Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-16 / 167. szám
/ Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1966. JÜLIUS 16., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Biztató jelek A szép barna asszonyka répát egyelt. Nem térdelt le, két- rét hajolva dolgozott a répa sor mellett, húzgálta, ritkította a répanövényeket, — Már csak hét sorom van, aztán készen vagyok. Kicsit késön vetettük ezt a répát a víz miatt — s mutatta a már szépen kilevelesedett répatáblát. Aztán a köténye zsebéből kis zsebkendőt vett elő, s izzadságtól gyöngyöző barnapiros arcát törülgetve elmondta, hogy répából 600 ölet vállalt, s a megmunkálásért járó munkaegységen kívül tíz százalék az övé. Vagyis: minden száz mázsából tíz mázsa. Tengeriből egy kataszteri holdat dolgozik meg, s mivel máris nagyon szép, a munkaegység értékén kívül tizenöt mázsa prémiumra számít az egy hold után. A fél hold paradicsomért ugyancsak munkaegység jár és százmázsánként tíz mázsa. Ezeken kívül ott van az egy hold háztáji, amiből négyszáz öl a szőlő, ezen terem meg a családnak a kis bor, beraknivaló gyümölcs, s valamennyi még a piacra is jut. Persze, a munkában segít a család is. ■— Aki dolgozni szeret, s nem fél a naptól, esőtől, jól megtalálja szövetkezetünkben a számítását — mondta a menyecske. Ki is számoltuk, hogy az ő tsz-tagsága ilyenformán éppen kétszer annyit ér, mint az ura keresete. A találkozás nem volt véletlen. Menjen az ember a kérges földü Közép-Tiszántúlra, az óriás kertre hasonlító Duna— Tisza közé, a felső vidékekre, Békésbe vagy Dunántúlra, minden valamire való szövetkezetben pezsdülést lát. Munkájáért a pénzen túl természetbeni részt vagy prémiumot kap a szövetkezeti paraszt. A termény, a takarmány arra való, hogy feletessük. A múltban is így volt: ha az ember nem nevelt jószágot, olykor húsz hold földdel is koldus maradt. A tehénben borjúkorában fiadzik a pénz, mondta egy idős paraszt- ember, aki kisbikát vezetgetett az udvarán. Minden évben elad egyet s jó summa pénzt hoz a konyhára. Jól jár ő is, s hasznára van a nagyobb közösségnek is. ságot. Számítását így is megtalálja. Éppen azokban a napokban volt ez, mikor lezajlott az országgyűlés és én Fehér Lajos elvtársat idéztem, aki éppen a háztáji gazdaságok kisgépigényeinek kielégítéséről is beszélt. A múlt télen lakodalomban voltam. A vőlegény egyes gyerek volt, a mulatságot a szülők tágas, kúriaszerű házában tartották. Ügy volt, hogy ott is maradnak majd a szülőkkel a fiatalok. Most, mikor megint náluk jártam, már telket vásárolt a fiatal pár, s építkezéshez készülnek. •— Tányér csörrenés nélkül nincs. Jobb lesz nekünk a magunkéban. Az uram traktorra ült, én bejutottam a baromfi- telepre, keresünk és építünk — mondta a másállapotban levő menyecske. örültem, mert a lakodalom idején még gépkocsi- vezetői pályáról, városról ábrándoztak a fiatalok. Igen, a saját otthon, a család, a biztos munkahely leköti az embert, megnyugszik a csapongó képzelet és lesz gyerekkiabálás az udvarokon, lesz, aki megfejje a teheneket a hosszú tsz-istállókban, lesz, aki a Ze- tor kormánykereke mögé üljön. Annál inkább így lesz ez, mert fent is ezeket az utakat mó- dolgatják. Az országgyűlésen is szó került a fiatalok otthontartásáról. Egy másik faluban a jó húsz esztendeje tartó házhelyosztások miatt a község közepére került az eredetileg a falu szélén levő vásártér. Itt ennek a térnek a sarkán az öreg mázsaház renoválásán kőművesek dolgoztak. Ráértem, míg a buszra vártam és szóba elegyedtem velük. Elmondták, hogy gyümölcs- és zöldségstand lesz a kis épületben. „Kell ez nekünk is, ami zöldséget nem visz el a MÉK, eladjuk az itteni, meg a megyeszékhelyen felállított standunkon” — mondta a kőművesek csoportvezetője. Ilyen standok létesülnek most már Budapesten, és vidéki városokban mindenfelé. 8— 10 szövetkezet fog össze, hogy áruval állandóan elláthassák az üzleteket. Savanyítóüzemeket állítanak fel a nagy kertészettel rendelkező közös gazdaságokban és kőbányát nyitnak, gépeket javítanak a tsz-iparosok, fuvart is vállalnak, ha a mezei munka engedi. Mindehhez ember kell: fiatal erő, férfiak, lányok, asszonyok találnak így a nyári mellett téli elfoglaltságot is falujukban. És forog a pénz. Van kereset. Ez az első ahhoz, hogy otthon érezze magát falujában az ember. Többi ezután következik. (i, r.) — Háztáji jószágot csak az a gazda tud haszonnal tartani, aki a közösben is helytáll, mert onnan kaphat az állatainak takarmányt — mondta az egyik pesti vasboltban egy sovány, fekete asszony, aki hatvan kilométerről utazott a fővárosba kézi tengeridarálót vásárolni mert kacsát, libát tart és a járásuk székhelyén nem talált ilyen kisgépet. Bosszankodott, de nem sajnálta a fáradJó ütemben halad az aratás, gyommentes a határ Mezőkovácsházán Egy mássa búsáért 310 forintot kap as Éj Alkotmány Tss Agócs István, a mezőkovácsházi Rákóczi Tsz főagronómusa kérdésünkre elmondotta, hogy az őszi árpa aratását 150 holdon befejezték. Holdanként átlagosan 17,92 mázsa termést takarítottak be. Négyszáz hold búzavetésükből 200 holdat már szintén learattak. A Rákóczi Tsz-ben az aratási munkálatokig befejezték a növényápolást. A kukoricát 265 holdon — ennyi a közösen művelt vetésterület — kétszer kézzel, háromszor géppel megkapálták. Az ország területén működő 12 vízügyi igazgatóság vezetőinek, agrotechnikai és egyéb szakembereinek részvételével egész napos vízügyi ankétet tartottak a Körösök mentén. A kissé tág helymeghatározás nem takar pontatlanságot. A tanácskozás csütörtökön reggel Gyulán kezdődött, majd Gyulavári határában, a péli élővíz-csatornánál folytatódott, a délutánt pedig a résztvevők a Sza- nazugban, a Fehér- és a Fekete- Körös összefolyásánál töltötték. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon az árvízvédelmi területek gyomtalanítására és az öntöző- csatornák, valamint a belvízlevezető árkok tisztítására korszerű vegyszeres módszereket kísérleteztek ki. A tapasztalatcserén a kísérleti parcellákon, a kutatómunkát megörökítő filmen és a gyakorlatban mutatták be, mi-» képp lehet felvenni a küzdelmet a nád, sás, káka, gyékény, s a kétszikű gyomok ellen. A tanácskozás mintegy 70 résztvevője a gyulai természettudományos bemutatóteremben kezdte meg munkáját, ahol Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója nyitotta meg a konferenciát. A meghívottak filmvetítést és színes diapozi- tívek bemutatását nézték végig, mely a vegyszeres gyomirtás különböző fázisainak munka iát és eredményeit demonstrálta. Ezután került sor a kísérleti parcellák megtekintésére, melyeken 27-féle vegyszer kombinációjával végeztek kísérleteket. Igen nagy jelentősége van a folyók védőtöltésein, a csatornapartokon alkalmazott megfelelő gyomtalanításnak, melyet a vízügyi szerveknek hatásosan, gyorsan és a lehető minimális költséggel kell végrehajtani, többek között abból a célból, hogy elejét vegyék a környező mezőgazdasági kultúrák gyommal fertőzöttségének. Ugyanakkor rendkívül fontos az öntözővizek és belvizek lefolyását gátoló vízi növényzet eltávolítása a különböző csatornákból. Ha erőművi módszerekkel tisztítanának, úgyszólván két-három hetenként megismételhetnék a munkát, amely rendkívül szaporátlan és költséges. Az eddigi, kutatások szerint a magyar gyártmányú Da- íábon, a Tormon—100, valamint az Aminotriazol elnevezésű vegyszerek kiválóan alkalmasak a gyom. és vízi növények irtására. A júniusi hűvös idő fejlődésében visszavetette ugyan a kukoricát, a mostani nyárias meleg azonban nemcsak az aratásra jó, hanem a kukoricára is. A kukorica egy része már bontja címerét. Tavaly 27 mázsa holdankénti szemtermést takarítottak be. Ebben az évben is ezt az eredményt szeretnék elérni. A cukorrépa is igen szépen fejlődik. A 60 holdas tábla gyommentes. Nem véletlenül, mert a Rákóczi Tsz gazdái az egyelés után háromszor kapálták meg. A A vegyszeres gyomirtást magasfokú gépesítéssel kapcsolják egybe. Eszközhordó traktorok, permetezőfejek és egyéb berendezé- isek működnek. így az árvízvédelmi töltéseknél holdanként körülbelül 100—150, a csatornatöltéseknél pedig 700—1000 forint a gyomtalanítás költsége. Az egész napos ankét összefoglaló vitájában megállapították, hogy az árvízvédelem korszerűsítésének hatalmas munkájában — az agrotechnikai kérdések megoldásában — értékes részmunkát vállalt és valósított, meg a Kö- nösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakembereinek a vegyi védekezéssel foglalkozó csoportja. répa elérte a 70—80 dekás átla got. De nem ritka a másfél kilogrammos sem. Cirkot 80 holdon termesztenek. Most szebb a cirok, mint tavaly volt, ami a növényápolási munkának és a növényvédelemnek az eredménye. Az Űj Alkotmány Tsz-ben Ra- dovics Ferenc tsz-elnök arról adott tájékoztatást, hogy a termelőszövetkezet befejezte az őszi árpa és a kétszeres aratását. 817 holdról átlagosan -18,45 mázsa tisztított termést takarítottak be 540 holdon július 14-én estig befejezték ' a búza aratását is. A leggyengébb tábla búza holdanként 15—16 mázsájával termett, a legjobb pedig 25 mázsát. A szövetkezet elnöke és szakvezetése megállapította többek között, hogy ahová nagyobb adagú műtrágyát adtak, ott holdanként a termés jóval felette van a 25 mázsának. Ezt a tapasztalatot az ősziek vetéselőkészítésénél — ami most a tarlóhántással kezdődik — hasznosítják. Az Új Alkotmány Tsz' eddig 80 vagon búzát adott át a terményfelvásárlónak. A búza fajsúlya 83,95 kilogramm. A terményfelvásárló ezért a kiváló minőségű áruért mázsánként 310 forintot fizet. A kukoricát 880 holdon, a cukorrépát pedig 240 holdon itt is háromszor kapálták meg. A 220 holdas cirokterületben kétszer jártak talajművelő eszközzel. Napirenden: az árvízvédelem agrotechnikája Orsságos vísügyi ankét a Körösök mentén V. j. Malomban az újbúza A békéscsabai István-malomban naponta sok tucat pótkocsis vontató fordul meg, mely a földekről hozza az aranyló újbúzát. Átlagban napi 20 vagon natúrgabona érkezik közvetlenül a kombájnok mellől és 10 vagon tisztított búza. Képünkön az új- kígyósi Aranykalász Tsz pótkocsijáról géplapáttal ömlesztik a terményt a tisztítóberendezés garatjába. Fotó: Malmos
