Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1968. JÜNIUS 26, VASÄRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM El kell érnünk, hogy anyagi eszközeinket a leglényegesebb feladatok megoldására koncentráljuk Az országgyűlés szombati ülése Szombat délelőtt 10 óraikor dr. írói szóló törvényjavaslat tárgyalá- Beresztóc^ MiWósnak az ország- ^ més elsó felszólalója Fe- gyűlés alelnökiének elnökletével i folytatta az országgyűlés a nép- M1®1 Lajos, a Minisztertanács el- gazdasag harmadik ötéves tervé- J nokhdyettese volt Fehér Lajos elvtárs beszéde — Népgazdaságunk fejlesztésének központi kérdése az ipar fejlesz­tése. Minél nagyobb eredménye­ket érünk el az adottságainkkal reálisain számoló iparfejlesztésben, annál megalapozottabban és gyor­sabban juthatunk előre egész szo­cialista építésünkben — mondotta Fehér elvtárs. Majd az ipari és építőipari beruházások taglalása után a mezőgazdaságról szólott — Nagy felelősség hárul a mező- gazdasági vezetőkre és ddgozók­Mintegy 44—45 milliárd fórin­tot a mezőgazdaság fejleszté­sére fordítunk. Az ország élelmiszerellátása — s bizonyos mértékben külkereske­delmünk egyensúlya is — attól függ: mennyire gazdaságosan és célirányosan használjuk fel ezeket az eszközöket a korszerű nagy­üzemi gazdálkodás megalapozá­sára Hazánk azok közé az országok közé tartozik, amelyek képesek arra, hogy saját termelésükből elégítsék ki a lakosság növekvő igényeit a legfontosabb élelmi­szerekből, sőt ezzel egyidejűleg tekintélyes mennyiségű élelmi­szert exportáljanak is. Ez igen előnyös, különösen azért kiemel­kedő jelentőségű, mert ipari nyersanyagokban viszont szegé­nyek vagyunk. A mezőgazdaság — amelynek adottságai hazánkban viszonylag kedvezőek — a lakosság élelmi­szerrel s az ipar nyersanyaggal való ellátásán kívül exportjával fontos szerepet tölt be a népgaz­daság más ágainak fejlesztéséhez szükséges vásárlásaink fedezésé­ben is. A fejlett tőkés országok­ban vásárlásaink igen jelentős ré­szét a mezőgazdasági és élelmi­szerexporton nyert devizával fe­dezzük. A múlt esztendőben a Fehér Lajos beszél, mezőgazdasági kivitel révén mint­egy 2,3 milliárd devizaforint aktív egyenleghez jutott népgazdasá­gunk. Azt tervezzük, hogy a me­zőgazdasági és élelmiszerexport, import aktív egyenlege a harma­dik ötéves tervben gyorsabban nő. Ha terveinket sikerül valóra vál­tani, öt év alatt — pusztán szo­cialista viszonylatban — 10—11 milliárd devizaforint aktívumhoz jutunk. A gazdasági előrehaladás fő bá­zisa hazánkban az ipar. Gazdasági építésünk azonban akkor áll mindkét lábával szilárd talajon, ha sikerül megtalálnunk a leg­megfelelőbb arányokat a gazda­sági életünk alapját képező két fő ágazat, az ipar és a mezőgaz­daság között. Sem az ipart, sem a mezőgazda­ságot nem önmagáért fejlesztjük. Az iparnak, a városnak szüksége van eléírná szerekre, mezőgazda­sági nyersanyagokra, a mezőgaz­daság viszont nem fejlődhet az ipar termékei nélkül. Soha nem volt még ilyen nagyarányú mezőgazdasági fejlesztés A mezőgazdasági termelés terv­be vett emelkedése, kb. 2,6—3 százalékos évi növekedési üteme jóval magasabb annál, amit eddig a magyar mezőgazdaság felődésé- ben elértünk. A két világháború között a nagybirtokos és tőkés magyar mezőgazdaság két évtized alatt körülbelül 20 százalékkal nö­velte a termelést. Ez évi 1 száza­lékos növekedési ütemnek felel meg. Az átszervezés előtti évti­zedben is legfeljebb l-r-1,5 száza­lék volt az évi növekedés, a II. ötéves tervben pedig kereken két százalék. A II. ötéves tervhez képest a következő öt évben körülbelül 10 százalékkal több befektetéssel fej­lesztjük a mezőgazdaságot. Hatal más összeg ez, s nagy lehetőséget biztosít, amelyet maximálisan ki kell használnunk. El kell érnünk, hogy a ren­delkezésre álló anyagi eszkö­zöket a leglényegesebb fel­adatok megoldására koncent­ráljuk. Az olyan gyakorlat, hogy minde­nüvé juttatunk egy keveset — igen alacsony hatásfokú lenne. Ennek ellenére látnunk kell, hogy mindent egyszerre megolda­ni nem tudunk. A régi, elavult termelési eszközök kicserélése, az új, korszerű gépek és nagyüzemi épületek megteremtése, a szocia­lista nagyüzemi rendszer teljes kiépítése hosszú időt igényel. Eu­rópa egyik legelmaradottabb me­zőgazdaságát örököltük a tőkés földesúri rendszertől. Az évszáza­dos elmaradottságot nem könnyű behozni. Ez is indokolja, hogy akkor cselekszünk helyesen, ha fő figyelmünket azoknak a felada­toknak a megoldására fordítjuk, amelyek a népgazdaság, a lakos­ság, az export szempontjából a legfontosabbak. A termelés növelésének legfontosabb területei Melyek ezek? — Az ország ellátásában to­vábbra is egyik legfontosabb ten­nivaló a kenyérgabona-szükséglet fedezése hazai termésből. Második ötéves tervünk utolsó két eszten­dejében már nem kellett kenyér- gabonát importálnunk, sőt a ta­valyi termésből még jó egy hó­napra elegendő készletünk is ma­rad. — Az állattenyésztés fejlesztése és az állati termékek termelésé­nek fokozása érdekében a III. öt­éves tervben is nagy gondot for­dítunk a takarmánytermesztésre. Megfelelő mennyiségű, jó minősé­gű és olcsó takarmányok nélkül ugyanis elképzelhetetlen lenne, hogy az állattenyésztés színvona­lát jelentősen fejlesszük és terme­lési költségeit csökkentsük. A szemes és szálas takarmányok termelésének növekedését a terv úgy irányozza elő, hogy az állattenyésztés egyre szi­lárdabb hazai takarmánybá­zisra támaszkodhassak. — Az állattenyésztés termelési értékének növelését elsősorban a takarmányértékesítés további ja­vításával, az anyaállatok jobb ki­használásával, a fajlagos hozamok növelésével és az állategészség­ügyi szabályok betartásával érhet­jük el. Az egyes állattenyésztési ága­zatok közül legnagyobb mér­tékben a szarvasmarha-te­nyésztést kívánjuk fejleszteni. Ezt az indokolja, hogy a vágó­marha a legbiztosabb tőkés ex­portcikkünk és a hazai húsellá­tásban is elég fontos szerepe van. A zöldség-gyümölcstermelés és felvásárlás terv szerinti növelése 3 harmadik ötéves tervben a me- (Folytatás a 2. oldalon.) De Gaulle elutazott Novoszibirszkből Novoszibirszk De Gaulle francia köztársasági elnök szombat reggel elutazott a szibériai Novoszibirszkből, amely országjáró kőrútjának egyik állo­mása volt. A város utcáin a novoszibirsz- k>ek tízezrei búcsúztak a magas rangú francia vendégtől. Az elnöktől búcsúzó novoszi- birszki területi tanács elnöke arra kérte De Gaullet, adja át a szi­bériaiak legszívélyesebb üdvözle­tét a francia népnek. De Gaulle válaszbeszédében I hangoztatta: Nagyon örülök, hogy | Nyikolaj Podgornijnak, az Elnöki Tanács elnökének társaságában ismerkedtem meg Szibériával. El szeretném mondani önöknek, hogy Franciaországban tudnak és tudni fognak arról, milyen ked­vesen fogadták önök a Francia Köztársaság elnökét. Ez újabb láncszem annak a barátságnak a megerősítésében, amelynek létez­nie és erősödnie kell a francia és az orosz nép között. De Gaulle a továbbiakban Le- ningráddal, Kijevvel és Volgo- gráddal ismerkedik meg. (MTI) A félelem elleni menet útban lackson felé Canton Pénteken három csoportra osz­lott a polgárjogi harcosok „féle­lem elleni menete”. Az egyik cso­port folytatta útját a menet cél­pontja, a Mississippi állam fővá­rosa, Jackson félé. A Cantanban maradt polgárjogi harcosok egy része Luther King vezetésével Philadelphiába ment, ahol a bíró­ság épületében nagygyűlést tar­tottak. „Elhatároztuk, hogy kivív­juk magunknak az elismerést, megszerezzük jogainkat egész Mississippi államban” — jelen­tette ki a Nobel-díjas King, az összegyűlt polgárjogi harcosok előtt. Pénteken ugyancsak megérke­zett Cantonba James Meredith, akit a menet elindítása után két nappal szerzett sebesülésével New Yorkban ápoltak. (MTI) Márkájuk „KNER" Varga Sándor gépmester beállítja a fólianyomó gépet. (Képes összeállítás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents