Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-26 / 175. szám
im jűllMi 26, 5 Kedd l A Moszkvai Rádió pályázatának nyertese: Békés megyei Májusban a Moszkvai Rádió magyar osztályán az SZKP XXIII. kongresszusáról versenypályázatot hirdetett hazánkban, összesen 3200 versenyző vett részt és a boldog nyertes Soós Tamás orosházi lakos lett. Jutalma: egy 10 napos szovjetunióbeli látogatás. Soós Tamás elmondotta, hogy rendszeres újságolvasó és a XXIII. kongresszus anyagát is nagy alapossággal tanulmányozta, így kapott kedvet ahhoz, hogy részt vegyen a pályázaton. Érdemes volt, nemcsak azért, hogy ez idő alatt részletesen megismerte a kongresszus téziseit, hanem azért is, mert nagy örömet szerzett ez a váratlan jutalom, melynek révén személyesen is megismerheti a kommunizmust építő szovjet népet és országát. Nagy József Íz aratás utáni feladatokról tanácskoznak megyénk állami gazdaságainak vezetői Július 27-én a Mezőhegyesi Állami Gazdaság központjában tanácskozást tartanak Békés megye állami gazdaságainak vezetői. A gabona aratását követő nyári és őszi feladatok elvégzésének hogyanját tárgyalják meg. Többek között azt, hogy milyen munkaszervezéssel és mikorra fejezik be a szalmalehúzást, a tarlóhántást, a vetőszántást, a talajerőutánpótlást, a silónövény, a kender, á rizs és a kukorica betakarítását. Lehetne csomagolva? ß korszerű életforma, a kultúra terjedése, az igények differenciált emelkedése az élet minden pórusában, a hétköznapok minden, még oly apró jelenségében is tükröződik. Itt van például ez az igazán köznapi és prózai bosszúság: vásárolunk valamit az üzletben és elég gyakran külön vitázni kell éirte, hogy elfogadhatóan becsomagolják. A kenyérhez olyan papírdarabot „mellékelnek'’. hogy ez a fogalom rugalmas értelmezésével sem nevezhető csomagolásnak. A tejet nehezen elhelyezhető és súlyos üvegekben ^árusítják, nemkülönben a különböző háztartási vegyszerek, például mosószerek egész sorát, köztük olyanokat is, amelyeknél ezt a kémiai követelmények aligha indokolnák. A témát bárki kívánság szerint kiegészítheti a személyesen tapasztalt példák sokaságával. De éppen az, hogy ilyen valóban jelenlék télén nek tűnő ügy, mint a termékek kereskedelmi csomagolása, „tálalása” ennyire széles körű érdeklődési rangra emelkedett — jelzi, hogy az igéA Háryval kezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok Szombaton ismét megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok és Ünnepi Hetek. Az idei műsor Kodály Zoltán: Háry János című daljátékával kezdődött. Szinetár Miklós rendezésében. Varga Mátyás kissé stilizált díszleteivel és Márk Tivadar rendkívül színes jelmezeivel került színre a Háry, a címszerepben Melis György Kos- sut-díjas művésszel. Háry mátkáját, örzsét, Komlóssy Erzsi alakította igen temperamentumos játékkal, jól érvényesülő orgánummal. Kellemes perceket szerzett a közönségnek Napóleon szerepében Bodrogi Gyula is. Az idei műsor következő izgalma a felújított Az ember tragédiája, amelyet ismét , Vámos László rendezett. A rendező tavalyi koncepciójával élénk vitát váltott ki a sajtóban, s noha az előadáson sokat finomított, a látványossággal való hatás ' maradt továbbra is munkájának jellemzője. A többi előadás már nem ..hazai”, a Faustban a Milánói Sca’a két és a bécsi Stadtoper egy vendégművésze is szerepel, a világhírű grúz balett pedig két bemutatót is tart Szegeden. Nagy az érdeklődés országszerte, sőt külföldön is. A megnyitóig közel 70 ezer jegy kelt el. Az ország 19 megyéjéből különvonatok és autóbuszok hozzák a közönséget, többek között Békéscsabáról is. De még Belgrádból is indulnak különjáratok, s Prágában is sok jegyet vettek. (Enyedi Z. N. F. íelv.) Háry mátkája, örzse szerepében Komlóssy Erzsi. nyék régen túlnőttek már a „kapni-e” kérdésen, s eljutottak addig: milyen az áru, hogyan csomagolják, „kiszolgálják-e” ilyen értelemben is a boltba lépő vevőt? Talán nem kell hozzátenni, hogy ez természetes igény, s az áruellátással szemben támasztott mind magasabb lakosságú követelmények érthető kifejezője. Népgazdasági horizontban a csomagolás még forintban, kifejezve sem jelentéktelen probléma. Múlt évi adatok szerint hozzávetőleg háromimilliárd forintra tehető az országban csomagolásra fordított összeg. Természetesen ilyen átfogó mutatós-zám önmagában még aligha adhat választ a lényegre: a csomagolás korszerűségére, más szóval: a felhasznált hárommilliárd alkalmazási hatékonyságára. Ha viszont ezt nézzük, kitűnik, hogy árucikkeinknél még túlnyomórészt a drága (és ráadásul kevésbé korszerű) csomagolóanyagok dominóinak. Nemzetközi egybevetés szerint ugyanis a hazai teljes1 csomagolóanyag- íelhasználásból magas arány jut például a fára és üvegre (14, 4— 23,2 százalék); alacsony, alig több mint 4 százalék viszont a műanyag. és nemzetközi mértékben szintén mérsékelt (29,5 százalék) a papír alkalmazására. Iparilag fejlettebb országokban az arányok erőteljesen eltolódtak a műanyag, illetve a papír irányába, s alacsony például a más célra értékesebben hasznosítható fa csomagolási felhasználása. Mindebből végeredményben kitűnik, hogy az országosam magasnak látszó költség, a 3 milliárd, bizonyos mértékig a drágább, de nem a legkorszerűbb anyagok túlzott alkalmazáséiból is adódik. A teljesebb kép kedvéért természetesen azt is figyelembe kell vennünk, hogy a két fő korszerű csomagolőanyagfajta — a műanyag és a papír — egyelőre korlátozottan áll rendelkezésünkre; mindkét iparágban napjainkban bontakozik ki szélesebb körben a fejlesztés, a kapacitások bővítése, de ezekhez sok pénz, jelentős beruházási összeg szükséges. Az igények teljesebb kielégítése tehát nem, várható máról holnapra. Nem árt kiegészítenünk az elmondottakat azzal is, hogy — magas szintű döntés alapján —, 1970-ig mégis hozzávetőleg kétszeresére növekszik a 3 milliárdos csomagolási költség. Ezen belül csaknem 40 százalékkal emelkedik a papír, és mintegy 12 százalékkal a korszerű műanyagok alkalmazása. (Meg kell jegyeznünk közbe- vetőleg, hogy ez — a vásárlók, a felhasználók jogos igényeinek jobb kielégítése mellett — elsőrendű népgazdasági érdek is, hiszen a műit évben például mintegy 300 ezer köbméter, jobbára külföldről beszerzett fát használtunk fel csomagolásra, továbbá csaknem 130 ezer tonna üveget.) A népgazdasági méretű gondok A BÉKÉSCSABAI ÉPÍTŐIPARI KTSZ Jelenet az előadásból. Háry (Melis György) és Napóleon (Bodrogi Gyula). csak hátteret rajzolnak, ám a boltba lépő vásárló, a csomagolási hiányokat kifogásoló vita nézőpontjából még nem tekinthetők teljes feleletnek. Válójában ugyanis a jelenlegi körülmények, a korlátozott termelőkapacitások közepette is sokat lehetne és kellene tenni a jogos fogyasztói igények — ha nem is teljes — kielégítéséért, a panaszok csökkentéséért. Ha most már mindezt a kereskedelem oldaláról vizsgáljuk, kitűnik, hogy — egy adatfelmérés tényei szerint — évente hozzávetőleg 35—37 ezer tonna alapvető élelmiszert, lisztet, cukrot, zsírt stb. (az összes ilyen jellegű élelmiszerek többségét) a kereskedelemiben csomagolják, méghozzá megfelelő feltételek híján nem mindig a legkorszerűbben. Ez a megoldás a vásárlóknak is hátrányos. de szétaprózott, sok munkaerőt lekötő módszerrel végezve a költségeket is emeli. Ezért célszerű a korszerű anyagok alkalmazásának szélesítése mellett — a csomagolás technikai színvonalát, szervezettségét is javítani. A korszerű kereskedelemnek ez elsőrendű feltétele nem is csak abból a kézenfekvő szempontból, hogy magasabb színvonalon kell az igényeket kielégítenie,1 hanem mert az árusí: *; modern formája, az önkiszolgálás teljességgel elképzelhetetlen az előrecsomagolás fejlesztése, korszerűsítése nélkül. Mivel pedig mindez a kereskedelem mai színvonalának nélkülözhetetlen eleme, a kereskedelem korszerű gazdálkodásának feltétele, a fogyasztói és a népgazdaságú igények ezen a ponton — 'a csomagolás korszerűsítésében — pontosan egybeesnek. Hadd zártuk mindezt azzal hogy a fejlesztés ma már valóban hozzáértő, a témát tudományosan és a gyakorlatban a legjobban irányító centrumhoz került: az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézethez. A népgazdasági lehetőségeket és az igényeket folyamatosan elemezve tervezik, irányítják itt a csomagolás korszerűsítését. Az Országos Műszaki Fej lesztési Bizottság — az intézet feladatait meghatározva — egyebek között felhívta a figyelmet arrp is, hogy vizsgálni kell a csomagolóanyagok és eszközök fel- használását, alkalmazását a termékek műszaki kultúrájával, az új kereskedelmi értékesítési formákkal és a fogyasztók érdekei vél összefüggésben. Mindehhez járul, hogy a vállalatok, szövetkezetek külön, előnyös feltételekkel megállapított hitelt is igénybe vehetnek a csomagolás fejlesztéséhez. Végeredményben nem alaptalan tehát az a feltevés, hogy a jövőben mind ritkábban kell majd külön kérni a boltban: „lehétne csomagolni?” Tábori András kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat továbbá kőműves ipart tanulókat keres FELVÉTELRE Mielőbbi jelentkezés Békéscsaba, Kinizsi utca 12 sz. alatta központunkban. i
