Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-20 / 170. szám
IM*. július 2« 4 Szerda Épül az iparvágány — Elkészült az alkatrészraktár Ebben az esztendőben 11 millió forintot fordítanak az AG- ROKER békéscsabai vállalatának fejlesztésére, — közölte Kiss Sándor vállalati igazgató. Az idei beruházási program első lépcsője 4 millió forint fel- használással megvalósult. Elkészült az 1600 négyzetméter alapterületű alkatrészraktár, az irodaház a szociális létesítményekkel és a 200 méternyi betonút. Jelenleg az iparvágányt készítik, tovább építik a betonutakat. Megvalósítják a teljes tereprendezést is. Ezenkívül november 30-ra — terv szerint — elkészül még egy 1000 négyzetméteres vasbeton lábakon álló gépszín is. Most, hogy a vállalat központi telepén elkészült az alkatrészraktár, a Kétegyházi úton levő alkatrészt idefuvarozzék. A csaknem 120 vagon árut egy hónapon át költöztetik. Addig szüneteltetik az alkatrészárusítást is. A Kétegyházi úti telep továbbra is az AGROKER kezelésében marad. Itt tárolják majd a növényvédőszereket. Közel a tűzhöz MA IS HERKULESNEK HÍVJÁK a békéscsabai I. számú téglagyár 5-ös kemencéjét. Hogy miért, azt éppen nem tudják megmondani, de az bizonyos, hogy akár az itt dolgozó munkásgárdáról is kaphatta volna a férfias erőt szimbolizáló görög hős nevét. Kérdezem is a pompás izomzatú Filácz József kihordótól, amikor kezet rázunk: véletlenül nem éppen ő a Herkules? Porral belepett arcán és meztelen felső testén csíkokat barázdálnak a gyöngyöző izzadtság ösz- szefutó cseppjei. Kivillannak fehér fogai, amikor mosolyogva válaszol : — Nem vagyok én Zeusz tia, Azon a doktorrá avatáson ők lesznek a legboldogabb szülők Két éve is elmúlt mér, amikor Békéscsaba főutcáján három nagyon boldog emberi« lettem figyelmes. Az édesapa nagy bőröndöt cipelt. Középen jólöltözött fiatalember édesanyját karon fogva magyarázott. Mindhármuk arcán a találkozás öröme csillant. Néhány nappal később á Csaba- eiteremben találkoztam a boldog édesapával, a mindig szerény es halk szavú Szirtesi Pali bácsival. S miközben a tőle megszokott figyelmességgel asztalomra tette a dupla feketét, nem tudta eltitkolni örömét: — Már alig várom, hogy leteljen a műszakom — mondta halkan, felém hajolva. — Tetszik^ tudni \ itthon van a fiam ... Szegeden tanul... Most harmadik éve6... Orvos lesz... Akart még valamit mondani, de hívták egv másik asztalhoz. Azóta egy évet ismét magunk mögött hagytunk. Közben egyik nap Pali bácsi mellé szegődtem, miután megtudtam, hogy ismét itthon van orvostanhallgató fia, aki azóta az egyetem negyedik évét is sikerrel befejezte. Ketten ballagtunk a kéttornyú katolikus templom előtt a szűk- avú Szirtesi Pali bácsival. De emutokéig. A Kossuth téren már tiért bennünket élete párja, ek ótet szintén a vendéglá- tőSparban dolgozik. A legtöbbször égSJÍHÖíindulnal; munkába és ér- fkeznefö meg tagváros központjától kfe&Ö távoli otthonukba, az Arany ídanos »utcába: Ide kísértem el fcef'AogJ'tmegismerkedjem egyet- yermekükkel, akire ők olyan ^tStezkék. 4 * —öSajno», évek éta betegeskedünk — mondja Pali bácsi felesége. — Férjem a szívével, én a gyomrommal küszködök. Mehettünk volna már mind a ketten rokkantsági nyugdíjba, de nem lehet... Majd csak akkor, ha a fiunk végez... Ha megszerzi a diplomáját... S ezt a két utolsó rövidke mondatot úgy ejti ki, mint ahogyan a gyermekükért igazán rajongó édesanyák teszik. S bár az italpult mögött ledolgozott nyolc óra hossza fáradtsága szinte első pillanatra is látható Szirtesi nénin,- az arcán ott-ül a boldog mosoly: És miközben karon fogja Pali bácsit: így: folytatja: Ezek az utóbbi évek nagyon a vállainkra nehezedtek..: Hiszen betegség, amikor az egyik testvér leiajánlotta eladásra jelenlegi házunkat. Otthont, saját fészket akartunk. S miközben a húszezer forint házrész árát törlesztgetni kezdtük, a nagy fiunk már elsőeves egyetemista volt. Alighogy ezt a húszezer forintot kiküszködtük, jelentkezett a másik testvér az újabb húszezer forint házrészért... Közben megérkeztünk. — Ö a mi büszkeségünk — mondta csaknem egyszerre Pali bácsi és felesége, amint fiúk a konyhából szinte elébük ugrott, hogy megölelgesse és összecsókol- gassa mindkettőjüket. — Szirtesi Zoltán vagyok — mutatkozott be, miután kibontakozott szülei ölelő karjai közül. Percek múlva már együtt ültük körül a nagyobbik szoba asztalát. És most még sokkal boldogabb három embert láttam, mint egy évvel ezelőtt, amikor az állomástól a városba vezető főutcán láttam őket. A pillanatnyi csendet Pali bácsi felesége törte meg. aki az egyik szekrényhez lépett és egy köteg inget mutatott. — Ezek mind újak... De több mint huszonöt szép inge van a fiamnak... Szép ruháit, cipőit is megnézheti bárki... Mi bizonyítani akartunk... Hogy jól értsem ezt az utolsó mondatát, máris magyarázza: — Be akarjuk bizonyítani, hogy nemcsak becsületesen élünk, hanem gyermekünket is úgy neveljük... Meg aztán, úgy gondoltuk, hogy a pincér fia is „lehet több az apjánál”. Majd Zolit, a ma még orvostanhallgatót kérdezem elképzeléseiről: — Én ide, Békéscsabára akarok visszajönni, ha végzek. Az első és a harmadik év szüneteiben is a csabai kórház belgyógyászatán voltam gyakorlaton... Igaz, hogy szívem egy kicsit az ideggyógyászat felé húz. De mivel az új kórház Békéscsabán előreláthatólag csak jó néhány év múlva épül fel — ahol ideggyógyászati osztályt is terveznek —, tétovázás nélkül, örömmel megyek a jelenlegi belgyógyászatra. ahol már ismernek és úgy érzem, szívesen fogadnak... Mélyet sóhajt, majd édesapjára, édesanyjára veti tekintetét, és Így ■folytatja: _ Persze hogy valóra váljon mind az, amit említettem, addig eltelik még két év. Hiszen egyetemi tanulmányaim befejezése a tán még egy kemény esztendő, 1968 őszéig, amikor — ha minden jól megy — doktorrá avatnak... Cigarettával kínál Szirtesi Zoltán, aki ez év őszén már egyetemi tanulmányainak ötödik évébe lép, majd tovább beszél: — Az igazi vizsgát azonban a mindennapi életben tesszük... A betegek ágyai mellett. Balkus Imre hanem csak egyszerű péklegérv... azaz csak voltam... 16 évvel ezelőtt. Mit tagadjam, kevésnek találtam a'pénzt és ide jöttem. Kisméretű, magasított és 6 centiméteres téglák, gerinccserepek, sorakoznak az egymás melletti bankettákban: Ezeket szaporítják a kihordók kényes pontossággal. Minden darab forró még akkor is, amikor lerakják. Milyen lehet a kemencében ? HA VALAKI NEM TUDJA, győződjön meg róla! Nem tilos a vendégeknek sem bemenni. Csak úgy sugározzák magukból a hőséget a falak és a máglyába rakott »téglák. Nehezen kap levegőt az ember. Amikor néhány perc múlva kijövünk, még a tűző napon is kellemes enyheséget érzünk. — Bizony, a meleg eszi az embert — jegyzi meg Sipiczki wál művezető, miközben zsebkendőjével törölgeti arcáról a verítéket. — Ez a munka ilyen, aki vállalja, tudja. De viszont „aki közelebb van a tűzhöz, jobban melegszik” — mondja tréfálkozva Filácz József, amikor a kereset is szóba kerül. Mert ő és Dán János, a társa, havonta a legtöbb pénzt viszik haza. Sokszor 3000 forintot is. Persze, minden fillérért alaposan megdolgoznak. Hét évvel ezelőtt figyelt fel a Az orvos figyelmeztet Napozók, vigyázat! A Sevenaletta, a Hibernal, az Ultraseptyl növeli a fényérzékenységet Az orvosok általában nem híVttác IlctilWVI ti ---- ------------ ----------------m ind -a kettőnket kínozott a^jouő év nyarán ér véget... S az A nyári időjárással kapcsolatos egészségügyi problémákról dr. Kérdfi István főorvos, orvosmeteorológus tájékoztatott. Különösen fülledt melegben, amikor a magas hőmérséklethez az átlagosnál nagyobb páratartalom járul, célszerű a szellős, a test felületének párolgását megkönnyítő öltözködés. Különösen kerüljék a zárt öltözéket, akik túráznak vagy bármilyen megerőltető testmozgást végeznek. Gondoljunk az izzadással elvesztett folyadékmennyiség pótlására is. Az izzadtsággal nemcsak viz, hanem különböző sók is távoznak szervezetünkből, ezért különösen nagyfokú izzadás után a vízivá- son túl gondoskodjunk a konyhasóutánpótlásról is. Helyes, ha a magunkhoz vett folyadék egy részét gyümölcslevek, szörpök alkotják, mert ezek különböző ásványi sókat is tartalmaznak. A nyár másik fő tényezője az erős napsugárzás. vei a gyors lebarnulásnak. Már- csak azért sem, mert az ehhez használt barnító olajok sok esetben fényérzékennyé teszik a bőrt és ezzel még fokozzák a napsugárzás károsító hatását. Egyes idegnyugtatók, mint a Sevenaletta vagy Hjbernal-, Sulfamid-ké- szítmények, mint az Ultraseptyl, továbbá a gyomorfekély-betegek több gyógyszere ugyancsak növeli a fényérzékenységet. Akik tehát ilyen gyógyszereket kénytelenek szedni betegségük miajt, szintén kerüljék a közvetlen napfényt. Étrendünk kalóriában szegény legyen. Lehetőleg kevés zsírt és fehérjetartalmú ételt fogyasz- szunk, táplálékunk főleg növényi eredetű, főzelék, zöldség, gyümölcs legyen. Forró nyári napokon csökkentsük kávéfogyasztásunkat is, mert a koffein fokozza a nyáron amúgy is megélénkülő anyagcserét. s mm I LÁB BALZSAM Fáradt, érzékeny lábat felfrissíti, megnyugtatja, csökkenti az izomerőltetés okozta fáradtságot és az ízületi fájdalmakat A PED lábbalzsam fertőtlenítő, izzadáscsökkentő hatású. Rendszeres használata enyhíti a láb érzékenységét. 580 tórzsgárda a szfocialista brigádmozgalomra. Az újság és a rádió sokat foglalkozott vele. Egyszer aztán összejöttek, tanakodtak: hogy fogjanak hozzá? Sipiczki Pál művezető buzdította őket és a. brigádvezetöi tisztséget is vállalta. Szigeti Lajos, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tervcsoportvezetője pedig felajánlotta, hogy vezeti a brigádnaplót. Paulik János égetőbrigádja ugyancsak bekapcsolódott a munkaversenybe. A két brigád először 1961-ben nyerte el a megtisztelő címet, s azóta mindig újra és újra. Az, hogy minden évben túlteljesítették a tervüket és a gazdasági eredmény is egyre javult, nem mindent tükröz. Leginkább az emberek gondolkodásában végbement változásról érdemes beszélni. így is kezdi Séner János berakó: — Ha Pali bácsi azt mondja: gyertek fiúk. csináljunk rendet, akkor megyünk. Még ha nem is munkaköri kötelességünk. Vagy például az 5-ös, 6-os, 7-es szárítószínekben szélvédőt készítünk, szükség van rá. Belátjuk, a vállalat egyelőre nem tudja másképp megoldani. Sipiczki Pál arra büszke, hogy évek óta senki sem hiányzott igazolatlanul. Egyszer Séner József (a harmadik testvér), Szabadkígyósról utazott kisvonaton, ami azonban a hófúvás miatt elakadt, ő pedig gyalog folytatta az útját. Télen néha-néha annyi a megrendelés téglából, hogy a rakodók nem győzik a munkát. A vállalat kötbért fizetne. A Herkules dolgozói azonban nekilátnak és megrakják a vagonokat. HAT ÉV ALATT kevés új ember került az üzemrészbe. Nem mindenki tudott beilleszkedni ebbe a légkörbe és elment. Most már csak a brigádok hozzájárulásával vesz fel a vállalat dolgozót. A kiválasztás „jogát” is ki kellett érdemelni. De nézzük csak a dolgok emberi oldalát! Zsibrito János kihordó már nyugdíj előtt áll, nem bírja úgy a munkát, mint azelőtt. Segítenek neki a többiek. Jól fején találja a szeget Filácz József, amikor a brigád jellemzésére ezt mondja: — Nem vagyunk ordasok. Kell a pénz, de legyen másnak is. Előfordul, hogy valaki rosszul lesz. Hőség is, gáz is van, érthető. Ne veszítsen a keresetéből, arra az egy-két órára vállalják helyette a munkát mások. Az meg természetes, hogy házépítésben segítenek egymásnak. Most Szeles Ferenc van soron. _ De jól jött volna nekem is a segítség — mondja Séner János, aki még 1961 előtt épített. Mind a két brigádnaplóban sok dicséret, elismerés olvasható. Az idén bejegyezték: „Elnyertük a SZOT ezüstkoszorús plakettjét es a brigádzászlót”. A brigád tagjai pedig megkapták az ezüstkoszorús szocialista brigádjelvényt. Ünnepi öltözékükre fel is kerül a kitüntetés, amit mindnyájan büszkén viselhetnek. ARRÓL IS meg kell emlékezni, hogy az ötös kemence dolgozói két évvel ezelőtt kiérdemelték a Szocialista üzemrész címet. Nem Zeusz fiainak, hanem szerény, becsületes dolgozóknak a törekvése vált valóra, akik összefogva, herkulesi erővel alakítottak ki azt a környezetet, amely szßmukrä a legmegfelelőbb és a társadalomnak is a legtöbbet nyújtja. Pásztor Béla
