Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

1966. június 25. 4 Szombat Groteszk paragrafus A csárdaszállásiak, elhatároz­ták. hogy nekik is kell egy mű­velődési otthon; olyan igazi, mint amilyenek az elmúlt évek­ben gomba módra szaporodnak az országban és a megyében is. Az egész falu — még falunak sem igen nevezhető település — lakossága összefogott. Az embe­rek társadalmi munkával, ado­mányokkal, a párt és tanácsi vezetők éjszakába nyúló számít- gatásokkal izzadták ki azt a bi­zonyos összeget, érték meg azt a pillanatot, amikor a lilék és me­gyei Építőipari Vállalatot végre megkereshették: építsenek az embereknek egy szép kultúrhá- zat. Izgalommal lesték, hogyan emelkednek a falak, alig várták az átadás pillanatát. A műszaki átadás pillanata el is érkezett 1961 októberében. Semmi külö­nöset nem lehetett észlelni. A parkett sima volt... Volt, egy darabig. Aztán kezdett hullani a vakolat, megrekedtek a falak, a parkett pedig felpúposodott; s a kuitúrház épületét a járási ta­nácstól érkező műszaki ellenőr életveszélyesnek találta ... Gajdán Ferenc, a kuitúrház igazgatója szaladt fűhöz-fához; reklamált a kivitelezőnél; ké­szültek a jegyzőkönyvek, a csár­daszállásiak pedig komor arccal szemlélték régen áhított kultúr- házukat — kívülről, közijén az idő is telt-múlt, s a megyei dön­tőbizottság elutasította a pa­naszt. hivatkozva arra a pa­ragrafusra, mely szerint, ha a hibát a műszaki átvételtől szá­mított három év után veszi ész­re a megrendelő, az már érvé­nyét veszti, mert a „garanciális kötelezettség lejárt". Ebből a jegyzőkönyvből azonban az is kiderül, hogy az építő nem von­ja kétségbe, hogy a parkettázás­nál mulasztás történt, de arról már egy szót sem szólnak, hogy az ilyen mulasztás bűnös mu­lasztás! „Nem fűtötték megfelelően a termeket, s biztosan nem szel­lőztetlek rendesen, azért ment tönkre az épület" — mondták a szakértők. Szegény kultúrház- igazgató pedig az egész évi tüze­lőt berakta a kályhákba, szellőz­tetett is __S aztán, mit tehet­t ek volna mást a csárdaszállá­siak. saját erőből megjavíttattak az új kultúrházat, mintegy 60 ezer forintért... A kuitúrház igazgatója nem hagyta annyiban a dolgot: írt a televíziónak, az értesítette az Építésügyi Minisztériumot, s on­nan a tavasszal kiszálltak. Tár­gyaltak, majd megjegyezték: miért nem hozzájuk fordullak először is ... Azóta sem jelentkeztek. l>e mi sem hagyjuk annyiban a dol­got: a községecske lakosainak ér­zelmeire, szívére apellálunk: akik éjt nappallá téve töreked­tek azon. hogy elérjék egyik kí­vánságukat. Vajon ők a hibá­sak azért, hogy a nem látható műszaki hanyagságot csak há­rom év után vették észre; két­szer kifizették azt a „munkát”, amit az építők el sem végeztek: ők hibásak, vagy az a paragra­fus. amely annyira groteszk, hogy az emberek előtt ilyen esetben elveszti a .garanciális" értékét?! Temyák Ferenc Hogy dolgozik az építési, közlekedési osztály? — Ülést tartuti a Békéscsabai Városi Tanács V. ft. __ P énteken délelőtt tartotta ülé­sét a békéscsabai tanács végre­hajtó bizottsága, amelyen az épí­tési. közlekedési osztály hatósági tevékenységéről folytatott vizsgá­lat eredményét vitatták meg. A vb megállapította, hogy az osztály helyes kezdeményezést tett Békés­csaba várost érintő általános ren­dezési terv kidolgozására, az ipar­terület tervének elkészítésére, a városközpont részletes rendezési tervére, a Tanácsköztáisaság útja közművesítésére. Az osztály kez­deményezését és tevékenységét dicséri az is, hogy operatív köz­reműködésükkel a kiépült alap­hálózaton kívül a városi útháló­zat 50 százalékban rendelkezik már vízvezetékhálózarta] is. Szor­galmazták a városi szennyvíz el­helyezését, erre tervet is dolgoz­lak ki. A családi lakóházépítés elősegítése érdekében az osztály az elmúlt éveklben három ház­helyosztási tervet, illetve ház­hely rendezési tervet í készített, mégpedig a Zsigmond utca. Szél- sí.' sor, valamint a Móricz Zsig­mond u. és környékén. Az elmúlt négy évben a város parkosítása terén jelentős eredmények szület­tek. A vizsgálat, de a vb is megálla­pította, hogy az osztálynak jelen­leg is legtöbb gondot az építési engedélyek kiadása, a bontások, a telekkialakítások engedélyezése jelent. Az osztály évente átlag 240 magánlakásra ad ki építési engedélyt. A végrehajtó bizottság külön foglalkozott a vízgazdálkodás helyzetével. Megállapították, hogy a városban a lakosság támogatja az ez irányú tevékenységet és így született meg az. hogy egyre több utca rendelkezik ivóvízellátással. A hozott határozatokban a vb fel­hívta az osztály figyelmét, hogy az osztály irányítása alá tartozó vállalatoknál, szerveknél éljen jogával, ellenőrizze a munkater­veket. Javasolták, hogy a magán- lakóházak építkezését segítsék elő azzal is, hogy az építési engedé­lyek kiadásakor hívják fel a fi­gyelmet a típustervek alkalmazá­sára. A végrehajtó bizottság ezután indítványokat és bejelentéseket hallgatott meg. KL i.) Egy szép iskolai kiállítás A gazdag tapasztalatot* népeink barátságát erősítik Szovjet újságírókkal Biharugrán A tavaszi békehónap idején Alexej Korzin. a Szovjet Híradó főszerkesztője és Anton Jugov, az APN hírügynökség magyarorszá­gi munkatársa ismerkedtek a megyével. ■ — Erre a vidékre is jutott bizonyosan jócskán a hárommil­lió koldusból — jelentette ki Kor­zin elvtárs tisztán érthető ma­gyarsággal, ahogy nézelődtünk a biharugrai tájakon. — Bizony jutott — válaszolta Kozma Lajos, az állami halgaz­daság igazgatója. — A mi gyer­mekeink már nem is ismerik azt a- régi mondást, amikor este az éhes,has követelózésére azt a vá- laszt kaptuk: aludj, fiam, a kenyér is*elment< aludni...' A régi és a% új Riharugru ASbeszélgetésbe itt kapcsolódott fiele Kiss Ernő, a községi tanács elnöke, akt gyorsan bizonygatta a felszabadulás piám hatalmas vál­tozást, melv döntő hatással volt az emberek életére és a község ala­kulására. — A Horthy-időben a községben csak földes út volt. Ma tízkilomé­teres betonjárdánk van. Amíg 1935 és 1944 között tíz házat, addig 20 év alatt 212 modern családi házat építettünk. Szinte csak em­lékeztetőül egy maradt a régi cselédházakból, melyben a falu legöregebb embere, a 98 éves De­ák Béla bácsi lakik. A teljes villa­mosítást 1960-ban befejeztük. — Új gyógyszertárat, ruházati boltot, iskolát, vendéglőt és cuk­rászdát építettünk. 1968-ra kész lesz az új postaépület, mely 700 ezer forintba kerül. Az iskolás gyermekek közül 80 részére nap­közi otthont biztosítottunk. A csaknem 2500 lakos anyagi erejét mutatja — főleg az 1960-as tsz-alakulás után —, hogy 12 ma­gánszemélygépkocsi, 175 motor­kerékpár, 25 televízió és több, mint 397 rádió van a községben. így folyt-a baráti beszélgetés ■egész napon át. A község, a tsz és 3 halgazdaság vezetői komoly megfontoltsággal számtalan terü­letről ismertették a légi cselédek életét. De talán minden szó helyett legjobban bizonyította az óriási változást a község új arculata, a lakosok jólöltözöttsége. nyugodt, megelégedett mindennapi élete. Halak és kacsák Délután Kozma Lajos, az állami halgazdaság igazgatója invitálta a vendégeket a tavak megtekinté­sére. A több órás hajózás alatt bizony szovjet barátaink sokszor azt sem tudták, hogy a gyönyörű vadkacsákat, a víz színén nyüzs­gő rengeteg halat vagy az ismer­tetést figyeljék... Közben azonban jócskán növekedett a feljegyzések száma az igazgató tájékoztatása alapján. — Az ország második legna­gyobb halgazdasága a biharugrai. Már éz évben 70 millió forintos beruházással 3400 hold víztükör jelenti a tavak nagyságát.- Itt tü­kör- és pikkelyes pontyokat te­nyésztünk igen nagv számban. — Szavainak bizonyítására dobóháló terítésével egv húzásra 30—40 kilogramm halat fogott ki. — A hallenvésztés mellett azonban van egy másik profilunk is, amit mi kezdeményeztünk és ez a pecsenyekacsa-tenyésztés. Ez évben 300 ezer pecsenyekacsát nevelünk fel a vízen, melyek át­lag 50 nap alatt 2,30—2.50 kilo­gramm súlyúak lesznek. Ez az áru igen keresett a világpiacon. Ter­mékünket szinte teljes egészében Svájcba, Hollandiába. Dániába és más országokba exportáljuk. Az ismertetés közben hajónk fehérlő, óriási szigetekhez, közele­dik, ahol egy-egy csoportban 10— 15 ezer úszkáló vagy pihenő ka­csát láthatunk. A vasbeton ala­pokon levő „szigetek" teljes ön­etetésre vannak berendezkedve. A halakat ezeken a részeken nem táplálják, hiszen a kacsák trágyá­ja is hasznosításra kerül. Sivár területről magas jövedelem A gazdaság saját keltetőt üze­meltet és neveiőteleppel