Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
S966. jűlins 17. 3 Vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1966 első félévi fejlődéséről A reform szellemében Jó hír — jó ár Á vevők egy része úgy lép be az üzletbe, hogy bizonyos fogyasztási cikkek meghatározott márkáját keresi, s inkább több boltot is felkeres, de nem vesz mást helyette. Ragaszkodik a megszokott áruhoz, mert az általa ismert és kipróbált márka számára egyet jelent a jó minőséggel. Volt olyan időszak, amikor mindennek nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget, most — igen helyesen — mind a termelőberendezések, mind a fogyasztási eszközök piacán fokozódó szerep jut a jó minőségnek, a jó hírű terméknek. Jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünkben inkább csak erkölcsi tényezők ösztönözték iparvállalatainkat: a jó hír legtöbbször nein kötődött párjához, a jó árhoz, azaz árrendszerünk merevsége miatt az árak alakulásában nem játszhatott lényeges szerepet a piacok értékítélete. A Központi Bizottság határozata a gazdasági mechanizmus reformjáról biztosítja e fogalompár szoros kapcsolódását: a piacok értékítéleteinek kifejezésre kell jutniuk az árakban. Aki jobbat, korszerűbbet, tartósato- bat termel, az nagyobb nyereséghez juthat, mert a piac — a vevő — többet fizejt termékeiért bel- és külföldön egyaránt, A megbízhatóbb, a használhatóbb gyártmány még akkor is jobb árat érhet el, ha előállítási költsége az elavult termékhez képest változatlan. A reform a lehetőséget teremti meg erre: élni a lehetőséggel iparvállalataink feladata. A piac mind igényesebb, a jó árat nem adja meg akármiért: jó hírű, jó minőségű, a célnak legjobban megfelelő \árut követel érte, válogat tehát, s ezzel a gyártó cégek között versenyt teremt. Aki állni akarja a versenyt, annak készülnie kell rá! A magyar ipar termékeinek egy része — így például orvosi műszereink, gyógyszereink, híradástechnikai eszközeink, üvegáruink — nemcsak idehaza, külföldön is rangot vívott ki magának: hiba lenne ; ugyanakkor hallgatni arról, hogy még igen sok a tennivalónk. Gépiparunknak termékeik korszerűségét kell fokoznia, másutt — így például' a könnyűipari árucikkeknél „csak” egy kicsivel több gondosságra van szükség, az adjusztálás, csomagolás jobbá tételére, s így tovább. Sokszor elhangzott, s az esetek többségében igaz is x volt, hogy nem érdemes. Most a reform megszabadítja iparvállalatainkat e visszahúzó tényezőktől: az áruviszonyok aktív szerepének biztosítása egyben annak garanciája is, hogy érdemes gyorsítani a technikai fejlődést, keresni a korszerűség útjait, a termelés idomulását a kereslethez, mert mindezt — megfizetik! Egyik vállalatunk főmérnöke a lényegre tapintva azt fejtegette: aki a reform alapvető elemeinek 1968 január elsején történő életbe léptetése után többet akar keresni a piacon, annak már most „csipkednie kell magát”. Azaz: elkésik az, aki most ölbe tett. kézzel ül, s arra vár, hogy — jöjjön a reform, s majd akkor jön a fejtörés is. Jelenlegi irányítási rendszerünkben is sokféle lehetőség kínálkozik a többlet elérésére, s ezzel a reform megalapozott előkészítésére: a selejtbérezés alkalmazása. az új prémiumrendelet nyújtotta előnyök kiaknázása egyik tényezője a jobb minőségű, korszerűbb, tehát jobb hírű termék előállításának. A műszaki fejlesztésben. a gyártásszervezésben, a gyártmányok tökéletesítésében is már most el kell kezdeni a lehetőségek, adottságok, teendők felmérését, éppen azért, hogy a jó hír — jó ár párosának megfelelő „pályát” építsünk. S az e teendőkön módszeresen munkálkodó vállalat biztos lehet abban, hogy fáradozása révén forintokkal is lemérhető előnyhöz jut a tétlenség, várakozás hendikepjét vállaló cégekkel szemben. Sok olyan vállalatunk van, ahol a nemes hagyományok erkölcsi kényszere is serkentően hat e továbbfejlődésié: itt Őrömmel fogadják, hogy termékeik jó hitét most már kellő anyagiak is elismerik majd. Másutt e hagyományok alapját most kell megteremteni: a jó hír — jó ár elérése az új gazdasági mechanizmusban valamennyi vállalat számára a létjogosultság és továbbfejlődés feltétele! egyiket az ünnepeltnek, a másikat -a tiszteknek. Akár hiszik, akár nem, bejárhatják Moszkva valamennyi édességboltját, de ilyen tortát nem találnak. A tortákat az asztalra helyezték, és > Igor Konsztantinovics felállva helyéről, szavalni kezdte ßz üdvözlő verset. A vers tetszett. Fergetes taps zúdult fel! Valószínű, hosszú időre megjegyzi ezt a verset Alekszand Koreckij, az ünnepelt. Attól a naptól kezdve minden ünnepelt egy tortát kapott. * Befutottunk az egyenlítő övezetébe. Ez viszonylag keskeny sáv az egyenlítő mindkét oldalán. Legjellemzőbb sajátossága, hogy itt úgyszólván soha sincsenek viharok. Valóban, ezekben a napokban a periszkópon át állandóan szélcsendes, sima víztükröt láttunk. Megjegyzendő, hogy hajónkon a meglehetősen ritka periszkópozás valóságos eseményszámba ment. Még azok is türelmetlenül várták a periszkóp felbocsátását, akiknek szolgalati beosztásuknál fogva semmi közük sem volt a mélységből történő optikai „kukucskáláshoz”. Tökéletesen meg lehet érteni, hogy az ember, aki, mondjuk, egy hónapot tölt a víz alatt, látni szeretné az eget, a tengert; a fölötte levő. világot. Egy alkalommal is periszkópmagasságig emelkedtünk. Az egyenlítő közvetlen . közelében történt ez. Már. a parancsnok első megjegyzéseiből a főőrségen összegyűlt emberek közül mindenki tudta, ,hogy odafönt valami rendkívüli történt. Amikor bizonyos idő múlva belenézhettem a periszkópba, csodálatosan sima, ragyogó víztükröt láttam. Az volt az érzésem, mintha lákkpj öntöttek volna a víz felszínére, s az ragyogott volna. Valószínűleg nemrégen múlhatott el a trópusi vihar, s az simította el, csiszolta le az apróbb hullámokat. Ezt a föltételezést megerősítették a látóhatáron gomoly gó sötét esőfelhők. Érezni lehetett, hogy közeledik a naplemente. A napot először nem lehetett látni, majd hirtelen kibukkant közvetlenül a látóhatár záróvonalán egv tűzpiros korong. A sötét viharfelhők nyomban rózsaszínű fényt kaptak. A rózsaszínű fény oldalra húzódott, és a sötét felhótöme- gek a széleken szinte dicsfényben- ragyogtak. Kis idő telt el. A nap lenyugodott, és a színek megváltoztak. A felszakadozó felhők sárgás színű fényben ragyogtak, ami egészen, a vízig ért, s az óceán szinte aránylóit tőle. De ez is eltűnt, s utána nyomban sötét lett. Felragyogtak a távoli csillagok. Véget ért a fények kérészéletű násza. (Folytatjuk) 1966 első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: 1966 első fél évének végén az ország népességének száma kb. 10 179 000 főt tett ki. A születések száma és aránya a népességhez képest némileg meghaladta a tavaly első félévit, de továbbra is rendkívül alacsony volt (1,2 ezrelék), á természetes szaporodás aránya nagyobb mértékben javult, mint a születéseké, mert a halálozások száma és aránya ez év első telében jóval (9 százalékkal) kisebb volt, mint 1965 első felében. Javult a csecsemő- halandóság arányszáma is (1000 élve szülöttre számítva 39 egy éven aluli haláleset volt). 1966 első fél évében a népgazdaság egyes ágazataiban foglalkoztatottak száma lényegesen nem változott: az iparban és az éoítőiparban kb. 1 százalékkal, .a kereskedelemben kb. 2 százalékkal többen dolgoztak, mint 1965 első fél évében. A mező- gazdaságban és a közlekedésben viszont valamivel csökkent a «foglalkoztatottak száma. Az ipari termeié* Az idényjellegű élelmiszer- ipar nélkül számítva — kb. 8 százalékkal volt több, mint 1965 első felében, ezen belül a gépipar 9 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal növelte termelését. Az ipari termelésből ez év első felében több került értékesítésre, mint a múlt év azonos időszakában, az ipari készletek ezért kevésbé nőttek. Az \ipari értékesítésből legnagyobb mértékben az ipari export nőtt. A fél év folyamán 13 százalékkal több ipari terméket exportáltunk, mint 1965 azonos időszakában. A gépek kivitele 13 százalékkal, az anyagok és félkésztermékeké 9 százalékkal és az ipari fogyasztási cikkeké 16 százalékkal haladta meg az 1965 első félévit. Az ipar 1966 első fél évében kb. 40 százalékkal több iparcikket adott át a belkereskedelemnek, mint a múlt év azonos időszakában. Fokozta az ipar a beruházási célokra történő szállításait is. i Az építőipar termelése 1966 első felében 7 százalékkal haA ma tör kertészek tapasztalatcseréje Békéscsabán Július 15-én, pénteken újabb hasznos összejövetelt tartottak Békéscsabán a megyei könyvtárban a „Beszélgessünk — kertészkedjünk” est résztvevői. Az összejövetelen Arató István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa számolt be az aktuális kertészeti feladatokról. S Az érdeklődők ma, vasárnap délután Ladányi Gábor békéscsabai kertjében rendeznek tapasztalatcsere -látogatást. ladta meg a tavaly első félévit. Elsősorban az ipari építkezések fokozódtak: az átadott lakások száma kevesebb volt. Az ipari és az építőipari termelés elsősorban -— több mint 80 százalékban — a termelékenység növekedése folytán emelkedett. Az ez évi mezőgazdasági termés több területen végrehajtott béremeléseknek volt döntő