Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-13 / 164. szám
Ü>®1 július 13. 5 Szerda Mérlegen a megye első félévi közúti baleseti statisztikája Hat hónap alatt 297 baleset — Nyolcán életüket vesztették — A legfőbb okok: műszaki hiba, gondatlan vezetés, szabálytalan előzés és kanyarodás, az elsőbbségi jog meg nem adása — Ülést tartott a Békés megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács Gyulai Nyár rejtvénypályázat, 1966 — Tíz iorduló tíz nap alatt — Mennyire ismeri Gyulát? — Értékes díjak — Eredményhirdetés: augusztus 2-án —> A Békés megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács legutóbbi üléséin dr. Bánszki János, a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője tájékoztatta a részvevőket a megye idei első félévi köztit i baleseteiről. A számok riasztóak, szinte mellbe verik az embert, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek. hogy a megelőzésre nem szabad sajnálni az időt és a fáradságot. Hat hónap alatt 297 baleset fordult elő a közutakon, s ez mintegy 12 százalékkal meghaladja az előző esztendő hasonló időszakát. Az sem lehet vigasz, hogy a gépkocsik és gépjárműveik számának növekedésénél valamelyest kevesebb a balesetek száma. Ezt bizonyítja, hogy míg 1965 első fél évében három halálos baleset történt, az idén ugyanabban az időszakban nyolc. A súlyos balesetek száma 76 volt, szintén növekedett. Csökkenést csak a könnyű sérüléses és sérülés nélküli baleseteknél tapasztaltak. A balesetek okait elemezve dr. Bánszki elvtárs elmondta, hogy a Zetoroknál ezek elsősorban műszaki hibákra vezethetők vissza. A többi baleset oka (az összes baleseteknek mintegy 40 százalékának) nagyrészt a gondatlan vezetés, a szabálytalan előzés és kanyarodás, valamint az elsőbbségi jog meg nem adása. A közlekedésrendészeti szervek több megelőző intézkedést tettek. Ilyen közülük az alkoholszondák alkalmazása az ittas vezetés megállapításánál. Hasznos módszer az is. hogy a megtörtént balesetekről, körülményeikről röplapokat készítettek, s ezeket okulásként azokon a helyeken ..vetették be", ahol a balesetek megtörténtek. A műszerek közül a gyorshajtás ellenőrzésére a radart is felhasználják. A megállapítások szerint ugyanis a baleseteknek mintegy 20 százaléka gyorshajtásból adódik, s ez is indokolja a fokozottabb ellenőrzést. Amint a tájékoztatásból kitűnt: várakozáson felüli eredménnyel, érdeklődéssel zárult a közlekedési szabadegyetem, amelyet a közelmúltban rendeztek. A hallgatók örömmel üdvözölték a kezdeményezést, amely módot és lehetőséget nyújtott az elméleti és gyakorlati kérdések megértésére és tisztázására. Kazamér Károly, a megyei balesetelhárítási tanács titkára az első félévi munkaterv teljesítését értékelte. Megállapította, hogy a tanács igyekezett ellátni hivatását, ám ennek ellenére néhány feladatnak nem sikerült eleget tenni, illetve végrehajtatni. A tavasszal elég vontatott volt az utak javítása és a kátyúk megszüntetése. Még mindig eléggé sok a panasz amiatt, hogy a nagy hőségben, különösen a községekben, de előfordul ez a városokban is, nem lehet hűsítő italt kapni, s a választék sem a legjobb. Matricahiány miatt a gépkocsivezetők udvariassági versenye is alábbhagyott, pedig korábban ennek is megvolt a maga haszna és értelme. Az ülésen több olyan javaslat hangzott el, amelyek hasznosítása hozzájárulhat a közúti balesetek megelőzéséhez és a KRESZ-sza- bálvok jobb megértetéséhez. Ilyen többek között, hogy a megye városaiban és a járási székhelyeken rendezzenek nívós szabadtéri fényképki állításokat a megtörtént balesetekről és azok okairól, az őszi hónapokban pedig az iskolákban szervezzenek ivKESZ-veteikedóket. A legjobb osztályok képviselői ezt követően megyei versenyen mérjék össze tudásukat, Többen indítványozták azt is. hogy lapunk, a Békés megyei Népújság rejtvénypályázat közlésével segítse a balesetelhárítási tanács tevékenységét. (A szerkesztőség készséggel eleget tesz a kérésnek.) Indokolt és helyénvaló kívánság az is, hogy a városi és járási balesetelhárítási tanácsok az eddiginél hatékonyabban dolgozzanak, kezdeményezéseikkel munkájukkal váljanak ténylegesen területük gazdáivá. Ezt mi sem indokolja jobban, mint az, hogy az első fél évben csalón em 300 baleset történt megyénkben s ezek közül sajnos, nyolc baleset halállal végződött. Egyik legfontosabb tennivaló: a megelőzés és a közúti fegyelem állandó 1 erősítése. Ebben viszont nagyon is sokat tehetnének a városi és járási balesetelhárítási tanácsok. (Podina) Az eddigi rejtvénypályázatok iránti nagy érdeklődés nyomán és pályázóink, olvasóink kérésére szerkesztőségünk úgy döntött, hogy a nyári időszakban is meghirdet egy könnyű és rövid, tízfordulós rejtvénypályázatot. melynek kérdései Gyula város nevezetességeivel, üzemeinek, intézményeinek életével foglalkoznak. A pályázat 1966. július 15-én, pénteken kezdődik, és 1966. július 26-án zárul. Minden rejtvényhez rejtvényszelvényt is mellékelünk, melyeket összegyűjtve a pályázat végén a szintén összegyűjtött megfejtésekkel együtt kell beküldeni, legkésőbb 1966. július 28-ig. (Cím: Békés megyei Népújság szerkesztősége, Békéscsaba, Szabadság tér 17.) A borítékra írjuk rá: Gyulai Nyár rejtvénypályázat. 1966. Figyelem! Azok. akik több teljes sorozat rejtvényszelvényt ösz- szegyűjtenek és mellékelnek a megfejtéshez, helyes megfejtés Műszaki konferenciát rendeznek az építők Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat július 19-én. délelőtt 9 órai kezdettel műszaki konferenciát rendez Békéscsabán, a vállalat központi irodájának tanácstermében. A tanácskozáson értékelik az első félévi termelési eredményeket és az intézkedési terv végrehajtásának tapasztalatait, majd a harmadik negyedévi feladatok ismertetésére kerül sor. A műszaki konferencián az előterjesztések után megvitatják az elmúlt fél év munkáját és a felszólalók javaslatokat tesznek a termelés további javítására. esetén a beküldött rejtvényszel- vény-sorozatok számának megfelelően vesznek részt a sorsolásban. (Tehát aki pl. négy rejtvényszelvény-sorozatot küld be, annak a neve négy példányban kerül a szerencsekerékbe.) A naponta közölt rejtvények megfejtéséért 10 pontot számítunk. a legmagasabb elérheti pontszám tehát 100. A Gyulai Nyár rejtvénypá lyázat, 1966 díjai a következők' 1 darab 70x160 cm-es gyulai szőttes faliszőnyeg, 300 forirú értékben, a gyulai Háziipar Ktsz ajándéka. 1 darab guruló bevásárlószatyor 280 forint értékben, a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz ajándéka, 1 darab csemegekosár (bor, likőr, konzervek, csokoládé, dohányáru) 160 forint értékben, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ajándék >. 50 darab nyárfacsemete 150 forint értékben, a Békés megyei Állami Erdőgazdaság ajándéka. 25 kg nyári fontos alma kb 125 forint értékben, a Gyula’ Állatni Gazdaság ajándéka, 1 kg gyulai kolbász, 90 forint értékben, a Gyulai Húsipar: Vállalat ajándéka, 3 kg tejpor, kb, 80 forint értékben, a Gyulai Tejporává” ajándéka. Ezenkívül a helyes megfei- tők között még számos grafikát, szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvet sorsolunk ki. Vegyen részt ön is a Gyulai Nyár rejtvénypályázaton! Törekedjen minél több rejtvény- szelvény-sorozat összegyűjtésé- de. érdemes! Megfejtőinknek kellemes szórakozást és sok szerencsét kívánunk! természetesen következik, hogy ezeknek a fórumoknak kell elsősorban foglalkozniuk a legszélesebb tömegek igényeinek kielégítésével és újabb igények támasztásával. Mindez nem jelenti azt, hogy ezek a szer vek ne differenciálják munkájukat rétegek szerint, de az ő feladatuk elsősorban mégis az, hogy a szocialista tömegkultúra terjesztői legyenek. De van egy másik tényező is. Teljesen helytelen volna, ha csak a központi szervekre bíznánk a tömegek művelődését. Minden területen vannak olyan sajátosságok, amelyeket tekintetbe kell venni és vannak a kulturálódásnak olyan eszközei, amelyeket a nagy tömeghatású eszközök nem pótolhatnak.. Nem nélkülözhetjük a helyileg szervezett kulturális tevékenységet, ami nemcsak megyei vagy járási, hanem községi kulturális centrumok kialakítását is jelenti.. Jobban kell építenünk a jövőben e két tényező kölcsönhatására, a központi és a helyi népművelés jobb összekapcsolására. S zeretném hangsúlyozni, hogy mindez nem puszta szervezési, hanem elsősorban tartalmi kérdés. A szocialista tömegkultúra az emberiség legnagyobb tudományos és művészeti eredményeit foglalja magában, s nem 'f kapitalista ..fogyasztási kultúrát" jelenti. A műveltségben és a művelődésben természetesen vannak fokozatok, de a mi tömegkultúránk „nyitott”: a lehetőségek adva vannak mindenki számára, aki a különböző lépcsőfokokat végig akarja járni. A tömegkultúra ilyen felfogásának az sem mond ellent, hogy egyes területeken, különösen a szórakoztatásban, selejtes termékek is terjednek, s hogy vannak rétegek, amelyek műveltségi és ízlésbeli állapota rendkívül elmaradott. A szocialista kulturális forradalomra éppen az a jellemző, hogy sohasem elégszik meg az adott helyzet fenntartásával, hanem mindig többre törekszik — természetesen társadalmi-gazdasági lehetőségeinket tekintetbe véve. A művelődésnek ez a dinamikus fel fogása nagy felelősséget ró mindazokra, akik kulturális munkával foglalkoznak. Arról van ugyanis szó. hogy az adott terület vagy réteg kulturális helyze-( tének alapos elemzése után meg kell határozni, milyen kulturális jávakat, milyen eszközökkel terjesszünk. Mindenféle politika, így a művelődéspolitika is — bármilyen kis körben vagyunk is felelősek érte — választást jelent. Választani nemcsak az érték és a selejt között, hanem a különböző rangú és rendű értékek között is. Ez nem jelenti azt. hogy le akarjuk szűkíteni a művelődés lehetőségeit, pusztán arról van szó, hogy adott helyzetben, adott időben, adott, körülménvek között melyek a népművelés leghatékonyabb tartalmai és módszerei. A múlt nagy kulturális érté- ** keit megmérte az idő. s azt hiszem, hogy ebben a tekintetben a kultúra munkásainak különösebb nehézségei a választást illetően nincsenek. Sokkal nagyobb problémát jelent annak meghatározása, hogy a jelen értékei közül mit népszerűsítsünk és mit nem. E tekintetben a Kulturális Elméleti Munkaközösség említett tanulmánya azt hangsúlyozza. hogy feladatunk a szocialista és a humanista módon elkötelezett polgári irodalom és művészet alkotásainak a megismertetése. Emellett természetesen vannak más, ellentmondásosabb értékek is, amelyek szűkebb körökben terjednek s nem. vagy csak a kísérletezések beérése után lesznek a tömegkultúra alkotóelemei. A szocialista tömegkultúra szempontjából fontos értékeknek a kiemelését elsősorban a kritika végzi el, s ezért fontos, hogy a népművelés munkásai állandóan tájékozódjanak a kritikai irodalomban. A választás természetesen nem kockázat nélküli, de nem lehet egyetérteni azzal az állásponttal. amely erről a követelményről le akar mondani. Az ilyen felfogás „liberális” külsőségeivel nem segíti, hanem inkább összekuszálja a népművelés munkáját, mert eszmeileg leszerel, s ugyanakkor nem veszi tekintetbe a gyakorlati, pedagógiai, gazdasági, szervezeti lehetőségeket és szükségleteket. Az előbb arról beszéltem, miként lehet a közvéleményt' alkalmassá tenni a kultúra befogadására, most arról szeretnék néhány szót szólni, hogy ‘miképpen hathat ez a közvélemény az irodalom és a művészetek fejlődésére. Közvéleményünk nemcsak a műveltségi színvonal szempontjából differenciált, hanem eszmei és ízlésbeli szempontból is. Nem kétséges, hogy nálunk vannak hívei nemcsak a szocialista, hanem a polgári és kispolgári kultúrának is. A kulturális forradalom azért folyik, hogy biztosítsuk a szocialista kultúra hegemóniáját és mind több embert vonjunk be vonzókörébe. Ennek döntő előfeltétele, hogy közönségünk megismerje nemcsak a külföldi, hanem mindenekelőtt a magyar irodalom és művészetek szocialista jellegű alkotásait. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert még szocialista közvéleményünk sem tájékozott ebben a tekintetben, s mint ahogy a Kulturális Elméleti Munkaközösség tanulmánya elemzi, gyakran éppen egyoldalú, vagy torz képet alakít ki magának kulturális életünkről. Az irodalmi és művészeti viták azt a benyomást keltik sok emberben: ezen a területen tulajdonképpen a hibák uralkodnak és nincsenek eredmények. A z elmúlt évek termése azt " bizonyítja, hogy ez a felfogás gyökeresen hamis. Hadd hivatkozzak arra, hogy az utolsó időkben szocialista líránk széles közönségsikert aratva tovább erősödött, hogy prózánk hozzájárult nemzeti önismeretünk egyes kérdéseinek tisztázásához és gazdagításához, tükrözte a paraszti világban végbement átalakulást és hozzájárult a szocialista erkölcs és tudat formálásához. Filmművészetünkben olyan alkotások születtek, amelyek őszintén, nyíltan és ugyanakkor szocialista módon néztek szembe a közelmúlttal és mai életünk problémáival. Eredményeket rmüathatunk fel a képző- és iparmű vészeiben is, bár különösen a festészetben a kikristályosodási folyamat még csak el sem kezdődött, legfeljebb az útkeresésnél tartunk. Magyar operák és más zeneművek születtek, amelyek zenepedagógiánk sikerei mellett a világ figyelmét is felhívták a művészetnek erre az ágára. Aki mindezt nem veszi te- Ipntetbe, hanem csak a kulturális élet polgári, kispolgári jelenségeiből indul ki és ezeket általánosítja, az akarva, akaratlanul lemond arról, hogy a közvéleményt formálhassa, befolyásolhassa, erősíthesse irodalmunk és művészetünk fejlődését. Az ilyen hiába hangoztatja, hogy ő valamiféle „tiszta” szocialista kultúrát kíván, azzal, hogy semmiféle szocialista értéket vagy jelenséget nem ismer el kulturális életünkben, tulajdonképpen nihilista álláspontra helyezkedik. A mi társadalmunk új formáció és ebből természetesen következik, hogy a szocialista irodalom és művészet minden nagyszerű hagyománya és mai értéke mellett sem tudta teljesen kiszorítani a polgárit. A polgári jelenségekkel azonban vitatkozni kell, s a vita leghatásosabb eszköze a szocialista mű. A művek születésé! mindenekelőtt a megfelelő társadalmi légkör segíti elő, amelynek alakításában a közvéleménynek is szerepe van. Azt a közvélemény,, amely szeretettel veszi körül a kultúra, az irodalom és művésze: ügyét és amely az alkotókat biztatja és ösztönzi, hogy szocialista irányban keressék a2 újat, ezt a közvéleményt nevelni és szervez ni kell. A hivatásos intézmények mellett a párt- és a szakszervezetek s általában a társadalmi szervezetek nem keveset tehetnek e közvélemény formálásában. A kulturális tájékozódás és tájékoz.a- tás jobb megszervezése, viták rendezése, állásfoglalás országos és helyi jellegű kérdésekben u nyilvánosság előtt is — mindé- erősítheti kulturális tevékenyt' günk mozgalmi jellegét. I erűn egyik, Clara Zetkin net ” folytatott beszélgetésébe,: a forradalom utáni Szovjetunióban így tette fel a kérdést: „Szabad-: egy kisebbségnek édes, sőt különleges süteményeket felszolgálnunk, amíg a munkás- és paraszt tömegek még fekete kenyéren tengődnek? Én ezt, ami kézenfekvő nemcsak a szó betű szerinti él telmében gondolom, hanem kép letesen is. Tartsuk mindig a múlásokat és parasztokat szemelő!: Tanuljunk az ő kedvükért gazdálkodni és számot vetni a művészet és a kultúra területén is.' Mi más körülmények közö élünk, mások a kulturális viszonyok is, de továbbra is érvényes az az elv, hogy a művészet és a kultúra terén mindenekelőtt a munkásokat és parasztokat kel! szem előtt tartanunk, még ha ír; már képesek vagyunk figyelmünket más feladatokra is fordítani.
