Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-12 / 163. szám

1*9#. júlitrs 12. 5 Kedd JCépek a röái'színliázl)ói Szigligeti Ede történelmi drámája Gyulán Szigligeti: Béldi Pál című történelmi drámájának címszereplő­je: Iványi József, a Pécsi Nemzeti Színház művésze. Milyen szerepel töltölt be az eszperantó nyelv a Viharsarok munkásmozgalmában ? — Érdekes kiadvány készül a munkás eszperantó mozgalomról megyénkben — 1967 nyarán immár harmad­szor rendeznek nemzetközi eszperantó nyári egyete­met Gyulán. A gyulai egyetemek iránt a világ miniden táján nagy az ér­deklődés. Ezt bizonyítja, hogy a III. nyári egyetemen például 100 külföldi vendég volt, kö- zötttü'k három országos főtit­kár. A legújabb nyári egye­temre érdekes kiadványt je­lentetnek meg megyénkben: „Dokumentumok a Békés me­gyei munkás eszperantó moz­galomról címmel. Az érdekes­nek ígérkező kiadványt Bálint Ferenc levéltáros hallatlan kö­rű lte&intéssel, pontosadatgyűj­téssel készíti. Az új kiadvány választ ad arra a sokszor fel­tett kérdésre: milyen szerepet töltött be az eszperantó nyelv a Viharsarok munkásmozgal­mában? A kérdés jogos, hisz me­gyénkben — különösen a vál­ságos 1929—1933-as években — igen sokan tanulták meg ezt a nyelvet, hogy leple alatt könnyebb legyen az illegális pártmunka, a szervezkedés, a barátkozás. A dokumentumok alapján történelmi hűséggel számol be a szerző az esz­perantó mozgalomról, fényké­pek is kerülnek a kis köny­vecskébe, ezenkívül számos szereplő él még megyénkben — szerencsére—, akik közvet­lenül beszámolhatnak az ese­ményekről. ,,A kultúránk nem vak...” Farkas Mátyás zenetanár, aki vakon született ezelőtt huszon- egynéhány éve, mondotta ezt: „Nem szeretném, ha mint csök­kent értékű ember jelennék meg a nyilvánosság előtt, hiszen ta­nítványaim az iskolában a kez­deti kíváncsiskodás után elfogad­tak pedagógusuknak; tehát olyan nevelőnek, aki oktat is, meg nevel is, mint a többi sok ezer az or­szágban...” Megkerestem a Vakok- és Csökkentlátók Szövetségének me­gyei szervezetét Békéscsabán, az irodaházban Hívtak is, meg hiá­nyoltak is. Már csak azért is el kellett látogatnom, ha nem má­sért. merthogy ezelőtt két eszten­dővel ezt írtam le- ....Az ő arcán t isztább és optimistább a mosoly, mint a látók arcán..” Szóval, köl­csönösen igényeltük egymást. — Tudja, hogy mennyire jól­esik egy meleg bariton, amely yerset mond nekünk? Hiszen Ön írta: „A hangnak is van színe”, tudja, ön. mennyire jólesik ne­künk, amikor valaki az útkeresz­teződésnél nem úgy fogja karon valamelyikünket, hogy: „Gyüjjön, maga vak, majd átviszem...” Egyszóval, az úgynevezett nor- j mál-emberek sorában akarjuk megtalálni a helyünket; mert le- | hét, hogy testileg rokkantak va-l gyünk, de a lelkünk ép, érzésünk is ép, a gondolkodásunk pedig le­het, hogy sokkal mélyebb, mint a többi emberé... — Van nekünk könyvtárunk is — mondja az egyik hölgy, aki szintén csökkentlátó. — Nem tu­dom, ismeri-e a mi pontrendsze­Apafi fejedelem udvarában. Gumik Ilona, Greguss Zoltán, TylI Attila. Könyv a korszerű technikai eszközök pedagógiai hasznosításáról Béldi és asszonya a fejedelem bálján. Stefanik Irén és Ivá­nyi József. Fotó; Demény Gy. örömmei üdvözlünk minden olyan törekvést, amely a peda­gógiai gyakorlat korszerűsítését célozza. Ezt a célt kívánta szol­gálni az Ismeretterjesztő Társu­lat Csongrád megyei szervezete, amikor könyv alakban kiadta az immár hagyományossá váló Sze­gedi Pedagógiai Nyári Egyetem első kurzusának előadásait, me­lyek a technikai eszközök peda­gógiai felhasználásának lehetősé­geiről szóltak. A több mint 260 oldal terjedelmű könyv (szerkesz­tette dr. Ágoston György) a különféle vetítések pedagógiai hasznáról, a nyelvoktatást szol­gáló technikai eszközök korszerű alkalmazásáról, a pedagóguskép­zést segítő technikai berendező-' sekről, az iskolarádióról és iskola­televízióról, az oktatási progra­mokról és az oktatógépekről szóló értekezések sorát tartalmazza. A témát exponáló tanulmány, dr. Győry Gábor: A modem tech­nikai eszközök rendszere az isko­lai oktató-, nevelőmunkában cí­mű dolgozata foglalkozik a tech­nikai eszközök hasznosításának ismeretelméleti és pszichológiai alapjaival, emellett igyekszik rendszerbe foglalni a technikai eszközöket. Morvái György ta­nulmánya az audio-vizuális esz­közök hasznosításának technikai problémáival foglalkozik, Bartsch Iván a magyar audio-vizuális esz­közökről ad ügyes összefoglaló ismertetést. Igen érdekes, kiter­jedt felméréseken alapuló is­mertetésben számol be B. Bau­mann cseh kutató a játékfilmnek a gyermekekre gyakorolt hatásá­ról, a játékfilmek terjedésével járó pedagógiai problémákról. Az egyik legnagyobb érdeklő­désre számot tartó tanulmány dr. Tálasi Istvánnéé, aki A modern technikai eszközök felhasználása az idegen nyelvek oktatásában címmel átfogó képet ad mind­azokról a hazai és külföldi ered­ményekről és törekvésekről, amelyek a nyelvoktatás korsze­rűsítését szolgálják. E tanulmányt jól egészíti ki dr. Körmöczy Lászlónak a hanglemezek és mag­netofonszalagok nyelvoktatásban történő hasznosításáról és Suara Róbertnak a nyelvi laboratórium­ról szóló ismertetése. Holies László dolgozata rész­letesen bemutatja a pedagógus- képzést szolgáló technikai eszkö­zöket, amelyeknek egy részét Ma­gyarországon is sikeresen alkal­mazzuk. Havril Andrásné az is­kolarádió, Sándor György az is­kolatelevízió munkájáról, peda­gógiai problémáiról ad számot. Külön fejezetet kapott az a né­hány tanulmány, amely a nálunk csak az utóbbi években megis­mert eszközökről, az oktatási programról és az oktatógépről szól. Dr. Fekete József munká­ja a programozott oktatás és az oktatógép elméleti kérdéseivel foglalkozik. L. N. Landa szovjet kutató a kibernetika és a peda­gógia viszonyát tárgyalja tanul­mányában, dr. Takács Etel és dr. Nagy József magyar oktatási programokat mutat be, Terényi Lajos és Láng Róbert pedig egy­szerű szerkezetű oktató-, illetve ellenőrzőgépet ismertetnek. Ez a korántsem teljes felsoro­lás is jelzi, milyen gazdag anya­got kapnak kézbe e könyvvel a magyar pedagógusok. És ha meg­jegyezzük is, hogy a tanulmányok felfogásban és színvonalban nem egészen egyöntetűek, nyugodtan mondhatjuk, hogy igen jó segít­séghez jutnak e könyvvel pedagó­gusaink. Olyan könyvhöz, amely nem hiányozhat egyetlen iskolai könyvtárból sem. Kár, hogy mindössze háromezer példányban .jelent meg, s ennek a mennyi­ségnek is csak kis része jut könyvárusi forgalomba. Az isko­lák azonban a TIT Csongrád me­gyei szervezetétől (Szeged, Kárász utca 11.) közvetlenül is megsze­rezhetik. O. S. rés ábécénket. A világirodalom klasszikusait éljük át tapintás­sal, halljuk szereplőinek hang­ját, alakítjuk ki magunkban típu­sát, rajzoljuk lelki szemeink eh a cselekményt meg mindent. — Ezt maga úgysem értheti... Letelepednek köröm, ráérősen, de holmi belső izgalommal fag­gatnak, kutatnak, k írnek egy kis támogatást, anélkül, hogy segít­ségnek neveznék: — Hallottuk, hogy vannak jő, irodalmi színpadi összeállítások amelyeket magnóra lehet rögzíte­ni. Ezekből kérnénk rgy-egy fél­órás, egyórás összeállítást az egy­szerű emberek számára. Sok Pe­tőfi, sok Arany, egy kis zene; egy kis kedves, de ráérős összekötő­szöveg... A fülünkön keresztül ha­tolnak értelmünkig, érzelmün­kig, és mi már aztán lehet, hogj különben illusztrálnánk a ..Falu végén kurta kocsma” kislány­alakját, vagy Bencét a „Toldi ­ból, ahogy a kereszteket rajzolja bocskorára — mint a látók. Elmondjak, egymás szavába vágnák, hogy vannak közöttük olyanok, akik speciális iskolákba :■ tanulták meg az alkoto munkál, annak megbecsülését, akik meg tanulták azt, hogyan lehet fürge kezekkel, dúdolva (mint a látók) olyan kosarakat fonni, amelyeket New Yorkban csodálnak meg. amelyekért annyi munkabért kapnak, vagy nem ritkán többet is, mint a többi dolgozó. Megta­nulták: nekik akkor jó, ha nem kell büllögve üldögélni a rozoga lábú széken, ha nem kell bele­meredni a végtelen vak térbe; megtanulták azt, hogy akkor és csak úgy elviselhető ez a fogya­tékosság, ha azt magasabb leik erővel legyőzik. Nekik akkor jó, ha mi olyan segítséget adunk, amely nem . rokkant testű, rokkant lelkű em­bernek szól, hanem az olyan embernek, aki mintha csak eg.- kicsit kisiklott volna az úgyne vezett ,,normál élet” hétköznap­jaiból... Egy kis kerülő úttal, újabb zökkenők nélkül, vissza kell vezetnünk őket. Kár lenne nem így tenni, hiszen ők igény­lik: „Nem vagyunk mi rokkan­tak...” Szeretnénk, ha olyan alkotó le hetőséget vagy szórakozási leli tőséget biztosítanának a „látók mint amilyet ők maguknak óha tanak... Ternyák Ferenc A NAGY ALFÖLDI KÖOLAJTERMELÖ VÁLLALAT SZOLNOK Beloiannisz utca J4/a. üzemi gyakorlattal rendelkezőket alkalmaz AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKBE: ÉPM ÉSZTECHNIKUS. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK, GÉPÉSZTECHNIKUS. GÉPÉSZMÉRNÖK. VEGYÉSZMÉRNÖK. ELEKTRÖTECHNIKU S ELEKTROMÉRNÖK. ÁLTALÁNOS MÉRNÖK. JELENTKEZNI LEHET A SZÜKSÉGES OKMÁ­NYOKKAL A VÁLLALAT SZEMÉLYZETI OSZTÁ­LYÁN SZEMÉLYESEN VAGY ÍRÁSBAN. 67506 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents