Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-29 / 152. szám

1966. június 29. 3 Szerda A vásár on láttuk A nyugatnémet Schaeff cég egy éven belül immár a harmadik olyan berendezést mutatja be, amely általuk gyártott munka­gépből és magyar gyártmányú erőgépből áll. Képünkön egy U—28-as traktorra felszerelt HT—5 típusú hidraulikus mély­ásó és rakodógép látható. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben többféle nehéz, sza- porátlan munkát gyorsan, könnyen elvégezhetnek a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban készült mobil adagológarattal. Regős István felvételei Program és perspektíva mondja meg, hajlandó-e a né­metek ellen harcolni az ütegé­vel, vagy— Az őrmester elgondolkozott. Szép arcú, barna férfi volt, szé­les pofacsontokkal, kis nyírott bajusszal, megfontoltan, nyugod­tan mozgott, Franci érezte, hogy megbízhatnak abban, amit mond. — Rám számíthatnak — mondta végül. — Az ütegben is van néhány jó emberem, a többi meg végrehajtja, amit paran­csolnak, akár ezt parancsoljuk, akár azt. A probléma nem is itt van, hanem Gulácsy hadnagy úrral, azzal a piszkos, németbé­renc, nyilas mocsokkal. Az üteg­parancsnokkal. — Tudjuk, ismerjük őt — bó­lintott Franci. — Vele ne legyen gondja. Amikor megindulunk, ő már nem lesz a porondon. A kész tervet átadták Tövis­nek, akit az üteg frontszakaszán Bodolai vitt át a senki földjére. Mielőtt útnak indult, Tövis le­ült, többször elolvasta a szöve­get, átnézte a rajzokat, aztán a papírokat visszaadta Francinak. — Nincs értelme, hogy esetleg megtalálják nálam. A fejemben minden benne van. — Hát az hogy lehet? — Olyan memóriám van. Fényképezőgép-memória. Köny- nyedén elmondom neked az egész szöveget, a pontosvesszők­kel együtt. Két nap múlva hajnalban ugyanitt kellett visszaérkeznie Tövisnek a szovjet parancsnok­ság válaszával. Minden részle­tet előre megbeszéltek. Bodolai osztja be az őrséget, ő jön el­lenőrizni, s ő kíséri át az össze­kötőt Szitás lakására, onnan Szitás vezeti mindkettőjüket to­vább a helyre, ahol már végle­ges formában, órára, percre rögzítik a szovjetekkel összehan­golt teendőket. Két nap múlva Tövis menet­rendszerűen jött át a senki föld­jén. Még sötét volt, ilyenkor a leghosszabbak az éjszakák. Az utolsó száz métert kúszva tette meg, óvatosan fülelve, fürkész­ve. Kis termete ellenére nagyon erős volt, könnyedén és bizton­ságosan haladt a gazzal benőtt, egyenetlen talajon. Sok börtönt megjárt, tapasztalt, bátor ember volt, két front között átkelni azonban neki is gyötrelmes ne­héz munkát jelentett. Felléleg­zett, amikor a nyárfa világos kérge mellett az őrmester isme­rős sziluettjét észrevette. — Bodolai? — Igen. Tövis felállt, mielőtt bármit is mondhatott vagy tehetett volna, tábori csendőrök vetették rá ma­gukat és összekötözték. (Folytatjuk) A harmadik ötéves tervet, ** az ország ötéves munka­programját tárgyalta az ország- gyűlés. Ez a terv — mint az Országos Tervhivatal elnökének ismertetéséből és a hozzászólá­sokból is kitűnt — szerves folytatása az eddigi gazdaságpoli­tikának és különösen annak az elmélyült, megfontolt, elsősorban nagyobb hatékonyságra és jobb minőségre törekvő gazdasági munkának, amely az utóbbi két esztendő tevékenységét jellemezte. A terv fő jellegzetességei első­sorban a szolid realitásokkal számoló előirányzatok, amelyek azonban mégis a tervezhetőség optimumára törekszenek: mind a nemzeti jövedelem, mind pedig annak elosztása tervezésében, te­hát a beruházások és a fogyasz­tás, az életszínvonal alakulása meghatározásában is számba ve­szünk minden eszközt, amellyel rendelkezünk, illetve, amire a kö­vetkező években biztosan számít­hatunk. Ez nem jelenti azt, hogy nem érhetünk el ennél jobb ered­ményeket is, most már nem a ré­gi értelemben vett „túlteljesítés” módszereivel, hanem azoknak a ma még pontosan fel sem mér­hető tartalékoknak a felhaszná­lásával, amelyek az ésszerűbb, intenzívebb. következetesebb, egyszersmind sokkal rugalmasabb gazdasági munkában rejlenek. Ezt szolgálja majd elsősorban az új gazdasági mechanizmus beve­zetésével járó számos intézke­dés, amelyeknek üdvös hatását, ha számokba nem is foglalhat­juk, de nagy vonalakban már ma is látjuk. Ezzel kapcsolatos me­rőben új vonása a tervnek, hogy több fontos vonatkozásban, így egyebek között a beruházásoké­ban is. csak a kereteket rögzíti az egész időszakra, magukat a beru­házásokat, még a legjelentéke­nyebbeket is, csupán az előttünk álló két évre jelöli meg. Ez a tervben már az új mechanizmus szellemének tükröződése, mivel a gazdasági szervek számára a ko­rábbinál lényegesen több szabad­ságot ad a változó szükségletek­nek megfelelő átcsoportosításhoz. 0J ölesen óvatos, a tanulságok­ból okulva, a tervezés a mezőgazdasági termelés előirány­zataiban is (az előző öt évhez mérten 12—15 százalékos növeke­déssel számol), ami megint csak nem azt jelenti, hogy feltétlenül erre az egyébként nem jelenték­telen előrelépésre korlátozódik majd mezőgazdaságunk fejlődése. Ellenkezőleg, tág teret hagy azok­nak az egészséges helyi kezdemé­nyezéseknek, amelyek — figye­lemmel a nemzetközi és a hazai piacra — maximálisan kiaknáz­zák a hazai növénytermesztés, llattenyésztés és ezen túlmenő­en a korszerű élelmiszeripar számos lehetőségét. Végeredményben ugyancsak ez a tervezési „stílus” jellemzi az életszínvonal célkitűzéseit. Az egy keresőre számítható 9—10 százalékos reálbér, illetve az egy főre jutó 14—16 százalékos reál­jövedelem-növekedés — bár igen tisztes cél — semmi esetre sem a legtöbb, amit elérhetünk. Ha a gazdasági mechanizmus reform­jának sok-sok kínálkozó alkal­mát felhasználva jobb eredmé­nyeket érünk él, hatékonyabban iolgozunk a termelésben, a be­ruházásokban és az elosztásban, természetesen a külkereskedelem­ben is, akkor több eszközünk lesz az életkörülmények javítá­sára. A harmadik ötéves terv min­den megfontoltságával együtt rendkívül markáns vonásokat mutat. Pontosabban: a megfon­toltsága éppen abban fejeződik ki, hogy igen erőteljesen bővíti azokat a tevékenységi köröket, amelyekben a hazai és a nemzet­közi piac szükségleteinek ismere­tében — joggal látunk nagy fan­táziát. És úgy fejleszti ezeket az ágazatokat, hogy egyúttal figye­lembe veszi hazánk adottságait és a nemzetközi kooperációban, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal már kiépült és tovább fejlődő gazdasági együttműködésben rej­lő nagy lehetőségeket. L| elyek ezek az erőteljes vo­1 1 nások? Mindenekelőtt, hogy az összes beruházásoknak mint­egy felét kitevő ipari és építő­ipari fejlesztés eszközeit nem forgácsoljuk szét számtalan célra, hanem igen határozottan, ellen­állva sok érthető „csábításnak”, néhány valóban legfontosabbra összpontosítjuk. Ilyen elhatáro­zásunk az egész energiagazdálko­dás korszerűsítése, aminek fő jellemzői, hogy a szénhidrogének, tehát a kőolaj és a földgáz ará­nya 1970-re az összes tüzelő- anyagfelhasználás felét adja majd, villamos energia importun­kat pedig körülbelül 1000 mega­wattal bővítjük. Erre fordítjuk ipari beruházásainknak megköze­lítően a harmadát. Ezzel is össze­függésben megváltoztatjuk vasúti közlekedésünk mai képét, kiépít­jük a villamosvontatást Mis- kolctól Nyíregyházáig és az egész Budapest—Debrecen—Záhony vo­nalon. a gőzmozrionyoknál lényege­sen jobb hatásfokkal dolgozó Diesel-mozdonyokat szerzünk be, s így 1970-ig a vasúti közleke­désben a korszerű vontátás rész­aránya 75—80 százalékra emel­kedik. Ez a színvonal már egé­szen közel áll majd a fejlett or­szágokéhoz. • Jellemző még a vaskohászat modern technológiáinak kiterjesz­tése; a szovjet—magyar alumíni­umegyezmény értelmében tim­földgyártásunk rohamos növelése, amellyel nagyot fejlődik alumíni­umiparúnk: a vegyipar fejleszté­sének változatlan „soronkívülisé­ge”, ami még több műtrágyát és a jelenleginél több mint kétszer A gyomai állomás dolgozói a XVI. vasutasnap megünneplé­sére készülnek. A meglevő há­rom szocialista brigád vállalá­sainak jó részét már teljesítet­te. Lajkó Antal brigádja vál­lalta, hogy jobb munkaszerve­zéssel rövidíti a tehervonatok Peronoszpora veszélyezteli a dohányiilfelvényeket A legutóbbi határszemlék meg­állapították, hogy az ország kü­lönböző vidékein felütötte fejét a dohányültetvények veszedelmes betegsége, a kékpenész, a do hányperonoszpóra. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat ezért felhívja a termelőüzemek vezető szakembereit, hogy a dohányra különösen veszélyes párás, meleg időszakokban — amíg a növény­zet ki nem nő a peron oszpóra „foga alól’t — naponta rendszere­sen vizsgálják át ültetvényeiket, s mihelyt a leveleken észreve­szik a fertőződést jelző halvány­zöld-sárgás foltokat, azonnal je­lentsék, majd — az illetékes do­hánybeváltó üzem és növényvédő állomás utasításának megfelelően — vegyszeres kezeléssel azonnal kezdjék meg a betegség elszige­telését. annyi műanyagot, mintegy há­romszor annyi szintetikus szálat jelent. A gépiparban elsősorban a járműprogram figyelemre mél­tó: a többi között évi 7000-re növekszik autóbuszgyártásunk, választékában, minőségében átala­kul tehergépkocsi iparunk. Az építőipar fejlődésének leg­** jellemzőbb vonásé az elő­regyártó kapacitások, elsősorban a „házgyártás” rohamos fejlődé­se, aminek nagy része van ab­ban, hogy a sok irányban növek­vő építési feladatok és a stag­náló, ha ugyan nem csökkenő építőmunkás létszám mellett is, 300 000 lakás felépítését tervez­hetjük. A mezőgazdaság továbbra is kulcskérdés, mégpedig szoros összefüggésben a termelés fejlesz­tésével és a termelőszövetkezeti tagok egyenletesebb foglalkozta­tásával és jövedelmük növelésé­vel. Nem véletlen, hogy a ter­mészeti tényezők miatt óvatos mezőgazdasági tervezésen belül is vannak kiemelkedő célkitűzése­ink, mint például a zöldségter­mesztés 45—50 százalékos növe­lése az 1963—64. évi átlagokhoz mérten. Természetesen tovább növekszik a mezőgazdaság gépál­lománya, korszerű felszereltsége. C rövid összefoglalásban ért­hetően nem térhetünk ki e nagyobb szabású terv minden fontos vonására, nem utalha­tunk bővebben az oktatásügy, a szociális ellátás, az egészségügyi fejlesztés terveire. Ám ezek is, akárcsak a termeléssel és a fo­gyasztással kapcsolatos legfonto­sabb elhatározások, szerves ré­szei annak az átfogó koncepció­nak, amelyben az életviszonyok javítása, a szocializmus építése a változatlan társadalmi cél, de változóak_ ^módszerek és az esz­közök, ahogy azt a fejlődés meg­kívánja. A párt irányelveit tehát, amelyeket a harmadik ötéves terv időszakára és az egész gaz­dasági mechanizmus megrefor­málására vonatkozólag kidolgo­zott, testet öltenek, hogy segít­sék az ország gyorsabb előrehala­dását, népünk boldogulását. tartózkodási idejét. Ez ideig vállalásukat 92 százalékról már 96 százalékra teljesítették. A Kiss- és Szatmári-brigádok kocsimozgatási tervüket szin­tén túlteljesítették. Kimagasló teljesítményt nyújtott Szabó Lajos raktári munkás, aki az eddigi havi átlagban 3100 má­zsa árut mozgatott. A vasutas- napra való felkészülés eredmé­nyeit a kollektívák közös jó munkaszervezéssel érik el. A brigádok munkájában részt vesznek a pénztárosok, a tolatásvezetők, a forgalmi szol­gálattevők és az irodai dolgo­zók is. Boldizsár Gyula A KIOSZ gyulai járási cso­portja felhívj« a kisiparosok 'i gyeimét, hogy a tanufószerzödtetés 1966. június 20-tól augusztus -5-ig tart. Szerződéskötési na­pok kedd és péntek délelőtt J-től 12 óráig. KIOSZ járási helyi csoportja. Gyula 82419 Gyomán is jobb munkával készülnek a vasutasnapra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents