Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
1966. július 10. 5 VasArnap „ Kapjon el, Zoli bácsi!“ A négyéves gyermek vékony hangja belehasított az esti csöndességbe Békéscsabán, július 4-én. Kis keze teljesen elfáradt már, ujjai lassan csúszni kezdtek a negyedik emeleti ablak párkányáról. — Kapjon el, Zoli bácsi.1 — Csöppnyi gyermek halálfélelmének a hangja volt ez, szédítő mélység fölött... — S ekkor mit tett ön? Alacsony. széles vállú, mokány-feke- te fiatalember Puskás Zoltán tervezőmérnök. — Nehéz lenne pontosan visszapörgetni az eseményeket. Éppen vidékről tértem haza, lehetett úgy este fél nyolc körül az idő, amikor többen is kiabáltak (Balázs Imre bácsi hangjára emlékszem), hogy a kis Vagyon Tibiké mindjárt kiesik az ablakon. Ott csüngött szegény gyermek a negyedik emeleti ablakban. Ahogy idézi az emlékeket, ceruzával rajzolja is az ablakot meg a kis csüngő gyermeket skicceli fel. — Két fiatalember szaladt fel a lépcsőn, hogy segítsen Tibikén. Én meg felkiáltottam neki, hogy: fogódzói erősen, mindjárt felérnek... Megpróbálta magát felhúzni, már úgy látszott, sikerül is, de aztán csak visszakerült előbbi csüngő állapotába. Látszott, hogy lassan csúszik a keze lefelé az ablakpárkányról. Mikor meghallotta a hangomat, hiszen jól ismer, egy házban lakunk, lekiáltott: kapjon el, Zoli bácsi! — S ekkor ön...? — Arra emlékszem... „elkaplak”, kiáltottam fel. S aztán, élkaptam. Kalimpálva zuhant le a kisfiú, mert először a jobb keze csúszott le a párkányról, és így a teste a zuhanás előtti pillanatban kibillent a függőleges állapotából. Én szétterpesztett lábakkal és laza testtartással vártam. Majdhogynem éppen vízszintes állapotba került a teste, amikor elkaptam. Azazhogy a kezemből kiesett utána, meg természetesen én is össze- rogytam a súlytól. A kisgyerek megütötte magát, a fejét meg a karját, de még az eszméletét sem vesztette el. Törést nem szenvedett, fel is akart ugrani rögtön, de nem engedtem, hanem felvettem és a közeli padra leültünk mind a ketten. Jött aztán egy zöld Volga, és rögtön bevitt bennünket a kórház baleseti osztályára. Ott elintéztem a portán a felvételét, utána pedig hazajöttem. — Milyen súlyú a gyermek? — Körülbelül olyan tizenhat kilós lehet; mire a negyedik emeletről lezuhant a földszintre, több mint egy métermázsa súlyt jelentett. Az elkapás pillanatában — hisz az ember ilyenkor talán nem is tud megfelelőképpen gondolkodni — csak arra emlékszem, hogy hatalmas súly zuhant rám. Nagyon örülök, hogy így végződött, de azért nincs ebben semmi különös. Szerintem mindenki más megtette volna ugyanezt..i Puskás Zoltán kisportolt fiatalember: szertomázott diákkorában, De erős lelkű ember is, aki nem vesztette el lélekjelenlétét, pedig a saját életével is játszott; hiszen a rázuhanó súlytól elvágódhatott volna ö is a betonjárdán és tragikus balesetet szenvedhetett volna. A kisfiút két napig tartották megfigyelés alatt a kórházban, s mint teljesen egészséges ayermeket engedték haza a szüleihez. A szüleihez, akik ebből a szerencsés kimenetelű, de köny- nyen tragikussá válható esetből nyilván okultak: A jövőben nem zárják be a negyedik emeleti szobába a négyéves kisfiút másfél éves kishú- gával... Ternyák Ferenc Egyenleg* Összesen Ebből Év szocialista tőkés orországokból szágokból 1961. 1364,8 685,2 679,6 1962. 1351,3 875,5 475,8 1963. 1887,6 1210,6 677,0 1964. 1927,4 1484,1 443,3 1965. 2334,3 1413,1 921,2 * kivitel, mínusz behozatal Néhány mezőgazdasági cikik exportjában világviszonylatban is jelentős helyet foglal el hazánk. Az almát exportáló országok sorában, az 1960—62-es évek átlagában a nyolcadikok, Európában a harmadikok voltunk. A vágómar- ha-kivitelbn is csak néhány ország előz meg bennünket Európában. Érdemes azt is megemlíte- teni, hogy 1964-ben pl. a népgazdasági export értékében azonos arányú volt a bor és a tojás, valamint a timföld és a bauxit kivitelének értéke! A gyógyszerexport értéke — beleértve a higiéniai és kozmetikai cikkeket is — ugyanolyan nagyságrendet képviselt, mint az élőállat-export, amelynek zömét a szarvasmarha- hizlalás biztosította. Az utóbbi években mezőgazdasági jellegű irnportunk növekedett. A takarmányozás korszerűsítéséhez szükség volt magas fehérjetartalmú takarmányok behozatalára. Abraktakarmányszükségletünk 5—10 százalékát is importból elégítjük ki. Átmenetileg kenyérgabonát is hoztunk be. Elkerülhetetlen a déli gyümölcsök, a tenyészállatok, vetőmagvak importja. Mindezek azonban a mező- gazdasági export értékének mindössze egyharmadát tették ki és a mezőgazdasági export-import egyenleg 1965-ben több mint 2 milliárd devizaforintnyi többlettél zárult. Mezőgazdasági termékeink tőkés exportlehetőségei — a közös piaci korlátozó intézkedések ellenére is — bizonyos cikkekben továbbra is jók. Ezért, ha a mező- gazdasági •termelés szerkezetét a piac követélményeinek megfelelően alakítjuk, akkor termékeink egy részét hosszabb távon is biztonságosan elhelyezhetjük. Hyen termék pl. a vágómarha, amely ma is a tőkés export legbiztosabb bázisa. A másik termékcsoport: a lágy húsú gyümölcsök, a zöldségfélék esetében a rövid szállítási távolság jelent előnyöket. Egyes csonthéjas gyümölcsfélékből (kajszi, meggy) és a bogyós gyümölcsökből szintén jók az exportlehetőségek. Ezenkívül számos olyan mezőgazdasági termék van — ilyenek a vetőmagvak, a juhhús, a libamáj, az élő és lőtt vad —, amelyek exportja tovább növelhető. Számos tartósított terméknek, gyümölcs- és zöldségkonzervnek is kedvezőek az exportlehetőségei. A következő években elsősorban a szocialista országokba irányuló mezőgazdasági exportunk növekszik. Ezekben az országokban a lakosság életszínvonalának emelése várhatóan megnöveli a mezőgazdasági és élelmiszeripari Megyik Sándor kombáfnos napi teljesítménye meghaladta az ezer mázsát — Terven felüli aratás-cséplést vállaltak a mezőkovácsházi járás kombájnosai — Megyénk minden táján az aratás, cséplés idejére széles körű ver- senymQzgalom bontakozott ki a IX. pártkongresszus tiszteletére. A kom-bájnosok a saját masinájuk tervét jóval túl akarják szárnyalni. ezért lesik egymástól a jól bevált fogásokat, módszereket. A mezőkovácsházd járás kombájnos- brigádjai például a kombájnok tervét 8,4 százalékkal akarják túlteljesíteni. Ez terven felül 2395 hold gabona betakarítását jelenti. Korábban ezt a területet aratógépes betakarításra szánták, s a kévéket behordani, elcsépelni nemcsak sok pluszmunka, de plusz szemveszteség is. A Mezőkovácsházi Mezőgazda- sági Gépjavító Állomás körzetében Gácsér Ferenc, Mahorka Ferenc, Szebenyi Lajos és mások naponta 25—30 hóidról takarítják be a gabonát. Az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás körzetében is minden eddiginél élénkebb a versenymozgalom. Az országos hírű Me- gyik Sándor — aki a csanádapá- cai Haladás Tsz-ben dolgozik — az olasz búzatáblában egy nap alatt 1003 mázsa kenyérgabonát takarított be. Az orosházi körzetben egyébként eddig öt és fél ezer holdnál nagyobb területről takarították be a - kombájnok az őszi árpát és a búzát. Berényi délután A főtértől a keskeny kis utcán fenyőillatot érzek és néhány ház után épp olyan földszintes házak néznek vissza rám, mint eddig. De amott látok három pirostégla vakolatú, emeletes házat, ami azt jelzi, építkeznek itt. A kapun csak ennyi: ..Mezőberényi Faipari Ktsz Központi Telepe.” A híres üzem Az irodában néhány asszony árkus papírok fölé hajolva nyilván kimutatást és könyvelést készít. A vezetők közül Balyer Mihály műszaki vezetőt találom, aki szakszerű magyarázatba kezd a ktsz-ről és a faluról. Ötőle tudom meg azt is, hogy 1726 után Haruckem báró németeket, szlovákokat, magyarokat telepített a törököktől elűzött lakók helyére. Igaz, ma már csak a ne'vek őrzik a régi időket, a Braunok, Hoff- mannok, Wagnerek unokái már nemigen emlékeznek az ősökre. — S a közelmúlt? — A ktsz-t mi 1951-ben alakítottuk meg és nem sokkal utána az alapítók közül Hoffmann Dániel, Halasi László, az elnökünk, Krecsmarik Sámuel és János, Kovács Márton, Koós Sámuel, termékek iránti igényeket, amelyek kielégítésében főként a tőlünk északra fekvő országok esetében — kölcsönös előnyök alapján — a magyar mezőgazdaság is részt vehet. A szocialista országok közül hagyományos kereskedelmi partnereink — Csehszlovákia, NDK — a jövőben jelentős mértékben növelik mezőgazdasági importjukat, a Szovjetunió pedig olyan mértékben növeli vásárlásait, hogy 1970-re a KGST-orszá- gokba irányuló agrárexportunknak több mint 50 százalékát veszi át. Jól jellemzi a szovjet export növekedését, hogy az 1970-ben több mint a hétszerese lesz az 1960. évinek. Az agrárexport növelése természetesen befolyásolta a belső fogyasztást és a jövőben is kihatással lesz rá. Ha a mezőgazdaságra csak a belső ellátás biztosítása hárulna, néhány cikkből a jelenleginél jobb lehetne az ellátás. A mezőgazdasági export bővítéséhez azonban olyan népgazdasági érdekek kapcsolódnak, amelyekről jelenleg nem mondhatunk le. A mezőgazdasági export révén olyan devizabevételekhez jutunk, melyeket más módon nem is tudunk biztosítani. Ezért a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nemcsak a hazai igények növekedésével kell lépést tartama, hanem a külföldi piacokon előnyösen értékesíthető termékek iránti kereslettel is. Dr. Dankovíts László Balyer Mihály, Miklós Géza, Ja- kusovszki János alakította meg a faipari részleget. Ez a néhány ember ma is a törzsgárdához tartozik, igaz, van már köztük nyugdíjas is, olyan is, aki eltávozott az élők sorából — Jelenleg mennyien vannak? — Az elmúlt 15 év sok változást hozott, hiszen a tagok száma meghaladja a 220-at. És ez a kis üzem most már tényleg szűknek bizonyul, s ez jelenleg a legnagyobb gondunk is. Kimegyünk az udvarra. A kis fészer alatt az egyik alapítótag fűrészgéppel deszkát szab, a másik üzemrészben a fotelok karfája készül, emitt az enyv szaga tölti be a termet, és a poliészterrel fényesített heverővégek tízesével sorakoznak a fal mellett. — Ki részére dolgoznak most? — Elsősorban a nagykereskedelem részére. De hogy e közkedvelt szóval éljek, „betörtünk” a nyugati piacra