Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-05 / 157. szám

1M6. július 5. 5 Kedd Amit ma megtehetsz Az új gazdaságirányítási rend­szer alapvető elemei másfél év múlva lépnek működésbe. A vál lalatok önállósága sokkal na­gyobb, döntési lehetőségük, joguk sokkal szélesebb lesz, mint ed­dig. Erre az új helyzetre minden vállalatnak fel kell készülnie. Mivel a felkészülésre nem lehet központilag receptet kidolgozni, már most szükség van a vállala­tok öntevékenységére. Nem en­gedheti egyetlen gazdasági veze­tő sem, hogy vállalatát az új gaz­dasági mechanizmus felkészület­lenül találja. Aki felkészül, saját hasznára teszi, aki „végigalussza" a másfél évet, a saját kárára cse­lekszik. Várható, hogy az új gazdaság- irányítási rendszerben az egyes ipari, kereskedelmi, mezőgazda- sági vállalatok változtatásokat fognak végrehajtani termelésük összetételében, vállalati gazdál­kodásukban, beszerzési és értéke­sítési politikájukban. Minden vállalat kötelessége azonban megóvni saját termelő tevékeny­ségének gazdaságosságát a kül­ső váratlan fordulatoktól. Ha az utolsó percben veszik észre, hogy például nincs elegendő és kellő összetételű anyagkészlet, rende­lésállomány, akkor az éredmény csak kapkodás, anarchia lehet. Ezért már most ajánlatos el­kezdeni az előzetes tárgyalásokat a szállító és a rendelő partnerek­kel. Ki kell „tapogatni”, hogy az új körülmények milyen követel­ményeket támasztanak, milyen lehetőségeket teremtenek. Előze­tes piackutatást kell végezni ar­ra, hogy a vállalat hagyományos termékeire a jövőben mekkora mennyiségben és milyen minő­ségben lesz szükség. Ezzel egy- időben ismerni kell az igények változását is. Azt is ajánlatos előre megtudni, s előzetes megbe­széléseken rögzíteni, hogy a szük­séges anyagok, alkatrészek, szer­számok kitől, milyen mennyiség­ben, ütemezésben lesznek besze­rezhetők. Hiszen később nem lehet minden kis ügyben a fel­ügyeleti szervhez, a minisztéri­umhoz, a tanácshoz fordulni. Rendkívül fontos, hogy az anyagot időben beszerezzék, s a kooperációs szerződéseket meg­kössék. valamint piackutatást vé­gezzenek nemcsak az értékesítő, hanem a beszerző piacokon is. Isméi kárt okozott a vegyszer a halállományban Kőröstarcsa határában, a Bün- gösdd-csatomán elpusztult halak kerültek a víz felszínére azon a környéken, ahol előzőleg vegy­szeres gyomirtást végeztek. Vegy­szert találtak a párt közvetlen kö­zelében, amit az eső a csatornába belemoshatott. Az eset nagy iz­galmat keltett, mert a Gyomai Viharsarok Halászati Termelőszö­vetkezet halastavai is innen kap­ják a vizet. A htsz vezetősége azonban szerencsére még időiben intézkedni tudott, hogy a szivaty- tyúzást állítsák le addig, amíg a víz ki nem cserélődik. Az elpusztult hal értéke becslés szerint 20—25 ezer fointot tesz ki, de rendkívül súlyos kár kö­vetkezett volna be, ha nem veszik időben észre a fertőzést. Az eset­tel kapcsolatban az illetékes szer­vek megteszik a szükséges intéz­kedést, helyes lenne azonban, ,ha máshol is levonnák belőle a ta­nulságot.' Folyóvizek, csatornák, tavak és holtágak közelében bár­miféle vegyszert csak a legna­gyobb óvatossággal, körültekin­téssel lehet hasznain!. Megszűnik az anyagok egy ré­szénél a kiutalásos, keretgazdál- kodásos rendszer. Nem várhatja a vállalat, hogy majd kiutalják neki, amire szüksége van. Neki magának kell beszereznie. Szükséges előkészülni öntevé­kenyen, utasítást be nem várva a munkaerőgazdálkodás tekinte­tében is. Fontos a létszámmegta­karítás lehetőségeinek feltárása, aszakmunkaerőszükséget felméré­se. Mivel a vállalatok fontos munkájává válik az „üzleti” te­vékenység, a közgazdasági elem-, ző munka, ezért már most gon­doskodni kell szakképzett köz­gazdászokról, gyakorlott üzletem­berekről. Szükségessé válik né­hány mérnök átképzése közgaz­dásszá és „kereskedő” mérnökké. Kádertervet kell készíteni új munkaerők felvételére, régiek esetleges átcsoportosítására. Az eddiginél hatékonyabb bé­rezési módszerek kidolgózására van szükség számos területen. Hasznos lenne, ha a vállalatok az új mechanizmus bevezetését megelőző negyedévekben fokoza­tosan alkalmaznának új bérezési, premizálási, jutalmazási formá­kat, s a szakmánkénti bérszinte­ket a terület vállalataival egyez­tetnék. így elkerülhető, hogy az első időkben túl nagy legyen a munkaerővándorlás és csábítás, tás. Üj módszerek szükségesek a jutalmazási alap felhasználásá­ban, sőt esetleg a nyereségrésze­sedés személyekre való lebontá­sában is. Csak úgy van ezeknek a juttatásoknak igazi ösztönző erejük, ha a személyi teljesít­mény szerint eléggé differenciál­tak. Kipróbálható fnár a jövő évben — a vállalati szakszerve­zeti bizottsággal egyetértésben — a nyereségrészesedési alap egy részének új típusú elosztása. Ilyen például, amikor a műveze­tőknek utalványozási joguk van egy-egy napi nyereségrészesedés megadására. így már év közben kiosztható a vállalati nyereség­részesedési összegből 3—4 napi összeg. Ezt azután a végső elszá­molásnál le kell vonni a kioszt­ható összegből, s csak , az így fennmaradt részt kellene felosz­tani a kifizetett éves bér, illetve szolgálati idő arányában. Már most érdemes felülvizsgál­ni az állóeszköz- és a készlet- gazdálkodás rendjét és feltárni a tartalékokat, valamint megvizs­gálni azt, hogy a meglevő gép­park milyen termékösszetétel gyártására alkalmas; hol van hiány, hol nin­csenek a gépek kellően kihasz­nálva; hogyan lehetne ezekre munkát szerezni. Egyik főtörek­vés: a gépeken olyan művelete­ket végeztessünk majd, amelyek a gép műszaki adottságait a le­hető legjobban ki tudják hasz­nálni. s így az egy gépórára jutó termelési érték és nyereség a legnagyobb. Fontos a kidolgozott újítási feladatterveket a dolgozók nyilvánossága elé bocsátani, fel- híva minden dolgozót arra, hogy a jövő év közepéig minél több, olcsón megvalósítható újítást nyújtson be az új mechanizmusra való áttérés megkönnyítésére, az átállás esetleges többletköltségei­nek fedezésére. A legfontosabb terület, ahol az átállásra meg kell tenni az elő­készületeket: a műszaki fejlesz­tés. Mind az iparvállalatoknak, mind a mezőgazdasági szövetke­zeteknek, állami gazdaságoknak nagy biztonságot nyújtana, ha 1968 januárjában valami újjal, korszerűvel, jó áron értékesíthe- tővel lepnék meg a piacot. A vál­lalatok tudják, hogy miben van hiány, mi az, amit a vevő hajlan­dó megfizetni. Már most szüksé­ges elkezdeni a felkészülést ezeknek az új termékeknek vagy hiánycikkeknek a gyártására. A felkészülés időigénye nagy. Sok­szor konstrukciós. technológiai tevékenység előzi meg az új ter­mék gyártását. Az új gazdasági mechanizmus az ország lakossága előtt akkor arat majd teljes elismerést, ha