Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-03 / 130. szám
1966. június 3. Péntefc Ki fixet? Egy befejezetlen munkaügyi vita tanulságai B. F.-né 1965. augusztus 1-én december 31-ig határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a békéscsabai Jókai Színházzal. Mivel azonban ez év január 3-án is dolgozott, a munkaviszonya folyamatossá vált. A színház igazgatósága ezt nem fogadta'el, ezért B. F.-né a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely a panaszt elutasította. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság (TMDB) azonban március 3-án, az Mt 23 A § alapján másképp határozott. Mit tartalmaz ez a paragrafus? „A határozott időre, illetőleg a meghatározott munka elvégzésére létesített munkaviszony határozatlan időre meghosszabbodik, ha a dolgozó a meghatározott idő eltelte, illetve a munka elvégzése után — a munkája irányításával megbízott dolgozó tudtával — a vállalatnál tovább dolgozikEnnek alapján a TMDB kötelezte a színház igazgatóságát, hogy B. F.- nét az eredeti munkakörben, változatlan munkabérrel foglalkoztassa tovább. Az igazgatóság ezt nem hajtotta végre, hanem. április 5-én óvás iránti kérelemmel fordult a megyei főügyészséghez, bár az Mt. 199/A § 3. bekezdése így szól:,„A TMDB határozatát annak kézbesítése után azonnal teljesíteni kell.” Vagyis: halasztó hatálya az óvásnak nem volt. A TMDB az ügyészi óvással nem értett egyet és az ügyet felterjesztette a Munka-ügyi Minisztériumhoz. B. F.-né ezután a bírósághoz fordult, kérte a végrehajtást. A színház igazgatósága azonban a végzést sem hajtotta végre. A bírósági végrehajtó a felettes szervhez, a Művelődésügyi Minisztériumhoz fordult és kérte, utasítsa a színház igazgatóságát a TMDB határozatának végrehajtására. Onnan a Békés megyei tanács művelődésügyi osztályához került az ügy, amely utasította a színház igazgatóságát, hogy B. F.-nével állítsa helyre a munka- viszonyt, aminek az eleget is tett. Tehát az asszony dolgozik, a munkabért azonban csak a munkába állás napjától, május 19-től fizetik, holott az Mt V. 50. §-a előírja: „A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a megszüntetést a dolgozó kérelmére hatálytalanítani kell és öt eredeti ínunkakörében tovább kell foglalkoztatni, valamint meg kell téríteni elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait, továbbá felmerült kárát.” Kell tehát fizetni? Takács Lőrinc, a TMDB elnöke álláspontja a jogszabályok értelmezése alapján: „Mindenképpen kell fizetni, mert a jogerős határozat addig érvényben van, amíg a Munkaügyi Minisztérium állásfoglalása szerint új határozat nem születik.” Ki fizet? A színház, vagy akire hárítja a kártérítést a felügyeleti szerv. Jelentősen megnőtt a szakmunkásképzés iránt A gyulai járás munkaerőhelyzetéről A második ötéves terv során az öt évvel ezelőtti 48 százalékról mintegy 50 százalékra nőtt a gyulai járásban az aktív keresők száma. Nagy a változás a foglalkozási ágak szerinti megoszlásban. Jelenleg 7580 a tsz-tagok száma. Jelentősen többen dolgoznak az iparban. Ct évvel ezelőtt az ipari munkások száma 1200 volt. s most 30—35 százalékkal megnőtt ez a szám. A járáson kívüli munkahelyekre továbbra is 3200-an járnak dolgozni.- Csökkent viszont a más megyébe járók száma. Ez néhány évvfel ezelőtt több mint ezer volt s most 460. Munkaközvetítésre 1961-ben 710 férfi és 540 nő jelentkezett, 1965-ben pedig 70 férfi és 150 nő keresett munkát. A termelőszövetkezeti tagok száma általában évről évre azonos a járásban. Az anyagi érdekeltség megtartásával, a mezőgazdasági szakmunkásképzés növelésével és más intézkedések megtételével továbbra is elsőrendű feladat az, hogy minél több fiatal helyezkedjen el a mezőgazdaságban. A közös munkában a tsz- ta-gok közül évi átlagban hatezren vesznek részt, s a bedolgozó családtagok száma 170O-ra tehető. Ez a munkaerő különösen az őszi mezőgazdasági munkák idején kevés. A járás női lakosságának egyKét hónappal meghosszabbították az óvót A 6 ! 2-es munkarend bevezetésének tapasztalatai Nem kíván mély közgazdasági ismeretet annak megértése, hogy a társadalom szamára az az előnyös, ha egy meghatározott terméket a népgazdaságnak szükséges mennyiségben és minőségben a lehető legkisebb befektetéssel állítunk elő. A befektetésen ezúttal kizárólag csak a termelő- berendezésekre, üzemépületek létesítésére, vagyis a beruházásokra fordított összeg értendő. Társadalmilag az is/elemi érdek és követelmény, hogy a termelésbe állított eszközök adott fizikai és erkölcsi élettartamuk alatt megtérüljenek, más szóval, mielőtt fizikailag tönkremennének vagy műszakilag elavulnának, értékük megtérüljön a rajtuk gyártott termékek árából. Ez a meggondolás vezette a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdasági kutatócsoportját, amikor Hevesi Gyula akadémikus vezetésével kidolgozta a folyamatos munkarend elméletét, amelynek 'gyakorlati megvalósítására kísérletképpen a Miskolci Pamutfonóban. 6+2-es munkarend elnevezéssel, egy évvel ezelőtt került sor. A módszer tulajdonképpen azon az egyszerű felismerésen alapul, hogy a hagyományos munkarendben dolgozó vállalatoknál évenként kéthónapnyi munkaidő veszik el a termelésből azért, mert a törvényesen járó pihenőnapot valamennyi dolgozó ugyanazon a napon tölti. A következtetés önként adódik: amennyiben sikerül a folyamatos munkarendet megvalósítani, úgy ezzel a termelőberendezések kihasználása egy évre számítva 16— 17 százalékkal növelhető. A Miskolci Pamutfonóban szerzett gyakorlati tapasztalatok minden tekintetben igazolták az elméleti feltevéseket. Elsőként lássuk. mit hozott az újszerű munkarend az üzem dolgozóinak? A hagyományos munkarend lényege közismert: 6 munkanap + 1 szabadnap. A 6+2-es munkarendben 6 munkanaphoz 2 pihenőnap jár a dolgozóknak. Ezt úgy valósíthatták meg, hogy a 3. műszak mellé egy negyediket szerveztek, továbbá, hogy az üzem vasárnap is dolgozik. A napi munkaidő változatlanul 3x8 órás műszakokból áll, de a három műszak helyett most négy műszak váltja egymást oly módon, hogy három j dolgozik, a negyedik pedig pihe- i nőnapot tart. Ez az alábbi beosztás szerint történik: harmada dolgozik a ' különféle munkahelyeken, de főként idényjellegű munkát tudnak számukra biztosítani. A nők számára inkább a több műszakos üzemekben és a mezőgazdaságban van kereseti lehetőség. A gyulai járás területén évente mintegy 510 fiatal fejezi be általános iskolai tanulását. Rendszeresen felmérik, hogy a nyolcadik osztályt végzett fiatalok hol akarnak tovább tanulni vagy/ elhelyezkedni. Az idén nagymértékben megnőtt az érdeklődés a szakmunkásképzés iránt. Százhatvan fiú és 75 lány, tehát a végzős tanulóknak a fele jelentkezett ipari és mezőgazdasági jellegű szakma elsajátítására. Ugyanakkor gimnáziumban 21 fiú szeretne tovább tanulni, viszont a jelentkező lányok száma még mindig nagy. Az általános iskolai tanulást befejezők közül 21 fiú és 21 lány jelentette ki, hogy termelőszövetkezetben akar elhelyezkedni. Munkabeosztás a 6+2-es munkarendben (a római szamok a négy különböző műszakban dolgozók csoportjait jelzik) Műszakbeosztás H. K. Sz. Cs. p. Sz. V. II. 6—14 óráig I. IV. ni. íf. I. IV. III. II. 14—22 óráig II. I. IV. III. II. I. IV III. 22— 6 óráig III. II. I. IV. III. II. I. IV. Pihenőnapot tart IV. III. 11. I. IV. III. II. I. A munkarend tanulmányozásakor nyomban szembetűnik, hogy a dolgozóknak a korábbiakhoz hasonlítva jelentősen megnő a szabad idejük. A légi 6+1-es munkarendben a vál tómű szakban dolgozó fonónök munkaideje heti 48. illetve 45 és fél óra volt, mivel szombaton éjszaka a gyár nem dolgozott. A 6+2-es munkarendiben a szabadnapok növekedésével a heti munkaidő 40 órára csökkent. A 6+2-es munkarend bevezetésével a kereset nem csökkent, sőt emelkedett. Ugyanakkor csökkent az egy dolgozó által letöltött éjszakás műszakok száma. Az eddigi 17 éjszakás héttel szemben az új munkabeosztás csak 13 éjszakás hetet jelent. Az új munkarendben szükséges IV. műszak megszervezése lehetővé tette 300 új női dolgozó alkalmazását. A női munkahelyek számának gyarapodása érthető okókból kétszeres jelentőséggel bír. A vitathatatlan előnyök ismeretében nincs ok annak elhallgatására. sem, hogy bizonyos kényelmetlenséggel is jár az új munkaszervezés. A szabadnapok egy része nem vasárnapra esik, ami elsősorban a fiatalok számára kellemetlen. A műszakbeosztás nem hetenként, hanem naponta változik, ez nehezíti az olyan családok életrendjének kialakítását, ahol a férj és a feleség is dolgozik. Mindezekkel együtt is a legutóbbi közvéleménykutatás során kiderült, hogy a megkérdezett 700 dolgozó 77 százaléka jobbnak tartja a 6+2-es munkarendet a hagyományosnál. Ezek után nézzük meg, hogy mit nyer a népgazdaság a 6+2-es munkarend bevezetésével? A termelés merrrlyisége a teljesített műszakok számának növelése révén jelentősen emelkedett a Miskolci Famutt'onóban. E.gy teljes évre számítva a termelésnövekedés 632 tonna többlet fonalmennyiséget jelent, amely kb. 4—5 millió méter áru alapanyagának felel meg. Ez termelési értékben eléri a 30 millió forintot. Tehát 30 millió forint értékű fonalat ad többletként a gyár az új munkarendben anélkül, hogy egy fillért is költené termelőberuházásra! Ez a nemzeti jövedelemnél, figyelembe véve a forgalomban elért hasznot és a forgalmi adó jövedelmet, exportáruknál pedig a devizabevételt, kb. 40 millió forintra emelkedik. Ha ezt az értéket hagyományos ■ munkarendben kellene a gyárnak pluszként megtermelnie, akkor ehhez megközelítően 35 milliós új beruházásra vagy az esztendő két hónappal való „meghosszabbítására” lenne szüksége. Nos. Miskolcon az utóbbit választották és a tények szerint teljes sikerrel. B. I. Modern vendéglő épül a nagyszénási fürdő mellett Három évvel ezelőtt egy olasz turista látogatott el egymaga Nagyszénásra s megkedvelte az ottani fürdőt. Ügy látszik, hogy másokkal is megkedveltet.te, mert aztán öten, tavaly pedig vagy tízen jöttek oda nyaralni Olaszországból. Mi több, még Angliából is volt néhány család. Pedig az ellátás nem valami jó még Nagyszénáson. Szálloda egyáltalán nincs, ellenben már épül 4 millió forint költséggel egy új vendéglő és cukrászda. Az új étteremben egyszerre kétszázan, a cukrászdában pedig 70-en férnek el. Az ez év végén elkészülő vendéglő udvarán egy 500 személyt befogadó kerthelyiséget is építenek. Közületek munkaerőigénye A Békés megyei Gabonafelvásárió és Feldolgozó Vállalat békéscsabai Ist- ván-malom üzeme állandó munkára 3 fő férfit vállazónak, 2 fő férfit liszt- mérőnek felvesz. 67046 Az ÉM 44. sz. AH. Építőipart Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre fémcső-állványozókat, burkotokat. kubikosokat, épületvillanyszerelőket és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak havi 360 Ft (napi 15 Ft), nem család- fenntartóknak havi 340 Ft (napi 10 Ft) különélés! dijat fizetünk, ameny- nyíben vidéki lakásbejelentésse) rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem (érnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. — Tanácsigazolás és munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest V., Kossuth L. tér 13—15, munkaerőgazdálkodás. 223 5730
