Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

1M6. június 30. 3 Csütörtök Könnyebbé válik a gyermekek nevelése Az eddigi 900 helyett hétezer tsz-tag kap családi pótlékot megyénkben július elsejével lép életbe az ez év március 13-án megjelent rendelet, amely módosítja a ter­melőszövetkezeti tagok részére eddig biztosított családi pótlékot és társadalombiztosítási, beteg­ségellátási szolgáltatásokat. Mint országszerte, megyénkben is hátrányosnak tartották a szövetkezeti gazdák a társada­lombiztosítás korlátozott szolgál­tatásait. Többek között nem vol­tak jogosultak családtagjaikkal együtt orvosi gyógykezelésre, kedvezményes gyógyszerre, kór • házi ápolásra és anyasági segély­re. Ezenkívül nem kapták meg az útiköHtséget, ha a lakóhelyük­től távolra utaztak el fogpótlás- ra. szakrendelésre, gyógyfürdő­kezelésre, de temetkezési és szü­lési segélyre sem. Az új rendel­kezés értelmében mindezeket a juttatásokat megkapják. A fenti juttatásokat örömmel fogadják megyénk termelőszövet­kezeteinek gazdái. Talán még na­gyobb megelégedésükre szolgál az. hogy az eddigi 900 helyett ezután 7 ezer termelőszövetkezeti tag lakásán kopogtat be családi pótlékkal a postás. Nem egész pontos felmérés sze­rint — a várható hétezer család­ból ugyanis még csak mintegy »500 jelentette be igényéi —. mintegy húszezer 14 éven aluli gyermek részesül családi pótlék* ban. A rendelkezés szerint az eddigi 18 helyett a 19. életév be­töltéséig jár családi pótlék azok után a termelőszövetkezeti fiata­lok után is, ak'ilk első- és, másod­éves szakmunkástanulók. A családi pótlékban részesülők száma azért növekedett meg eny. nyíre megyénkben is, mert eddig csak három tíz éven aluli gyer­mek volt jogosult rá. Most már megkapják mindazok a termelő­szövetkezeti tagok, akiknek két 14 éven aluli gyermekük van. Az első két gyermek után 140, további minden gyer­mek után 70 forint pótlék jár. A rendelkezés gondoskodik az egyedülálló nők gyermekeiről is. Az eddigi két 14 éven aluli gyer­mek helyett egy 14 éven aluli gyermek eltartása esetén is jár a családi pótlék. Azok, akik idejében eljuttatják igénylésüket az SZTK-ba. a meg­felelő okmányokkal, vagyis a szü­letési anyakönyvi kivonatokkal együtt. augusztus 10 és 15 között már meg is kapják az eddiginél jóval nagyobb ösz- szegű, vagyis több gyerek után járó családi pótlékot, ' Ki Kiló fiatal műszakiak Mind népszerűbb a fiatal műszakiak körében kibontako­zó kiválóak mozgalma. Koráb­ban a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban többen csatlakoztak e mozgalomhoz. Valamennyien műszakiak, közgazdászok, technikusok. Munkateljesítmé­nyüket néhány héttel ezelőtt megvizsgálták és megállapítot­ták, hogy közülük többen telje­sítették vállalásukat. A KISZ megyei bizottsága a Kiváló Ifjú Technikus és a Kiváló Ifjú Közgazdász cím adományozását javasolta. A KISZ Központi Bizottsága a javaslattal egyetértett. A kö­töttárugyárban dolgozó fiatal műszakiak a KISZ Központi Bizottságának oklevelét — kö­zöttük Józsa Lajos, a Kiváló Ifjú Közgazdász. Bíró Béla. Du- liát Imréné, Hajtman Zoltán és Szabó András a Kiváló Ifjú Technikus címet — rövidesen átveszi. y Hazajönnek Három évvel ezelőtt kezdték tanulmányaikat a Debreceni Fel­sőfokú Tanítónóképző Intézet ta­nítói és népművelő-könyvtáros szakán. Jöttek a Tiszántúl és a Duna—Tisza köze számos városá­ból és ‘községéből; Békés megyé­ből ás. Ahogy teltek az évek és közeledett az államvizsga, szinte valamennyien elhatározták: visz- sza szeretnének jönni Békésbe tanítónak, népművelőnek, könyv­tárosnak. Lehetne szép és feleme­lő szavakat találni, hogy miért e nagy hazavágyódás, hegy miért hívja vissza őket a hazai táj — ők azonban mindezt korántsem így mondják, egyszerűen csak, mint ami természetes. Június 2S-én volt a diplomaki­osztó ünnepség, az intézet nagy­terme megtelt végzett hallgatók­kal, szülőkkel, vendégekkel. E pillanatok néhányat rögzítik ezek a felvételek. Hazajönnek és mi szeretettel várjuk a közoktatás és a népmű­Árvíz után az ötödik I Fehér- és a Fekete-Körös deltájába betört téli nagy árvíz hatása még mindig igen jelentős. A termőföld annyira teleitta ma­gát vízzel — különösen Gyulavári térségében —, hogy a hétezer hol­das határ tekintélyes részére jó­formán még mindig nem hajthat­tak rá. A föld felső része — 10— 12 centire — már kiszikkadt. A közvetlen felszín alatti réteg azonban nedves, vizes. Emiatt géppel szinte egyáltalán nem hajthattak rá. A búza — ahol nem nyomta víz — érőben van. Holdanként 3—4 mázsa termésre számolnak, a hajdani 13—16 mázsával szem­ben! Hatszáz hold vetésük jófor­mán csak annyit terem, hogy a szövetkezet az állam iránti köte­lezettségét — a földadót — kifi­zetheti. Mindinkább előtérbe ke­rül a falu kenyérellátása és a Szitásék szomszédasszonya szörnyülködött: — ...Az asszonyt is elvitték, meg a férjét, a szegény Szitást... — Melyik Szitást?... — A kőműves Szitás fiát, a Győzőt. Ácsné mindjárt újságolta a férjének, de Magdus is hallotta. A lány azonnal rohant Kollár­hoz, a bizottság tagjait riasztot­ta. mindenki meneküljön. Mag­da pedig futott Hámosék fejte­kére, a Petőfi tér melletti kis utcába. A ház, a pince tökélete­sen üres volt, nem talált ott senkit. Majd összeesett a rémülettől: ezeket elvitték. Üjra vissza Kollárhoz. Ott tudta meg, hogy Bordás Fran­ci közben felfedezte Szitás le­bukását. Ment hozzájuk, észre­vette, hogy a házat figyelik, s azonnal riasztotta a csoportot. Tövisből semmit sem tudtak kiszedni. Szitás az utolsó pillanatig reménykedett, hogy a Hámos- csoport kiszabadítja őket. Azt is elképzelte, hogy nagy szovjet támadás indul és elsöpri ezt a gyülevész bandát. Fantáziáit, ha vége lesz a háborúnak, meleg országokba fog utazgatni, fehér hajóval kék vizen. Nagy. homo­kos strandokat látott, szelekben ringó pálmafákat s fehér tajté­kos hullámokat, amelyek szün­telenül gördülnek a partra. A langy tengervízben fog úszkálni vagy nyugágyban heverni a le­jövő évi termés vetőmagjának megszerzése. A gyulaváriak me­gyénk termelőszövetkezeteitől várnak segítséget. Szeretnék, ha azok a tsz-ek támogatnák őket, ahol a tervezettnél több gabo­nát takarítanak be, ahol az állam iránti kötelezettségnek eleget tet­tek, ahol a tsz-gazdák kenyérga­bona-szükségletét kimérték és ezeken felül még maradt termés. Megyénk érdeke í.s. hogy ne ma­radjanak sem kenyér, sem vető­mag nélkül! Gyulaváriban azonban a ka­pásnövények sem kecsegtetnek dús terméssel. (Bár a szövetkezet erejének legjavával igyekezett minden talpalatnyi föld haszno­sítására. a terület nagy része azonban — a deltában — jófor­mán semmit sem terem. A gyula­váriak most abból élnek, amit az rászán s egész nap issza a je­ges limonádét. És akkor majd a napernyő alatt elmeséli a fi­ainak, milyen volt az, amikor apjuk a tábori csendőrök kar­mai között szenvedett, s az any­juk mellét cigarettával égették. A csendőrök nem tudtak több eredményt elérni, az ügyet át­adták a Számonkérő Szék külö­nítményének. Budapest körül bezárult az ostromgyűrű, a vá­rosra szünet nélkül csaptak a légitámadások, zuhogtak a be- lövések. lehetetlen volt a nyo­mozást folytatni. Az ellenőrzést, igazoltatásokat. rajtaütéseket, razziákat megsokszorozták. A Kalapács-akció meghiúsult, megszakadt a kapcsolat a szov­jet parancsnoksággal. A Hámos- csoport szétszóródott, már csak elszigetelt, egyéni akciókat tu­dott végrehajtani. Bodolait, Szitást és Szitásnét agyonlőtték. Tövis a kivégzés előtti nap a nyomozók kezei között halt meg. Mind a négy holttestet a Városháza előtt, a Kossuth-szobor tővébe dobták közszemlére. Nyakukba dróttal táblát kötöttek: „így járnak a hazaárulók!” Negyedik nap az öreg Szitás engedélyt kapott a temetésre. Kiskocsin hazahúzta a halottakat, zsákba csavarva az udvaron közös sírba földelte el őket. A környék lakói mindennap telehordták a sírt nehéz, fehér téli krizantémokkal. (Folytatjuk} hónapban Állami Biztosítótól kaptak. Kifi­zetődő gazdálkodásra itt nincs mód, csak a legszúksegesebb üzemfenntartást látják el. A tsz gazdáinak jó részét a vízügyi igazgatóságnál, az eidőgazdaság- nál, az útépítésben és más terü­leten foglalkoztatják. A szövetkezet központjában az élet térhódításán munkálkodnak. Vissza akarják szerezni a termő- földet a víztől! A küzdelem rend­kívül nehéz. -Nehéz azért, mert a belvíz elvezetésére szolgáló csa­tornahálózat befogadóképessége — a korábbi években elmulasz­tott; karbantartás miatt — lénye­gesen csökkent. A téli nagy ár­víz a csatornák többségét elisza- posította. Másrészt a csatornák műtárgyai szűk keresztmetszetei - ek. Tetőzi a bajt az is. hogy a negyven évvel ezelőtti árvíz után kialakított csatornahálózat nem a terület mélypontján húzódik, hanem innen a magasabb rész fe­lé. „Csakis az ilyen műszaki mel­léfogás következtében fordulhat elő — említette Kovács József, a Lenin Hagyatéka Tsz elnöke —. hogy a falu melletti szivattyúte­lep csatornájában nincs egy szem víz sem, míg egy-két kilométer­rel feljebb a szántóföld javán pang a víz.” A delta belvízrendezésére 12 millió forintot fordítanak. Az új csatornahálózat terve azonban igen lassan valósul meg. Öt hó­nappal az árvíz után még mindig csak az intézkedések tervezése, előkészítése van napirenden. A téli árvíz során Dégen Imre elv­társ. az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetője kijelentette: a lehető legrövidebb időn belül — még ebben az esztendőben — meg kell építeni a deltát védő töBéírendsze-t és a He!I nahálózatot. Most mégis túlzott i „megfontolás”, huzavona tapasz­talható. Valószínű, hogy ez ked­vezőtlen hatással lesz az őszi szántási, vetési munkák időbeni elvégzésére is. Ha tovább tart a ..megfonto-1 lás”, fennáll annak a vesz”' ’ hogy a Lenin Hagyatéka Tsz ősszel sem vetheti be területét' Ső*. az őszi és a ié!: rsaon-'-é'.- - miután a föld vízzél alaposan te­lített — ismét tengerré változtat­ja az itteni határt. A deltában levő 10 ezer hold­nál is nagyobb terület — ide szá­mítva a gyulait is — tehát to­vábbra is veszélyben van! A me­gyei és az országos szerveknek most már haladéktalanul intéz­kedniük kellene a belvízrende­zésre, a csatornahálózat kiépíté­sére. hogy az itteni föld jövőre teljes értékű termést adhasson a .rajta élőknek! Dupsi Károly Br. Kiirucz Albert igazgatohelyet- velés új, tettekre kész szakembe- tes ünnepi beszédet mond. j-eit. Sülé Sándor igazgató átadja a diplomát Szabó Borbála tanítónak, aki Orosházán kezdi a pályáját. Szülők és az új diplomások: orosháziak, devaványaiak és kunago­taiak. Csendes János, a könyvtártan tanára két új népművelő szaátni- berrel: Tímár Vérárai és Dobozi Anikóval. Mindketten Gyulára kerülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents