Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-21 / 145. szám
19M. Június 21, 3 Kedd Ronda is, káros is A statisztikai adatok szerint a* elmúlt öt évben, vagyis a mezőgazdaság átszervezése óta 2400 tanyát bontottak le tulajdonosaik megyénkben. Azt mondani sem keli, hogy ok is és a példájukat még százával, ezrével követok is a községekben városokban a betonjárdához, a jó ivóvízhez, a villanyhoz, a mozihoz, a művelődési házhoz, az iskolához közel építkeznek. Azt azonban ki tudja hányadszor tettük már szóvá, hogy a 300—600 négyszögöl között váltakozó nagyságú tanyahelyek egy részén még mindig csak romhalmaz hever, s különböző iák vadhajtásai búr jánzanak különt'éle gyomokkal együtt. Nemrégiben az örmény kúti gazdaság és Szarvas között fogalmazta meg rosszalló fejcsóválás közben találóan egy utas: Olyanok a vetések, mint a kifeszített szép csikó szövetek, s bennük, mint kontármunka éktelen foltjai az elhanyagolt tanyahelyek. S ha csak rondák lennének, akkor még hagyján. Az sem égbekiáltó baj, hogy a rajtuk burjánzó gyomok és vadhajtások sűrűje háborítatlan fészket biztosít egérnek, patkánynak, rókának, rovaroknak. A legnagyobb veszteség ezek mellett kétségtelen az. ami már eddig és az idén megteremhetett volna ezeken az elhanyagolt senki földjein. A valóságban természetesen az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek tulajdonát képezik a tanyahelyek. Azonban ügy látszik, hogy nem tudják, vagy pedig egyszerűen csak hanyagolják a megművelésüket, mert emberek kellenének, akik kiszedjék az ekét vagy kicsorbító, vagy eltörő tégla- és kődarabokat, fatöveket és gyökereket. Akadnának is szép számmal, hiszen szövetkezeti emberek sokasága panaszkodik, hogy nyáron sincs folyamatos munkája, nemhogy télen. Persze, vannak szövetkezetek, ahol télen-nyá- ron egyformán kevés a munkaerő. Az ilyenekben más megoldás híján adják oda a tanyahelyeket olyan kívülálló embereknek, akik az ott található érték és egyévi veteményezési jog fejében kitakarítják azt. Szóval, van mód és lehetőség a tanyahelyek hasznossá tételére, csak le kell vetkőzzék szövetkezeti vezetőink azt a szemléletet, hogy „mi az a néhány száz négyszögöl gyomos told a közös több ezer holdjához képest?” K. I. Békéscsabai gyártmány a kijevi televízióban ,Ha én lennék a vásárló..— Recept: a szakmai kultúra a „jóindulat ** Ahol hiba A nemrég befejeződött moszkvai nemzetközi mezőgazda- sági vásáron elismerést aratott a magyar szabadalmit elektrosztatikai festékszóró berendezés kiállított darabja. A készüléket a Hajtómű és Felvonószerelvény Gyár békéscsabai gyáregysége készíti. A gyáregység vezetője, Nagy Mihály őszinte örömmel mutatja a messzi fővárosból érkezett híradást, amelyben beszámolnak arról, hogy a kijevi televízió ipari műsorában is bemutatták a békéscsabai festékszóró masinát. A felvonószerelvényeket gyártó üzem múlt évben készítette a szóban forgó gép prototípusát s már korábban gyártott kisebb kézi festékszórókat. Az idei esztendő mégis a fejlődés újabb határköve, változást hozott a gyár életében. Milyen események, adatok jelzik ezeket a változásokat? A gyáregység 1965-ben 36 milliós tervet teljesített, az idei előirányzat: 77,5 millió. Míg tavaly egy nagy és száz kézi festőbe„A legnagyobb elismeréssel beszélhetek a dobozi asszonyok munkájáról” — 47 fajta virág díszük a dobozi Petőfi Tsz kísérleti telepén — A napokban az AGRIMPEX és a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat szakembereinek társaságában holland szakember érkezett a dobozi Petőfi Tsz-b‘e. hogy megtekintse azokat a borsótáblákat, amelyeken cégének megrendelésére termelnek magot. A delegációhoz csatlakozva mi is végignéztük a határt. Meglepően szép látvány a Petőfi Tsz szépen gondozott, jó termést ígérő földje. Elsőnek a borsóföldekre vezetett a delegáció útja. A vendégek jó messzire bementek a tábla közepére, kifejtettek néhány hüvelyt, aprólékosan vizsgálgatták a mag fejlettségét. a növény iaj- tatisztaságát. A hollandus nagyon elégedett volt a doboziak munkájával s azzal búcsúzott: reméli, az elkövetkező években még nagyobb mennyiségben rendelnek borsómagot Dobozról. Menet közben tarka virágszőnyegként pompázó virágos tábláöregszik ez a szép, tiszta arc, hogy töredezik a homlok simasága... Egyik fia a fronton, a másik szökésben. Ott van gondnak a férje meg a legkisebb gyereke. Biztos törődik a Feri feleségével, az Énekes Ilonkával is. Honnan van ennyi jóság, ká- merítihetetilien erő benne, csak mindig másért, a többiekért? Ilonka ..: Meg is kérdezte az anyját: — Mi van a sógor asszonnyal? Hogy él az ott egyedül, szegény? — Édes fiam, az egy tragédia. Ferencről az ég világon semmi hír. Ilonka meg mindenfelé más utakat keres, hogy valamit megtudjon. Jósnőkhöz jár, apád már Ö6sze is veszett vele — hát persze, csak úgy finoman, mert nem akarja megbántani —, hogy minek foglalkozik ilyen marhaságokkal, hazudnak azok mind. Aztán egyszer Ilonka nekem megmondta, hogy beszélt Ferenccel, látta is egy kristály- gömbben, tisztára megismerte, a hangját is, nagy fehér hómezőn feküdt és azt az egyet kérte, hogy imádkozzon érte. — Szörnyű — sóhajtott Laci. — Ez az Ilonka értelmes, okos asszony ... — Haj, kedves fiam, nagy baj van ott... Ilonka magát okolja, azt mondja, Ferenc beteg volt, mikor a frontról hazaengedték szabadságra és ő itthon tarthatta volna, de ő nem marasztalta és «abért ment vissza Ferenc nagybetegen a háborúba. Magyarázom neiki: édes lányom, miért vagy hibás, háború van, a sorsa elől senki sem szökhet meg és Ferenc itthon maradhatott volna, ha akart volna. A katonának parancsolnak, az nem úgy tesz, ahogy akar. Vissza, fog jönni, meglásd. Nem szabad a reményt feladni, hány ember volt az első háborúban is, aki négyöt évvel később, békében került elő, már mindenki halottnak hitte, régen elsiratta. Ferencről meg még semmi bizonyosság nincs. — Az igaz. hogy csakugyan nagyon rossz bőrben volt, mikor elment. Bízni kell. hogy visszajön — mondta Laci. — Ilonka meg teljesen vallási mániába esett. Folyton a templomokat bújja, minden istent megkeres, protestáns és a Skűz Máriához fohászkodik. Nem is tudom, mi lesz vele, már most úgy néz ki, mintha nem volna tökéletes. Martin néni Jenőhöz fordult: — És maga, Jencike? Hogy bírja ezt a rafosorsot? — Muszáj bírni, Martin néni — nevetett kényszeredetten Jenő. — Ha az embernek az életéről van szó, sokat kibír.. . Drága. aranyos fiacskáim... Megsegíti a jó Isten magukat is. Nem hagyja az Úr elveszni azokat, akik beléje fogódzkodnak... Jenő kedvesen nevetett. (Folytatjuk) kát, maghozó