Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I 1966. JÜLIUS 31., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton délelőtt az MSZMP KB székházában fogadta Mau­rice Couve de Murville francia külügyminisztert és szívélyes eszmecserét folytatott vele. Couve de Murville-t a látogatásra elkísérte Jacques de Beaumarchais, a francia külügyminisztérium politikai ügyek főosztályának vezetője, Francois Couve de Murville-t Puaux, a minisztérium európai főosztályának vezetője, valamint Raymond Gastambide, a Fran­cia Köztársaság budapesti nagykövete. A látogatásnál jelen volt Péter János külügy­miniszter, Szilágyi Béla külügyminiszterhelyet­tes és Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete. (MTI) Együttműködésünk rendkívül eredményes lehet A francia külügyminiszter sajtótájékoztatója Rövid közlemény adta hírül, hogy a Minisztertanács legutób­bi ülésén elfogadott határazat szerint a termelőszövetkezetek­nek nyújtott állami támogatás színvonala változatlan marad 1967-ben is. Az ezen belüli mó­dosítások magától órtetődöeik. A kaipotfct összegeket elsősorban olyan céllkitűaésekre kell fordí­tani, amelyek tovább javítják a termelés feltételeit. Éppen ezért jelentős összegű segítséget kap­nak szövetkezeteink továbbra is a talaj javítási, talajvédelmi és vízrendezési munkálatokhoz. Az ország közös gazdaságai közül igencsak aí Békés me­gyeiek örülnek ennek a legjob­ban. Azért, mert az eddigi sok erőfeszítés ellenére is hatalmas kiterjedésű terméketlen, szikes földekkel rendelkeznek még s a Körösök, élővízcsatomák kö­zött még élég messze állnak az egymást váltó belvíz- és aszály­károk mérséklésének, csökken­tésének lehetőségeitől. A tárgyilagosság kedvéért megjegyezzük, hogy a talajjaví­tási és vízrendezési munkála­tokhoz lényegében csak 1957 óta ad hatalmas anyagi segítségiet a kormány. Azelőtt nem sok gon­dot fordított erre az ország ve­zető testületé, meg aztán addig jórészt útját is állták a magán- parcellák az öntöző és a vízleve­zető csatornarendszer kialakítá­sának, tökéletesítésének, de a talaj javításának is. Az igazság­hoz tartozik az is, hogy szövet­kezeteink egy része az állami segítség felhasználásán túl, nem tett meg minden telhetőt sem a belvízvédelemért, sem a talaj- javításért. A beütemezett talaj javítási te­rület munkálatainak egy része újra és újra áthúzódik a követ­kező évre. Bizonyos mértékig a kedvezőtlen időjárás is oka en­nek. De áthúzódik azért is, mert kevés a talaj javítási kapacitás s ezt a keveset sem használják ki mindig a lehetőségekhez mérten. Esetenként egyes szövetkezetek sem takarítják le időre a javí­tásra -kijelölt földről a termést. A Minisztertanács határozata előírja az anyagi támogatás mel­lett, hogy az e célra rendelke­zésre álló eszközöket hatéko­nyabban kell a jövőben kihasz­nálni. Ehhez még szükség lenne arra, hogy a határozat Végrehaj­tásáért felelős főhatóságok va­lóban kötelezzék az eszközök és a lehetőségek jobb kihasználá­sára az illetékes tanácsokat, szö­vetkezeteket és talajjavító vál­lalatokat Emellett természete­sen minden lehetőt el kellene követni a taiajjavítókapacitás növeléséért, mert a növekvő igé­nyek kielégítése szempontjából nem közömbös, hogy megyénk­ben s az ország más részein mi­kor válnak termővé a jelenleg több tízezer holdat kitevő ko­pár szikek. Az eddigi gyakorlat szerint nem elegendő csupán kilátásba helyezni és odaítélni az állami támogatást a szövetkezeteiknek az öntözőtelep berendezéséért és néhány vízlevezető csatorna megásásáért. A támogatást olyan feltételekhez kellene köt­ni, amelyek előírják a gazdasá­gok egész területén a belvíz­védelem, növelését. Megvannak még azok az emberek — közü­lük egyesek szakemberék, bri­gád- és üzemegységvezetők let­tek —, akik egyéni gazda koruk­ban igyekeztek feltölteni föld­jeik lapos részét. Emellett szé­les körben elterjedt szokás volt, hogy ősszel a bevetett földön — szükség szerint keresztbe-hosz- szába — vízlevezető barázdá­kat húztak. Ez az egyszerű vé­dekezési forma szinte feledésbe ment az utóbbi években. Leg­inkább csak akkor csaitomázinak — más lehetőség mák nem lé­vén— kézi erővel, amikor meg­áll a földeken a víz Egyszerűbb volna és kevésbé káros közvetlen a vetés után géppel meghúzni a vízlevezető barázdákat a lapo­sabb részeken s akkor nem gyűlne össze rajtuk már az őszi csapadék is. Termelőszövetkezeteink ah­hoz is rendelkeznek megfelelő eszközökkel, hogy a túl hepe­hupás földjeiket elegyen,gessé'k s •ezáltal a lehető legkisebbre csökkentsék vetéseiken a vízál­lást. Ha eddig nem döbbenitek rá ennek szükségességére, akkor döbbenjenek rá az idei árpa- és búzatermés láttán. Nem enged­heti meg egyetlen termelőszö­vetkezet sem a jövőben azt, hogy helyenként teljesen kipusztuljon a növény, más helyeken pedig fél, negyed- vagy tiziedrésznyi termést takarítson be a belvíz kímélte földekhez viszonyítva. A Minisztertanács határozata ezután megvonja a kombájnara- tásá, a mély- és mélyítő szán­tási kedvezményt a gazdaságu­kat gépekkel már jól felszerelt s megerősödött szövetkezetektől. Enyhén szólva, ennek aligha taipsolnak, hiszen nehéz ezresek­től esnek el a jövőben. Olyan ezresektől, amelyeket rendsze­rint beillesztettek a bevételi tervbe és a jövedelemelosztás­ba. Szövetkezeteinkben számos olyan lehetőség van, amelyeknek a kiaknázásával a megvont ked­vezményeknél jóval nagyobb összegekhez juthatnak s nem is túl nagy fáradsággal. Ezek egyi­ke a jobb belvízvédelem. A bel­víz elleni védekezés' tessék-lás- sék módja vagy elhanyagolása évek óta több százezer forint értékkel csökkentette a termést szövetkezeteink jó részében. Ezért lenne helyes ilyen felté­telhez kötni az állami támoga­tást, mert mit ér a legnagyobb segítség is annak, aki nem igyek­szik önerőből is segíteni ma­gán. Maurice Couve de Murville szombaton délben a Gellért-szálló Gobelin-termében találkozott a magyar és a külföldi sajtó kép­viselőivel. A francia külpolitika egyik fő törekvése, hogy kapcsolatait a Kelettel megjavítsa — mondotta többek között. — Az európai helyzet átalakulóban van, s a változás az enyhülés irányába hat,- az európai országok közötti békés kapcsolatok kialakítását mozdítja elő. Mi, Franciaország­ban ennek az irányzatnak a hívei vagyunk, s minden lehetséges eszközzel ennek az irányzatnak a Az Állami Biztosító megyei igazgatósága még nem mérte fel a július 24-én keletkezett jégkárokat, amikor július 28- án újabb jégverés és vihar söpört végig egyes termelő- szövetkezetek felett. Július 24-én a kétsopronyi Hunyadi Tsz-ben 40 hold kenderben, a gádorosi Petőfi Tsz-ben 40 hold dohányban, a mezőbe- rényi Aranykalász Tsz-ben 1 hold szőlőben, 3 hold gyü­mölcsösben, 100 hold búzá­ban, a mezőberényi Előre Tsz-ben 144 hold kukoricá­ban, 153 hold búzában, 78 hold napraforgóban és 51 hold maglucernában okozott: jelentős kárt a jégverés. ! A július 28-i viharral le- ! hullt jég a dévaványai Lenin ! Tsz-ben okozott nagy káro- j kát. Többek között 55 hold • cukorrépában, 86 hold mag- • lucernában, 10 hold paradi- ; csomban, 87 hold kukorica- ; ban, 95 hold silókukoricában, • 55 hold tavaszi árpában. • Ezenkívül a vihar több gaz- • dasági épület tetejét is leső- • dorta. A végegyházi Szabad- : ság Tsz 169 hold kukorica, 9 • hold takarmányrépa jégveré- : sét jelentette be. Jelentős : kárt okozott 31 hold tavaszi : árpában a jég a nagykopán- : esi Kossuth, 100 hold borsó, ! 300 hold kukorica, 33 hold : gyümölcsös, 20 hold kerté- • szeti növény, 40 hold tavaszi j árpa, 200 hold bükkönyös • búza és 20 hold szudáni fű- • ben a bucsai Üj Barázda Tsz • területén. Emellett több épü- • letet is megrongált a vihar • ebben a szövetkezetben. Bugyinszki Mátyásné, az * kiteljesedését óhajtjuk szolgálni. Az újságírók kérdéseire adott vá­laszában mondotta a magyar— francia kapcsolatokról: — Állandó érintkezést tartunk fenn a két kormány között. Fej- leszthetőek kapcsolataink a két kormány tagjainak kölcsönös lá­togatásával is, s természetesen vannak olyan konkrét területek — például a gazdasági élet, a kultúra, a tudomány —, ahol az együttműködés rendkívül ered­ményes lehet. Ilyen jellegű meg­állapodásokat kötöttünk a két ország között. Állami Biztosító megyei igaz­gatóságának munkatársa kö­zölte, hogy a július 30-án délig levélben és telefonon beérkezett károk felmérésé- > re a jövő héten, a kártalaní­tás kifizetésére pedig az azt követő napokban kerül majd sor. Az Orosházi Üveggyár villa­mos TMK-műhely dolgozói Ke­lemen Károly irányításával nap­ról napra igen szép eredménye­ket érnek el. Lendületüket bi­zonyítja többek között az is, hogy elhatározták, elnyerik a Szocialista műhely címet. Felvételünk Szia Imrét, az A francia külügyminiszter ki­fejtette az európai biztonság elő­mozdításával kapcsfilatos francia elképzeléseket. \ — Az európai biztohSSg — mondotta többek közt — / szoro­san összefügg a német problé­ma megoldásával. A békés megoldáskor márpe­dig ezt akarjuk — feltételezi a közös megállapodást. Természe­tesen, a napjainkban ennek a megállapodásnak a körvonalai még nem bontakoznak ki elég határozottan. Az első tennivaló, amit célként magunk elé tűzhe­tünk, az ebhez szükséges kedvező légkör kialakítása. Egy további kérdésre válaszol­va Couve de Murville hangsú­lyozta, hogy magyarországi láto­gatásában a legígéretesebb elem­nek azt a légkört tartja, amely­ben ez az utazás lebonyolódott. Az a jó légkör, amely a két or­szág kormányai között már ko­rábban kialakult, most még meg­erősödött, s lehetővé tette, hogy minden időszerű problémát ked­vező körülmények között megvi­tassanak. egyik szocialista brigád vezető­jét ábrázolja (középen), amint Gondos Bálint műszerész és Be­nedek András másodéves ipart tanuló munkáját ellenőrzi. A villamos TMK dolgozói igen gyorsan és jól dolgoznak... Fotó: Opauszky Néhány szövetkezetben jelentős kárt okozott a múlt heti jégeső és vihar A Szocialista műhely címért ✓ ’ f Kukk Imre

Next

/
Thumbnails
Contents