Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

"i960. Június 5. 6 Vasárnap Radikálisan többet tenni azért, hogy a fiatalok élete harmonikusabb legyen Az ifjúsági parlament feljegyzéseiben lapozgatva kezdetleges körülmények között Amikor tavasszal a megyei if­júsági parlament ülésezett, a kul­turális szekció összejövetelein is lényeget kereső felszólalások hangzottak el. Közben elkészültek a feljegyzések és ezzel az egész anyag rendszerezettebbé, át­tekinthetőbbé vált. A szek­ció hasznos munkáját elsősor­ban az dicséri, hogy bátran és kendőzés nélkül nyúltak olyan problémákhoz, melyek eddig va­lahogy elsikkadtak az ifjúság kö­rében végzett munka — néha bi­zony külsőleges — lendülete mö­gött. Már akkoriban megállapítottuk, hogy a kulturális szekció ülésén jószerével nyoma sem volt a ko­rábban és régebben bizony sűrűn tapasztalható tartalom nélküli, a jelzőt megcsúfoló „elvi” felszó­lalásoknak, hatás és fedezet nél­küli megnyilatkozásoknak, üres (de könnyen elsajátítható) jelen­tés stílusú tanácskozásnak. Ez a szekció feladata és felelőssége ma­gaslatára emelkedett, a fiatalok kulturális életét életkörülményeik vonatkozásában, a problémáktól nem megrettenve, azokat felszín­re hozva vizsgálta, majd összegez­te és megkereste az ezekből kö­vetkező javaslatokat. Szembetűnő, hogy a szekció tagjai milyen tettvággyal és sok­rétűen oldódtak fel a témákban, de nem is tehették másképp, mert a fiatalok és a társadalom viszo­nya valóságosan is szövevényes,' bonyolult. A vezérgondolat is csal-- hatatlanul kimutatható: radikáli-j san többet tenni azért, hogy a fi-i utalok élete harmonikusabb le t gyen, műveltségük megalapozód­jon és folyamatosan gyarapodjon; kilépni a szavak világából olyan értelemben, hogy a kimondott szó mögé mindenütt odasorakozzon a tett, a konkrét megvalósulás. Ez a vezérgondolat fiatal forradal­márokhoz illő, a KISZ-hez illő nemesen nagyszerű elv volt. így történt és csak így lehetett, hogy a felszín alá hatolhattak, felhoz­ni a nem szívesen emlegetett gondokat, olyan összefüggéseket, valóságos helyzeteket, ’ melyek még mindig visszafelé húzzák, vonják azokat a nekifeszülőket, akik az ifjúság kiegyensúlyozott életét nemcsak a jelen, hanem a jövő relációjában is társadalmunk formálásának nélkülözhetetlen fel­tételeként tartják számon. Van lehelőség, de nincs igény — nincs lehetőség, de van igény Mindkettő rossz és változtatást követel. Sok példát elmondtak a szekció tagjai, ezek közül csak néhány :X községben a tárgyi körül­mények jók, a szépen berendezett klubszoba televízióval várja a fi­atalokat, a KISZ és a művelődési Ez év február 9-én a Batto­nyai Földművesszövetkezet óra­boltjában egy karórát vásárol­tam. Február 10-én visszavittem, mert nem járt. Azóta már négy­szer visszaküldték, legutoljára Pestre. Megjegyzem, egyszer sem hoztam ki az üzletből. Június 1-én voltam érte megint, mivel értesítettek, hogy menjek. Saj­nos, kiderült, csak nem jó. Kér­tem, hogy cseréljék ki, azt a vá­laszt kaptam, hogy nem ’ehet. Nekem az órára szükségem van, azért vettem. A dombegy­házi Petőfi Tsz-ben dolgozom, s otthon kapcsolata azonban nem megfelelő, eredmény: a klubot alig látogatják. Ilyen esetekben az érdeklődés felkeltése is huszad­rangú probléma marad, a spontán igény hiába villan fel, állandósí­tani senki sem tudja, el is enyé­szik hamarosan. A KISZ vezetői és a művelődési otthon vezetői azzal foglalatoskodnak, hogy vé­get nem érő vitákba bocsátkoz­nak: ki szervezze a fiatalokat, ki bonyolítsa le a klubfoglalkozáso­kat, közben nem veszik észre, hogy szélmalomharc, amit vívnak. En­nek az előbbi alaphelyzetnek egy másik variánsa, amikor már nem is vitatkoznak azon, hogy a mű­velődési otthon és a KlSZ-szerve- zet között hogyan kellene a kap­csolatot jó irányba terelni, mert a KISZ helyi vezetősége önálló helyiség megszerzésére tö­rekszik, hogy ha megszerezte, a művelődési otthontól teljesen füg­getlenül teremtsen kultúréletet a fiatalok számára. Általános észrevétel, hogy könyvtárainkban kevés a beirat­kozott fiatal olvasó. Ott, ahol kö­zépiskola működik, ez a helyzet úgy módosul, hogy elég sok fiatal jár a könyvtárba, de elsősorban a kötelező olvasmányok miatt, na­gyobb irodalmi kitekintésre csak elenyésző százalékuk tart igényt. Többen viszont azt mondják, hogy az igény ugyan adott, nincs azon­ban elég fiataloknak való könyv, a könyvtárak — főként a falusiak — nem tartanak lépést a könyv­kiadással és gyűjtőkörük sem a legjobban kialakított. Hogy ez vagy az a példa hol található .meg , a gyakorlatban, most nem lényeges. A példa ereje-11 re számítunk: hátha felkelti a vizsgálódás igényét? Művelődési otthon kontra presszó A ellentét közöttük nem is olyan ritka, mint gondolnánk — álla­pította meg lényegre tapintóan a szekció ülése. A helyzet magya­rázata egyszerű: művelődési ott­honaink nagy része még ma is elmaradott, sivár berendezésű, különösen a kisebb falvakban nincs is alkalmas helyisége, hogy az ifjúsági klubnak helyet adjon; a vendéglátás színvonala pe,dig már falvainkban is városi. Neon- fényes eszpresszó mindenütt ta­lálható, megfelelő művelődési haj­lék azonban nem. Hová megy a fiatalság? Ilyen helyeken termé­szetesen a presszóba, ahol lehet ugyan kulturáltan szórakozni (bár nem mindenütt), de művelődni már ritkán, talán az egyetlen gyo­mai kép-presszó a kivétel ez alól. Egy példát mégis: Köröstarcsán az ifjúsági klub a kocsmától köl­csön kapott asztalokkal van beren­dezve. Bővítve a gondolatsort: meg lehet-e valósítani ilyen rideg, meg kellett azért a 410 forintért dolgozni, amennyibe az óra ke­rült, na meg a négyszeri fceme- nés Battonyára. Hogy hányszor kell még mennem, nem tudom. De ha már nem tudják meg­csinálni, miért nem cserélik ki olyan becsületesen, ahogyan én kifizettem? Vagy talán azt vár­ják, majd csak letelik a garancia és megszabadulnak tőlem, én meg eldobhatom az órát? Lehet-e ezen segíteni és ha igen, hová forduljak panasszal? Nagy Lajos Dombegyháza, Táncsics u. 14. az elvileg jó útmutatásokat, fel­sőbb szervektől kapott felhíváso­kat? Jól nyilván nem. Nem lenne jó intenzívebben arra törekedni, hogy a művelődési otthonok belső berendezését közelítőleg azonos színvonalra hozzuk, vagy éppen — ha most még az a helyes — egyenlítsük? A modern, szép he­lyiség nagyon vonzó. És ha a presszó szebb?!... Laza az irodalmi nevelés Harmadiknak erről egy-két szót. Többen is hangsúlyozták: az iro­dalmi nevelés nagyon általános, laza, sőt megfoghatatlan. Nem­csak az általános és középiskolá­ban találja szembe magát a ta­nuló hellyel-közzel bizonytalan­kodó értékelésekkel, elnagyolt anyagrészekkel (hiszen még József Attila életművét sem tudjuk olyan plasztikusan ismertetni, tanítani, mint ahogy ma már szükséges lenne), de az iskola mellett az irodalmi művelődést szolgáló ifjúsági olvasómozgalmat sem tudtuk célba találóan — vagyis érdeklődést felkeltő és megtartó módon — felépíteni. A József Attila Olvasómozgalom sok hibá­val volt terhes, viszont az sem jó, hogy most egyáltalán nincs olva­sómozgalom, mert ezzel a KISZ az ifjúság nevelésének, személyi­sége formálásának felbecsülhetet­lenül hatásos eszközéről mondott le. A szekció javasolta, hogy az irodalmi nevelés érdekében új, sémáktól és üres külsőségektől mentes ifjúsági ölvasómozgalmaf kell szervezni. Lehet,: hogy új formát keresve a jó tartalomnak,1 sőt egészen biztos, hogy erre lesz szükség; megéri azonban a fá­radságot * • • Roppant nehéz az ifjúsági par­lament kulturális szekciójának vitaanyagából néhányat kiragad­ni, mert a többi tíz, húsz vagy még több kérdéscsoport legalább annyira fontos, és emlékeztető elgondolkodást követel. Ezekről azonban majd legközelebb szó­lunk, friss tapasztalatok, újabb ismeretek tükrében. Sass Ervin Nagyobb feszültség autót vezetni, mint íirhajózni Legalábbis ezt állítja egy Há­zén nevű amerikai kutató, aki számszerű adatokkal bizonyította be, hogy zsúfolt közlekedésben az autóvezető sokkal nagyobb ideg- feszültségnek van kitéve, mint az űrpilóta világűrrepülés közben. Az autósnak gyorsabban ver a szíve, lélegzete zihálóbb, és a ve­szélyes útkereszteződéseknél nagyobb szorongást érez, mint az űrhajós közvetlenül a kilövés előtt. Tiltakoznak az angol feleségek a sok íutbail-közvetítés ellen Az angol televízióállomások ú világbajnokság idején heti 50 mű­sorórában akarják közvetíteni a mérkőzéseket. A BBC nem fut­ballrajongó közönsége, kivált az asszonyok, erőteljesen tiltakoznak az ellen, hogy hetekig ne láthas­sanak mást, csak focit. Miért árulják as órát? f()e n (líq i é(j ben ^Oájp'étl Qájtő snál őálakos békéscsabai, itt született, itt él. Másfél évtizede annak, hogy megragadta a képzőművészet, és önmaga kifejezésére társául szegődött. Szépen ívelő művészpályája után úgy érzi, az utóbbi időben nem nagyon értik meg törekvéseit, és nem kap támogatást művészkollégáitól. Képei izgalmasak, érdekesek. Békéscsabai, gyu­lai, szegedi és debreceni tárlatokon szerepelt, 1963-ban a békéscsa­bai úttörőházban önálló tárlaton mutatkozott be, ugyanitt hat éve vezeti a képzőművészeti szakkört. A művészet szenvedélye, de nem a fő elfoglaltsága: a Békés­csabai Faipari Vállalatnál dolgozik. Örömmel voltunk vendégei. Meditáció a művészetről és önmagáról. Szobrásztanítványai között. Vázlat születik.

Next

/
Thumbnails
Contents