Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
W68. június 26. 4 Vasárnap Ki hogyan és miben segíthet, hogy megelőzzük a tragédiákat Az újságok hasábjain nap ról napra több, nem ritkán súlyos, halálos kimenetelű balesetiül olvashatunk. Kényelmes megoldás lenne arra következtetni, hogy minden elsősorban az újságok „hibája”, mert most már többet foglalkoznak a rendőrségi krónikákkal és balesetekkel. Sajnálatos, hogy a megnövekedett baleseti híradások mögött nem sajtópolitikai tényező, hanem megnövekedett számú közlekedési baleset — mint legfőbb ok — található meg. Elegendő talán, ha csak arra utalunk, hogy 1965-ben megyénk területén 645 közlekedési baleset történt Az ez évi adatok szerint június 1-ig már 228 baleset volt. Elgondolkoztató számok ezek. A közúti közlekedés nagyarányú növekedéséről beszélve sokszor hajlamosság mutatkozik, hogy mentségkeresésként a nagyobb forgalomra hivatkoznak, arra, hogy évről évre több gépjármű vesz részt a közúti közlekedésben. Senki sem vitatja: ez valóban igaz. Ez azonban önmagában még nem elegendő indok. Sok baleseti krónika igazolja, hogy el lehet kerülni a baleseteket, ha járművezetők és gyalogosok figyelmesebbek, ha betartják a KRESZ szabályait. Tehát a közlekedésben részt vevőkön múlik elsősorban, hogy elkerüljék a balesetet, hogy megelőzzék a tragédiákat. Az altalános és középiskolákban oktatják a legfontosabb közlekedési szabályokat. Más formában ugyan, de hasonló megoldásra lenne szükség a gyárakban, üzemekben, intézményekben, hogy lényegében szervezett lenne ez az összefogás, hiszen a balesetek nemcsak anyagi kárt jelentenek elsősorban. Emberek élete és testi épsége forog kockán. Társadalmi összefogásra van szükség, amelyen keresztül egyaránt el kell jutnunk a gépkocsik volánjánál ülők, a motorkerékpárosok, a lovaskocsit hajtők, kerékpárosok és a gyalogosok tudatáig, hisz mindannyian részesei a közúti közlekedésnek. A közúti balesetelhárítás érdekében teendő társadalmi akciókban az üzemek, hivatalok, a munkahelyek vezetői, társadalmi szervezetek vállaljanak fontos részt azzal, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a szabályos közlekedésre oktassák dolgozóikat, érzékeltessék azt a súlyos veszélyt, amit a figyelmetlen, szabálytalan közlekedés okozhat. Ki hogyan és miben tud segíteni? A gazdasági vezetőknek mindenkor számolniuk kell a közúti közlekedéssel, mint a terv teljesítését jelentősen befolyásoló körülménnyel. Helytelen gazdasági érdekekre hivatkozva megfeledkezni a gépjárművek megfelelő műszaki állapotának biztosításáról. Különösen jellemző ez termelőszövetkezeteink jelentős részére, Húzzák a hálót Biharugrán Elkezdődött a nyári halászat az ország második legnagyobb halgazdaságában, Biharugrán. Kozma Lajos, a halgazdaság igazgatója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy augusztus közepéig húsz vagon halat értékesítenek. Júniusban 500, júliusban 1000, augusztustusban pedig 500 mázsa halat zállítanak Budapestre és a dunántúli üdülőtelepekre. A nyári lehalászást azért is kedvelik Biharugrán, mert ebben az időszakban kilónként 2—3 forinttal értékesebb a hal. Ugyanakkor — különösen a külföldiek — szinte versenyt futnak a magyar konyhában készülő halételért. i Miskolc-Tapolcán táboroznak a legjobb kunágotai úttörők A nyári hónapokat kellemesen töltik a kunágotai általános iskola úttörői. A pedagógusok gondoskodtak a pajtások táborozásának megszervezéséről és egyéb szórakozásról. Többek között a legjobb úttörők összesen 22-en, július 25-től augusztus 3-ig Miskolc-Tapolcán táboroznak. A költségeket részben az úttörőcsapat fedezi, de segítenek a helyi termelőszövetkezetek is. A Bercsényi Tsz például minden évben kétezer forintot ad az úttörők táborozására. A többiek helyi váltótáborokon vesznek részt. Ezenkívül őrsvezető- és kisdobosképző táborba megy hat pajtás. Csillebércen pedig a legjobb nyolcadikos tanuló: Magyar Vilma tölti a szünidő egy részét Hét pajtás a békéscsabai ifjúsági vezetőképző táborba megy. ahol csak azt nézik: „képes-e még mozogni” — a többi nem lényeges. Minden gazdasági vezetőnek biztosítani kell, hogy az irányítása alá tartozó gépjárműveket a közúti forgalomban való kiindulása előtt felülvizsgálják, az előírt ^szervizeket, revíziókat végrehajtsák azokon. 1965-ben megyénk területén 27 esetben volt, mint balesetet előidéző ok a műszaki hiba. Meg kell j érteni, hogy a közúti forgalom jelenlegi telítettsége megköveteli, hogy csak kifogástalanul felszerelt gépjárművekkel biztonságos a közúti forgalomban részt vermi. Fontos feladat a hivatásos gépjárművezetők továbbképzésének rendszeres biztosítása, mely elsősorban a gépkocsielőadók hatáskörébe tartozik. Megyénk területén alig van olyan szerv, vállalat, üzem, intézmény, ahol a gépjárművezetők rendszeres KRESZ-továbbképzése biztosított volna. Pedig a gazdaságvezetők személyesen is meggyőződhetnek arról, hogy egyes gépjárművezetők mennyire hiányosan ismerik a KRESZ szabályait, ami néha emberéletet követel. Mindebből is kitűnik: a közúti közlekedés biztonságának javítása nem kizárólagosan hatósági feladat, hanem az egész társadalom ügye, s mint ahogy számtalan feladatot oldottunk meg eddig is sikeresen célirányos, közös munkával, úgy a közlekedési balesetek száma, a közúti forgalom biztonsága is javítható, ha mindenki képességeihez, lehetőségeihez mérten kiveszi részét a balesetelhárítási és megelőző munkából. A közúti forgalom egyre növekszik. Ha mi nem vigyázunk magunkra, embertársainkra, a népgazdaság vagyonára, akkor a balestek száma továbbra is növekedni fog. A balesetek emelkedését tehát közös összefogással meg lehet állítani. £1 kell érni, hogy egyetlen egy család otthonába se költözzön be a szomorúság, a gyász! Békési Imre r. szds. Rejtett tartalék! Külön gondot vett a nyakába az orosházi Üj Élet Tsz vezetősége, amikor évekkel ezelőtt létrehozta a közös gazdaság kísérleti telepét. Ez azért különös, mert a megyében nincs még egy olyan szövetkezet, ahol a közösség holnapját, jövőjét üzemi kísérleti telepen kutatnák. Itt pedig ez van, most már évek óta és nem is akármilyen eredménynyel. A kukorica-fajtakísérlet a bevétel több millió forinttal való növelését eredményezte. Azt kutatják, hogy milyen növényfajtákkal érdemes a következő években foglalkozni. A sok minősített fajta közül melyik díszük a legjobban, melyik hozza a legtöbb termést, a legtöbb bevételt. A külön gond tehát megtérül, ezt vallja az orosházi Üj Élet Tsz vezetősége. Az itteni eredmények azonban mindjobban túlnőnek a szövetkezet határán. Budapestről, a Földművelésügyi Minisztériumból szinte rendszeres a járat Orosházára. Osztály- vezetők, főigazgatók, miniszter- helyettesek jönnek, tájékozódnak, perspektívát állítanak a fontosabb fajtáknak. Csakhogy nem valószínű, hogy az orosházi klímában jól díszlő növények máshol is jól vizsgáznak! Helyes lenne adott helyen erről meggyőződni. Hasonló kivitelben máshol is lehetne ilyen kísérleti telep. Az orosháziak módszerével máshol is kutathatnák a jövőt! Ezzel önmaguk gazdái lehetnének a fajta kiválasztásában, s akkor év végén kevesebb lenne a meglepetés. A növény- termesztés egyes, még nem ismert területein tisztulnának a nézetek, a termelés biztonsága mindjobban megvalósulna. Végső soron ez a célja minden szövetkezeti gazdaságnak. Az itt folyó tudatos és jövedelmező munka — mert a kísérleti telep is jövedelmező — eredményeként ezt a tsz-t megszakítás nélkül, évek óta az ország legjobb szövetkezetei között emlegetik! Megyénk járásaiban, városaiban az orosházi Üj Élet Tsz termelésszervezésének mintájára lehetőség lenne fajtakísérletek beállítására. Bár a munka megszervezése gonddal járhat, de a telepen versenyt futó fajták legjobbjai milliós nagyságrendben növelnék a bevételeket s több ezer vagonnal az árualapot. Dupsi Károly Felelőtlenség Békéscsaba, V., Kolozsvári utca 27. Ez a cím. A házban átépítés folyik: ruházati és rövidár u- bolt lesz ezen a helyen. Ez önmagában üdvös és dicsérendő dolog, hiszen a jövőben nem kell Erzsebetheflyröl a belvárosba utazni kétforintos buszjeggyel azért, hogy a dolgozó elszakadt cipőpertlijét pótolja ;.. Az építkezés szemmel láthatóan halad, hiszen naponta reggel fél nyolctól délután fél ötig dolgoznak rajta. A baj ott kezdődik, hogy a munkaidő után őrizetlenül marad a ház és az udvar. A nagykapu tárva-nyitva, az udvart bárki akadálytalanul megközelítheti. Az udvar közepén betongyűrűs kút — fedetlenül. A földfelszínből kiemelkedő betongyűrűhöz homokkupac simul,, amelynek tetejét alig ötven centiméter választja el a betongyűrű peremétől. A kútban két méter ötvenhat centiméter mély víz van. A környéken sok az apró gyermek ... Ezek a tények, amelyek alapján a következtetés nem nehéz. Baj ugyan nem történt ez ideig, de történhet! Bűnös feieJőilen- ség fedetlenül hagyni a veszélyes kutat Napközben bizonyára használják a tanácsi kivitelező részleg dolgozói, de munkaidő után csak veszélyt jelent a játszadozó gyermekekre! Nézelődés közben, vasárnap délelőtt döbbentem rá az apróságokra leselkedő veszélyre. Akkor az állványozáshoz használatos anyagokkal lefedtem a tátongó veszedelmet — mintegy mementóként. Azóta is, nap mint nap fedetlenül találom a kutat. A kivitelezés irányítói és az ott dolgozó munkások között alkalmasint vannak olyanok, akiknek apró gyermekeik vannak. Miért maradtak hát közömbösek az emlékeztető ellenére?! Az még talán megérthető, hogy a munka lázában erre senkinek nem terjedt ki a figyelme. De ha már egyszer külön is felhívták a figyelmet, akkor miért nem járnak el gondosabban? (—zár) Fekete ágyak... A z elhagyott, árva gyerme- beknek napfényes, derűs otthont, nyugodt fejlődést, tanulást biztosit államunk gondoskodó szeretető. Gyermekotthonainkra ez a jellemző, mégis van, amit szóvá kell tenni, a/mi mellett nem mehetünk el közömbösen. A megyei gyermekvédelmi tanács ülésén hangzott el: javasoljuk, hogy a megyei tanács rendezze a gyulai csecsemőotthon helyzetét. Tűrhetetlen az az állapot, ami ott tapasztalható. Az otthon sürgős bővítésére van szükség, mert most olyan szűkösen vannak, hogy már két és fél éves gyermekeket is kénytelenek nevelőszülőkhöz kiadni, helyhiány miatt. Nekünk, a társadalomnak egyetlen gyermek sorsa sem lehet közömbös. \I illaszerű ház: Gyula, Ady ’ u. 8. Festői környezet és gyermeksírás. Nem is egy... több! Apró emberpalánták az udvaron, mint kis madárfiókák a puha fészekben. A színes kerítés rácsai mögött a naptól védett helyen 25—30 gyermek kúszik, fekszik, szunyókál vagy éppen sír, jogait követelve. Jogait? Anyátlan, apátián elhagyottak. Állami gondozottak. Ki törődik velük? Az áMcvm. Az adja a jogot is. Mit tudnak a jogról? Semmit. Az a fontos, hogy enni kapjanak, tegyék tisztába, s ha fáj valami, segítsenek, vigasztalják, törődjenek velük. A legtöbb az anyának nem kell, az apának még úgysem. Marad a nővér, az állam alkalmazottja. És 14 gyermek — ennyi jut egyre — sír, követelőzik. Sír a kis Zsuzsi, könnye potyog. Reggel van. Zsuzsi éhes és így adja tudtul. — De hol a nővér? Kilencet már megfürdetett. Éppen a tizediket teszi tisztába. Nem ér rá odafigyelni. Pedig Zsuzsi sírása keserves. Hiába, várnia kell... A nővér fiatal asszony. Neki is van otthon saját gyermeke. Fáj hallani a sírást. Igyekszik hát, siet. Még négy van hátra. Zsuzsi sír... Nem érti, nem is értheti, miért nem adják már azt a reggelit. A nővér siet, kapkod... — No, kész az utolsó is. Jöhet a reggeli. Jaj, melyiknek is adjam előbb! Most már Kati is megszólal. Oá, oá... oá... Azután rázendít Pisti, Sári, Jutka. Mindegyik követeli, ami jár. Hiába, nem lehet. Egyszerre nem lehet... Bágyadtan ejti le a kezét. Már fáradtak a karjai, még a tejesüveg is nehéz. Nagyon nehéz... Még tizenhárom várja türelmetlenül a reggelit. Almikor az utolsóval is végez, kezdheti az ápolást. Katinak fáj a szeme. Gyógyszert kell csepegtetni. Péternek a foga jön, nyűgös. Sárika mohón evett, ki is buggyant belőle a fölösleges tej. Tiszta inget kell felhúzni. Józsi, Pisti, Erzsi, Klári mind, mind azt szeretné: törődjenek vele. Csak vele. Szeressék is egy kicsikét... Tizennégy gyermek édesanyját kellene pótolnia a nővérnek. Tizennégy apxóság. Ki győzi ezt? És még neki is van otthon, a sajátja. Annak mi marad, ha itt elosztja erejét, figyelmét, szere- tetét? Az emeleten kis ágyak. Mindegyik szobában tizenhárom-ti- zennégy, hat-nyolc helyett. A teraszon járókák, mindegyikben hat-nyolc gyerek, három-négy helyett. Az egyik hanyatt fekszik, a másik oldalt, a harmadik hasra fordul. Most csendesek. Jóllakottak, pihennek. Árnyékos a terasz.. Nyár van és ez jó. Mert télen!... Mit törődnek ők a téllel, a nyárral, a világgal? Csak helyük legyen benne. Helyük? — A múltkor hét gyermeket átadtunk a kastélyba a nagyobbakhoz — mondja az egyik nővér. — Fellélegeztünk. Hét gyermekkel kevesebb. Két nap múlva már nyolc újabbat vettünk fel. Megteltek még a fekete ágyak is. Most jó, mert nyár van, a szabadbari lehetnek. Ott van hely bőven. Télen? Arról