is. Hollandiába asztalokat, Svédországba, Angliába egyéb bútorokat is szállítottunk. Most egy 14 darabos kollekciót vittek ki tőlünk Torontóba, ahol az ARTEX rendez kiállítást. Ügy érezzük, ma már ez a kis ktsz is tud valamit adni a világnak. Lekésett vb Na, nem szó szerint kell érteni, én késtem él a vb-ről. A községi tanács délután tartotta végrehajtó bizottsági ülését, amelyen a községi tejüzem! munkáját és az állami ingatlanok felújítását vitatták meg. A teremből még nem szállt el a cigaretták füstje, még a vizespoharak ott voltak az asztalokon. A tanács elnöke, Siklósi Ferenc ezzel fogad: — Jól sikerült végrehajtó bizottsági ülésünk volt. Számomra pedig egy kicsit a bemutatkozás is, hiszen nem régén vagyok itt vb-elnök, és első ilyen találkozásom volt a végrehajtó bizottsággal. — Hova való_az elnök elvtárs? — Berényi vagyok — neveti el magát —, csak közben másutt is dolgoztam, most kerültem haza. Az elnöki szobában elkezdett beszélgetés a késő délutánba nyűit és közben, ha nem is mesz- szire jutottunk el a faluból, hiszen csak a főteret jártuk körbe, sok mindent megtudtam. Siklósi Ferenc nagy szeretettel beszélt szűkebb hazájáról, szavain érződött, hogy azok közé az emberek közé tartozik, aki a megbízatását cselekvőén akarja eltölteni, tenni akar a községéért keze munkájának még kell majd látszani. — Csak "teljes odaadással lehet végezni ezt .a munkát is. Ezt vallom én is. És az a legnagyobb öröm számomra, hogy úgy érzem, tanácstagjaink is így akarnak együtt dolgozni. Még néhány napja voltam csak ebben az új „funkcióban”, mikor bejött hozzám Bagita Ferenc tanácstagunk, ö néhány évvel ezelőtt Ábelovsz- ki János járási tanácstaggal együtesen kezdeményezte, hogy építsenek egy autóbuszvárótermet a főútvonal mellett. Azóta ez az épület megrongálódott. S most azt kérték, hogy legalább egy szakembert adjunk, mert a felújítást ők maguk akarják újra elvégezni. Azt hiszem, így van értelme "a tanácstagokkal együttműködni. Patrióták Rövid egy délután. Mikor elbúcsúztam áz elnöktől, álldogáltam egy darabig a tanácsháza előtt. Néhányan leültek ott, a parda és a beszélgetés sokszor1 visszatért a község gondjaira. Egy néni tejboltot hiányolt. A másik asz- szony nehezen érti, hogy miért nem épül még mindig fel az új kultúrház. Egy fiatalember a strandra panaszkodik. Van kút- juk, de a vizet nem lehet bevezetni a házukhoz, mert a 200 ezer forintért fúrt kút elhomokoso- dott. Majd talán a vízmű vállalat most segít a bajon. A faipari ktsz mellett három tömbben 24 lakást épít az OTP. — Van erre jelentkező? — kérdeztem meg egy fiatalasszonytól. — Van bizony. A szomszéd asz- szonyom is akart venni, de neki azt mondták, 'hogy várnia kell, mert egyelőre több nem épül. Pedig jó Tenne, ha többet építenének... Berény majdnem 12 ezer lakosú község. Innét naponta több százan járnak Békéscsabára dolgozni. van olyan is, aki a vasútnál Kazincbarcikára, Budapestre vagy éppen Dunaújvárosba váltja meg a bérletét. Több mint 1200-an járnak el máshová dolgozni. Hét végén mindenki hazatér. Az egykori telepesek unokái magukénak érzik a községet, tesznek érte,hisz csak az elmúltévben is több mint 200 ezer forint értékű társadalmi munkát -.végeztek a falu szépítéséért. S ezen az estébe hajló délutánon az ismeretlennek adott válaszokból mindig azt éreztem, büszkék a herényiek falujukra, jó patrióták. (I). I.)
