Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Meredek az út az teazsásrlioz Egyes emberek túlságosan is mélyen raktároznak el az agyuk mélyén nem is jelenték­telen dolgokat: nem tudnak vagy nem akarnak emlékezni. Nézzük az alábbi példákat: Akiről szó van, párttag. 1945-től a szocializmusért fára­dozik, sokat vállalt, sokat tett és tesz ma is az ország felemel­kedéséért. A párt politikájával minden fő kérdésben egyetért, egy dologban azonban fenntar­tásai vannak: a pártonkívüliek miért vehetnek részt a veze­tésben, szerinte sokat megen­gedünk, elnézünk a pártonkí- vülieknek. Érvei: hol voltak ezek 1945-ben, hol voltak 56- ban, egyáltalán hol voltak, „amikor az ég zengett”? Most meg, amikor már könnyebb, kevesebb áldozattal jár a ve­zetés. részt kérnek, közelebb húzódnak a hatalomhoz. A másik: „Hogyan dolgoz­zam én ezzel egy pártszervezet­ben, amikor néhány évvel ez­előtt még templomba járt vagy 1947-ben a kisgazdákra adta szavazatát, pedig egy rögöt sem mondhatott a magáénak, aki 1956-ban a munkástanács mellett szavazott?” Sorolhatnám még: „Mi volt az 45 előtt”; „Talpnyalója az akkori intézőnek”; „Csirkét, kosarakat hordott a mester­nek": „Szóba sem állt a ma­gunkfajtával”... Mire nem emlékeznek vagy nem akarnak emlékezni azok, akik ma is ezeket hánytorgat- ják? Arra, hogy ezeket a „bé­lyegeket”, pontosabban ezek egyikét vagy másikát ők is magukon viselték. Kevés olyan ember van a középkornak kö­zött, aki ne lett volna levente, ne járt volna templomba. Jó néhány százezer azoknak a száma, akik megjárták a keleti frontot. Milyen érdekekért, ki­nek az oldalán? — nem keil mondani. Ez a sokfajta, nem egy még néhány éve más világnéze­tet valló ember mind közelebb került egymáshoz. Van, aki távolabbról indult és még nem ért elég közel, van, aki már akkor itt volt, amikor ezért életével fizethetett volna, s van, aki egyenletesen, lépésről lépésre jutott el a szocializmus eszméjéhez. Van, akinek si­mább, van, akinek rögösebb volt az útja. És ne tagadjuk — ha elenyé­szően kevesen is —, de van­nak olyanok, akik ellenségei a szocializmusnak, akik minden lehetséges eszközzel azon mun­kálkodnak, hogy az ő táboruk és ne a szocializmus tábora nö­vekedjék. Miért érdemes és szükséges mindezekre emlékeztetni azo­kat, akik nem tudnak vagy nem akarnak emlékezni? Mindenekelőtt azért — és most a szándékukat ne firtassuk —. mert ezek az emberek akarva- akaratlanul is azt vallják, hogy a valóság, a környezet nem alakíthatja, formálhatja az embert. És miről feledkez­nek meg? Arról, hogy ők sem az anyatej jel szívták magukba az eszmét, amit ma magukénak vallanak, hogy ők is valahon- nét indultak — ki közelebbről, ki távolabbról — és kinek hosszabb, kinek rövidebb. jci- nek simább, kinek rögösebb volt az útja, amíg eljutott oda, ahol most van. Nem egyformák, sokfélék az emberek, de ma egyben majd­nem valamennyien egyetérte­nek: jó dolog a szocializmus, érdemes ebben az országban dolgozni, van miért élni. S ez a fontos számukra. Ez az egyetértés! Talán nevetségesnek tűnik, de egy 70 éves asszony a tele­vízió előtt imádkozott, hogy Leonov, az űrhajós vissza tud­jon térni hajójával. Furcsa, de így van, hogy egy szocialista brigádtag épp oly lelkesedéssel és hévvel bizonygatta a KGST fontosságát, mint a vadnai jós halottlátását. A jó természete­sen az, ha ezek már nem élő, hanem holt példák lennének. Egykor azok is lesznek. Ahhoz azonban, hogy ez mielőbb be­következzék, hinni és tenni kell az emberi gondolkodás fejlődéséért, az emberi tudat és cselekvés megváltoztatásáért. ’ Aki nem akar vagy nem em­lékszik arra, honnét indult, mi­lyen utat tett meg, és nem bí­zik abban, hogy azt' az utat más is megteheti — akarva- akaratlanul — többnek, „maga- sabbrendűnek” tartja magát. És ez a gondolat, ez a tudat káros veszélyt hordoz magár ban. Megkezdik az idén a 47-es út átkelési szakaszának átépítését A KPM Útügyi Főigazgatóságának nyilatkozata (Budapesti tudósítónktól) A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Ü tfooeztálya már most megkezdte a Békés megyei útépítések munkálatait a követ­kező esztendőre is. Természetesen elsősorban azokat az utakat akar­ja elkészíttetni, amelyeknek be­fejezési határideje erre az esz­tendőre esik. Mint mindenhol, Békés megyében is felszámol­ják az elöregedett és foly­tonos javításokat igénylő makadámútokat és a modern aszfaltútokra térnek át Szélesebb, megfelelően alapozott utakat építenek a keskeny utak helyén. Ez a szándék nagy beru­házásokat és elsősorban nagy ki­vitelezői kapacitásokaii, kíván. A íj középiskolákat adnak át az iáén Gyulán, Szarvason és Békéscsabán Az idén a tervek szerint 1900 óvodai hellyel, 400 általános is­kolai, 218 középiskolai tanterem­mel, továbbá 480 közép- és 21Ö általános iskolai diákotthoni hely- lyel bővülnek a közoktaási 'intéz­mények. Az illetékesek tájékozta­tása szerint az építkezések or­szágszerte jó ütemben haladnak. A beruházások zöme előrelátha­tólag az új tanév kezdetére elké­szül, csupán néhány nagyobb lé­tesítmény befejezése húzódik a, tanévnyitás utáni hónapokra. Az új óvodák többsége —mind Budapesten, mind vidéken — az új lakótelepeken épül. Számottevően bővül a középis­kolai hálózat is. Komáromban di­ákotthonnal együtt épül az új kö­zépiskola, amelyben 42 osztály­terem lesz, a kollégiumban pedig 80 fiatal elhelyezéséről gondos­kodnak. Gyuláit, Békéscsabán, Szarvason, Kazincbarcikáin. Bics­kén, Hevesen, Salgótárjánban, Vácott. Vasváron. Debreceniben és Miskolcon nyolc, illetve ennél» több tantermes új középiskolák; épülnek. legsürgősebb munkáik a 47-es út, Körösladány, Békés és Békéscsaba átkelési szakaszainak átépítése. Az átkelési szakaszok meg­építése 20 millió forintba kerül. Az év végi határidőt tartani akarják. Egyébként rengeteg utat kell re­konstruálni Békés megyében. így a makó—gyulai út mezőtoovács- háziés medgyesegyházi szakaszá­nak 15 kilométeres része is átépí­tésre kerül. A szentes—orosházi útvonal orosházi átkelési szaka­szát is munkába kell venni. Csak 3 kilométeres ez az átkelési rész, de sok munkát és befektetést igényel. Sor kerül a kisújszállás— körösladányi közút Szolnok me­gyétől kezdődő szakaszának be­fejezésére is. A 27-es kilométer­Minden huta üzemel az üveggyárban Ismeretes, hogy az elmúlt hónapokban műszaki balesetek aka­dályozták az Orosházi Üveggyárban a folyamatos munkát. A ke­mencék a karbantartási időszak kezdete előtt használhatatlanná váltak, s csak kellő átszervezés, gyors intézkedés következtében le­hetett biztosítani az üzem munkáját. A javítások közvetlen a ke­mencék kilyukadása után megkezdődtek, s június 15-én már a III-as huta is termelésbe állt. Jelenleg a legnagyobb feladatot az exportigények kielégítése jelenti, naponta 25—30 vagon palack­üveget szállítanak Csehszlovákiába és Bulgáriába. Ugyancsak kül­földre kerül a hengerelt síküveg is, amelynek megrendelője a Német Demokratikus Köztársaság. Belföldre csupán egy huta dol­gozik, amely konzervesüvegeket állít elő. A folyamatos termelés következtében egyre több áru áll a gyár udvarán szállításra várva. A munkaerő hiánya mellett gon- doti okoz az is, hogy bár az építőiparnak a múlt év decemberére kellett volna befejeznie a beruházást, a hiánypótlásra kapott újabb határidőket sem tartják be. A termek és az udvar aljzatbetonjai­nak;! állapota nagyban gátolja a folyamatos szállítást, sőt baleseti veszélyt is rejt magában. kőtől a 41,7-es kilométerkőig tar­tó szakasz korszerűsítését sem le­het elhalasztani. A nagy forgal­mú útvonal szélesebb, tartóeabb és jobb lesz, mint a régi. Termé­szetesen tovább folytatjuk a többi Bé­kés megyei útvonal korszerű­sítését is, de ezek, mint az említettek egy része, átmen­nek a következő esztendőkre. Mi azon leszünik — mondotta Ze­ke László minisztériumi főmér­nök —, hogy Békés megye kor­szerűtlen útjait korszerűbbre és modernebbre építsük át. Sajnos, elóg kicsi az útépítési kapacitás, ami nehézségéket okoz terveink­ben — fejezte be tájékoztatását a minisztériumi főmérnök Zs. E». Rendezték a járásbíróságok illetékességi területét A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 13/1966. számú hatá­rozata folytán június 30-cal a gyomai és a sarkadi járás meg­szűnik. E járások községei kö­zül az Elnöki Tanács Dévavá- nyát, Ecsegfalvát, Biharugrát, Körösnagyharsányt, Okányt és Zsadányt a szeghalmi járáshoz, míg Endrődöt, Gyomát és Hiá­nyát a szarvasi járáshoz csatol­ta. Ennek megfelelően rendez­ték a járásbíróságok illetékes­ségi területét is. A szarvasi já­rásbíróság és közjegyzői illeté­kessége július 1-től Endrőd. Gyoma és Hunya, s a szeghal­mi járásbíróság és közjegyzői illetékessége Dévaványa. Ecseg- falva, Biharugra, Körösnagy- harsány, Okány és Zsadány te­rületére is kiterjed. Utazik a daru. Fotó: Jakfalvi

Next

/
Thumbnails
Contents