Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

1966, június 8. 3 Szerda Zöldborsófeldolgozás - napi gondokkal Gyors segítséget várnak a konzervgyáriak a termelőszövetkezetektől és az építőktől Á Békéscsabai Konzervgyár­ban az idén a tervezettnél koráb­ban megkezd het ték a zöld borsó- konzerv gyártását. Erre az esz­tendőre 460 vagon, ebből június­ban 380 vagon feldolgozását ter­vezték. Májusban azonban — a kedvező időjárás eredményeként — már 23 vagonnyival végez­tek. Zárják a zöld borsokon/(rvvtl A konzervgyáriak azonban nem elégszenek meg a tervben elhatározott mennyiség feldolgo­zásával. A kongresszusi munka- versenyben vállalták, hogy a 460 vagon zöldborsót még mintegy 20 vagonnal megtoldják. ígéretüket szeretnék valóra váltani. Eddig azonban, és még mostanában is, elég sok körülmény nehezíti a folyamatos termelést. Először is arra panaszkodnak, hogy a napi 9—10 vagon borsó6zem«ek csak mintegy a felét kapják. Vasár­naponként pedig még keveseb­bet, mert a termelőszövetkezetek­ben, eléggé gyengén szervezik meg a kaszálást és a borsócsép- lést. így most vasárnap is a négy borsóvonal helyett csak kettő« dolgozhatott. Ha a pósteleki üzemiben nem szervezték volna meg olyan jól a fejtést, akkor még ennyit sem tudtak volna feldolgozni. Bizony sok múlik a termelő­szövetkezeteken. A. gyár munká­elsösorban a nyersanyagellátás­tól függ a folyamatos gyártás. Ráadásul még a vízellátás sem a legjobb, különösen a délutáni órákban csökken a nyomás, ami­kor a városban a lakosság vízfo­gyasztása megnövekszik. Ennek a gondnak az elhárítását az épí­tőktől várják. A gyors segítség­től, attól, hogy mielőbb üzembe helyezik a 300 köbméteres víz­tároló medencét. Az ÉM Békés töltött üvegeket. Fotó: Demény désünkre elmondták, hogy tíz na­pon belül elkészülnek a víztáro­ló medence bekötésével, valamint a szükséges KÖJÁL-vizsgálatot is megejtik. A zöldborsófeldolgozás kezde­tén több körülmény nehezíti hát a konzervgyáriak munkáját. Jó lenne, ha a termelőszövetkezetek és az építők mihamarabb segíte­nének a konzervgyáriaknak ab­ban, hogy ezeket a gondokat megszüntessék. <P. P.) s&i hétköznapokon és vasárna­pokon jóval több nyersanyagot megyei Állami Építőipari Válla- mrnak tőlük, mint eddig, hiszen (latnál ezzel kapcsolatos érdeklő­Séta egy nézet körül Megoszlanak a nézetek, vé­lemények: milyen funkciót gyakoroljanak a járási tsz-ta- nácsok. A nézetkülönbség — előrebocsátom — nem a me­gyei tsz-tanács, továbbá a me­gye politikai, társadalmi életét irányító szervek között áll fenn, hanem a járási tsz-ta- nács tagjaiban. Egyesek úgy vélekednek: a járási tsz-taná- csot azért kellett létrehozni, hogy a megyét irányítók écát kapjanak a járások gondjaiból. Éppen ezért olyan témát tűz­nek napirendre, amely alkal­mas e képzelt funkció gyakor­lásához. Hogy közben ez vagy amaz a téma miként rendező­dik a járás közös gazdaságai­ban — szerintük —, más lapra tartozik. Vagyis a témák meg­oldása a szövetkezetek dolga. Csak hát akkor minek a járási tsz-tanács? Az élet általában a szövet­kezetekben, vagyis a gyakor­latban adja fel a leckét nap mint nap. Ezek megtanulása és a munkába való átültetése ma már nem lehet szövetke­zetenként megyei feladat. Ez valamikor sem lehetett az, de a jövőben sem lehet az. külö­nösen azért nem, mert a gaz­dálkodás szervezésében, irá­nyításában a tsz-ek egyre na­gyobb önállóságot kapnak. Miről legyen tehát szó a já­rási tsz-tanácsokon? Elsősor­ban és mindenekelőtt a járást érintő gondok megoldásáról. Olyan légkör kialakításáról, amely alkalmas a munkák összehangolására. Az ezzel kapcsolatos határozatok eljut­tatása az üzemek, vállalatok, szövetkezetek vezetőihez, hogy az egyes részfeladatok megol­dásához — vagyis egymásnak — konkrét segítségei adhas­sanak. Az éca tehát nem felfelé kell, hanem a járási szinttől lefelé, hogy az élenjáró ter­melési és termelésszervezési módszerek az önálló gazdál­kodás keretei között mind na­gyobb jövedelemmel bonta­kozhassanak ki! Éppen ezért a tsz-tanács elhivatottságát — az eddigieknél is — közelebb kellene vinni a szövetkezetek­hez. így egy-egy fontosabb, járási szinten jelentős témát lenne ajánlatos valamennyi tsz-tanácsnak napirendre tűz­nie, hogy akik a vitában részt vesznek, az összegezés során kapjanak is valamit! Dupsi Károly Eddig 18 millióval több nyers tégla készült, mint a múlt év hasonló időszakában Gépesítik a munkafolyamatokat a muronyi Lenin Tsz-ben Néhány héttel ezelőtt statiszti­kai kimutatás közben jöttek rá, hogy a muronyi Lenin Termelő- szövetkezet gazdái öregszenek. Ez a folyamat sajnos, gyorsabb a naptári évnél. Az öregedés azon­ban viszonylagos, mert egyes üzemágakban a fiatalok létszáma Iáit volna meg Laciban a rá­rontó szélviharban. Hisz erre várt, ezt kereste, hitte, remél­te éppen. — Hányán vagytok? És mik a terveitek? — Gyertek be mindenekelőtt. A szobában nagy cserépkály­ha ontotta a meleget. Hárman tanyáztak bent, Jóska (Árpi testvére) félkönyékre támasz­kodva a díványon hevert, a kályhánál ingujjra vetkezve, ke­resztbevetve lovagcsizmás lá­bát egy katona, s végül egy an­gol bajuszos, sápadt, csontos fia­talember. Árpi néhány szóval bemutat­ta az újonnan jöttékét. Elsőnek a katona állt fel, ke­zet nyújtott, sarkait megszokot­tan összekoccantotta: — Karádi őrmester. Hozott is­ten benneteket, fiúk. Érezzétek magatokat otthon, mint, a ma­gatokéban. Az angol bajuszos épp csak megemelkedett s nagy. lapos tenyerét ernyedten odaadvá mondta: — Nagy Mihály — hadarva tette hozzá: — A többi most úgysem fontos, egyébként vil­lanyszerelő a szakmám. Somos Jóska fölült a heverőn, onnan szorította meg kezüket. — A fiúk tudják, miről van szó, és benne vannak — mond­ta Árpi, elhelyezkedve egy fó­tiéi karfáján —, margitvárosí folyton növekszik. A szövetkezetét alkotó 490 család többsége a nö­vénytermesztésben vállalt mun­kát. Az átlagos életkor 59 év. Az állattenyésztésben az általános élet­kor 38 év, a gépcsoportnál pedig 30—32 esztendő. Az előbb említett számokból a prolik, szomszédaim, felelek ér­tük. Jó, jó, ezt már az elején megértettük, nem ez a lényeges — intett türelmetlenül Nagy Mi­hály s náthásán kifújta figye­lemre méltóan nagy, karakterisz­tikus orrát. — Tudjuk, hogy nem azért lógtak meg a behí­vás elől, mert szeretik a sram­lizenét, Fegyveretek van? — Nincs. — Papírjaitok vannak? — Lényegében... — Szóval, nincsenek. Ez a lé­nyeg, nem a „lényegében”. Bugylibicskával nem lehet a harckocsikra rámászni. Papír nélkül egy lépést se tehettek a városban: — Nézd... Ezt mi is tudjuk. Épp azért jöttünk ide — mond­ta Laci. Ellenszenvesnek érezte ezt a nagy orrú, okoskodó fiút, arra gondolt, ennyit megkockáz­tathat. — Tényleg, ne vitázzunk, gye- ! rekek — szólt közbe higgadtan Árpi. — Hogyan tudjuk megol­dani a helyzetet ? — Ha mundérban lennétek, hoznák nektek nyílt parancsot — dörmögte Karádi. — De civilben vannak. Hozzál nekik fegyvert. — Rendben. Holnap itt lesz két revolver. (Folytatjuk) szövetkezet vezetősége olyan kö­vetkeztetést vont le, hogy a nö­vénytermesztési munkák fokozott gépesítésére van szükség. Ennek megfelelően már intézkedtek is. Vásároltak egy borsóarató gépet, ugyanakkor az RS—09-es trakto­rukat felszerelik egy olyan átala­kított fűkaszával, amelyik a bor­sóarató gép mellett kíméli majd az öregedőben levő növényter­mesztési brigádok fizikai erejét. A lucernabetakarítást teljesen gé­pesítették, sőt mi több, ebben az évben a szövetkezetben már csak kombájnnal aratnak. Öt kombájnt kapnak, ugyanakkor a szövetkezet két aratógépét jól ki­javított állapotban készenlétben tartják. Ezzel a szervezéssel, amint azt Bottó János főagronó- mus említette, a tavalyinál két héttel korábban fejezik be az ara­tást. A Lenin szövetkezetben elér­ték azt is, hogy az állattenyésztés takarmányellátását gépesíthették. A zöldtakarmányt géppel vágják, rakják pótkocsira, szállítják a ta­karmánykamrába, ahol már ren­delkezésre állnak a legszüksége­sebb előkészítő gépek. Vásároltak fejőgépet is. Ezt is rövidesen üzembe helyezik. A nyers cserép gyártására az idei tavasz kedvezőbb volt, mint tavaly, bár kezdetben a fagy ká­rokat okozott. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat áprilisi és májusi termelési ered­ménye igen jónak mondható, amit jelentősen elősegített a IX. párt- kongresszus tiszteletére indított munkaverseny, amelybe vala­mennyi gyár bekapcsolódott. En­nek keretében a dolgozók a terv túlteljesítésén felül — a tavalyi­hoz képest — két százalék önkölt­ségcsökkentést is vállaltak. A második negyedév két hónap­jában nyers téglából 3 millió 300 ezer, égetett téglából pedig 2 mil­lió 800 ezer volt a túlteljesítés. Kisebb lemaradás mutatkozik a cserépgyártásban, ami azonban még az első fél évben pótolható. Ebben az évben teljesíti hízó­sertés-eladási tervét a csorvási Ady Termelőszövetkezet — közöl­te Gyarmati Béla főagronómus. Ez azért érdemel ügyeimet, mert tavaly ez a tsz nem tett eleget a vállalt kötelezettségének. Ugyanis a múlt esztendőben vásárolt te- r.yészkocák a brucellózis miatt el­vetéltek. Ez az időszak azonban megerősítette a kocák szervezetét. Olyan ellenanyag halmozódott fel az állatok szervezetében, hogy a A gyárak között a nyers és égetett tégla termelésben a békés­csabai 2-es, a mezőberényi 1-es és 2-es, a battonyai, valamint az eleki gyár érte el a legjobb ered­ményt. Örvendetes, hogy az el­múlt évi sereghajtók közül a bé­késcsabai 2-es és a mezőberényi 1-es gyár a legjobbak közé került. A vállalat most arra törekszik, hogy a gyárak a kedvező időjárás kihasználásával a maximális mennyiségű nyers téglát állítsák elő. Így — a termelés korábbi leállításával — a fagykárok meg­előzhetők. Az eddigi 5 hónap alatt 18 millióval több nyers tégla ké­szült el, mint tavaly hasonló idő­szakban. Ez nemcsak az idei, hanem az 1967. évi téglagyártási terv teljesítésének is a biztosíté­ka. \ brucellózis-fertőzésnek a törzsál­lomány szervezete most már el­lenáll. i Most másodszor fialnak a ko­cák. Közülük több 15 malacot is napvilágra hozott. Kevés olyan koca van, amelyik 8—9 malacot fialt. Így Kecskés István gondo­zónak problémát jelent a mala­cok daj kaságba adása. Géppel fejnek ezután a kétsopronyi Dózsa Tsz-ben A kétsopronyi Dózsa Termelő- szövetkezetben kétmillió 200 ezer forintos beruházással egy korsze­rű 96 férőhelyes szarvasmarha­istállót és egy 120 férőhelyes bor­júnevelő-telepet építenek. Az új gazdasági épületek még az idén elkészülnek. A korszerű berende­zéssel ellátott istállóban az átadás után bevezetik a gépi fejéit. A berendezést már megvásárolták. A BIHARUGRAI FELSZABADULT FÖLD TSZ sürgősen ntegvásá rolja AZ ALÁBBI ÉPÍTÉSI ANYAGOKAT: vasbetongerenda G. M. 80—62 13 db vasbetongerenda G. 50—37 22 db vasbetongerenda F. 40—24 13 db BH. elem 120/80 178 db BH. elem 120/60 120 db Áthidaló Á. 32 9 db Áthidaló Á. 16 38 db Áthidaló Á. 12 10 db 262 Sok a malac — kevés a dajka-koca

Next

/
Thumbnails
Contents