sárgarépát, uborkát, babot és egyéb kerti növényt láttunk. — A Petőfi Tsz-nek egyik fontos jövedelmi forrása az apró- magtermelés — mondja erről Kertész Sándor, a magtermelés „nagy mestere”. — Csupán virágmagból 20 holdon termelünk exportra. Magunk neveltük elő a palántákat is azokból a fajtákból, amelyeket nem magról vetünk a szabad földbe. Én csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetek a dobozi asszonyok munkájáról. Amit megmondunk, azt úgy is csinálják. Nyugodtan rájuk merem bízni a kísérleti telep tennivalóit is. — Olyan is van a Petőfiben? — A Kertészeti Kutató Intézet háromholdas területen rendezett be nálunk kísérletet, 110 tételben 47 fajta virágot gondozunk. Arra kíváncsiak a kutatók, hogy az Alföldnek ezen a táján adott természeti viszonyok között a legújabb virágféleségekből melyiket érdemes termeltetni, melyik hálálja meg legjobban a fáradtságot és a költségeket. A termelőszövetkezetünknek is külön érdeké, hisz a későbbi években szeretnénk a jól jövedelmező virág- magvakból többet termelni, s ha már dolgozunk vele, a legjövedelmezőbb fajtákat vállaljuk. Elmondotta Kertész elvtárs azt is. hogy heterósös paradicsommag- és heterózás dinnyemagterme- léssel Is megbízták őket. Neves tudósok irányításával történnek a kísérletek. A kutatók rendszeresen lejárnak Dobozra, szakmai segítséget adnak. A dobozi Iá- \ nyok és asszonyok pontosan, utasítás szerint dolgoznak, ezért az eredmény csak jó lehet. A holland szakemberrel együtt azzal az érzéssel távoztunk Dobozról, hogy a belvíztől és egyéb elemi csapásoktól sokat szenvedett termelőszövetkezet megtalálja a módját annak, hogy megfelelő keresetet biztosítson a szorgalmas tagságának. — Ary ^ rendezés mellett a termékek zömét a felvonóalkatrészek tették ki, az idén a profil mindinkább az elektrosztatikus berendezések felé tolódik. Hét nagy berendezést készítenek (hatot szovjet exportra) és 325 kisméretűt. Újabb gyártmányokkal is bővül termékeik skálája, így például lobbanáspontmérőt, kombinált szórópisztolyokat és egyéb, az elektrosztatikus festéshez szükséges tartozékokat gyártanak, valamint egy elektro- forézis berendezést. A különös elnevezés mögött olyan készülék rejtőzik, mely a hagyományos galvanizálás rendszeréhez hasonlóan működik, de nem fém-, hanem festékbevonattal látja el a tárgyak felületét. A számok önmagukban mutatják az üzem fejlődését. Mégsem lennénk teljesek, ha nem tennénk hozzá: a termelési érték jelentős növelését létszámemelkedés nélkül, főként a termelékenység javítására támaszkodva érik el. Tegyük hozzá: az idei első negyedév statisztikai adatai szerint az előző év hasonló időszakához képest ugrásszerűen javult gyártmányaik minősége. Az 1965 első negyedévi 8,5 százalékhoz képest az idén 1,9 százalék a teljes termelési érték sei ej tihány ada. (Igaz, hogy a számban az anyag- selejt is szerepel, tehát a javulás nemcsak a munka minőségének emelkedését mutatja, hanem azt is: jobb nyersanyagokat kaptak, mint tavaly.) A minőség éber őre a meó. Seres Mihály meó-vezetőt mun- k a módszerü k ről fagga t j u k: — Alapelvünk, hogy a vállalat legjobb szakembereit igyekeztünk a minőségi ellenőrzés szolgálatába állítani. (Eszembe jut, hogy sok gyárban úgy vannak a meó- val, mint a kultúrfelelőssel: ez az ember úgysem dolgozik valami lelkesen, a termelésben nem sok hasznát venni, bízzuk ezt a feladatot rá!) — Szigorúan ragaszkodunk hozzá — sorolja tovább Seres elvtárs —, hogy az első munkadarabokat mindig mutassák be a meó- nak. Eleinte sokaknak nem tetszett ez a rendszer. Általában a szigorú tárgyilagosság néha nem tetszik, de a mi munkánkban az elnéző „jóindulat” nem engedhető meg. — S mit nyújtanak az „elnézés” helyett? — Segítséget. Igyekszünk nemcsak megállapítani, hogy mi az, ami rossz, de arra is javaslatot adunk, hogyan lehetne megjavítani. A gyáregység-vezető így foglalja össze törekvéseiket: — A legjobb műszaki ember sem gondolkozik helyesen, ha nem tud kicsit kereskedővé válni. Vagy még inkább a vevő és a felhasználó szemével nézni a gyártmányokat. Sokszor magam is úgy igyekszem ítéletet formálni, hogy arra gondolok, mennyire lennék megelégedve, ha én lennék a vásárló... — S hogyan tudatosítják ezt a dolgozókban? — Különböző eszközökkel. Nemsokára például szakmai filmet fogunk vetíteni, mely az általunk gyártott elektrosztatikus festékszóró berendezés gyakorlati alkalmazását mutatja be. — S ön szerint mi a gyár szakmunkásgárdájának jó munkáját biztosító tényező? — A szakmai kulturáltság. Nem egy gép mellett technikumi végzettségű szakember dolgozik. A magas szakmai képzettség és a munka szeretete kihat és befolyásolja az egész környezetet. Ez a legfontosabb. (v. j.) Szakmunkástanfolyam előkészítő Battonyán Két hét alatt 120 órán át ismerkednek a szakimunkástanfo- lyam előkészítő anyagával Battonyán azok a tehenészek, borjúgondozók, tej házvezetők, akik még ebben az évben szakmunkásvizsgát akarnak tenni. Kára Menyhért. a tanfolyam vezetője kérdéA szállítási bizottság ülése A Békés megyei Szállítási Bizottság június 22-i ülésén több fontos időszerű kérdés szerepel a napirenden. A július havi tehergépkocsielosztásról Szikszai József, az AKÖV áruforgalmi vezetője számol be, a konzervgyár szállítási helyzetéről Fazekas István szállítási osztályvezető. Po- vázsai Gábor főelőadó tájékoztató jelentést ismertet a kenyérgabona-begyűjtés megszervezésének 'megyei helyzetéről. sünikre elmondotta: azért rendezték Battonyán a szakmunkáselőkészítő tanfolyamot, mert a jelentkezők zömmel a mezőkovácsházi járásból kerültek ki. Ebben a járásban — a többi járáshoz viszonyítva — legtöbb azoknak a szarvasmarhaistállóknak a száma, ahol már gépi fejesre rendezkedtek be. Ugyancsak itt aa legtöbb a korszer ű tej ház és a modern borjúnevelő istálló is. Az elméleti képzést a községi tanács épületében szervezték meg. a gyakorlati foglalkozásra pedig a battonyai Petőfi Tsz adott lehetőséget. Szombaton, június 25-én a hallgatók vizsgát tesznek a 120 óra elméleti és gyakorlati anyag elsajátításóból, majd még ebben az esztendőben 330 órán át — bentlakásos oktatáson — tanulmányozzák a szakmunkástanfolyam elméleti és gyakorlati anyagát. ÁLLAMI GAZDASÁGOK. TERMELŐSZÖVETKEZETEK. FÖLDMŰ VESSZÖVÉTKEZETEK FIGYELEM! mr «rir.'TTTT'.,. l1. 'ii m Zöldség-, gyümölcstá toláshoz szedőládának 45x34x27 cm-es FALÁDÁT KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN raktárról szállítunk. Megrendeléseiket kérjük beküldeni: göngyölegfelújító VÁLLALAT Budapest, XIII., Dagály u. 3. Telefon: 200—285. 299
