Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-21 / 171. szám
1966. július 21. 3 Csütörtök Emberek hidegben, x melegben, vísben vwvwwwyttv Esetlen a fiú, aki panaszkodik az úszómesternél, hogy hát „a víz lehetne jobb is...” Aztán egy csinos kislány „reklamál”, amikor leadja a kabin kulcsát, hogy: „olyan piszkos a kabinban minden...” Mindenesetre Békéscsabán, a strandfürdőn Kitűnően érzik magúikat a vendégek. Mi sem bizonyítja ezt jobbam, mint az, hogy a-z elmúlt vasárnap több mint ötezres látogatóval rekordot értek el, meg az, hogy hétköznapokon is átlagban 2—2500-an keresik fel a hőség' elől menekülők a fürdőt. A tegnap délelőtti „statisztika” alapján már többre is számítottak, ugyanis a déli órákban a látogatók száma elérte a kétezret. Tehát jó a sora annak, aki vízbe mártózhat a nagy hőségben. De... * A sütőipari vállalat 1-es számú telepén, a békéscsabai Jami- nában Zöldhegyi József főmérnök kísér a „sütő”-mű'helybe. Nem kápráztat el egy cseppet sem a munkaterem. Ágoston Mihály művezető viszont most nem is panaszkodik a hőségről. Ugyanis tegnap délelőtt „csupán” 68 mázsa kenyeret kellett kisütnie a délelőtti műszaknak. Az átlag viszont lúd mázsa. — Ezért nincs meleg? — Nem ezért, hanem inkább azért, mert talán kint is hűvösebb most a levegő. Gyors számítást végzünk, s kiderül, hogy a tegnap délelőtti műszakban dolgozó kísütőknek, illetve vetőknek 34 mázsa, azaz 3 ezer 466 darab kenyeret kellett ki-, illetve berakni fejenként a kemencékbe. A hőmérséklet plusz 32 C fok. Medovarszki György vető kedvesen invitál: — Jöjjön csak, élvtárs, közeid bánáshoz komoly elméleti és gyakorlati képzettség szükséges. Persze, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeket a bonyolult gépeket csupán atomkorifeusok irányíthatják. Azon a hajón, amelyen először utaztam, az atomreaktort egészen fiatal tisztek irányították. — Az atomreaktor irányítása nem egyszerű dolog. Az embernek pillanatok alatt tudnia kell elemezni, kiértékelni a számtalan műszer állását, és optimálisan a lehető legjobban dönteni. Láttam, hogyan teszik ezt a fiatal tisztek. Első látszatra egyszerűnek és könnyűnek tűnt. De addig, amíg valaki a vezérlőasztalhoz ül, sok mindent meg kell tanulnia, 'sokat kell gyakorolnia. A könnyedség kitartó munka eredménye. — Amikor először mentem az őrhelyre, ahol az operátorok teljesítenek szolgálatot, elkápráztatott . a számtalan műszer. Olyan érzésem volt, mintha egy egészen más időbe, a jövő századba csöppentem volna. Később rájöttem, hogy ezt az érzést azok a rajzok keltették bennem, amelyekkel általában a tudományos-fantasztikus regényeket szokták illusztrálni. Az operátor körül annyi skála, „gomb, kapcsoló tarkállott, hogy szinte ámulatba estem! Hogyan lehet ezeken eligazodni? — Az a tóm tengeralattjaro lebb... Most nem is olyan meleg... Sajnos, nagyon meleg! És ezt a tréfa ellenére nagyon jól tudja ő is meg a többiek is, Andó Mihály, Molnár János, Raeskó László. Hiszem és tudom, hogy ők is sokat gondolnak a strand hűvös vizére. De azt is tudom, hogy a munkaidő perceiben eszükbe jut-i nak azok, akik asztalukra kenyeret várnak. A békéscsabai téglagyár 1-es telepén az égetökemencében sem vár valami hűvös munkahely. Nevetve mondják a kihordok. Jusztin Mihály, Csulík Pál, Elek Károly, Bagyinka Mátyás, hogy nyugodtan benézhetek a kemencébe. Én bemegyek, ők kint maradnak. Szégyen ide. szégyen oda, nem sokáig bírom. Kint, hogy lássák tekintetemet. szembe vájnak a kemencenyílásnál. Én izzadok, ők mosolyognak. Testükön izzadtságtól pépesített téglapor cserepesedig Lehetetlen megállapítani testük színét. Barna vagy szőke? Fogalmam sincs. Valamennyi a szó igazi értelmében tégla vörös. A téglaportól. De kedvesek és több kedvük van a tréfálkozásra, mint másnak. Kérdezem tőlük, hogy milyen védőitalt kapnak? — Szódát! De kinek kell az...?! — Miért? Egyikük nem szereti, a másikukat gyengíti, a harmadik meg megismétli: minek? Pedig az orvosnak van igaza. Az izzadtsággal elveszített folyadék- és sómennyiség ezzel pótol-, ható a legjobban. Egyetértenek, de azt mondják, most is jó lenne egy-két szem savanyúcukor, mint régebben vagy esetleg citrom — a szikvíz mellett. Elfogadom, kérdés, hogy a szak- szervezeti bizottság, valamint az orvos egyetért-e ezzel? Ha igen, akkor ugyanazon a költségen megjelenése forradalmasította a tenger alatti hajózást. A hagyományos tengeralattjárók, amelyeknek energetikai berendezései különböző fajtájú kémiai fűtőanyaggal működnek, lényegében nem is tengeralattjárók. A második világháborúban például a tengeralattjárók az egész hajózás alatt az idő mindössze 30—3ö százalékát tölthettek víz alatt. Ebben a tekintetben az atomlengeralattjárók lehetőségei korlátlanok. Ez természetesen megkövetelte a gepezetek tökéletesítését, s következésképpen az emberek alaposabb és jobb kiképzését is. — A mi hajónkan sok gondot fordítanak arra. hogy minden ember tökéletesen ismerje szakmáját, a rábízott gépezeteket. Már mondtam valahol, hogy az egész úton rendszeresen folytak a gyakorlatok és a foglalkozások. Maga a parancsnok állandóan oktatta a tiszteket. És ezt nem csupán a foglalkozásokra szárit időben tette. A hajóparancsnok a központi őrségen váltósról váltásra gyakoroltatta a tiszteket, tanította őket helyzetértékelésre és helyes döntésre. Egyszer éppen tanúja voltam, hogyan gyakoroltatta az egyik tiszttel a függőleges fel- emelkedést a rianásban. Türelmesen, szívósan. Ez még a déltengeri zóna előtt volt. (Folytatjuk) minden további nélkül meg kell ezt adni az 50—55 C fokú hőségben dolgozó kemencéséknek. Már csak azért is, mert nem az említett négy emberről van csak szó, hanem az összes kemencében doigozó ki- és berakőkróh Ugyanis. Zahorán János brigádja ugyan-, ezt erősítette meg. Pedig az ő tapasztalatuk sok év alatt gyűlt ösz- sze. Zahorán János 25 éve, Mi- lecz Endre 23 éve, Bobus Mátyás 36 éve ismeri a téglaégetö kemence hőségét. Nehogy azt higgye valaki, hogy ezek az emberek panaszkodnak. Nem! Elégedettek a keresetükkel is. s azt is tudják, hogy ahol tűz ég. ott meleg van. És hogy még inkább ezt erősítsem meg, idézem Cselovszki Mihály szb-titkár és. Szluka Jánosné szb-lag egyetlen mondatát: — Mindig azért kell zsörtölődni a kemencés elvtársakkal, hogy ne lépjék tűi a munkaidőt..., tartsák be a 7 órát. £ De hát ők keresni its akarnak, meg tégla is kell az országnak... Bundát és vattakabátot kényszerítenek ram. A hőmérséklet mínusz 20 C fok. Medvegy Pál, a hűtőház szakszervezeti bizottságának titkára kinevet, amikor csak vállamra kérem a bundát. Igaza volt. Amikor a hűtőraktárba érünk, gyorsan magamra húzom a meleg ruhát, sőt össze is szorítom. Laczó András rakodó lehúzza a vastag kesztyűjét és úgy fog kezet. — Igen — mondja —, 8 órán át ilyen ..hőségben”. Sokan irigyelnek most bennünket... Mi meg őket... — Nem fáznak? — így nem — mutat magára a másik rakodó, Jánk Ferenc. — Vattanadrágot és vattakabátot, meleg alsónemüt, kesztyűt és sapkát kapunk... És meg is szoktuk. Hanem a szakszervezeti bizottság titkára mégis megjegyzi, hogy a védőitalt, a teát nemcsak korlátlanul biztosítani kellene a hű- töház „hideg” embereinek, hanem azt oda is kellene vinni a munkahelyre óránként vagy kétórán- ként, mert aki dolgozik, az nem ér rá a konyhába szaladgálni melegítő italért... \ . Hideg, meleg, vizes emberek. Az utóbbiak pihennek, az előbbiek dolgoznak, hogy holnap legyen az asztalon gyümölcs és kenyér, s legyen a kőműveseknek tégla, hogy házat építhessenek... Varga Tibor Közüieiek munkaerőigénye Az EM 44. sz. Állami Építőipari V a Halat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre fémcsö-állvanyozókat, burkotokat, épület-villanyszerelőket, kőműveseket ácsokat, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak havi 360 forint (napi 15 forint), nem családfenntartóknak havi 240 forint (napi 10 forint) különelési díjat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbejelentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest, V., Kossuth L. tér 13—15, munkaerőgazdálkodás. 332 A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat békéscsabai István-malom üzeme állandó munkára 1 fő férfi vizsgázott szakácsot; beosztott munkakörbe felvesz. Körösújfalui hétköznapok A betakarítás munkáitól lüktet a körösújfalui határ. De nemcsak a földek, hanem a község is a nyári szorgos munkát tükrözi. A Rákóczi Termelőszövetkezet udvarán egymást érik a gabonával megrakott pótkocsis vontatók. Zsákológép emeli szállítószalagra a tisztításra váró magot. Egyhangúan zúg a magtisztító — telnek a zsákok. Eleven az élet az új gépjavító műhely előtt is. Tapasztalt kezek javítják a meghibásodott SZ—80-as traktor lánckocsi szerkezetét. Munka után a déli nap rövid árnyékában jólesik a pihenő és az új erőt adó ebéd. Ürül a pótkocsi a serény lapátosok keze alatt. Javítás alatt az SZ—80-as lánckocsi szerkezete. Ebédszünet a gépjavító műhelyben. Fotó: Esztergály Keve Általános iskolai diákotthont létesítenek Tótkomlóson Régi gondot old meg a községi tanács Tótkomlóson. A tanyasi iskolák felső tagozatú tanulói részére a községben két diákotthont létesít, egyenként 40—40 férőhellyel. Ezzel lehetővé teszi, hogy a tanyasi gyermekek a község iskoláiban tanulhassanak. A diákotthon létesítéséhez hozzájárultak a környező községek tanácsai is. Bé- késsámson. Nagykopáncs, Kar- doskút és Pusztaföldvár vállalta, hogy segíti létrehozását. A diákotthonok régi épületek átalakításával készülnek el s az átépítésre összesen 500 ezer forintot fordítanak. Az egyik otthonban a lányok, a másikban pedig a fiúk kapnak helyet. Az átépítési munkákat már megkezdték s úgy tervezik, hogy szeptember 1-re, mire a tanév megkezdődik. átadják rendeltetésének.
