Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-13 / 164. szám

19M. Július 13. 3 Szerda Egy nap alatt 200 ezer torint értékű zöldség Egy telefonbeszélgetés mögött A Szabadikígyósi Tangazdaság kertészetében igen élénk a mun­ka. Száznál több fiatal — több­ségükben a KISZ-építotábor la­kói — szedik a kelet- és a nyu­gat-németországi exportra cso­magolt csemegeuborkát, a sza­badföldi paradicsomot. Hétfőn például egyetlen nap alatt 200 ezer forint értékű vitamindús, friss zöldséget takarítottak be. Ezen a napon többek között 40 mázsa piros paradicsomot „szü­reteltek” a diákok, többet, mint a korábbi napokban összesen. Szabadkígyósról nap mint nap indul egy vagon csemegeuborka külföldre, éjszakánként pedig A község központjától nem messze egy helyen találjuk a fel­vásárlótelepet, s a korábban rak­tárból ötletesen átalakított aszaló­üzemet, valamint a gyógynövény­szárítót. S most lássuk: a Déva- ványa és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezetnél hogyan lett úr­rá a messzebb látás, a nagyobb jövedelemre való törekvés. Az aszalóüzem háromszoros kihasználása Sók, sok éven át raktárnak használták a felvásárlótelep ud­varán levő egyik épületet. A múlt év tavaszától mind többször került szóba egy aszalóüzem léte­sítése. Legalkalmasabbnak ez az épület bizonyult. Az igazgatóság határozata után előkerült a pénz és a kivitelező vállalat is. Múlt év szeptember 20-án a Tiszafüre­di Jármű és Vegyesipari Ktsz át­adta rendeltetésének a törpeasza­lót. Igaz, hogy szeptember vége lévén, csak bizonyos késéssel kezdhették meg az aszalást. De így is 35 és fél mázsa gyümöl­csöt leaszaltak. Amikor az aszalás! idény befe­jeződött, úgy érezték a szövetke­zet vezetői, hogy zsákutcába ju­tottak. Az épület átalakítása és a berendezés jó néhány ezer forin­tot felemésztett. Csak a gyümölcs­aszalás ki tudja mennyi idő alatt „hozza” vissza a befektetett pénzt. Pedig egy kis plusz is jól jönne, azon túl, hogy a földművesszovet- kezeteknek a lakossági szolgálta^ tás legfontosabb feladatuk egyike. Rövid töprengés után újabb ötlet „született”. 2—3 teherautó rakományt indí­tanak a fővárosba. A táp-, il­letve gyepkockában előnevelt palánták erősek voltak, szépen fejlődtek s a szokásosnál koráb­ban hoztak termést. így a ko­rai szabadföldi árut exportra és hazai piacokon értékesítik, a piacképtelen termékekből pedig különféle savanyúságot tartó­sítanak. Mivel frissen kerül üvegbe a paprika, uboríka, pa­radicsom és egyéb zöldség, rend­kívül zamatosak. ízletesek a készítmények, a hazai és külföl­di fogyasztók egyaránt kedvelik. Szabadkígyóson „gazdag” szü­retinek lehetnek szemtanúi a (mondták egyesek. S erre a célra imdnden átalakítás nélkül nagyon alkalmas az aszalóüzem. Novem­ber végéig több mint 68 . mázsa sült tököt árusítottak el a MÉK és a körzeti földművesszövetkezet boltjaiban, s a piaci standon. S azon túl, hogy a sült tök szép jö­vedelmet hozott a Dévaványa és Vidéke Körzeti Földművesszövet­kezetnek, jelentős árszabályozó szerepet is teljesítettek: kilogram­monkénti hatforintos árusítással letörték a teld hónapokban állan­dóan visszatérő kilogrammonkénti 12 forintos sült tök árat. Közked­velt volt a pirított tökmag is, melyből csaknem 40 kilogrammot árusítottak el. Jó jövedelmet hozott a káposztasavanyítás is Hogy a dévaványai körzeti föld­művesszövetkezet vezetői lelemé­nyességért nem mennek a szom­szédba, ezt az aszalónak átalakí­tott épület harmadszori kihaszná­lása is jól példázza. Januárban, februárban — egy újabb ötlet nyo­mán — ember magasságú kádak­ban 120 mázsánál több káposztát savanyítottak le az aszalóüzem helyiségében. Ezzel nemcsak azt érték el, hogy saját étkeztetési szükségletüket és a közületek igé­nyét elégítették ki központi kész­let igénybevétele nélkül, hanem boltjaikban is nagy mennyiséget eladtak, kielégítve ezzel a lakos­ság igényeit. Naponként 150 mázsa vöröshagymát szárítanak A felvásárlótelep udvarán he- ‘vezkedik el a gyógynövényszá­betakarításnál tartanak, de gon­doltak az őszre is. Timkó Béia igazgató kísérlete ugyanis a korábbi években igen jól bevált: a tarlóba ültetett bolgár fürtös csemegeparadicsom ősszel — amikor másutt már leérett a pa­radicsom — bő termést hozott. A kereslet miatt ilyenkor az ár ismét felfelé ível, ezért kétsze­resen hasznos a tarlóba ültetett paradicsom. 1985-ben például egy holdról 140 mázsa egészsé­ges paradicsomot értékesítettek szeptember közepétől a fagy be­álltáig. Most három hold tarlót ültettek be paradicsompalántá­val. A. R. ban, hogy a gyógynövény gyűjtés — következésképpen annak szárí­tása is — mindössze kéthónapos időtartamú. Szezonjellegű. Jó ide­ig töprengtek a föleim űvesszövet- kezet vezetői: mit lehetne tenni, hogy a nagy kapacitású szárító­kat hasznosítsák az év néhány más hónapjaiban. Keresték a le­hetőséget a MÉSZÖV segítségé­vel, míg végül a Békéscsabai Konzervgyár vezetőiben partnerre találtak. Idén januárban a kon­zervgyár szakembereinek jelenlé­tében hagymaszárítási üzemi pró­bát tartottak. Háromnapos kísér­let után a szakemberek kiváló eredményről számoltak be. Ez azt jelenti, hogy a töprengés, a gaz­daságosságra való törekvés jelen­tős jövedelmet ígér a Dévaványa és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet számára. Ugyanis a kö­zelgő augusztustól december vé­géig, vagyis mintegy öt hónapon át naponként 150 mázsa vörös­hagymát szárítanak le. Bizonyos átalakítás ugyan szükséges volt e munkafolyamathoz, amit a föld­művesszövetkezet vezetői idejében megoldottak. Látszat és valóság E két üzemben sikerre vitt ész­szerűségek mellett azonban fel­tétlenül szólni kell arról a kis falusi házról is, amely eltörpül ugyan a két nagy épület, az asza­lj ló és av gyógynövényszárító mö­gött, de a valóságban nagyón is fontos feladatot teljesít. A nagy mennyiségű baromfi- és tojásfel­vásárláson túl sok minden más kerül itt lebonyolításra. Többek között a szappancsere is e fel­vásárlóhelyiségben történik. 1957 óta évenként 120 mázsa szappant visznek el a dévaványai és ecseg- falvi lakosak csere formájában. Itt tárolják a növényvédőszereket is. Tavaly egész évben 80 ezer fo­rint értékű növényvédőszer állt a lakosság rendelkezésére, míg az idén induló készletük több volt ennél. A felvásárlási telep gon­doskodik a gyümölcsifacsemeték ellátásáról. Van Dévaványán jól működő nyűi- és galambtenyésztő társulás is. Tagjaik gyakori vendégei a felvásárlótelepnek. A galambte­nyésztő társulás például ebben az évben 1200 galamb átadására kö­tött szerződést a földművesszövet­kezettel. Ötletesség, leleményesség vagy éppen új munkastílus? Mind a három ráillik. Ez jellemzi a Déva­ványa és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezet igazgatóságának munkáját. Jó azonban tudni, hogy mind több ma már az ilyen föld­művesszövetkezet Békés rnegyé- j ben. Lapunk július 3-i, vasárnapi számában hírt tettünk közzé az épülő szarvasi új gimnázium­ról. Ezt az £M Békés megyei Építőipari Vállalata július első napjaira készre jelentette a be­ruházási irodának. Az új gimnázium műszaki át­adására, átvételére többen Szarvasra utaztak. Az átvétel ugyanakkor nem történhetett meg, mert az érdekelt vezetők megállapították, hogy az építő­ipari vállalat a gimnázium épü­letének tervezett munkáival nem készült el! Az újsághír olvasása bizonyos gondolatokat érbeszthetetl a vállalat vezetőjében, mert tele­fonon közölte lapunk főszer­kesztőjével: ott csak kisebb munkák vannak hátra. Ilyen előzmények után magunk men­tünk Szarvasra, hogy a való helyzetről meggyőződjünk. Megállapítottuk, hogy az ÉM Békés megyei Építőipari Válla­lata — mint generálkivitelező — az új gimnázium műszaki állapotát készre jóval a befeje­zés előtt jelentette. Az épületben vízvezetékszerelők. asztalosok, mázolok dolgozlak. De hátra volt még több tanteremben né­hány kisebb kőművesmunka, a takarításról nem is beszélve. Nem lehet feladatunk a ter­vezett és a még meg nem való­sított műszaki hiányosságok felsorolása. Ezt egy 6 oldalas hibajegyzékben a beruházási iroda ellenőre megtette. Csupán egyetlen dolgot nem értünk: miért jelentették készre, műsza­ki átadásra alkalmasnak az épületet, amikor a tervezett munkákat még nem fejezték be? gert gyakran váltja kukorica, cu­korrépa, siló. Gyula, Sarkadke- resztúr, Geszt, Zsadány határá­ban és másutt javában tartanak a növényápolása munkák azokon a táblákon, ahol február végén, március elején beláthatatlan víz­tükör csillogott. Zsadányban 1000 holdon sikerült a belvíz helyét új vetéssel hasznosítani. A szokatlan látvány egy pilla­natra elénk idézte a tavaszi ese­ményeket. A hirtelen jött árvíz eltompította ugyan annak idején a belvízveszély nagyságát, pedig emberemlékezet óta nem volt a mostanihoz hasonló nagy belvíz errefelé. Ambrus Lajostól, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöké­től kaptuk meg a választ arra a kérdésre, hogyan sikerült a 400 millió köbméter belvizet viszony­lag rövid idő alatt elvezetni több mint százezer hold területről. — Nem a mostani gyors munka hozta egyedül a várakozáson fe­lüli sikert. A felszabadulás óta tervszerűen fejlesztette az állam a belvízvédekezés eszközeit. A mi területünkön 200 millió forint be­ruházást valósítottunk meg. Az állandó jellegű, nagy teljesítmé­nyű szivattyútelepek számát 40- ről 67-re növeltük, a teljesítőké­pességet pedigj megháromszoroz­tuk. Ezzel párhuzamosan fejlesz­tettük a csatornahálózatot és kü­lönböző objektumokat építettünk. Ezenkívül a hidrometeoroló- giai megfigyelések alapján már 1965 őszén látták a vízügyi szak­emberek, hogy a szokásosnál jó­val nagyobb arányú belvíz várha­tó. Elsőnek Szegeden tartottak Az épület műszaki átadásának erőltetése — mert a Szarvasra utazott bizottság ezt tapasztal­ta — nem szül jót, nem vet jó fényt a vállalat tevékenységé­re. Sőt mi több. bizonyos érte­lemben mi is felvetjük az átve­vők lebecsülésének