rendelke­zik. ahol kéthetes korig, a vízre való kihelyezésig gondozzák a kiskacsákat. A keltetőüzem a 3000 tojókacsa törzsállománytól kapja a tojáso­kat. amiből ez év ben már 134 ezer kiskacsa kelt ki. A gazdaság szer­vezettsége és a modern tenyésztési elvek alkalmazása megmutatkozik abban is, hogy egy kilogramm hús előállítási értéke 14—15 forint. Találóan jegyezte meg a bú­csúzásnál Korzin elvtárs: — Mindig szívesen jövök Békés megyébe, mert szeretettel fogad­nak, sok a jó barát. De most va­lami egészen újat ismertem meg. A szorgalmas, alkotni vágyó em-> berek itt, Biharugrán, az ország keleti felében, ezen a rossz adott­ságú földön megtalálták a bősé­ges jövedelmezést. Pankotai István Kezdhetném így is: gyönyörű- szép kiállítást láttam... Nem vala­mi nagv művész tárlatáról szóló recencióm kezdődik így... Egy időben ■ országosan dívott, hogy az iskolai év befejezésével a tantestületek összegyűjtötték a tanulók legszebb füzeteit, rajzlap­jait, kézimunkáit, s év végén közszemlére tettek, hogy a nyil­vánosság is tanúja legyen: ebben az iskolában komoly munka folyt egész évben, íme a dokumentu­mok. Néhány évi pangás után, — főleg községi iskolákban — újra felélesztették ezt az igen hasznos és szép hagyományt; s mint ilyen­kor lenni szokott, újabb ötletek­kel tették szebbe, mondhatni mű­vészivé a tárlatokat. Például Me- zőberényben. ahol az említett ki­állítást a gyönyörűszép jelzővel illettem. Néhány szót róla: Két nagy tantermet yettek igény­be a kiállított tárgyak, s rengeteg fáradtságot nevelőktől, tanulók­tól egyaránt. Az egyik teremben olyan dokumentumokat láthattam, amelyek a tanulók komoly mun­káinak eredményét tükrözték vissza a szivárvány minden szí­nében ; az alsó tagozatosok kis ke­zük ügyességének termékeit: ra­gasztott, faragott játékokat, szé­pen írt füzeteket; a nagyobbak politechnikai órán készített hasz­nálati tárgyait; szépen vezetett füzeteket, s a dicsőségtáblát. Er­ről külön kell szólni: láthatók ezen azoknak a gyerekeknek a ké­pei. akik a „zenekedvelő gyere­kek” országos vetélkedőjén a har­madik helyezést érték el, s azok, akik a járási atlétikai versenyen sok sikert szereztek iskolájuknak. Oklevelek, serlegek sokaságában gyönyörködhettek az érdeklődök, s a büszke szülők... S aztán a másik terem: várat­lan érdekességével lepett meg. Ki mivel szórakozik munkája elvég­zése után — ezt a címet lehetne adni ennek a kaleidoszkopikusan színes tárlatnak! Nemcsak a gye­rekek „hobby"-ja kapott itt do­kumentációs bizonyítást, hanem a nevelők hobbyja is. Egy egész tantermet megtöltöttek azok a tárgyak, játékok, amelyekkel mind a nevelők, mind a tanulók értékes formában űzik az unal­mat. Játékok, horgolások, gyufa­címke- és oélyeggyüjtemények; két szép tabló a szovjet barátok­kal való levelezésekről. Az egyik nevelőnek még gyerekkorából megőrzött mackója, a másik ne­velő népi kerármagyűjteménye, a harmadik festőszenvedélye szép akvarellekkel dokumentálva... S lehetne sorolni vég nélkül, hozzá­téve azt, hogy az egész nagyon szép műgonddal, szeretettel rende­zett összeállítás, különleges szim­metriát alkotva hat a nézelődőre. De a legszebb talán a gondolat, amely megszülte ezt a különös tárlatot. A gondolat: egy iskola nevelői és tanulói egységes öröm­mel és lelkesedéssel a község elé tárta: íme, így élünk mi: hogy szeretjük a munkát, szeretjük a szépet, ezekkel is bizonyítjuk. Az a sok száz érdeklődő, aki megtekintette a kiállítást, erről győződhetett meg. És arról is, hogy a mezőberényi I. számú ál­talános iskola nevelői és diákjai, a tanév befejeztével nem rohan­tak el hanyatt-homlok az iskolá­ból, otthagyva csapot-papot, ha­nem a kiállítás megrendezésével örömet szereztek a község lako­sainak, a gyermekeknek, s önma­guknak — a jó és szép munka örömét. Ternyák Ferenc F EL H I V A S! Felhívjuk igen tisztelt megrendelőinket, hogy az őszi munkaiorlótlások elkerülése végett • már most javíttassák meg g az őszi és téli hónapokban 0 használatos lábbelijüket Előzékeny és pontos kiszolgálással állnak összes helyi es vidéki részlegeink a lakosság és vállalatok rendelkezésére Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz Békéscsaba 794

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents