Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
19M. július 2S. 5 Csütörtök Mindenben kitűnő Az országos középiskolai tanúimén yi versenyen hetedik ... Egyetemié mehetne felvételi nélkül, de csak jövőre lesz negyedikes gimnazista. Zongorában első a megye diákotthonainak kulturális vetélkedőjén. Általános tanúimé- ' nyi eredménye: kitűnő. . . Azonkívül az orosházi leánykollégium : titkári teendőit látja el — kitű- ! nőén . .. — Nem sok egyszerre egy ta- i nuionak ? — A tanítás utolsó nap1 atban kérdeztem tőle ezt Orosházán a gimnáziumban; közben alaposan megnéztem, s láttam, hogy az arca fáradt; kicsit sápadt, iskolaszíne volt. — Sok — válaszolta. Tett egy i tétova mozdulatot a kezével, olyan faradtság-hessegetöt. — Sok, de a biológia is nagyon fontos, mert bár az országos tanulmányi versenyen földrajzból értem el helyezést, a nyáron a biológiával szeretnék közelebbről megismerkedni; minden vágyam az hogy orvos legyek. A rövid 'kis beszélgetés óta több mint egy hónap élteit mór. A napokban Gerendás félé vezétett az utam, gondoltam, meglátogatom Rajtár Marikát, őrzi-e még az iskola adta sápadt arcszínt. Alig ismertem meg; hosszú haját nyá- riasra vágatta, arca is megtelt, napbarnított lett. Éppen édesanyjának segített a konyhában, s látszott rajta, hogy a vakációzó diá-j kok gondtalan örömén túl is örül még valaminek. Pedagógus papája, aki a helyi általános iskolát igazgatja, adott választ, ma/ gyarázta meg ezt a szinte világító örömet: ■ — Külföldre megy Marika, s most a készülődés izgalmaiban élünk... — Tessék elképzelni, vasárnap utazom az NDK-ba és három hetet töltök kint. — Három hetet?! Olyan sok a pénze? — Nem... Ez olyan jutalomféle küldetés lesz; állítólag azért, mert jól sikerült a bizonyítványom — mondja úgy, mintha restell ne kimondani azt, hogy ez az üdülés nem úgynevezett „juta- lomféde'’, hanem egy kitűnő diák megbecsülése. Nekitámaszkodik a zongorájának, összes belső öröme Túlteljesítette félévi Női és Férfi Az év első hat hónapjában kiváló eredményeket ért el Tótkomlóson a Női és Férfi Szabó Ktsz. Évi esedékes tervét 110.2 százalékra teljesítette, ezen belül a lakossági szolgáltatást 118 százalékra, amely a méretes részleg eredménye, összesen 245 ezer forint értékkel több árut termelt a szövetkezet a tervezettnél. A méretes részleg jó eredményét az is tervét a Tótkomlósi Szabó Ktsz elősegítette, hogy a lehető legrövidebb időre csökkentette a vállalási időt. A korábbi három helyett, most két hét a vállalási idő, de sürgős esetekben csupán 3—4 nap. A fél év alatt a szövetkezetben összesen 3640 fiúöltöny,' 944 férfiöltöny, 2440 fiú- és 1052 fjgrfi- pantalió készült. A ktsz a történetében először az idén már exportra is szállít a termékeiből. I rajta van mosolygós arcán. Ismét a papája veszi át a szót. aki csendes kedvvel nézte a lányát: — A megyénkbe német diákok érkeznek a napokban, és lehetőség nyílott árra, hogy diákcsere^ i akció folytán viharsarki tanulók i juthassanak ki az NDK-ba. Marika öröme jogos és engem. mint apát, külön büszkeség tölt él, hogy a jutalomból külföldre kerülő diá kok között lehet; az iskola tantestülete egyhangúan rászavazott. Most már Marikából is szinte gyermekesen buzog az öröm: — Tessék elképzelni, előszói’leszek külföldön ... és mindjárt három hétig .és láthatom majd a drezdai képtárat is, Berlinbe is elvisznek . . . Ott áll a zongora mellett iskolai köpenyében; fehér gallérral. Nem lehet néni vele örülni. Minden gesztusa, minden mondata árasztja magából a jól neyeltsé- get; gondolatai tiszták,- ő maga mentes minden külsőségtől. A pillanatnyi ránk szakadt csöndben azon gondolkodom, méltó megjelenítője ő a modem fiatalnak, aki érdeklődik minden olyan tudományág iránt, amely újjal gyarapíthatja tudásét, érdeklődik a zene iránt, örül, hogy külföldet | láthat, aki örül annak, hogy jól j tanul és hogy — becsületes. — Beethovent szeretem nagyon — válaszolja, ahogy érdeklődöm muzikalitása iránt. — Szeretek zongorázgatni ebben a nagy, hűvös szobában. Igen. nagyon szeretem Beethovent, hiszen annyi mélység, annyi emberség van benne. Talán furcsának hangzik, de úgy érzem, az ő muzsikájának nagy szerepe van abban, hogy embereket gyógyító orvos akarok lenni; úgy érzem, aki az ő muzsikáját szereti, az csak jószándékú ember lehet... Most nyoma sincs rajta az előbbi, szinte tapsoló örömnek; ez már egy felnőtt ember komoly vallomása volt. Mikor kikísémek, úgy dörmögi halkan az apja, hogy Marika ne hallja: — Pedagógusnak is lehet jó gyereke ... Ternyik Ferenc A nőtanácsok segítik a nők kongresszusi munkaversenyben való részvételét Az év második felében igen komoly feladat hárul a nőtanácsokra. Ezt tükrözi a megyei nőtanács második félévi munkaterve is, amely rögzíti a legfontosabb tennivalókat. Az MSZMP IX.' kongresszusára való készülődés a nőtanácsok munkájának is a középpontjában áll. Ezen belül elsősorban a kongresszusi munkaversenyben való részvételre mozgósítanak az üzemekben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és Egy fő közgazdasági technikumi érettségivel rendelkező munkaerőt vesz fel a vendéglátóipari vállalat OROSHÁZI TELEi -,íE AUGUSZTUS 1-TÖU Jelentkezés a vendéglátóipari vállalat központjában v (Békéscsaba. Sallai u. 40.), k személyzeti vezetőnél. 67721 egyéb munkahelyeken a nőfelelősök, illetve nőbizottságok. Minden eszközzel segítik, hogy minél több asszony és lány vegyen részt a kongresszusi versenyben és ezzel egyidőben a szocialista brigádmcizgalomban is. A városokban és községekben megalakult versenybizottságokban képviseltetik magukat, ezenkívül az év második felében látogatásokkal egybekötött tapasztalatcseréket szerveznek. A nők politikai látókörének bővítését segítik elő többek között azzal, hogy mozgósítják őket a szabad pártnapokra, a Hazafias Népfront rendezvényeire, s megbeszéléseiken, összejöveteleiken felhívják a figyelmet a sajtóban, televízióban és a rádióbán megjelenő, illetve elhangzó politikai teásokra, előadásokra. A megyei nőtanács ezenkívül a IX. kongresszus téziseit a megyei, járási és városi nőtanácsok végrehajtó bizottsági ülésein az MSZMP előadóinak közreműködésével ismerteti. A nőtanács speciális tennivalói is szerepelnek a félévi munkatervben. Az elkövetkező hónapokban a megyei nötanács az elmúlt évihez hasonlóan előkészíti a ^községi és a tsz-nőbi- zottságok vezetőinek szervezertt képzését. A nevelő munka hatékonyabbá tételére külön oktatási terv készült, amelynek főbb irányelveit lapunkban már közöltük. Egyik igen fontos és állandó feladat a gyermek- és ifjúságvédelem elősegítése. A pedagógusokkal és a különböző társadalmi szervekkel a nőtanácsok arra törekednek, hogy a szülők és nevelők ilyen irányú munkájában megteremtsék a legszorosabb együttműködést. Az új szocialista család kialakítását, az anyaság fokozottabb társadalmi megbecsülését célozzák azok az ankétok, tanácskozások, melyeket üzemekben, lakóterületeken és a termelőszövetkezetekben tartanak az ősz folyamán. Előadásokat is szerveznek, melyeken ismertetik a stockholmi nemzetközi gyermekkonferencia célját és jelentőségét. Ezenkívül a második fél évben újjászervezik a megyei nőtanács mellett működő jogi és családvédelmi bizottságot is. Terv az emberért O |V gészseg, kultúra — a harmadik ötéves terv két hangsúlyos címszava, s egyszersmind olyan emelkedő adatsorok sűrített kifejezője, amelyek / közvetlenül érintik valamennyiünk életét, formálják az előttünk álló esztendők hétköznapjait. Két. bizonyításra aligha szoruló alaptételből kell erről szólva kiindulnunk. Egyrészt: nyilvánvaló, hogy az egészségvédelemre, a kulturális színvonal növelésére fordított rmlliárdok rendkívül lényeges tényezői az életszínvonal általános emelésének, másrészt: nem kevésbé természetes. hogy a szocialista társadalomban a gazdálkodásból származó „többletbevételekből'’ mind jelentősebb arányban költhetnek ilyen közösségi célokra, a jövedelmek ilyen közvetett emelésére. Ami az egészségvédelmet illeti, a fejlődés itt arra a — minden túlzás nélkül — történelminek tekinthető vívmányra épül, hogy az országnak már csaknem minden lakosa jogosult a társadalombiztosításra. A következő évek programjában már lényegében az szerepel, hogy — jelentős összegekkel — javítsuk, tökéletesítsük ezt a társadalmi szolgáltatást különösen a termelőszövetkezeti tagság vonatkozásában. rvosd, egészség védet mi nézőpontból így összegezhető ez a program: a betegségek megelőzése és a betegellátás színvonalának növelése. Néhány jellemző számmal próbáljuk tényezőire bontani ezt az általános célt, s ha meggondoljuk, hogy itt minden számjegy — emberéletet, egészséget jelent, a szenvedés megelőzését vagy elhárítását jelképezd, aklcor aligha tekinthető egyhangúan szürkének az adatfelsorolás. Az orvoseülátottság arányszá- • mában eddig is előkelő helyen álltunk a világranglistán — egész sor náluqk gazdagabb országot is megelőzve —, most a tervidőszakban további 4000-rel emelkedik az orvosok száma, s az 1965-ben tízezer lakosra jutó 19,2 átlagról az orv’osarány' 22- re növekszik. Az egészségügy fejlesztésének különösen fontos része az úgynevezett alapellátás bővítése, korszerűsítése. A társadalombiztosítás. az egészség- védelem központi alakja a körzeti orvos. Nos, a körzetek száma mintegy 500-zal növekszik, ami javítja a betegellátást, csökkenti a körzeti rendelők zsúfoltságát. Előzetes adatok szerint hozzávetőlegesen napi 7000 órával emelkedik a szakorvosi ellátás is. A gyógyításra jutó időt az is hosszabbítja, hogy a körzeti orvosok mellé általában ápolónő is kerül. \ A gyógyítás, az ország egész-' ségvédelme szempontjából elsőrendű jelentőségű a kórházi ágyak számának növelése. A tervidőszak végéig — mintegy 7000—7500 új ággyal — 84—8.5 ezerre növekszik az ország gyógyintézeti ágyainak száma. Szerte az országban több helyütt befejezik a folyamatban levő kórházépítést, illetve korszerűsítést s új kórházak építését is megkezdik. A z egészségügy fogalomkörébe tartozik a gondoskodás a legkisebbekről: a bölcső- dés korúnkról. Jóllehet 1970-ig hozzávetőleg ugyanannyi új bölcsődei hely létesül, mint a második ötéves tervben, az igényekhez mérten ez még kévés, valamennyi jelentkezőt még nem lehet elhelyezni. Jelentős költséggél, mintegy 300 millió forintos beruházással bővítik az óvodai helyek számát, ez megközelítően kétszerese a második ötéves tervidőszakban erre fordított összegnek. Az óvodától időben „felfelé" haladva, valójában minisztériumi „határt” is átlépünk: a művelődésügy szférájába érkezünk. Az ország kulturális színvonalának emelésében első számú tényező az iskolapolitika, a tanulási lehetőségek gyarapítása. Az alsó és a középfokú oktatás fejlesztéséle állami és tanácsi költségkeretekből összesen 2.2 milliárd forintot irányoztak elő. Szükség is van a fejlesztésre, mert az általános iskolát végző tanulók száma a következő évek - ben számottevően növekszik: az idén zárült tanév 153 ezer végző tanulójával szemben 1968—69- ben 183 ezer tanuló lép ki az általános iskolák kapuján. A demográfiai hullám — az ötvenes években született nagyobb létszámú korosztályok — „átvonulásával” az általános iskolai időszakon, valamint az osztálytermek számának további növelésével csökken az úgynevezett osztott, délelőtt-délután igénybe vett tantermek száma (a jelenlegi 39 százalékról mintegy 20— 25 százalékra). A középiskolai létszámára ny lényegében a mai színvonalon marad — mintegy évi 65—67 ezer elsőéves középiskolással —, s a nagyobb létszámú évfolyamok számára inkább a szakmunkásképző iskolák nyújtanak a jelenleginél szélesebb körű képzési lehetőséget. (Egyébként egész iskolarendszerünkben nagyobb hangsúlyt kap a népgazdaság igényedhez közvetlenebbül igazodó, szakszerű képzés.) Az egyetemek, főiskolák elsőéves nappali hallgatóiként évenként mintegy 10 ezer fiatalt vesznek fél a tervidőszakban Természetes, hogy ennek a ke-, létszámnak nemcsak a tanulás tárgyi fel tételeinek bővítéséhez szükséges összegek, hanem — ami ennél is fontosabb — a népgazdaság későbbi felsőfokú szakemberigénye szab határt. művelődés, a kultúra egyéb tényezőiről szólva: a harmadik ötéves terv időszakában jelentősen bővül a művelődési otthonok hálózata, a könyvtárhálózatot nem mennyiségében, hanem színvonalában, korszerűségében fejlesztik, s ugyancsak inkább a korszerűség irányába fejlődik a mozihálózat is. Egészségesebben és kulturáltabban élünk a következő öt esztendőben — ezt sugallják a tervbe foglalt célkitűzések. Tábori András Szakmunkások avatása — kultúrműsorral Kedves ünnepség zajlott le Szarvason július 23-án; több mint száz fiatalnak adták át a szakmunkásbizonyítványt a ruházati ktsz Körös-parti üdülőiében. Az ünnepségen megjelentek a városi tanács igazgatási osztályának képviselői, az ipari tar uló-iskola igazgatója és tanári kara s az ifjú szakmunkások hozzátartozói. Gasztonyi János, az iskola igazgatója ünnepi beszéde után átadta a szakmunkásbizonyítv; nyokat, majd a végzett tar.ujc kultúrműsorral búcsúztak intéz tűktől, felléptek az esten a hel, zeneiskola növendékei is, aki ének- és zeneszólókkal gazdag tották a műsort. A program befejezéseként különféle vállalatok vacsora látták vendégül az ifjú szakmur kásokat. \
