Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-29 / 152. szám
Jobb liflcaiikával több kereset Százharminc mozgóárus járja megyénkben a határt — Kétszáznegyvenmillió forintos árukészlet a földművesszövetkezeti boltokban — A dolgozó ember számára az új gazdasági mechanizmus azért is ígérkezik hasznosnak, mert lehetővé válik, hogy jobb munkája után több legyen a keresete. Így ír erről a párt- határozat: .a fejlődés nagy tartalékát képezi a vállalati dolgozók munkaerejének, munkaképességének jobb hasznosítása, aminek egyik feltétele, hogy lényegesen jobb munkával lényegesen többet lehessen keresni.” A vállalati önállóság növekedésével az anyagi ösztönzés eléri igazi célját, mert hatóerejét nem köti gúzsba a sok általános bérarány, bérszintek, átlagkeresetek alakulása és a többi eddig érvényben levő egyéb mutató. A vállalatok nyereségűkből — pontosabban a nyereség növekedéséből képzett részesedési alapból — bérkiegészítéseket adhatnak, és önmaguk döntik el, hogy ezeket milyen arányban osztják fel a dolgozók között. Az egyéni juttatások növelését természetesen attól kell függővé tenni, hogy az adott munkának milyen hatása van a vállalat össztevékenységére. Az új gazdasági mechanizmussal új fogalomként jelentkezik a részesedési alap. Kibővül a szerepe, mert azt jelenti, hogy az üzemekben maradó nyereség egy része a vállalatfejlesztési alapba kerül (fokozhatják például a műszaki fejlesztést), másik része a részesedési alapot képezi, amely felhasználható a személyi bérek kiegészítésére, év közbeni premizálásokra, év végi nyereség- részesedésre, valamint jóléti és kulturális juttatásokra. Nyilvánvaló, ha a dolgozók jobb munkája révén nagyobb a nyereség, többet fordíthatnak ilyen célokra. Megvalósulhat a szocialista jövedelemelosztásnak az az elve, hogy mindenki munkája szerint részesüljön a termelt javakból, de úgy, hogy nemcsak az egyéni teljesítményt veszik figyelembe, hanem azt is, hogy milyen hatással van az a vállalat kollektívájának együttes munkájára. Természetszerűen következik ebből, hogy ha a nagyobb nyereséget elérő vállalatok az átlagosnál többet adhatnak dolgozóiknak, a kevésbé jövedelmező, vagy a veszteséggel működő vállalatok kevesebbet fizethetnek. A dolgozók a gyengébben működő vállalatoknál azért veszteség esetén is megkapják alapbérüket, ilyen vonatkozásban tehát nem károsodnak. Az alapbérek növelése, a prémium és jutalmazás mértéke azonban ebben az esetben lényegesen alacsonyabb lehet, vagy el is maradhat. Ezért érdeke a vállalati vezetés mellett a dolgozóknak is, hogy jobb minőségű termékeket gyártsanak, csökkentsék a vállalati költségeket és közreműködjenek a gyártmányok korszerűsítésének, különösen pedig az exportcikkek gyártásának előállításában. Ügy vélekedhetnek néhá- nyan, hogy ez a bérgazdálkodási elv sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Mondjuk meg nyíltan, hogy ennek az elvnek a hangoztatása eddig igen gyakran az egyenlősdit tükrözte, mert nem számolt a termelésben részt vevők munkájának társadalmi eredményével. A jövőben nem azt értelmezzük az egyenlő munka alatt, hogy milyen munka- mennyiséget végeznek az egyes dolgozók, hanem azt, hogy ez milyen mértékben válik a társadalom hasznára. A többi közt ilyen társadalmi értékmérő lesz a vevők és a fogyasztók elismerése, vagyis az, hogy a piacon milyen a kereslet, s mennyiért vásárolják meg a vállalat termékeit. Az új mechanizmusban ugyanis az üzemek gazdasági tevékenysége nem csupán a termelést, hanem a termékek eladását is jelenti. A vállalatoknak eddig mindegy volt, hogy a késztermék a raktárba került-e, vagy megvásárolták, a lényeg elsősorban a termelési érték előállítása volt. így adódott az a helyzet is, hogy szinte lehetetlen volt meghatározni, melyik vállalat dolgozott igazán eredményesen a fogyasztó számára és melyiknek a hasznosságát, sőt értékét csökkentette a raktárra gyártás. Nagyobb lesz a haszna a gondolkodó, a munka reformján fáradozó, alkotó emberi tevékenységnek is. Minden bizonynyal érdemesebb lesz ésszerűsítéseken, újításokon töprengeni, mert nemcsak egyénileg részesül anyagi juttatásban a dolgozó, hanem a vállalati kollektíva egésze is többet kap a jövedelmezőbb termelés utáni haszonból. Az újító tehát kétszeresen jól jár. Mit vonhatunk le végső fokon? Érdemes lesz jobban dolgozni, többet törődni azzal, hogy a kiváló minőségű és korszerűbb termékeket az eddiginél kisebb költségekkel állítsuk elő. Hasznára válik ez a népgazdaságnak, az üzemeknek, a kollektívának és az egyénnek, mert jobb munkával több lesz a keresete. A Békéscsabai Konzervgyárban zöldborsóból eddig 320 vagon áru készült, a nyersáru begyűjtése folyamatosan halad. Az esős időjárás miatt elszaporodott levéltetű a második kötést sok helyen tönkretette, így a tervezett 460 vagon készáru előreláthatólag nem lesz biztosítható. Megyénk földművesszövetkezetei — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is alaposan felkészültek a nyári betakarítás idejére. A termelőszövetkezeti tanyaközpontokban 74 vegyesbolt és 65 büfé, falatozó működik, melyek nyitvatartási idejét a lakosság igényeinek megfelelően szabályozták. Az aratás-cséplés idejére 21 háziboltot rendeztek be a távoli tanyaközpontokban, ezenkívül naponta 130 mozgóárus járja a határt, hogy a mezőgazdasági munkások a helyszínen megvásárolhassák a hűsítő italt, fagylaltot, cukorkát, cigarettát és egyéb apróbb használati cikkeket. A földművesszövetkezeti bolthálózat megfelelően felkészülve — 240 millió forintos árukészlettel — várja a vásárAz utóbbi években egyre nagyobb szerephez jut a konzerv- és hűtőiparban egyik legegészségesebb gyümölcsünk, a meggy. Közkedvelt itallá vált a meggylé, az őszi-téli hónapokban pedig — a hazai és külföldi piacokon egyaránt — mind nagyobb a kereslet a friss gyümölcs tulajdonságait jól megőrző gyorsfagyasztott meggy iránt. Az idén különösen sok és kitáló minőségű meggy termett a Körösök vidékén. Megnőtt az exportigény is, sokkal többet szállíthatnak külföldre a feldolgozó üzemek. A Békéscsabai Hűtőháznak például a tervezett három vagon helyett eddig már 10 vagon meggyet adott át a MÉK, s ennek jelentős része exportra kerül. A feldolgozó üzemek megnövekedett igényeinek kielégítésére a földművesszövetkezetek a megye városaiban és községeiben korlátlan mennyiséget vesznek át belőle. Az egyikr legaprólékosabb A zöldbab feldolgozása a napokban kezdődött. A beérkező nyersáru igen jó minőségű. Ugyancsak szállítják a gyárba az étkezési tököt is. Az uborka feldolgozása július lt)-én kezdődik, melyből az eddigiek szerint igen jó termés várható, lókat. Lesz elegendő aratónadrág, atlétatrikó, kasza, kalapács, üllő és egyéb mezőgazdasági szerszám. Hűsítő italokból, sörből a tavalyinál jobb ellátást biztosítanak a földművesszövetkezetek. Évente mintegy 30 000— 40 000 mezőgazdasági gépet szerez be külföldről a TECHNO- IMPEX. A vállalatnál elmondták, hogy ütemesen érkeznek a traktorok. Az 1966. évi szállímunka, a meggyszedés egyébként most igen megéri a fáradságot, hiszen az első osztályú meggyért szerződéses áron kilogrammonként 11 forintot fizet az fmsz a termelőszövetkezeteknek és 10 forint 50 fillért a háztáji kertekben termelőknek. Az első osztályú meggy szabad felvásárlási ára 9 forint 30 fillér. A II. osztályú gyümölcsért általában 10—15 százalékkal kevesebbet fizetnek az átvevők. A földművesszövetkezeti felvásárló hálózatnak az egész megyére való kiterjesztése lehetővé teszi, hogy a leszedett gyümölcsöt a termelők helyben értékesíthessék, ne kelljen a sok szállítással rontani a minőségét. A nagyobb jövedelem, a tagság egész évi foglalkoztatása érdekében a biharugrai Felszabadult Föld Tsz új segédüzemág létesítését tervezi. A szikes, savanyú, zsombé- kos több száz holdnyi területen nagy mennyiségben terem a nád és a sás. Egy új víztároló építésével ez a termés tovább növekedik. Ősztől kezdve a megtermelt és eddig nem hasznosított nádból és sásból nádasába bekapcsolódott a Mezőko- vácsháza és Vidéke Körzeti Fmsz nagy hüsiüzeme. Ez már a hatodik ilyen üzem a megyében — és évi 3000 hektoliteres termelésével a mezőkovácsházi járás teljes szükségletét biztosítja. tásra lekötött 1500 Zetorból a gazdaságok már 850-et ebben a fél évben munkába állíthatnak. Érkeznek a szovjet gyártmányú MTZ—50-es traktorok is, most naponta 30—40-et veszünk át. A szovjet partnervállalatnál eredetileg ezer kombájnt kötött le a TECHNOIMPEX, de miután az exportőr utólag még 380-ra elfogadott megrendelést, nemcsak az eddig esedékes 500 kombájnt küldte el, hanem azon felül újabb 150 is befutott. Ugyanakkor kilátásba helyezték a szállítások meggyorsítását, hogy minél több új kombájn segíthesse a gabona- betakarítást. Mivel 1965 második felében szintén 500 kombájnt vettünk át, az idén a tavalyinál 1150-nel több dolgozik már a földeken. Az NDK-ból — szintén az aratáshoz — a lekötött teljes mennyiség, 300 bálázógép már megérkezett. A traktorokhoz kapcsolható pótkocsikat több baráti országból vásároljuk, a Szovjetunióból kétezret, Romániából gzret rendeltünk és ezek is a szerződésben megjelölt határidőre érkeznek. pallót, lábtörlőt és más használati cikket készítenek. A termékek jó részét a mezőgazdaságban, az építőiparban, illetve a kereskedelemben kívánják hasznosítani. A téli foglalkoztatást előkészítő munkához már most hozzáfogtak a tsz vezetői. Időben biztosítják a műhelyépület berendezését, a szükséges tervezési és anyagi eszközöket egyaránt Kovács András Megkezdődött a zöldbab feldolgozása Három helyett tíz ragon meggyet adott a MEK mélyhűtésre a Békéscsabai Hűtőháznak — Korlátlan mennyiségben veszik át a meggyet a földművesszövetkezeti felvásárlótelepeken — Békés megye hűsítőital-ellátáA terv szerinti ütemben érkeznek a külföldi mezőgazdasági gépek Segédüzem létesítésével biztosítják a szövetkezeti gazdák állandó foglalkoztatását *