gondolatát. Megítélésünk szerint az ÉM Békés megyei Építőipari Válla­latának, mint generálkivitelező­nek nincs szüksége hamis csil­logásé hírnévre, ilyen reklám­ra, hiszen a hamisan fel-fel vil­lanó fények elsősorban a válla­lat gazdálkodásának, termelés- szervezésének fogyatékosságaira velődnek, mint jelen esetben is. Meg kell mondanunk kerte­lés nélkül, hogy a befejezetlen munkák készre jelentésével rontják a vállalat értékét me­gyei szerveink és a megye lakos­sága előtt! Állhat ez, hiszen a szarv asi új gimnázium szerződés­ijén vállalt átadási határideje még nem járt le. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a műszaki át­adás tervezett határidejéig — készre jelentés nélkül —komplet­té tehették volna az épületet. Eb­ben az esetben a kivitelező kulcs- átadásos tulajdonba vételt szervezhetett volna, hiányjegy­zék és meghiúsult műszaki átadás nélkül. Ez lett vol­na végső soron a vállalat vezetőinek, dolgozóinak, a ge­nerálkivitelezőnek és az alvál­lalkozóknak is az együttes érde­ke, hiszen minden építő becsü­letére. dicsőségére válik, ha műszaki hiányosság nélkül, terv szerint adják át az új város első iskolakomplexumát! szállítottunk 140 hordozható szi­vattyút, s ezeket, amikor a hirte- les hóolvadás miatt gyorsan meg­jött a belvíz, azonnal működésbe hozhattuk őket. Elmondotta a főmérnök azt is. hogy . másodpercenként 135 köb­méter belvizet vezettek le a fő­csatornákba. Ez az országos ka­pacitásnak egyharmada volt. Pe­dig a munka nem volt könnyű, hiszen a hazai nagyarányú belví­zen kívül román külvizekkel is meg kellett birkózni főleg Sar­kad, Geszt, Zsadány határában. Bár nálunk is nagy volt a ve­szély, a bölcs előrelátásnak, a gondos felkészülésnek és a jól szervezett belvízvédelmi munkák­nak volt köszönhető, hogy gya­korlatilag befejeztük a felesleges vizek elvezetését, amikor az or­szág különböző tájain négyszáz- ezer hold volt víz alatt. A belvízlevezetés sokat segített abban, hogy bár pusztult ki pil­langóstakarmány, gabona és egyéb növény — ha egyik-másik he­lyen megkésve is —, de sikerült kapásnövényekkel újból elvetni a területet s nem jutottunk a ne­gyedszázaddal korábbi belvizes év sorsára. A kora tavaszi belvízlevezetés­ben egyébként mérnökök, techni­kusok és fizikai munkások mint­egy 56 ezer munkaórát dolgoztak. Az állam milliókat áldozott a bel­vízlevezetésre, s az eredmény nem is maradt el. Ezért látunk most a szokásosnál nagyobb területen kapásnövényt zöldellni. kertészet látogatói. Még a nyári Á dévaványaiak nem mennek ötletért a szomszédba Téli hónapokban városokban és falvakban mindig kelendő volt a sült tök meg a pirított tökmag — rító üzem is. Tudott dolog azon­Fáradt, . érzékeny lábat fel­frissíti, megnyugtatja, csök­kenti az izomerőltetós okozta fáradtságot és az ízületi fáj­dalmakat. A PED lábbalzsam fertőtlení­tő, izzadáscsökkentő hatású. Rendszeres használata enyhiti a láb érzékenységét. őfc­Bupsi Károly Kapásnövéeyek zöldellnek a kora tavaszi belvizek helyén Hogyan sikerült a páratlan víztömeget rekordidő alatt eltávolítani ? Megyénk határát járva a szo­kásosnál több kapásnövényt lát­tunk. Az aranysárga kalászten­igen hasznos szakmai tanácsko­zást, aztán nálunk aprólékosan megvitattuk a tennivalókat. Így Balkus Imre ■Ary—

Next

/
Thumbnails
Contents