szerepük. Az alacsonyabb nyugdíjak rendezése folytán a nyugdíjak összege 15 százalékkal, a családi pótlék tavalyi és idei felemelése következtében az e címen kifizetett összeg 80 százalékkal nőtt. A parasztság munkaegység és felvásárlás címen 3 százalékkal több készpénzt kapott, mint tavaly az első fél évben. eredményei elsősorban a következő időszak ellátását fogják érinteni. A belvízkárok folytán a bevetett terület — az 1966 május végi összeírás adatai szerint — kisebb volt, mint több megelőző év átlagában. A vetésterületen belül a kenyér- gabona vetésterülete csökkent, a kukorica és a takarmánygabona vetésterülete meghaladta a tavalyit. Az ez évi korai zöldség- és gyümölcstermés .jobb volt, mint tavaly. A májusi zöldségfelvásárlás lényegesen, a júniusi kismértékben meghaladta az egy évvel ezelőttit. A nyár eleji gyümölcsökből a forgalomba hozott mennyiség májusban és júniusban is két-háromszorosa volt a tavalyinak. A vágóállatok és az állati termékek felvásárlása — a tavalyinál kisebb sertésállomány és kb. azonos szarvasmarhaállomány mellett kb. 2 százalékkal haladta meg a tavaly első félévit. A felvásárláson alapuló élelmiszeripari termelés lényegében ugyanannyi volt, mit tavaly az első fél évben. A fél év folyamán 14 százalékkal több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportáltunk, mint 1965 azonos időszakában. A hazai ellátás cél- iáit szolgáló élelmiszerek forgalma ^ összehasonlítható árakon számolva 4—5 százalékkal. — emelkedett. A. külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbben alakult, mint 1965 első felében: a kivitt áruk értéke ugyanis 1 százalékkal, a behozott áruké pedig 2 százalékkal haladta meg az 1965'első félévi forgalmat. 1966 első fél évében külföldiek 466 000 esetben keresték fel hazánkat, magyar állampolgárok pedig 343 000 alkalommal utaztak külföldre. A beutazások száma nagyobb mértékben nőtt, mint a kiutazásoké. A megnövekedett termelésből és külkereskedelmi forga- , lomból adódó szállításokat a közlekedés lényegében folyamatosan lebonyolította: a vasút teherszállítási teljesítménye a múlt év első fél évéhez képest 4 százalékkal, a tehergépkocsiké 9 Százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás teljesítményei 3 százalékkal növekedtek. a helyi személyszállítás a tavalyi szinten maradt. 1966 első fél évében a lakosság összes pénzbevétele 7 százalékkal nagyobb volt, mint 1965 első felében. Ezen belül a munkabérek több mint 1.8 milliárd forinttal (7 százalék- lkai) nőttek, e növekedésben a A kiskereskedelem forgalma — folyó árakon számítva — 9 százalékkal haladta meg az 1965 első féljévit. Ezen belül az élelmiszervásárlások értéke kb. 10 százalékkal volt több. E nö- vekedés mintegy felét az élelmiszer-ár szint növekedése tette ki. Az élelmiszerellátás részben Jobb (a zöldségellátásban, a gyümölcs tekintetében), részben kedvezőtlenebb (hús) volt, mint tavaly. A belkereskedelem által forgalomba hozott hús- és húskészítmény-meny-, nyiség a fél év egészében kb. 10 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly az első fél évben. Baromfiból növekedtek az eladások. Az élelmiszerárak emelkedéséből adódó többletkiadásokat részben ellensúlyozta a ruházati cikkek árszínvonalának csökkenése. Ruházati cikkek vásárlására a lakosság kb. ugyanannyit fordított, mint tavaly az első fél évben, de azért az összegért kb. 3—4 százalékkal több árut kapott. A vegyes iparcikkek forgalma 14 százalékkal vplt nagyobb. Az áruhitelforgalom kiszélesítése folytán elsősorban a tartós fogyasztási cikkek vásárlása növekedett. 1966 első fél évében majdnem kétszer annyi hűtőszekrény, gáztűzhely és motorkerékpár került forgalomba, mint egy évvel azelőtt. Lényegében a tavalyi szinten maradt a televíziós vevőkészülékek és a bútorok forgalma. Szolgáltatásokra 5 százalékkal töjab pénzt fordított a lakosság, mint 1965 első felében. A betétállomány növekedése az év első felében 2,5 milliárd forint volt. Az egészségügyi helyzet I kedvezőbb volt, mint tavaly az I első fél évben. A táppénzes állományban töltött napok száma a múlt év hasonló időszakához képest 4 százalékkal csökkent. Az 1965—66. tanévben az utolsó évfolyamot az általános iskolákban 153 000-en, a középiskolákban *77 000-en, a főiskolákon, egyetemeken 18 000-en végezték el. A fél év folyamán 2200 könyvet adtak ki 20 millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma valamivel kevesebb, mint 1965 első fél évében volt. A televízióelőfizetők száma 1966.''június 30-án 914 000 volt. Budapest. 1966 július hó. Központi Statisztikai Hivatal
