Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

WM. július 30. 3 Siómba' Befejezte az aratást a szarvasi Bem Termelőszövetkezet Levélben értesítette szerkesz­tőségünket Sindel András, hogy a szarvasi Bem József Tsz jú­lius 27-én befejezte az 1140 hold gabona aratását es cséplé- sét. A belvíz okozta károkat leszámolva, a búza holdanként 13,7 mázsa átlagterméssel fize­tett. Az aratás befejezese után átcsoportosítottak a kombájno­kat. A szövetkezet gépjárművei es fogatosai az aratással párhu­zamosan láttak hozzá a külön­böző nyári munkákhoz, többek között 60 holdat megterítettek istállótrágyával, letakarították es kazalba rakták a kombáj­nok által learatott gabona szal­máját s 27-ig 685 holdon mély­szántást is végeztek. „Ömlik” az áru a békéscsabai Szabadság Tsz-ből Régi termelőpartnere a bé­késcsabai Szabadság Tsz a he­lyi konzervgyárnak és a hűtő­háznak. Az idén is mindkét üzembe nagy mennyiségű árut szállítottak már s szállítanak majd ezután. Az eddigi mér­leg 841 mázsa zöldbab. 46 má­zsa sárgabarack, 7 mázsa mál­na. 21 mázsa meggy. 6 és fél mázsa cseresznye, 9 mázsa sza­móca. 16 mázsa uborka s még iöbb minden más. Krajcsovics Ferencné. a konzervgyár átvev- vője most már nap mint nap kint tartózkodik a szövetkezet­ben, hiszen érik a 60 hold pa­radicsom, 20 holdon nő az uborka, s 20 holdon a paprika. Tavaly kedvezőtlenebb volt az időjárás ilyen tájban, mégis voltak olyan napok, amikor reggej 6-tól este 10-ig 16 vagon árut vettek át és szállítottak el a konzervgyárba. Az idén is legalább 1—1 vagon mennyi­ségre számítanak holdanként uborkából. paradicsomból és paprikából. magyarul. Nem boldogulnak. Végül papírt, ceruzát vesz elő: írja ide neki a papírra, hogy mennyiért adja a datolyát. Az asszony megérti. Hadonászik, kiabál, olyan ri­csajt csap, mintha a háza égne. A kiabálásra a szomszéd standtól átugrik egy negyvenes férfi. Bó­logat és a papírra írja a számot. Az asszony csak kereskedni tud. írni nem. Azt mondják, hogy ez nem ritka Olaszországban és főleg nem ritka itt Szicíliában. A kikötő napfényben fürdik. Látszólag békés az élet. De csak látszólag, mert mellettünk két ámenkai hadihajó horgonyoz. Az egyiken rakétafegyverek. A távcső közelebb hozza őket is, a katonákat is. Az őrök egykedvű­en sétálnak. Az egyik fehér, a másik néger. Látszólag céltalanul futkosnak le-íel a matrózok. A radar körbe jár, zene foszlányai szállnak. És amikor lehunyja szemét a nap, fényárban úszik a két hadi­hajó. Több száz égő világítja meg. Olyan, mint egy égő három­szög. Egy kicsit hasonlít a cirku­szi kérkedőn kivilágított sátorhoz. £2 a kivilágítás mintha csak Színvonalas árukínálat — Jó minőségű áruk fausz János miniszter nyilatkozata a belkereskedelem harmadik ötéves tervének célkitűzéseiről — Az 1966—1970 közötti terv­időszak folyamán a lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 14—16 százalékkal emelkedik. Miután a reáljövedelmen belül a készpénz­bevételek nagyobb arányban nő­nek, a kiskereskedelmi forgalom mintegy 20 százalékos emelkedé­sével számolunk. Az-1965. évi 88 milliárd forinttal szemben az ér­tékesítés 1970-ben meghaladja a 105 milliárd forintot. Az összfor­galmún belül az élelmiszerek és az iparcikkek aránya megközelí­tően azonos lesz. az egyes főáru l csoportok értékesítésének növeke­dése azonban eltérően alakul. — A bolti élelmiszerek forgal­mának 16 százalékos, a vendég­látás értékesítésének 23 százalé­kos növelését tervezzük. Célul tűztük, hogy az élelmiszerek mind nagyobb hányada kerüljön az üzletekbe iparilag feldolgoz­va, előrecsomagolva, főzésre elő­készítve, vagy félkész étel formá­jában. Ezzel is — valamint a ke­reskedelmi és üzemi vendéglátás forgalmának növelésével — köny- nyíteni akarjuk a dolgozó házi­asszonyok munkáját. Nagyobb arányban kerül forgalomba ma­gasabb tápértékű, korszerű táp­lálkozást biztosító élelmiszer is. — Az élelmiszerforgalom nö­vekedésével párhuzamosan nö­vekszik a lakosság élelmiszerfo­gyasztása is. Az 1 főre jutó fo­gyasztás húsból, húskészítmények­ből, baromfiból 1970-ben majd­nem 55 kg lesz, szemben az 1960. évi 47,6 kg-mal és az 1965. évi 51,8 kg-mal. Zsiradékból , az 1965. évi 24.2 kg-ról 26,3 kg-ra, tejből és tejtermékekből 96 kg- ról 116 kg-ra, cukorból 30 kg-ról 33 kg-ra, zöldségből és gyümölcs­ből 129 ikg-ról 147 kg-ra emelke­dik a fogyasztás. Egyidejűleg — s ez a korszerűbb táplálkozás bizonyítéka — a gabonaneműek (kenyér, liszt, stb.) fogyasztása minimálisan ugyan, de csökken. — Bár a kereskedelem a har­madik ötéves tervben — évről évre növekvő mértékben — mint­egy 9—10 százalékkal több húst hoz forgalomba, a húsellátás mégsem problémamentes. Az igé­nyek gyorsabban nőnek, mint a rendelkezésünkre álló húsmeny- nyiség. és. különösen sertéshús­ból nem tudjuk az igényeket ma­radéktalanul kielégíteni. Ismerve a vásárlók kívánságait — és fi­gyelembe véve a reális lehetősé­geket is —, erőfeszítéseket te­szünk a húsellátás, a húsáruk összetételének javítása érdeké­ben. Az országgyűlés néhány héttel ezelőtt iktatta törvénybe a népgazdáság harmadik ötéves tervét. A törvény — a többi között — előírja, hogy a lakosság mind sokrétűbb igényének kielégítése érdekében élelmiszerekben és iparcikkekben egyaránt javítani kell az árukínálatot, korszerű ruházati és tartós fogyasztási cik­kekben az ellátást. E látszólag egyszerű/ valójában rendkívül sokrétű feladat végrehajtásával kapcsolatos célkitűzésekről Tausz János belkeres­kedelmi miniszter a következőkben tájékoztatta lapunk munka­társát. azt mondaná: ..Béke van, de ez csak látszólagos. Nézzétek a ra­kétáinkat, ágyúinkat.” Fényben úszik a hatszázezres Palermo is. amikor búcsút in­tünk a kikötőnek. Szép város, nagyon szép város. Nagy itt a fény, de nagy az ár­nyék is. Irány Tunisz. Az éjszaka enyhe, csak szellő lengedez. A tiszta égen csillagok ragyognak. A hajó motorjai üte­mesen zakatolnak. Az utasok al­szanak. de a gép rendületlenül dolgozik. A kabinokban állandó­an álmosítóan duruzsol a leve­gőcserélő. Hajnalodik. Már látszanak a partok. Mintha a tengerből jönne fel a nap, melynek sugarai bevi­lágítják a tájat. Valószínűtlen ül kék az ég és valószínűtlenül fehé­rek a parti házak. Messziről látni a magasba kúszó minarettet, amelynek erkélyéről talán ezek­ben a pillanatokban hangzik el “ az imára hívó szó. Apró motor- ~ csónak himbálódzik a tengeren a hajónk közelében. Megjöttek a tunéziai hatóságok emberei. (Folytatjuk) Szálai János — Hogyan növekszik a terv­időszak alatt az egyes iparcik­kek forgalma? — A ruházati cikkek 12 száza­lékos, a vegyesiparcikkek 29 szá­zalékos forgalomnövekedését irá­nyoztuk elő. Az átlagot meghala­dó mértékben növekszik a tartós fogyasztási cikkek értékesítése: több mint 40 százalékkal; a vas­műszaki cikkeké mintegy 36 szá­zalékkal. A személygépkocsik száma majdnem megkétszerező­dik, számításaink szerint 75 ezer új személygépkocsi kerül a vá­sárlókhoz. A harmadik ötéves terv végére minden második csa­ládnak mosógépe és tv-készülé­ke, minden harmadik családnak hűtőszekrénye lesz. — A forgalom mennyiségi nö­velése mellett nem kevésbé fon­tosnak tartjuk az áruválaszték bővítését, a minőség javítását. A fogyasztók nagyobb választékban igénylik a korszerű alapanyagok­ból gyártott ruházati termékeket, nagyobb kapacitású, modern ház­tartási gépeket, híradástechnikai készülékeket kívánnak vásárolni. A fogyasztási cikkek minőségé­vel kapcsolatban még eléggé nagy számú jogos kifogás hang­zik el. Erre nemcsak nyoma­tékosan felhívtuk az ipar figyel­mét, hanem a kereskedelmi szer­veket arra ösztönözzük, hogy szi­gorítsák az áru minőségi átvéte­lét, érvényesítsék kötbérigényei­ket, ne vegyék át a szabványtól eltérő minőségű árui, és szükség esetén kezdeményezzenek felelős­ségre vonást is, ha szándékos minőségrontást tapasztalnak. — Fontos kérdésnek tartjuk az építőanyagellátás javítását. A csa­ládiházépítési kedv erőteljesen növekszik. A harmadik ötéves tervben előreláthatólag 200 ezer lakás épül magánerőből. Ezenkí­vül építési anyagokat kell bizto­sítanunk a meglevő házak bőví­téséhez vagy tatarozásálhoz. Az építési anyagok iránti igény — amellett, hogy a forgalom 36 százalékkal növekedni fog ; — meghaladja a rendelkezésre álló árualapokat, ezért a tervidőszak­ban mindent megteszünk, hogy a szükséges építőanyagokat, szere­lékeket, fürdőszoba-berendezé­seket biztosítsuk. — Miniszter elvtárs szavaiból is kitűnik, hogy a jobb minő­ségű és nagyobb mennyiségű áru biztosítása az ipar és a ke­reskedelem hatékonyabb együttműködését igényli. A gazdaságirányítás új rendszere hogyan segíti elő az együttmű­ködés javítását? — A gazdaságirányítás új rendszerében a kereskedelem és az ipar alapvető érdeke teljesen egybeesik: a fogyasztók által ke­resett, korszerű termékeket gyártsanak és hozzanak forga­lomba. Ha a fogyasztók és a pi­ac értékítéletét figyelmen kívül hagyjuk, az áruk eladhatatlanok­ká vagy nehezen értékesíthetőkké válnak; a .kereskedelem csökken­teni kényszerül megrendeléseit, vagy nem veszi át a kifogásolható árut. — Az ipari és a kereskedelmi vállalatok együttműködésének megkönnyítése és a rugalmasabb kereskedelmi tevékenység elő­mozdítása érdekében több intéz­kedést teszünk. Ezek részletezé­sére még nincs mód, csak -meg­említem. hogy lehetőség lesz az ipari és kereskedelmi vállalatok között önálló ármegállapodásra: a kereskedelem kedvezményeket adhat az iparnak, ha soron kívül v'ágy kiváló minőségű árut gyárt részére. Mintegy 40 százalékkal növeljük az importáruk behoza­talát. és közvetlen árucserét foly­tatunk — elsősorban a baráti or­szágokkal — a választék bővíté­se érdekében. Erőteljesen támo­gatjuk a különböző kereskedelmi szektorok közötti versenyt a fo­gyasztóik megnyeréséért és meg­tartásáért. — A továbbiakban inkább azok­ról az intézkedésekről kívánok részletesebb tájékoztatást adni, amelyek már az idén is hatály­ban vannak, és máris lehetővé teszik az ipar és kereskedelem együttműködésének javítását, az öntevékenyebb kereskedelmi munkát: — teljes önállóságot biztosí­tottunk a kereskedelmi vállala­tok részére áruforgalmi terveik elkészítésében. Az árualap, a várható vásárlóerő gondos elem­zése és szállítópartnereikkel tör­ténő előzetes tárgyalások alapján a vállalatok maguk készítettek tervet, programot éves feladata­ikról ; — a szükségletihez igazodó, ta­pasztalatokon alapuló árukészlet- normatívák alapján a forgalom bonyolításához szükséges hitelke­retet a vállalatok szabadon álla­pítják meg a Magyar Nemzett Bankkal történő tárgyalás során. Ha úgy ítélik meg, hogy e,gy na­gyobb tétel áru megvásárlása ré­szükre előnyös, erre önállóan to­vábbi hitelt vehetnék igénybe; — a kereskedelmi vállalatok kockázati alapot képeznek, hogy jó minőségű, de a szezon végén kimaradt, vagy a forgalom lebo­nyolításához szükségtelen készle­teiket saját hatáskörükben áren­gedménnyel értékesíthessék; — több vidéki iparcikk kiske­reskedelmi vállalat — földmű­vesszövetkezeit is — már az idén az új gazdasági mechanizmus közgazdasági ösztönzőit alkalmaz­za kísérletképpen. Jogot kaptak a többi között arra is, hogy áru- beszerzéseiket közvetlenül az ipartól eszközöljék; megváltoztat­ták a beosztott és vezető állású dolgozók anyagi ösztönzésének rendszerét stb. — valamennyi vállalat részére megengedett, hogv árubeszerzé­seiket nemcsak az adott megye területén működő, hanem bár­mely nagykereskedelmi vállalat­tól biztosítsák; — támogatjuk az állami gaz­daságok. termelőszövetkezetek piaci értékesítését: — kiterjesztettük a vállalatok helyi árualapokból történő be­szerzési lehetőségét. Általában ar­ra ösztönzünk, hogy a központi árualapok mellett a helyi áru­alapok, a helyi termeltetés foko­zott felhasználásával is javítsák az áruválasztékot; — jelentősen fokoztuk a válla­latok önállóságát a béralapgaz­dálkodásban. a bérmegtakarítá­sok felhasználásában; a hálózat fejlesztésében pedig a beruházá­si. felújítási és karbantartási ke­retekkel gazdálkodhatnak szaba­dabban. — Milyen lehetőségeket biz­tosít a harmadik ötéves terv az üzlet- és a szállodai háló­zat bővítéséhez, a kereskede­lem korszerűsítéséhez? — A terv az állami belkeres­kedelem részére mintegy 2.6 mil­liárd Ft, a szövetkezeti kereske­delem számára 2.1 milliárd Ft beruházási lehetőséget biztosít. Ezt az összeget növeli a taná­csok, vállalatok saját erőforrása. — A belkereskedelem beruhá­zási keretéből mintegy 850 oiil­klió Ft-ot a kiskereskedelmi há­lózat fejlesztésére, ugyancsak 850 millióit idegenforgalmi célokra, és közel 700 milliót a nagyke­reskedelmi raktárak és telepek építésére és korszerűsítésére for­dítunk. A szövetkezeti beruházási keret­nek több mint felét felvásárlási raktárak és hűtőtárolók építésé­re használják fel. — A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésénél továbbra is lantos- ,nak tartjuk, hogy a kereskedel­em központokban korszerű, na­gyobb alapterületű szaküzleteket alakítsanak Ki. A meglevő háló­zat belső tartalékainak kihasz­nálásával, a korszerű eladási for­mák alkalmazásával kell biztosí­tani a nagyobb forgalom zavar­talanabb és kulturáltabb körül­mények között történő bonyolí­tását. Folytatjuk a megkedvelt ÁBC-áruházak építését. A helyi jellegű hálózatfejlesztés egyik sarkalatos feladata, hogy a keres­kedelmileg ellátatlan területeken napi cikkeket árusító — főként élemiszerboltokat építsenek. Ter­vek szerint 206 ilyen, jórészt kül­területi bolt megnyitására kerül sor a tervidőszakban. — Az idegenforgalmi jellegű szállodák hálózata 10 — közöttük 5 állandó jellegű és 5 idényjel­legű — szállóval bővül. Befejező­dik a Budapest-szálló építése: a Duna-parton és a Margitszigeten épüi szálló. Balaton arács, Bala- toníüred, Balatonalmádi, Keszt­hely', Balatonföldvár és Hévíz is új szállodát kap. E kiemelt ide­genforgalmi jellegű szállodák mellett jórészt a tanácsi vendég­látó vállalatok saját beruházása­ként Harkányban, Szombathe­lyen. Nyíregyházán. Békéscsabán, Szolnokon és Székesfehérvárott épül új szálló, és 2001 hellyel bő­vül a győri 1 Vörös Csillag. Nagy kapacitású önkiszolgáló éttermek nyílnak Miskolcon. Egerben, Szentendrén, Győrött és Veszp­rémben. Több vidéki városban új cukrász termelőüzemek is lé­tesülnek. — Folytatjuk a kereskedelem és vendéglátás korszerű gépek­kel történő ellátását. A hűtőka­pacitás fokozásával lehetővé vá­lik, hogy újabb üzletekben áru­sítsanak hidegkonyhai készítmé­nyeket, félkész ételeket, mélyhű­tött árukat. Nagyobb mennyiség­ben kívánjuk a gyümölcslevaket, üdítő italokat hűtött állapotban forgalomba hozni. A kiszolgálás további korszerűsítésére különbö­ző árusítóautomatákat, pénztár- és csomagológépeket szerzünk be. A vendéglátást el kell látnunk nagy teljesítményű főző-sütő be­rendezésekkel. előkészítő gépek­kel. hogy különösen a kiránduló, üdülőhelyeken nagy tömegben je­lentkező vendégeket gyorsan, ki­váló minőségű ételekkel, cukrá­szati és hidegkonyhai készítmé­nyekkel lássuk el. — A gépek alkalmazásának a kereskedelemben is fontos célja, hogy csökkentsük, és ahol lehet­séges. kiküszöböljük a kézzel végzett munkát, a kereskedelmi dolgozók erős fizikai igénybevé­telét. Ennek érdekében is egye­bek között különböző bolti, rak­tári emelő-, szállító- és árumoz­gató szerkezeteket és targoncákat szerzünk be. — A harmadik ötéves tervben a belkereskedelemnek jelentős feladatokat kell megoldania. A gazdaságirányítás új rendszeré­ben a kereskedelmi vállalatok szerepköre növekszik. Reméljük, hogy az új gazdasági mechaniz­mus azon célkitűzését, amely a szükségletekre való termelést he­lyezi előtérbe, megértik ipari, mezőgazdasági és külkereskedel­mi szállítóink és növelik a la­kosság igényeinek megfelelő fo­gyasztási cikkek termelését és szállítását. A termelés fejlődése mellett, a kereskedelmi dolgozók tömegeire támaszkodva, a har­madik ötéves terv során a lakos­ság ellátását magasabb színvona­lon. kulturáltabban fogjuk bizto­sítani — fejezte be tájékoztató' ját a miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents