehogy. Eötvös Pál Közszükségleti cikkek kiállítása Budapesten A kohó- és gépipari és a belke­reskedelmi miniszter közös hatá­rozata alapján augusztus 18—28 között megrendezésre kerül a KGM—belker közszükségleti cikk kiállítás. A kiállítást a Budapesti Nemzetközi Vásár Petőfi-csarno- kában rendezik meg. A kiállítás célja, hogy bemutassa a belkeres­kedelem szakembereinek, vala­mint a fogyasztóközönségnek — elsősorban az elkövetkező évek­ben forgalomba kerülő — köz­szükségleti cikkeket, valamint azoknak az áruknak egy részét, melyeket a lakosság részére gyárt az ipar a folyó évben. A kiállítás további célja az, hogy megmuta sa azt a fejlődést, amely KGM és a belkereskedelmi váll latok együttműködése követke tében az elmúlt évek eredni nyeként kialakult. A kiállítást az alábbi szakoi tásban rendezik meg: kézisze számok, háztartási gépek, hí adástechnikai készülékek és b rendezések, motorkerékpárok, k rékpárok és alkatrészeik, fürd szoba- és konyhai berendezése bútor- és lakberendezés, órák szemüvegkeretek, vadász­sportfegyverek, valamint vegyi áruféleségek. A GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FMSZ IGAZGATÓSÁGA értesíti a kedves pálinkafőzetőket, hogy gyulai szeszfőzdénk 1966. augusztus 15-től üzembe indul A kedves főzetőknek tüzelőanyagot nem kell hozni. Főzésre előjegyzés a szeszfőzdében. 135625

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents