Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-19 / 169. szám
19S& Julias 19, Kedd Meditálás egy plakát előtt Csaknem megszólítom azt a csinos hölgyet, aki úgy néz rám a plakátról, mintha meg akarna igézni. Noha erről szó sem lehet! Ugyan, kérem, hogy engem egy nő... Áh! Inkább Lucifer, hogy januárban, amikor már elfogyott a tüzelő — elszilvesztereztem a pénzem, meg jézuskáztam decemberben. Nem is beszélve a mikulásról, no meg a János- és Ist- ván-napokról. Hiába, nem igéz meg! Nem és nem! Mégis állok előtte, mint Lót a felesége előtt. O sem tudta miért, én sem tudom miért, a pla- kátos hölgy sem tudja miért merengek kecses lábai előtt. Pedig nem is a bikiniből kimaradt testrészeit „gusztálom” — biztos nem sértődik meg a hölgy —, csupán a testét körülvevő számok sorozatát nézem. Ügy bámulom, mintha sosem láttam volna kilencven számot... Igen, lottó-szeren- cseszámok ezek, hiszen arra hív fel a plakát: „Nyaraláskor se felejtse, lottó!” De ki ez a nő? Lottó kísasz- szony vagy Fortuna istenasszony unokája? Akkor futok, hozok neki egy csokor ibolyát. Igen, ibolyát, most, a nyáron. Ha nem, akkor meg igazán mindegy: nő... nő... Most már nagyon sajnálom szegényt: térdepel. Ugyan, miért? Ahá! Rossz fát tett a tűzre vagy talán nem akarta átvenni a tárgynyereménysorsoláson vett Wartburgot, vagy helyettem imádkozik Fortunához, vagy a zsebepiből rebegi ki a háromharmincat. Szerencse fel, szerencse le, nem hiszek neki. Ű nem fél patkó, nem négylevelű lóhere, nem kéményseprő, nem fehér ló, hanem egyszerűen nő, akit mindenütt meglátok. Azért irigy vagyok rá, mert ott van az „Ültess tyúkot”, Utazz külföldre”, „Tedd a pénzed a takarékba”, „Helyesen közlekedj”, „Ne ugrálj a vízbe” — egyszóval, mindenütt megtalálható a plakátokon! De könyörgöm, én is egy élőlény vagyok, ha már pedig az vagyok, akkor miért nem kértek fel már etigem és a plakátkészítők, hogy én is mutogassam a lábaimat? Igaz, lábaim szőrösek, de igazán tetszenek nekem. Kedves kis papatyi talpaimmal h nak, vonnak, pattyognak, bi ólnak, de azért még nem i...uytak cserben sohasem. Lehet, hogy hasznosabb csali lenne. No meg nem is látták lábaimat annyiszor, mint a női lábakat. Az én lábam nagyon értelmes láb — mind a kettő. Legalábbis nekem. Futballoztam is vele olyan sikerrel, mint a jelenlegi csatáraink; lövéseim rendre elkerülték a ka-J put. Egyszóval, el tudnám képzelni a változatosság kedvéért szerény férfilábaimat körülövezve számokkal és az alábbi felirattal: „Hahó! Itt a lottó! E lábon szőr az erény, Amennyi szőr, annyi [nyeremény.” * * * Hogy irigykednének a nők?... És én? (—ár.) A szárítógépek is dolgoztak vasárnap Hunyán Öröm az aratás az idén a hu- nyai Hunyadi Tsz-ben. A már le. tafearítotit 500 hold őszi árpa átlag 18 mázsájával fizetett, s az eddig kombájnnal levágott 376 hóid bi- za átlaga 17,5 mázsa holdanként. Öt kombájnnal vasárnap is arattak s az elnök. Kontra Illés elvtárs szerint az 1870 hold kalászosnak mái- csak 45 százaléka van lábon. Az aratás megkezdésével párhuzamban láttak hozzá az elengedhetetlen nyári munkákhoz: a í arlóhán fáshoz, a vető. és mélyszántáshoz, s természetesen a ta- lajerőutánpótláshoz. Vasárnap is három lánctalpas traktor szántott s előttük négy szer vés trágyaszóló gép terítette a szülksé'ges tápanyagot. A Hunyadi Tsz-ben eddig 327 holdon végezték él a tarlóhántást, a vető- és mélyszántást, s 110 hold tarlót terítettek meg istáílótrá gyáva!. az út befejezéséig vizsgát tesz a harci egység önálló irányításából. Önként határozta el, senki sem kötelezte erre, hiszen köztudott, hogy a tengeren rengeteg dolog van. Évente ezernyi hajó szeli a: az egyenlítőt. Csakhogy azok az óceán felszínén úsznak, mi pedig nagy mélységben úszunk át alatta. Emiatt sokan bizonyos fokig úgy érzik magukat, hogy ők az egyenlítő tenger alatti át- szelésének úttörői, s ezért különös gonddal készülnek rá. Különbizottságot létesítettek. Annak „operatív csoportja' beszállásol - ta magát a társalgóba. Egyeztetik az ünnepség részleteit, szétosztják a feladatokat. Neptun szerepére együntetűen Jevgenyij Zajcevet javasolták, az egyik szelvény gazdáját, tapasztalt tengerészt, aki számos tengeralattjárón kitűnő iskolát kapott. De miért éppen őt? Nyilván azért, mert Zajcev vidám, éles eszű ember, ami pedig a legfontosabb, pompás, valóban neptuni szakáll borítja ábrázatát. A bizottságban tehát nincs ellemvélemény: Neptun csak Zajcev lehet. A döntő tanácskozás után azonnal megindul a munka. Varrták a kosztümöket, készültek a szövegkönyvek, tanulták a szerepeket. Végre elérkezett a várva várt nap. * * * Az egyenlítő átszelését gongütés jelezte. Utána induló harsam! fel. A közlekedő nyílásból, amely a főőrtég részlegébe vezet, két tarajos gőte lépett elő. Hírül adták, hogy az alomtengeralattjáróra megérkezett a tengerek és az óceánok paran- csolója, a mélység birodalmának ura, Neptun. Az induló újult erővel hangzott tovább, s a nyílásban megjelent a háromágú szigony, a korona és a szakáll. Nyomában... nyomában belibbent a sellő A helyiséget a nevetés és taps töltötte be. A tengerek ura felséges pocakján kissé feszülő alsóinget, lábszárig hasított, fenér nadrágot, cipő helyett pedig túlságosan is modern kinézésű könnyűbúvár uszonyokat viselt. A sellö fiatal, elragadó lény volt. Karcsú derekára halpikkelyes kosztüm feszült. Igaz, vérpiros ajkai fölött bajuszka sötétlett, de erre senki sem fordított figyelmet. Neptun évszázados' szokásokhoz híven, háromágú szigonyával háromszor dobbantott a fedélzeten és megkérdezte a parancsnoktól: — Kik vagytok, mely államból jöttetek, hova mentek és mit kerestek birodalmamban? — Szovjet rakétahordozó atomtengeralattjáró tengerészei vagyunk — válaszolta a parancsnok. — A parancsnokság utasítására víz alatti világ körüli utat teszünk. Kérünk téged, tengerek királya, bocsáss át bennünket birodalmadon. (Folytatjuk) c ■fv> tü miin T*T»T**rarrmr!TTT»pmmi tu t umw Hl BTUtnr— — i it ifim 1---------rTTtaT nrrrrrr d olgosokért A Békéscsabai Konzervgyár már hosszú évek óta termel, esztendőként sok-sok vagon paradicsomot, zöldségfélét, főzelékeket és gyümölcsöt ad a népgazdaságnak, de az üzem teljes felépítése az idén rendeltetésének átadott szociális létesítményekkel fejeződött be. Több mint 15 millió forintot ruháztak be a korszerű öltöző- és fürdőhelyiségek, az üzemi konyha, a modem berendezésű önkiszolgáló étterem, az irodaház, a laboratórium és az üzemorvosi rendelő építésére. Ezek az intézmények elsősorban arra hivatottak, hogy hazánk egyik legkorszerűbb élelmiszeripari üzeme dolgozóinak egészségére vigyázzanak, modern és kellemes munkakörülményeket teremtsenek. Fotó: Malmos Lázár István szakács és Fábián Pálné azon munkálkodnak, hogy az üzemi ebédlőből mindenki .jóllakoHan térjen vissza a munkához. Évente 25 30 köbméter fát termelnek ki megyénk erdeiből Annak ellenére, hogy Békés megye nem dicsekedhet olyan hatalmas összefüggő erdőségekkel, mint a Mátra. Bükk, Vértes, mégis jelentős fakitermelési munka folyik a Tiszántúlnak ezen a vidékén. A Békés megyei Állami Erdőgazdaság az a szerv, mély itt a gazda szerepét tölti be. Feladata a hatáskörébe tartozó állami erdők üzemterv szerinti kezelése. Részletesebben: mag- és facsemetetermelés/ erdőfelújítás, valamint újaknak a telepítése. A fák lassú növekedésére, hosszú élettartamára való tekintettel nem egy vagy öt, hanem tíz évre szóló terv alapján dolgoznak, amin belül természe!esen évente részlet- gazdálkodási tervet is állítanak össze. Átlagosan félezer dolgozót foglalkoztatnak és évente 25—36 ezer köbméter fát termiéinek ki. Ebből fűrészüzemeknek rönk, bányáknak különböző bányafa, továbbá nyers parkett, szőlőkaró, deszkaanyag, sőt TÜKER-alágyújtós is készül. Saját magas- és mélyépítő részlegük van. gépállomásuk pedig 17 erőgéppel és 16 pótkocsival rendelkezik szállítások céljára. Az erdőgazdaság vadgazdálkodási ágazattal is bír. Dámszarvas-, őz- és fácántenyésztés folyik. A lelőtt vagy befogott vadat részben belföldön, részben export útján értékesítik. Sarkad-Remetém 3 millió forint költséggel 18 ezer íá- cancsibe befogadására és félneve- ■ lésére alkalmas telepet építenek. : h. r. : | Nem maradnak ; kenyér nélkül : Aggódó figyelem és részvét • kísérte az ár- és a belvíz fenye• seUi veszélyét és kártételét a { tavasz folyamán szerte a megyé■ ben. de főleg Gyulaváriban, a • gyulai Erkel Tsz és a szeghalmi : Rákóczi Tsz határában. Az ot• tani szövetkezetek gazdái, ve- ! zetői birkózását a vízzel százak : és ezrek igyekeztek könnyíteni. ■ Az erőfeszítések ellenére ki■ tűnt, hogy az áradat rengeteg : kárt okozott. Többek között azt. ; hogy az említett három szövet• kezet 3568 gazdájának és hozzá• tartozójának kenyérsziikscgle- i tét is elvitte a víz. • A megyei operatív bizottság ! június 30-án felhívással fordult ; megyénk 120 olyan termelőszö■ vetkezetéhez, amelyek viszony- 1 lag jó anyagi körülmények kö- | zött gazdálkodnak, s elég jó kenyérgabonatermés betakarításához láttak hozzá. A felhívásban azt kérte az operatív bizottság: lehetőségeikhez és adottságaikhoz mérten adják össze az említett szövetkezeti gazdák és családtagjaik kenyérgabona- szükségletét. Az írásos felhívásra egy• más után érkeznek a di• csereire méltó válaszok. Az ed• dig beérkezettekben több tonna : kenyérgabonát ajánlott fel az • örménykúti Petőfi, a mezőberé• nyi Petőfi, a telekgerendási Vö- 5 rös Csillag, a kamuti Péké, a I hékésszentandrási Tessedik és ; még jó néhány szövetkezet. ; Ezek az első felajánlások, ame- ! lyeket minden bizonnyal számos i követ még. Legalább annyi, ; mint ahány helyre a postások ; kézbesítették a felhívást. Tehe- ! tősebb szövetkezeteink eddig is ; tőlük telhetőieg segítették ai ár- ; és belvíz miatt bajba jutott kö• zös gazdaságokat. Éppen ezért határozottan állíthatjuk, hogy kisegítik kenyérnekvalóval is a gyulavári Lenin Ila yaíéka, a gyulai Erkel és a szeghalmi Rákóczi Tsz gazdáit és az, családtagjait.
