Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-16 / 167. szám
1MR, július 16. 5 Szombat Nem mennyiségi kérdés Helyes-e, ha egy ember egyszerre jó néhány társadalmi bizottságnak is tagja? Eleinte naponta jönnek a meghívók: megbeszélés megbeszélést követ, az előjegyzési naptárt megtöltik az értekezleteket emlékezetbe idéző bejegyzések. Később lanyhul * buzgalom, egynémely bizottság már csak hébe-hóba ad életjelt magáról, másokban töretlen lendülettel folyna a munka, de a rengeteg tisztséggel megáldott ember — elfoglaltságára hivatkozva — egyre gyakrabban menti ki magát. Mindez nem csupán elvont elmélkedés, feltételezés: köztudott, hogy nem is egy olyan ember van nálunk, akit nyolc vagy tíz társadalmi bizottság is tagjai közé sorol. Ez nem csupán egyes emberek túlzott társadalmi megterhelésére vet fényt — erről már nemegyszer esett szó —, hanem valami másra is. A mennyiségi szemlélet uralkodása egy ideig nem kevés gondof okozott gazdasági életünkben: ám nemegyszer ugyanez érvényesült a mozgalmi tevékenység társadalmi jellegének erősítésében is. Volt, ahol nyakra-főre szervezték a társadalmi bizottságokat. Ezek a tapasztalatok érleltek meg egyre több helyen a gondolatot, hogy le kell nyesegetni a társadalmasítás vadhajtásait. Maradjanak meg azok a bizottságok, amelyek valóságos társadalmi szükségletet elégítenek ki, amelyek léte és működése ténylegesen előbbre viszi az érintett társadalmi szervezet munkáját. Amelyek viszont olyan feladatokat vállaltak magukra, amelyeket más úton-mó- don célszerűbb elvégezni, vagy pedig nem találtak megfelelő módot a hasznos ténykedésre és ezért létük formálissá vált, azokat célszerűbb megszüntetni. Mert jó néhányra továbbra is szükség lesz, tagjaira továbbra is számítanak. Hiszen a párt- és tanácsi szervezetek, a társadalmi mozgalmak és tömegszervezetek vezető testületéi ezután sem nélkülözhetik a hozzáéitő társadalmi aktivisták köremű- ködését. A társadalmi bizottságok többségének példája igazolja, hogy a gazdasági, kulturális, szervezési feladatok valóra váltásában milyen nagy támogatást jelenthetnek a vezető testületek számára az adott terület jó ismerőiből szervezett kollektívák. Nem az elvet vetjük tehát el: a mozgalmi munka társadalmasítása fontos részét képezi mind a közéleti demokratizmus elmélyítésének, mind pedig a vezetés színvonala emelésének. Csupán arra kell ügyelnünk, hogy e vonatkozásban is következetesen érvénycsitsük a sokszor idézett, s olykor-olykor mégis szem elől tévesztett lenini gondolatot: inkább kevesebbet, de jobban. Gy. L. Kizárólag férfiaknak!” Évente 80 millió borotvapenge — Saját bőrünkről van szó T>Ha van az éleinek olyan területe, ami kizárólag bennünket, férfiakat érint, akkor ez a borotválkozás. Hallom, kedves férfiolvasóim — beletörődve a sorsba — most felsóhajtanak. Látom, amint végigsimítják arcukat, mintegy reflexszerű mozdulattal. Hányszor is borotválkozunk egy esztendő alatt? Egy felnőtt férfi normál erősségű szakállát éves átlagban legalább 350-szer borotválja le. Előfordul, hogy naponta kétszer is kell, s elbliccelni oly ritkán lehet, hisz asszonytársaink nem ismernek tréfát ebben a kérdésben. Tíz év alatt 3500-szór! híég elgondolni is rossz! Tehát kulcskérdés a borotválkozás! A borotvapenge születésnapját nem lehet -pontosan megállapítani — egyidős századunkkal. Az emberiség történetét t“Hntve — ugyancsak fiatal találmány. — A penge forradalma Solingen német helység nevéhez fűződik. Itt készítették elsőként — a ’vékony, mindkét oldalán fent s azóta oly népszerűvé vált borotvapengét. Rohamosan fogytak a szakállas férfiak, s szaporodtak a simára borotvált arcok. Eleinte berzenkedtek a borbélyok, mert mind W ^ „Édes™ találkozás — Tanulmányi látogatásokra invitálja a Dunántúli Vendégíátóipari Vállalat budai cukrászüzeme megyénk cukrászipari dolgozóit — — Öröm volt látnom Békéscsabán, hogy hemcsak a fővárosi, hanem a vidéki cukrászipar is fejlődik. Eladdig azt hittük, hogy a szakma klasszikus hagyományait már csak Pesten őrzik. A csabai kiállítás ennek látványos cáfolata volt. Fővárosi cukrászati tárlatnak is beillő — nyújtott Pesten, az egyik buszmegállónál, véletlen találkozóban kezét Mala- tinszky Károly, a szakma többszörös Kiváló Dolgozója, a „mester cukrász" cím első hazai birtokosa, a régi budai cukrásznemzedék édesipari hagyományainak őrzője és jeles továbbfejlesztője, ipari tanulók elismert szakneve- lője, a brüsszeli világkiállítás magyar cukrász-követeinek egyike, aki egyébként tagja volt annak a zsűrinek, mely a múlt évi Békés megyei, illetve csabai cukrászati kiállításon a díjak odaítéléséről döntött. Azt ajánlotta, tartsak vele, nézzek körül az üzemben — melynek vezetője —. hátha akad megírnivaló. Így kerültem hirtelenjében a Dunántúli Vendéglátó Vállalatnak Budán, a második kerületben levő, Krisztina körúti cukrászüzemébe. Nyolcvanan dolgoznak benne: cukrászok, gépkezelők, segédmunkások, adminisztrátorok vegyesen. Az épületükben levő híres Auguszt, ma Déryné Cukrászdán kívül még száznegyven hely ellátása hárul rájuk. Körzetükbe á Budafokot. Kelenföldet, Kelenvölgyet, Kamaraerdőt, Nagytétényt. Budagyöngyét s a Jánoshegy előterét magába foglaló külterületek tartoznak. Az itt élő temérdek ember részére bizony erős ütemben kell termelr niük. Havonta hétszázezer süte^ ményt sütnek százféle változatban. Árutermelésük összértéke a múlt évben — három híján — húszmillió forint volt eladási árban számítva. Hogy tervüket teljesítik, sőt az utóbbi időben túlteljesíthetik, abban nem csekély szerepe van az üzem három év előtti modernizálásának, amit a vállalat felettébb agilis igazgatója, Nóti Miklós, a szakgárdával történt alapos megtárgyalás után, közösen kidolgozott tervek alapján valósítta- tott meg. Nagyrészt ennek köszönhető. hogy kapacitásban és termelésben elsők az országban, no meg annak Is, hogy a Szamos, Szulimán, Szitás, Dobos és más Gyulai Nyár rejtvénypályázat, 1966 — Tíz forduló tíz nap alatt — Mennyire ismeri Gyulát? — Értékes díjak — Eredményhirdetés: augusztus 2-án — 2. rejtvényünk: A Békés megyei egyikében „Naponta Népújság július 13-i, 14-i vagy 15-i számának 500 mázsa tisztított mag” címmel képes tudósítást közöltünk. Kérdés, honnan közöltük ezt a tudósítást? Gyulai Nyár rejlvénypályázaí, 1966 1966. július 16. 2. szelvény régi budai mesterek utódaiból került ki nagyrészt a szakgárda, és olyan belevaló szakemberek az üzem vezetői, mint Malatinszky Károly és helyettese — egykori segédtársa — Borús Károly, továbbá a fiatalabb nemzedéket képviselő, nagy szorgalmú Gulyás György és az áruelosztó (ex- pediáló), s a kereskedelmi részt irányító Préda György, aki egyébként az ismert magyar vívóbajnok édesapja. . Amerre csak járunk az üzemben, mindenfelé patikai tisztaság. Az egyik munkaterem falán oklevelek sokasága hirdeti, bizonyítja az itt folyó szakszerű és korszerű termelést. Olyan a kollektív szellem, hogy még azok is visszakívánkoznak ide, akik egyéni számításból elpártoltak Említik N. Marikát, aki elment, mert másutt többet kereshetett de egy idő múlva mégis visszahúzta a szíve. Valamikor, csak úgy, „egy masz- szában” dolgoztak, ma már szocialista brigádjaik vannak: egyik, a hat éve működő Táborosi-bri- gád, a másik pedig Szamosi Má-, tyás fő tortakészítő kollektívája. Tavaly alakult meg a Bodnár-féle szocialista ifjúsági brigád és még abban az ,esztendőben elsők lettek egy kiállításon. A brigádvezető szerint azok a kiváló eredmények, amik most születnek, a szocialista brigádok létezése nélkül elképzelhetetlenek volnának. Vezetők és dolgozók így búcsúznak: — Kérjük, adja át baráti üdvözletünket a nagyszerű Békés megyei cukrásziparnak; munkásoknak, vezetőknek, s úgyszintén a tanulóknak is, hiszen nálunk társaikra akadhatnak a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium negyven cukrásznövendékében. Mindenkor örömmel várjuk a csabaiakat, a Békés megyeieket tanulmányi látogatásra! Huszár Rézsű többen borotválkoztak odahaza. Innen származik az elnevezés is: ónborotva. No persze korántsem ment ez könnyen. Minden darabot kézi erővel megmunkálni — nem volt olcsó mulatság. Az automatika azonban gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. A szalagokról milliószámra került le a jó minőségű borotvapenge. Ma már az egész világon kizárólag automata gépek dolgoznak. Az ember irányit, ellenőriz. Nagyon fontos a pengék állandó és szigorú ellenőrzése: hisz az él vékonyságát hétköznapi méretekkel ki sem lehet fejezni. Ami nagyon vékony, azt a hajszálhoz szoktuk hasonlítani. S ebben az esetben a hajszál a penge éléhez képest öreg tölgy dereka. Tehát a legkisebb elállítódás a gépen, ha időben nem figyel fel rá a munkás, használhatatlan pengéket eredményez. A minőségi ellenőrzés élesség, élszilárdság és mikroszkópos vizsgálatok egész során át adja csak az engedélyt a kibocsátásira. És el kell ismernünk, van is eredménye a munkájuknak: egyre jobb minőségű pengével borotválkozhatunk. Hazánkban a felszabadulás előtt kisebb üzemek foglalkoztak csak pengegyártással. Ma nemcsak a belföldi szükségletet elégíti ki, de exportra is termel a Fővárosi Finomacélárugyár. Éti 80 millió penge! En>nyit készítenek a kőbányai gyárban: 5 éves terv, Diadal, Olimpia, Omega, Budapest, Bajtárs, Figaró. Megannyi márka. — A jő penge alfája és ómegája a kiváló, homogén (egynemű) nyersanyag. A magyar borotvapengék svéd acélból készülnek. Sajnos, gyakran okoznak problémát a különféle kohászati minőségű szállítások. Ez szinte kizárja a lehetőségét, hogy állandóan egyenletesen tarthassuk a színvonalat. A köszörülés titka — a jó technikán kívül — a megfelelő kő. Enélkül nincs jó minőségű borotvapenge — mondja Szilvágyi Tibor gyáregységvezető gépészmérnök. Hatalmas tekercsekben érkezik a .svéd acélszalag, ebből készül a penge. Az automata gép a kívánt méretre és alakra vágja a lágy acélszalagot. Ezután vándorol a szalagkígyó az automata edzőbe, ahol 900 fokra hevítik, majd lehűtik. Innen a rugalmas, de már nagy szilárdságú acélszalag a köszörűidébe kerül, ahol előbb okos gép darabolja, majd automata adagoló juttatja a köszörülőgé- pekbe. A folyamat végén már csak ellenőrizni kell a kész pengét. A sok éves tapasztalattal rendelkező szakemberek már a csillogásán, fénytörésén is eligazodnak és biztos kézzel válogatják ki az esetleges selejtet. Még a csomagolás van hátra. Teljesen gépesítve, úgyszólván emberkéz érintése nélkül kerülnek a pengék a tasakokba. Szellemes tapogatófej biztosítja, hogy minden tasakba jusson penge, mert csak pengéhez ad a gép csomagolóanyagot. Ennyi dióhéjban a gyártás folyamata. amíg a lágy acélszalag kiváló minőségű borotvapengévé alakul át. Mi azonban, akik használjuk a Finomacélárugyár termékeit, tudjuk jól, hogy még sok problémát kell megoldania a fla- •tal gyárnak termékei javításáért. — Állandóan kísérletezünk — mondja Szilvágyi Tibor —, keressük az ideálisabb élkiképzés'., dolgozunk a jobb minőségért. — Még egy kérdést, ön pengével borotválkozik vagy villanyborotvával? — Szép kis önkritika lenne — mondja nevetve, aztán komolyra fordítva a szót, folytatja: —Mindennap szúrópróbaszerűen kiveszek egy pengét. Borotválkozás közben saját magamon figyelem meg a minőségét. Dolgozóink is rendszeresen borotválkoznak pengéinkkel a gyárban — mindenkinek figyelembe vesszük a véleményét. Annyit még elárulhatok, hogy rövidesen űj pengetípussal jelentkezünk — fejezi be. Mi várjuk és reméljük, hogy még jobb lesz, mint az eddig gyártott társaik. Szeretnénk borotválkozás közben hálásan gondolni a Finomacélárugyár dolgozóira, hisz mindennapos férfigondjainkban — arcunk simán tartásában — kapcsolatunk állandó. Tartósító sugarak Az izotópvilág egyre több tulajdonságát fedezi fel az ember. Ezekből a számára legmegfelelőbbet szolgálatába állítja. IH’en a többi között a gamma izotópsugár is, amely kiválóan alkalmas vöröshagyma tartósítására. A sugárzás hatására a hagyma fejlődésében visszamarad, vagyis tavasszal, sőt még nyáron sem /hajt ki. Megőrzi eredeti színét, illatát. Ilyen kísérletet folytatnak többek között Iregszemcsén. n Mezőgazdasági Kutató Intézetben. Az első eredmény igen biztató. Valószínű, hogy őszre a vöröshagyma tárolásához igénybe veszik s tartósításra kiválóan alkalmas izotópsugarat. Gyula Város Tanácsa V. B. Építési és Közlekedési Osztálya 1 helyettesítésre keres egy fő vízműépítésá technikust, valamint állandó munkakörbe egy fő közgazdasági technikumi oklevéllel rendelkező és gépelni tudó személyt. Érdeklődni lehet az építési és közlekedési osztály vezető Mindkét állás azonnal betölthető. főmérnökénél. 82455 Reszelővágást, új pataráspoly és cipészráspoly készítését, villanymotorok tekercselését és önindítójavítást, háztartási gépek, valamint motorkerékpárok javítását rövid határidőre vállaljuk. CÍM: MEZÖBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VILLAMOSSÁGI KTSZ BÉKÉSI TELEPÉ, Békés, Szarvasi út 14. ________8310fc'
