Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
1963. Julius 24. 7 Vasárnap Eredeti bécsi ing Szarvasról! Á Szarvasi Ruházati Kisiparig Termelőszövetkezet egyik vezetőjével történt, hogy sógora büszkén dicsekedett Bécsben vásárolt ragyogó minőségű, modern műanyag ingével. A szóban forgó ruhadarab dicsősége azonban nem sokáig tartott, mert a szakember szeme valami gyanús hasonlóságot vett észre, pillanatok alatt kiderült: az ing a szarvasi szövetkezet készítménye. Nem csodálkozik ezen a történeten, aki meglátogatja a szarvasi fehérneműgyártó üzemet. Fürge kezű lányok, asszonyok habfehér, finom tapintású műszálas anyagból „porőz” leheletkönnyű, s ugyanakkor formatartó gallérú, mandzsettájú ingeket varrnak. A vasalóteremben — ahol az árut ad- jusztálják — angol, német, francia feliratú, aranyosan csillámló vagy tekintélyes fekete címkék váltakoznak különböző színű márkajelzésekkel. Azoknak a külföldi cégeknek feliratai, amelyek saját márkájukként hozzák forgalomba a Magyarországról megrendelt fehérneműket. Az idei első fél évben 27 millió 700 ezer forint értéket termelt a szarvasi szövetkezet. Ebből majdnem 10 millió volt Békéscsabai kirakatrendezők sikere Szegeden A szegedi ünnepi játékok idejére minden évben megrendezik néhány megye legjobb kirakatrendezőinek versenyét is. A hagyományos versenyen az idén Hajdú-Biharból, Csongráditól és Békés megyéből negyvenen vettek részt a vetélkedőn s nagy meglepetésre két békéscsabai kirakatrendező, Nővé Béla és Szigeti Miklós nyerték el az első díjat az azzal járó pénzjutalommal és oklevéllel. Örömüket növeli az, hogy először indultak ilyen nagyszabású versenyen s az első díjat Szeged központjában, a Széchenyi téren egy mérték utáni szabóság kirakatának rendezésével nyerték el. az exportmegrendelés. Az itt gyártott, úgyszólván kisipari minőségű, s ugyanakkor a legkorszerűbb technológiával készült ingeknek oly nagy a sikerük, hogy az év második felében alig győzik kielégíteni a keresletet. A legfontosabb természetesen a külföldi vevő kívánsága: az idén (az eddig szál- lítottakon kívül) több mint 26 millió értékben kívánnak exportálni, Ugyanakkor jut még kapacitás a belföldi vásárlók kívánságai számára, mintegy 8 millió értékben. Mind á külkereskedelem, mind a belkereskedelem illetékeseivel folytatott tárgyalások biztatóak, s az üzem dolgozói arra készülnek, hogy a második fél évben igen komoly programot; teljesítsenek. Létszámemelkedés nélkül, célszerűbb munkaszervezéssel és a speciálgépek tökéletesebb kihasználásával kívánják termelési lehetőségeiket bővíteni. Mint elmondották, számítanak arra is, hogy időközben a megyében hiányzó cikkek gyors gyártásával segítsék kereskedelmünket. Ismeretes, hogy a tavaszi árintézkedések alkalmával a hirtelen megnövekedett keresletet a szarvasi üzem gyors „beavatkozása” segített kielégíteni. (v) Ötvenöt nap alatt szállításra érett pecsenyekacsák Több éve foglalkoznak pecsenyekacsa-neveléssel a gerlai Magvető Tsz-ben. Tavaly és azelőtt eredményük a lehetőségtől mégis elmaradt. Ebben az esztendőben azonban jól hasznosítják a Körös holt ágában összegyülemlett vizet. Kereken 25 ezer pecsenyekacsát nevelnek értékesítésre. Az első és a második kacsacsoportoí felnevelték s eladták. Különösen a második „kacsatumus” eredménye érdemel figyelmet. Ötvenöt nap alatt, kétszázalékos elhullással, átlagosan két és fél kilóra gyarapodtak az állatok. Gyulai Myár rejtvénypályázat, 1966 — Tíz forduló tíz nap alatt — Mennyire ismeri Gyulát? — Értékes díjak — Eredményhirdetés: augusztus 2-án — 9. rejtvényünk: Idézet a Békés megyei Népújság egyik közelmúMban (1966. július 17?, július 19?, július 22?) megjelent számából: „Átlagosan félezer dolgozót foglalkoztatnak és évente 25—30 ezer köbméter fát termelnek ki”. Kérdés: a cikkben, melyből a fenti mondatot idéztük, melyik megyei szerv tevékenységét ismertettük? Gyulai Nyár rejlvenypályázal, 1966 9. 1966. július 24. szelvény Vízépítési tervezésekhez és kiviteli munkákhoz okleveles mérnököt keresünk Fizetés megegyezés szerint. Lakást biztosítunk. Jelentkezés az eddigi tevékenység részletes leírásával. KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Gyula, Városház u. 26. 47 Vidám élet a táborban „Volt egyszer, hej de rég, egy tarka-barka rét Ott láttam én egy ivgri-bugri kiskecskét Egyre mekegett, mekegve remegett, egyre mekegett remegve mek, mek.” A legvidámabb raj — ezt a nevet kapta Szél István Dózsa raja a geszti úttörőtáborban. A fenti kedves tréfás dal és a sok-sok vidám játék, móka, ötlet nyomán — amit kitaláltak maguk és mások szórakoztatására — ragadt rájuk ez a név s a tábor végéig rajtuk is maradt. Amikor meglátogattuk a geszti kastély tő- szomszédságában a hatalmas fák árnyékában felállított tábort, akkor is ezt dalolták s így sorakoztak fel a mindennapi eseményhez: a zászlófelvonáshoz. Ezzel kezdődött a reggel és persze az elmaradhatatlan kürtszóval, melynek hangjai mellett ébredeztek a sátorlakók. Boldog napokat töltöttek itt a gyulai járás úttörőinek legjobbjai, akikről fényképes tudósításunk készült. Azóta már otthon folytatják a szün- :dőt és talán még ma is mesélnek élményeikről, csak az édesapák, édesanyák győzzék hallgatni. Élmény ugyanis volt bőven. Gondoskodtak erről Rakoncás János táborvezetővel együtt a nevelők, ifivezetők. Sok kedves játékot ismertek meg a pajtások a táborozás ideje alatt. Ezenkívül kirándultak a környékre, számháborút, sportversenyeket rendeztek és pihentek jó nagyokat. A napi eseményeket a délutáni csendes pihenőben sokan papírra vetették, s levelek tömege indult el naponta haza, hogy hírül adják: táborozni jó. Arról, hogy még jobb legyen — a nevelők mellett — a helyi tanács is gondoskodott. Erdei Lajos tanácselnök a pajtások körében hamar népszerűvé vált. Naponta vendége volt a tábornak s amit csak kértek mindenben segített. Rendelkezésükre bocsátotta a közeli labdarúgó- és kézilabda-pályát. Ezt előzőleg rendbe is hozatta. Ezenkívül a sportpálya öltözője és zuhanyozója szintén a táborozok rendelkezésére állt. Így hát naponta fürödhettek. A tanácselnök segített az élelmiszer beszerzésében is, és ha fa kellett a tábortűzhöz, azt is biztosította. A kényelem, a jó pihenés, a vidám szórakozás, játék no meg a jó étel sohasem hiányzott a geszti táborból. Ottléttünkkor a pajtások boldogan erősítgették, hogy jövőre is örömmel jönnek ide. Az úttörővezetőség pedig tervezi, hogy állandó váltótáborrá képezi ki a geszti parkot, s így minden évben több száz úttörő tölthet itt néhány kellemes napot a nyári szünidőben. K. J. Fotó: Esztergáig Ke ve 0, de jő volt aludni! A mi sátrunk lesz a legszebb! Nézzétek, milyen erős lettem! Leng, lobog a zászló, táborozni jő.
