Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-14 / 165. szám
1966. július 14. 3 CsütSrtflk Ot előadáson vendégszerepel megyénkben a KISZ Központi Művészegyü ttes Tiltakozó műsor a vietnami agresszió ellen Vasárnap, július 10-én kedves vendégek érkeztek megyénkbe: a KISZ Központi Művészegyüttesének 23 tagja. A vietnami agresz- szió ellen tiltakozó műsorukat megyénk öt helységében mutatják be. A békéscsabai KlSZ-tá- borban tájékoztatást kaptunk erről, s itt tudtuk meg, hogy az együttes az idén már harmadszor szerepel megyénkben. Elmondották : minden alkalommal szívesen jönnek ide. A műsorban bevezető beszédet Péntek Gyula újságíró tart, s vietnami táncokat — teaszedő- és legyezős táncot — láthat a közönség. Ezenkívül az irodalmi csoport magyar és vietnami verseket ad elő. Zene és filmvetítés is szerepel a programban. A mintegy másfél órás előadás keretében bemutatják az Ilyen ez a háború című dokumentumfilmet. Eddig három középiskolai nyári építőtáborba látogattak el a vendégek. Vasárnap a Pusztaszőlősi Állami Gazdaságban, hétfőn a belsőperegpusztai címerező tábor- bah, kedden pedig a Hidasháti Állami Gazdaság kereki üzemegységében léptek fel. Ezt követően tegnap délután a honvédség részére tartottak előadást a békéscsabai Nagy Sándor laktanyában, ma pedig a búcsúszereplésre Csárdaszálláson kerül sor. Tízenhárommillíó forintos beruházás istállók és más gazdasági létesitmények / építésére a Gyulai Állami Gazdaságban A Gyulai Állami Gazdaság 6641 katasztrális hold földterülettel bír; fele szántó, a többi pedig rét és legelő, illetve félszáz holdnyi gyümölcsös: alma. szilva. dió, •naspolya. Mindez átlag egymillió forint bevételt biztosít, A hagyományos növénytermesztés keretében idén 1000 hold búzát arattak, a 16 és fél mázsás tervezettel szemben 20 mázsa holdunkén ti tényleges eredménnyel. Hasonló helyzet alakult ki a 340 hold őszi árpa. a 735 hold kukorica, a^ 220 hold cukorrépa, s az 50 hold kender esetében is. Mindegyik jobbnak ígérkezik a tervezettnél. A 120 hold borsóból 70 a takarmány és 50 hold az étkezési borsó. A növénytermesztésben a gazdaság mindig jó eredményeket ér el. Az elmúlt gazdasági évben például a globális növénytermesztési bevételi tervvel, 3 767 000 forinttal szemben a tényleges bevétel összege 5 167 000 forint volt. Az állattenyésztési eredmények eddig még rendszerint gyengébbek voltak a tervezettnél. Például az egy tehénre vonatkoztatott 3300 liter tej helyett a fejési átlag mindössze 2560 liter lett a múlt esztendőben. A sertéstenyésztésnél az eredmény kissé kedvezőbb. A 10,8 havi hizlalási élősúlytervvel szemben a teljesítés 10,9 kiló. Az állattenyésztés javulását akadályozó helyhiány leküzdésére a Gyulai Állami Gazdaság 13 millió forintos beruházással korszerű istállókat építtet. Ezekből két darab 108 férőhelyes szarvasmarha-istállót és egy 84 férőhelyes borjúnevelőt mái- üzembe is helyeztek. A továbbiakban még négy istálló, tejház. hidroforház, takarmányozóhelyiség, valamint 44+6 férőhelyes ellető felépítésére kerül sor oly módon, hogy az építkezések, a tervnek megfelelően. ez év december 31-ig teljesen befejeződnek. A 13 millió forintos épületberuházás a következő esztendőben az állattenyésztésben jelentősen érezteti majd hatását. H. R. Hassal feljött a hold sarlója is. Ezüsté® fény ömlött szét a behavazott dombökon és a keskeny, kanyargós úton. Hamarosan feltűnt az öböl, megláttuk a kivilágított hajók gyöngyfíizé- reit, a vízállásmérő bólyák pislogó fényeit. Ebben a pillanatban él sem tudtam képzelni, hogy több, mint másfél hónapig nem láthatom a dombokat, a jelző- és a parti fényeket. Egyszerűen nem gondoltam erre. Később gyakran eszembe jutott, és ez olyan honvágyféléhez hasonlított. Amikor az atomtengeralattjáró felépítményére léptem, az első benyomásom a szokatlanul nagy méret volt. Teljesein irreálisnak tűnt előttem, hogy egy ilyen hatalmas gépezet víz alá merülhet, haladhat óriási sebességgel a mélységben. Később meggyőződtem, hogy az atom- tengeralattjáró nemcsak aláás felmerül vagy száguld a víz alatt, hanem komoly mélységekben a bálna fürgeségével manőverezésre is képes. A hajóügyeletes, egy mozgékony, talpraesett hadnagy fogadott. Belépőm gondos áttanulmányozása után bevezetett a hajó belsejébe. A szelvényben, ahol a kajütök sorakoztak, ámulva i vettem észre, hogy minden ka- jüt falát világos, fényezett faburkolat borítja. Ilyesmit még nem láttam tengeralattjárókon. Furcsán hatottak a tükrök, a szekreterek.. A hadnagy végigvezetett a hajón. Nagy hévvel magyarázta az egyes szelvények rendeltetését, amiből ón akikor csupán az atomreaktort magába foglaló szelvényt tudtam úgy-ahogy, áttekinteni. Ott álltunk a hadnaggyal a vastag üveggel borított kémlelönyüás előtt, és áhítattal néatülk a csillogó emeltyűk, huzalok és dugattyúk bá- beiét Másnap délután a hajéra érkezett a flottaparancsnok és a katonai tanács tagja. Azt hittem, a tengernagy nem fog tudni átbújni a szelvényeket összekötő kerek lyukakon, de ő csodálatos ügyességgel közlekedett, s minden matróahoz, altiszthez volt egy-két közvetlen szava. Távozáskor a tengernagy a hajó hangosbeszélőjébe a következőket mondotta: — A flotta katonai tanácsa megvizsgálta es rendben találta a hajót, A többi tengeralattjáróhoz hasonlóan, a legénység szelleme kitűnő. Mindenki egészséges, és mindenki megfogadta, hogy becsülettel teljesíti feladatát. Parancsnokuk, aki tapasztalt lengeralattjárós, jelentette a katonai tanácsnak, hogy készen állnak a feladat végrehajtására. Szerencsés hajózást, barátaim! Viszontlátásra! (Folytatjuk) A második ötéves tervben új iparágakkal gyarapodott Békéscsaba, a harmadik ötéves terv időszakában tovább változik a város arculata Együttes ülést tartott a városi pártbizottság és a városi tanács Az MSZMP békéscsabai városi bizottsága és a városi tanács tegnap. szerdán délelőtt együttes ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Gyulai ári Pál, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője, Csepregi Pál, a megyei tanács vb-elnöklte- lyettese, ott voltak az állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek vezetői és több meghívott. Babák György, a városi tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg az ülést majd Such János, a városi pártbizottság első titkára tartotta meg tájékoztató előadását a gazdasági irányítás új rendszeréről. Az együttes ülés résztvevői ezután megvitatták az írásban előre közrebocsátott jelentést a megyeszékhel> második ötéves tervének végrehajtásáról és a harmadik ötéves terv irányelveiről. Öt év alatt jelentősen fejlődött a város ipara, mezőgazdasága, közlekedése, kereskedelme és a lakosság kommunális ellátottsága Békéscsaba történetében a második ötéves terv végrehajtásával kezdődött meg tulajdonképpen a városiasodás, aminek jelei akár a közművesítésben, akár a közvilágítás korszerűsítésében, akár a parkok, utcák rendezésében láthatók. Ebben az időszakban a megyeszékhely néhány új üzemmel is gyarapodott. A tervidőszak alatt a város lakossága mintegy ötezerrel növekedett, s így jelenleg meghaladja az 55 ezret. Ü,j munkaalkalmak teremtődtek, az elmúlt öt évben a keresők száma a városban több mint ötezerrel növekedett. A fejlődés szemléltetésére érdemes néhány számot felsorakoztatni. öt esztendő alatt a város fejlesztésére, beruházásokra, rekonstrukciókra, felújításokra és egyéb célokra az iparban, a mezőgazdaságban. a közlekedésben és hírközlésben, a kereskedelemben, a lakásépítkezésben, a víz- és csatornaműépítésre, utakra, hidakra, járdákra, parkokra, közvilágításra, valamint a közművelődés és egészségügyi fejlesztésre mintegy másfél milliard forintot fordítottak. A város hagyományos ipara ennél? eredményéként konzerv- és hűtőiparral bővült. A rekonstrukciók és -felújítások végrehajtása szintén hozzájárult a termelés fejlesztéséhez. Ezt bizonyítja, hogy az iparban a termelési érték 1965 végére 75 százalékkal növekedett, s az 1960. évit több mint 1 milliárd 400 millió forinttal haladta meg. Az iparban foglalkoztatottak száma csaknem négyezerrel gyarapodott. Az exporttermelésben a múlt év végére félmilliárd forint volt a terv. ezt azonban a város üzemei 52,2 millió forinttal túlteljesítették. A mezőgazdaságban is jelentős változások mentek végbe. A kilenc termelőszövetkezet négy nagy gazdaságban egyesült, s eközben taglétszámuk 2635-ről 3629-re emelkedett. A közös gazdaságok vagyona az, 1960. évi 60 millió forintról a múlt év végére 166 millió forintra növekedett, s ebből a tiszta vagyon meghaladta a 115 millió forintot. A mező- gazdaságban mintegy 20 százalékkal növekedett a termelés. Ennek eredményeként az egy tagra jutó évi jövedelem 12 ezer 241 forintfl harmadik ötéves terv ir alapját Szemmel látható és jól érzékelhető az a fejlődés, amely az elmúlt öt esztendőben kezdődött el Békéscsabán. A harmadik ötéves terv irányelveiből is az tűnik ki, hogy ez tovább folytatódik. A város fejlesztésére, beruházásokra. rekonstrukciókra, kommunális ellátottságra és más célokra előreláthatóan másfél milliárd forintnál többet fordítanak. A megelőző időszakkal ellentétben elsősorban a termelőberendezések korszerűsítésére, az üzemek rekonstrukciójára kerül sor. Az új, mintegy 79 millió forintos beruházással épülő forgácsoló szerszámgyár lehetővé teszi, hogy Békéscsaba a forgácsoló szerszám- gyártás vidéki bázisa, legyen. Amint az irányelvek adatai tanúsítják, az iparban ebben a tervidőszakban — a megelőzőhöz képest — mintegy 1 milliárd 300 ról 16 ezer 92 forintra emelkedett. Az elmúlt tervidőszakban az öntözött területeket 800 katasztrális holdról 2500-ra növelték. A közlekedés és hírközlés fejlesztésére 150 millió forintot fordítottak. Ebből az összegből — többexc között — felújították a MÁV-állomás vágányhálózatát, megépítették a dominó-rendszerű biztosítóberendezést. A város területén 10 kilométer utat építettek, több kilométer úthálózatot korszerűsítettek. Bár a közlekedés fejlesztésére jelentős összegeket költöttek, a személy- és teherszállítás igényeit mégsem tudják teljesen kielégíteni. A tervidőszakban négy új élelmiszer kiskereskedelmi áruda épült, 50 árudánál pedig a rekonstrukció után az önkiszolgáló formát vezették be. Az eddigi erőfeszítések ellenére a jövő e~vik fontos feladata a nagykereskedelmi vállalatok raktározási gondjának megölő ásg. A városiasodás és a kommunális ellátás szempontjából rendkívül jelentős volt a víz- és csatornarendszex- első szakaszának megépítése. amire 140'millió forintot fordítottak. Az ellúúlt ót esztendőben állami erőből 1282 lakás épült, a magánerőből és állami támogatásból épített lakások száma pedig csaknem 700 volt. Mindemellett azonban a lakásigényeket mégsem tudják kielégíteni. mert jeleixleg is mintegy 2500 igényt tartanak nyilván. Jogos hát az igény, hogy a mostani tervidőszakban jobban vegyék figyelembe ezeket a gondokat, s az elhatórozottnál több lakást építsenek. Az elmúlt öt év alatt három óvoda épült, ugyancsak ebben az időszakban készült el a 195 férőhelyes szlovák diákotthon, bővült négy tanteremmel a közgazdasági technikum és az MTH-intézet. Az egészségügyi ellátás is fejlődött. Az orvosok száma 1959-hez képest a múlt év végére 38-cal növekedett. A kétségkívüli fejlődés ellenére — az egészségügyi ellátás kiterjesztése miatt — a rendelőintézetnél még a bővités után is túlzsúfoltság tapasztalható. A város új egészségügyi intézménye. a 10 ágyas reumakórház és korszerű súlyfürdő tavaly kezdte meg működését. jnvelvei a további fejlődés képezik millió forinttal növekszik 1970-re a termelési érték. A foglalkoztatottak száma pedig előreláthatóan 2.5—3 ezerrel gyarapodik. A mezőgazdaságban 105 millió forintot ruháznak be, s ebből az összegből 62 és fél millió forintot a termelőszövetkezetek bocsátanak rendelkezésre. Az irányelveknek ■ megfelelően a mezőgazdaságban a termésátlagok növeléséi-e és az állattenyésztés fejlesztésére fordítják a fő figyelmet. Egyik fontos tennivaló ugyanakikor az is, hogy a jelenlegi ezer katasztrális holdról a tervidőszak végére 1800—2000 holdra növeljék a zöldségtermesztés területét. A közlekedés és hírközlés fejlesztésére 87 millió forintot fordítanak. Erőfeszítéseket tesznek a mezőmegyeri i-endező pályaudvar létesítésére, ami a megépülő iparvágánnyal együtt lényegesen elősegíti a szállítási feladatok teljesítését. Továbbra is — éppen az ellátás javítása miatt — napirenden tartják a kereskedelmi hálózat fejlesztését és korszerűsítését. A tervek szerint három ÁBC-áruházat építenek, a külterületi lakosság kedvezőbb ellátására pedig a MÉSZÖV és a földművesszövetkezet hat üzletet létesít. Tex-vezik azt is, hogy két piaci csarnokot építenek, az egyiket a váx-os központjában, a másikat Erzsébethelyen. A vendéglátás és az idegenforgalom igényeinek jobb kielégítésére 1967-ben megkezdik a 120 ágyas szálloda építését a Kossuth téren és a Széchenyi utca sarkán. Nagy gondot jelent továbbra is a lakáskérelmek teljesítése. Állami, szövetkezeti és magánerőből a harmadik ötéves terv lakásépítési programja mintegy * 1800 lakás építését tartalmazza. Azt is tervezik, hogy a jelenlegi napi mintegy hatezer köbméter vízszolgáltatást a tervidőszak vegére a duplájára növelik. Az előzetes számok szerint a víz- és csatornamű fejlesztésére mintegy 80 millió forintot fordítanak. A városiasodás újabb lépése, hogy ebben a tervidőszakban megépül a vezetékes gázhálózat alaplétesitményeivel együtt. A célkitűzések között szerepel a közművelődés és az egészségügyi ellátás további fejlesztése. Az elképzelések szerint az általános iskolai tantermek számát 18-cal, a gimnáziumi tantermek számát 12-vel növelik. Az ipari tanulóképzés feltételeinek javítására kollégiummal ellátott tíztantex'- mes szakközépiskolát építenek. Ezenkívül a középiskolai oktatás segítésére 200 fős kollégium építése szerepel a tervekben, továbbá az óvodai és bölcsődei férőhelyeket 100—100-zál emelik. Erzsébethelyen új strand- és tisztasági fürdő építését tervezik. Ebben az ötéves tervben a megelőzőnél jóval nagyobb összeget szántak az egészségügy fejlesztésére. Tervbe vették a kórház rekonstrukcióját, a 60 ágyas nővérszállás. Erzsébethelyen pedig a rendelőintézet építését. A tervek megvalósításának legtöbb garanciája a színvonalasabb és termelékenyebb munka Amint a második ötéves terv feladatainak végrehajtásából és a harmadik ötéves terv irányelveiből látszik: a megyeszékhely fejlődésének pex'spéktívája biztató. A vitában, felszólalók is ezt hangsúlyozták, miközben sok okos gondolatot, javaslatot és észrevételt tettek az együttes ülés napirendjén szereplő jelentéshez. Az irányelvekben elhatározott célkitűzések megvalósításának elsődleges forrása az iparban, a mezőgazdaságban s a népgazdaság más tei’ületein: a színvonalasabb, a termelékenyebb, gazdaságosabb termelés és munka. Ehhez a gazdasági ix-ányítás új rendszeréről szóló párthatározat megfelelő útmutatásokat tartalmaz. A város további' fejlődéséhez a " városi pártbizottság és a városi tanács továbbra is számít a lakosság támogatására, társadalmi munkájára, hiszen a lakosok a megelőző tervidőszakban is sokat tettek lakóhelyük szépítésében, csinosításában, a kommunális eilátás feltételeinek megteremtésében. Az együttes ülés a vitában elhangzott észrevételekkel és módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Most már. amint az összefoglalóban elmondták az együttes ülésen: a végrehajtáson a sor, kinek-kinek a munkájától is függ, sikerül-e valóx'a váltani a város ötéves ler- vét.