megjelennek a piacon az új, kor­szerű termékek, megszűnnek a hiánycikkek. A vállalatok is könnyebben jutnak túl a kezdeti bizonytalanságon, ha valami újat, jövedelmezőt tudnak piacra dob­Gazdaságirányításunk új rend­szere széles lehetőséget nyújt a demokrácia kiszélesítésére a gaz­dasági tevékenységben. A döntési jogkörök nagyfokú decentralizá­lása, az egyéni kezdeményezés ki­bontakoztatása új erőforrásokat mozgósít népgazdaságunk fejlesz­tésére. Vállalataink előtt szép perspektíva, nemes cél áll. Kezd­jük el hát a felkészülést már ma, öntevékenyen, lelkesen, s jó üz­leti érzékkel. S közben hiányta­lanul lássuk el folyó feladatain­kat, megteremtve az anyagi, ter­melési feltételeket az új rend­szerre való átálláshoz. Dr. Pirityi Ottó Korszerűsítik az úthálózatot A KRESZ követelményeinek megfelelően korszerűsítik Szeghal­mon a úthálózatot. A jelzőtáblák elhelyezése után a gyalogos át­kelőhelyeket festéssel jelölik meg. iiiiidHiiiMiUumuiiiiitiiiiiiiiuiituuimmiuiiiiiiHiiiiuiiuiiiKiiiiiiiiiiuiiiiiiiifimiuimiiiiiiuiiuiMmttiiiiiwuiiiMiiiHiuiiMiiiiiiiiHiiHiii' Kiírták a megyei ssántóver»enyt Néhány év alatt hagyományos­sá vált megyénkben is a traktoro­sok nyári nagy vetélkedőjének rendezése: a számtóversenyek tar­tása. Ebben az esztendőben a ter­melőszövetkezetek, a járási és a megyei tanács tovább követi a hagyományt. Július 25-ig me­gyénk valamennyi városában és járásban megrendezik — a szint­nek megfelelő — szántóversenye­ket. A legjobb eredményt elérő traktorosokat nevezik be a me­gyei döntőibe. Ezt augusztus 7-én. vasárnap Békéscsabán, a Lenin Termelőszövetkezet területén, a Szarvasi műút környékén rende­zik meg. A Bei'eezki-orökiég; ma is lettekre kötele* Emlékezés a forradalmár ,,fakertészre 0 tudományos alapon nyug­vó magyar gyümölcstermesztés el­indítóját, a világhírű pomológust 1895-ben a Békés megyei Kun- ágotán temették el. Munkásságá­nak jelentőségére a magyar és külföldi sajtó ismételten vissza­tér. Részletesen feltárták a kö­zelmúltban mezőkovácsházi kap­csolatait is, de Kunágotáról, ahol egyéniségét a legjobban ismerték, személyével kapcsolatban kevés szó esett. Kunágota népe — halála után 70 évig — némán őrizte titkát. Az, hogy fogadott fiára, a „fegy­veres forradalmárból lett alkotó forradalmárra” mennyire büszke, végül is elemi erővel jött vallo­mása. Bereczki Máté egyénisége a községalapító kertészek utódai számára szimbólummá magaszto­sadott .és „Érdemes küzdeni a ha­ladásért" jeligével méltó emléket (szobrot) kíván emelni. Bereczki Mátét 1848-ban a „veres sipka sok” soraiban talál­juk, készen árra is, hogy ifjú életét a nép szabadságáért felál­dozza. A bukást követő kegyetlen megtorlás elől kitért, tíz évre il­legalitásba vonult. Az enyhülés kezdetén jött Kunágotára, meg­kapaszkodva talpalatnyi földben. A fótiam vidéken gyümölcsfával Kelemen Ferenc kunágotai szu Termelőszövetkezetünk a nagymegyeri határrészben, a Fábri tanya közeiében, valamint a kisréti határ­részben, a kisréti iskola közelében elterülő lucerna- tábláinkon, e hét második felében, igen erős, emberre és állatra mérgező vegyszerrel védekezünk. Felhívjuk a környékben la kők figyelmét, hogy a védekezéstől számított egy héten belül fenti táblákat ne közelítsék, állataikat méheiket tartsák zárva. LENIN TSZ, BÉKÉSCSABA 67442 foglalkozott. A két 'keze munkája ra építő új jövevényt a környék feles dohánykertészei mint fa­kertészt besorolták a dolgozók osztályába. A sorsközösség válla­lása több mint három évtizeden át biztosította számára az alkotó munka nyugodt légkörét. Ez idő alatt Bereczki Máté nemcsak a gyümölcsnemesítés és csemetene­velés új módszereit dolgozta ki, hanem összegyűjtötte az egész vi­lágról az elérhető nemes gyü­mölcsfajtákat. Kertjébe több mint 1200 fajtát figyelt meg, s ' ezek legjobbjait könyvében olyan, szemléltetően és szakszerűen le is írta. hogy kiérdemelte a „viláíhi- hírű forrásmunka, különösen a fajták meghatározásá'ban párat­lan mű” jellemzést. Almáiból pél­dául 312 fajtát írt le stb. Elindí­totta nemzetközi méretekben a fajtacserét, a nemes gyümölcsfák „békemenetét”. Munkáját még életében el­ismerték. Természete nem válto­zott, élete végéig meg nem alkuvó forradalmár maradt. A felaján­lott anyai támogatást, s hivatalt a Habsburgoktól nem fogadott el. Szűkebb hazájában megmaradt — ahogy kezdte kérgeskezű, egy­szerű „fakertésznek”. Azzal viszonozta Kunágota né­pének ragaszkodását, hogy kéz­iratait a kunágotai jegyzőnek ajándékozta. Az írások rövidesen illetékes helyre kerültek, de élőbb tanulmányozták személyes isme­rősei és tanítványai, a fiatal kun­ágotai pedagógusok. Megtisztelő kötelességnek tartották, hogy Be­reczki Máté egyéniségét, mun­kásságát széles körben ismertes­sék, mintegy újabb híveket to­borozva a fejlődésnek induló ma­gyar gyümölcstermelésnek. Fülöp Sándor 120 soros megem­lékezése 1898-ban már bekerült az iskolai olvasókönyvbe is, me­lyet Kunágotán és másutt is több mint húsz évig használtak. letésü pedagógus 1935-ben irta meg részletes életrajzát. A kun ágotai nevelők azóta is elmély ül­tén foglalkoznak Bereczki Máté jelentőségével. Az időközben önállóságot nyert feles dohánykertészek házikertjei Bereczki faiskolájából származó gyümölcsfák díszítették és Kun­ágotán már akkor kezdődött a versengés a jól kezelt házdkertek között. Bátran állíthatjuk, hogy tet­tekben, különösen a felszabadulás után, egész népünk Bereczki ta­nításainak hű követője, az utóbbi évtizedekben telepített nagyüzemi gyümölcsöseink méltán kivívnák az ő elismerését is. Kérdés: a Be­reczki-örökség tettekre kötelez -e ma is Kunágotán, s ha igen, ma­gasabbra emelhető-e a gyümöio termelés színvonala a házikertek ben? Két lehetőség megfontolásra ér­demes. Az egyik: a fiatalság gyakorlati alapozását kezdjük el az iskolában. A politechnikai ok­tatás lehetőséget ad. erre, ha az is­kolakertekben a szántóföldi nö­vények átadják helyüket a kerti növényeknek, a másik: a felnőt­tek igényének kielégítése. Isme­retes, hogy a nagyszámú háziker­tész, köztük a növénytermelő tsz-tagok, akik elegendő szabad kapacitással rendelkeznek tavasz- szal, a gyümölcsfaápolásii, perme­tezési kampány idején még ahhoz is. hogy az öregek és más foglal­kozásúaknál besegítsenek, kellő gyakorlati betanítás után jó mun­kát végezhetnének. Igénybevéte­lük elsősorban bizalom kérdése. A Bercsényi Tsz 1964-ben már olyan főagronómust állított be. akii a gyümölcsfáknak is mestere. Gyakorlati tettek az emlékmű együtt fejezzék ki ra­gaszkodásukat Bereczki Mátéhoz, a forradalmárhoz, aki fegyverrel vagy anélkül a népet szolgálta. Dr. Szeder Pál Kunágota, Bercsényi Tsz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents