Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
M66. június 18. 4 Szombat Kell egy kis nevetgélés nyáron... Délidőn, rekkenő hőségben egy fiatalasszony ül a fűben. Poros eperfák bontanak rá szürke árnyékot. Izzadtságot törülgetve közelítem gyalogosan a falut. Öt meglátva lassítok, s leülök mellé néhány szóra, egy cigarettára Almáskamaráson, a község szélső házai tövében. — Csak két esztendeje, hogy itt lakunk. Hogyne, igen, van kultúr- ház. Vannak rendezvények is. Nem tudom, mi lesz a nyáron... Nem szoktam járni a kultúrházba. Arra tessék menni, csak mindig az országúton. Arra van a posta is... Kicsi község Almáskamarás. Feltűnik az idegen az alig kétezer lakosú településben. Még ilyenkor délben is, amikor minden jótét lélek árnyékot keres. A tiszta házak előtt kövér tyúkok fürdenek az árnyékok hűs homokjában; a kapuk mögül emberek tekintenek ki egy pillanatra mozdulatlan arccal. De ha kérdezősködöm, mindjárt készségesek. Tízéves forma kislány siet a boltba szatyorral. — Jófelé megyek? A kultúr- házat keresem... — Tessék megvárni, arra megyek én is, csak megveszem a kenyeret — fogja szaporábbra a lépteit. Jön is egy pillantás múlva. Utánanéznek a boltból. Biztosan elmondta, miért siet. — Szoktál járni a kultúrházba? — Igen, ott sok szép verset hallottam meg előádást láttam már... Tessék elképzelni, jön a Latabár nemsokára! — csillan fel okos szgme. — Melyik Latabár? — kérdem. — Hát az igazi, az a fiatal, akinek az apja is skínész volt. Megzavarodok egy pillanatra, mert én a „Latyira” gondoltam. Persze, azóta lassan egy emberöltő majdhogynem elmúlt. Nekik most az a „Latyi”, aki nekünk a fiatal „Latyi”. — Mikor jön? — Nem tudom... Itt lakik az igazgató bácsi — mutat egy házra. Szép, nagy, kertes házba lépek. Még látom visszapillantva, hogy a kislány nagy cserecipóját magához szorítva utánamnéz. Az udvaron két kis lurkó ül egy kád vízben, kedvükre fröcskölnek. A kertben szép paprikák között fiatal férfi hajlong — Mihalicza József, a kultúrház Igazgatója — mutatkozik be, s azonnal tessékel is a hűvös szobába. — Ja igen, a Latabár-est. Jól mondta a kislány: július 9-én szerepelnek nálunk. Biztos a telt ház. Azért is, mert a befogadóképességünk maximum kétszáz, de főleg azért, mert ilyenkor nyáron a könnyű műfajt kedvelik az emberek. Az egész napos munka a hatalmas hőségben, a nyárral velejáró amúgy is derűsebb, bohémabb hangulat nem szerettetné meg az emberekkel az olyan kultúrát, amely ilyenkor is tudományt csepegtetne a fejükbe. Kétórás kacagás, utána egy k;is tere- fere, fiatalok andalgása a szép nyári esten: éz való júliusban. Másnap aztán a mezőn újra felidéznek egv-egy jelenetet, s újra kacagnak rajta. Szöszke kislány kukkant be az ajtón. Becsalogatjuk. — Erzsiké, a lányom — mutat ja be az igazgató. — Nagyon szeret szerepelni — teszi hozzá. Erzsiké, mintha csak erre várna, bele is kezd egy szép Petőfi-vers- be. Meg kell tapsolni, olyan kedves. olyan bájos. — Megyek olvasni — súgja papájának, s kioson. Fél szemmel a könyvszekrényt silabizálom. Tolsztoj-, Stendhal-, Dickens-művek, magyar klasszikusok... sok-sok jó könyv az üveg mögött. — Eredetileg? — Eredetileg, és most is aktív pedagógus vagyok, mint kultúr- házigazgató, tiszteletdíjas. Egyetemet végeztem Szegeden a magyar szakon. Két esztendeje vezetem e kultúrházat. Van egy jó színjátszó csoportunk. — Mit mutattak be legutóbb? — Tersánszky: Kakukk Marciját... Látja pillanatnyi elhűlésemet, elmosolyodik: — Ötször adtuk elő. Itt a faluban mintegy ötszázan nézték meg az előadást. A falon szép reneszánsz MadonJ na-reprodukció néz rám csodál- I kozva, hogy ezen csodálkozom. — Van irodalmi színpadunk is, vannak szakmunkásképző tanfolyamaink, van a községnek egy igen értelmes embere, a Sallai Tsz elnöke, Bálint Ferenc... őszre ismét működtetünk mezőgazdasági szakköröket, növénytermesztőt, kertészetit... Enélkül nem mehet falun a kulturális élet! Ezeken én is részt veszek, nézze a paprikáimat, s ítéljen... — A kiszistáink aranyos fiatalok. Van azonban egy hibájuk. Bár szívesen segítik a kulturális rendezvényeket sikerre vinni, szórakozásra mégis inkább a szomszédos Nagykamarásra járnak. Eszembe jut, én is szívesebben udvaroltam legénykoromban a szomszéd faluban, mint odahaza. Elköszönök, kikísér. A félj széle felé ballagok. Hosszabbra nyúlnak az eperfák árnyékai. Egyre többen igyekeznek hazafelé, megetetni a háztáji jószágot. — Ügy hallottam, lesz itt műsor az aratás idején is — mondja egy borostás arcú, lassan lépegető, jó negyvenes ember. Kell is egy kis pihenés, nevetgélés, nem ülhetünk mindig a kocsmában... Temyák Ferenc Dicséret a törzsállomány minőségéért A Békés megyei Törzskönyvi Felügyelőség a napokban dicséretben részesítette az almáskamarása Sallai Termelőszövetkezetet törzsállatáüományának minőségi termeléséért. Bálint Ferenc. a szövetkezet elnöke kérdésünkre elmondotta, hogy szarvasmarha- törzsállományuk eredményesen kiheverte a száj- és körömfájás okozta megbetegedést. Jelenleg igen sok a szárazon álló tehén, mert az állomány többsége ellés előtt áll. A szövetkezet istállójában jelenleg 38 — szinte egyivá- sú — szopósborjút gondoznak, 30 napon belül még 20 bocit várnak. A sertésállomány növelésére 50 igen jó minőségű kocát vásároltak a tótkomlósi Haladás Termelőszövetkezetből. Erre a célra a Iskolai vízi sporttelep Szarvason Több éves kitartó munka eredményeként felépült Szarvasom a Vajda Péter Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola vízi sporttelepe — közölte dr. Gábris József igazgató. A sporttelep átadási ünnepségére vasárnap, június 19-én kerítenek sort. Délelőtt a szarvasi öregdiákok baráti köre az új létesítmény társalgójában jutalmat ad azoknak a fiataloknak, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el. Délután az ifjúság birtokába veszi a létesítményt. Sportversenyeket és vízi játékokat tartanak. Takarékoskodjon! MIELŐTT BARMIT VÁSÁROL VAGY ELAD, KERESSE FEL A BIZOMÁNYI ÁRUHÁZÁT. FELESLEGESSÉ VÁLT RUHANEMŰIT ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAIT MEGVÁSÁROLJA A BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 4. Telefon: 22—37. VÉTEL! ELADÁS! 67230 szövetkezet saját erőforrását használta. Néhány hét múlva — ugyancsak saját erőből — még 50 továbbtenyésztésre alkalmas kocát állítanak be. Az állatállomány növeléséle Almáskamaráson a szövetkezet takermánygazdálikodási pozíciója adott lehetőséget. A Sallai Tsz- nek ezekben a napokban még 15 góré kukoricája van! Jövőre a szövetkezet mintegy ezer hízó értékesítését tervezi. Ehhez teremtik meg ebben az évben az újabb lehetőséget. A magyar barlangkutatás nagy eseményei * Újabb felfedezések küszöbén — A gyógyítás szolgálatában A speleológia, a barlangkutatás tudománya az egész világon, de hazánkban is nagy eredményeket ért el az utóbbi években. Ezekről, és hasznosítási lehetőségeikről kértünk tájékoztatást dr. Dénes Györgytől, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat főtitkárától. — A közelmúlt hónapokban — mondotta — az észak-borsodi Alsóhegyen és a Meteor-barlangban biológiai kutatások kezdődtek. A különleges csapdákból begyűjtött anyag nagyszerű eredményt hozott: a barlangokból három eddig ismeretlen állatfaj került elő; tanulmányozásuk most történik az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állatrendszertani Intézetében. A Bükk hegy ségi tarkői kőfülkében évezredek alatt felhalmozódott töltést a barlangkutatók — tudós szakemberek és lelkes diákok — több éves munkával rétegenként kitermelték; az innen előkerült állati csontokból és növényi magvakból kirajzolódik az elmúlt évezredek éghajlatának, állat- és növényvilága átalakulásának képe. Jelenleg mintegy félmillió évnél tartanak a történelem „visszaforgatásában”, és a barlangi üle- deksor még nem ért véget! — A barlangok feltárásánál milyen eredményeket értek el eddig a magyar kutatók? — A barlangfeltáró kutatásaik lendületesen haladnak az ország minden részén. Legfontosabb idegenforgalmi körzetünkben, a Balaton vidékén, a keszthely—cser- szegtomaji kútbarlang közel kilométernyi hosszú járatainak feltárása figyelemre méltó. Nagy érdeklődést keltett a Balatonede- rics közelében nemrég felfedezett cseppkőbarlang is, melynek szakszerű kutatásán éppen most dolgoznak. A Bükkben, Lillafüred közelében tárták fel pár hónapja miskolci kutatók az ország legmélyebb barlangját, amely a bejárattól mintegy 250 méter mélységbe nyúlik le és feltevésünk szerint egy több kilométeres, hatalmas cseppkőbarlang-rendszer részét képezi. A feltárási munka itt is folyamatos. Világviszonylatban legnagyobb feltűnést a budapesti ősi hévforrásbarlangok sorozatos feltárása keltette, hiszen fővárosi barlangjaink összhosszúsága eléri a világ leghosszabb barlangjai között nyolcadik helyen álló aggteleki Baradla hosszát. Hozzátehe- tem: aggteleki barlangóriásunk, a 22 kilométeres Baradla kutatása sem tekinthető befejezettnek. A közeljövő kutatásai itt is új felfedezéseket ígérnek. — Sok szó esik napjainkban a gyógyhatású barlangok felbecsülhetetlen értékű levegőjéről. Hogyan hasznosítható a magyar barlangkutatók munkája a gyógyászatban? — Kutatóink az utóbbi időben figyeltek fel a barlangi levegő gyógyhatására. A Béke-barlangban a kísérleti kezelések meglepően kedvező eredményei után most már rendszeres kúrákat tartanak és rövidesen megkezdik a bányászok gyógyüdülőjének építését. Közben tovább kísérleteznek az abaligeti és legújabban a tapolcai tavasbarlangban a légzőszervi betegségek gyógyításával... Barlangkutatóink — szakemberek és amatőrök — szívós tudományos munkája eredményeképpen hazánk ma már Európa egyik legsajátosabb barlangkincsével rendelkezik, amelynek tudományos, egészségügyi, népgazdasági és idegenforgalmi jelentősége felbecsülhetetlen :— mondotta befejezésül dr. Dénes György. V. A. Ismertetni — megértetni gazdasági és politikai életünk távlatait hosszú időszakra meghatározó, nagy jelentőségű ügyet tárgyalt a Központi Bizottság májusi ülése: a gazdaságirányítási rendszer reformját. A reform bizonyos tekintetben logikus folytatása az 1957 óta a gazdaságirányítás rendszerében történt változásoknak. Mégis a reform nemcsak mennyiségi, de minőségi változást is jelent. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a gazdaságpolitika egyes elemei a jövőben módosulnak, hanem arról is, hogy a marxista gazdaságiam elmélet fontos tételei az idők során bekövetkezett változását a reform — mintegy összevontan — tartalmazza. Az irányítási rendszerben végrehajtandó minőségi változtatáshoz elengedhetetlen, hogy a reform koncepcióját megértsük s azt másokkal is megértessük. A reform megfelelő érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a vezetés minden színvonalán bekövetkezzék az a szemlélet- változás, amely lehetővé teszi, hogy a kimondott elveknek megfelelően változtassuk — minden szinten — a gazdasági irányítás gyakorlatát. Különösen fontos a reform koncepciójának helyes megértése, mert mint minden újnál, itt is számolni kell félreértésekkel, torzításokkal. Jlyen mindenekelőtt a terv- gazdálkodás értelmezése. Hosszú időn át a tervgazdálkodást azonosítottuk az utasításos, ún. részletes „tervlebontásos" rendszerrel. De ilyen volt a piac szerepének értelmezése és értékelése is a szocialista gazdaságban. Türelmes és szakszerű érvekkel meg lehet értetni, hogy a reform nem jelenti a tervgazdálkodás gyöngitését, hanem éppen annak erősítését. Azt jelenti, hogy tervezőszervezeteink megszabadulva az operatív irányítás feladatától, a jövőben sokkal hatékonyabban tudnak a népgazdaság fejlődését helyesen felmérő tervek készítésével foglalkozni. Indokolt megmagyarázni, hogy a tervgazdálkodás nem egyenlő a , direkt utasításos rendszerrel, s hogy az magában foglalja az úgynevezett közgazdasági — közvetett — eszközöket is. Sőt, hogy a közvetett gazdasági eszközök (ár, kamat stb.) döntő jelentőségűek a terv célkitűzésének érvényesítése szempontjából, a társadalmi érdekeket összevontan kifejező népgazdasági terv megvalósításának fő eszközei lehetnek. Meg kell magyaráznunk azt is, hogy a piac szerepének, jelentőségének növekedése nem jelenti a piacf anarchia érvényesülését, hanem azt, hogy a j központilag szabályozott piac közvetítésével közvetlenebbül és gyorsabban megismerhetjük a fogyasztók igényeit, szükségleteit, s hatékonyabban tudjuk e szükségleteket kielégíteni. \ szocialista piacot ugyanis ^ a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai döntések (egyes ágazatok fejlesztésének mértéke, a felhalmozás és fogyasztás arányának és mennyiségének meghatározása stb.), valamint a vállalatok tevékenységére ható ^közgazdasági szabályozó eszközök együttesen befolyásolják, ösztönzik az országos érdekek irányába. A termelési eszközök állami tulajdona alapján tehát a szocialista állam rendelkezik mindazokkal az eszközökkel, amelyek a piac megfelelő szabályozására alkalmasak. Az új mechanizmusban egyetlen pillanatra sem gyengül a szocialista állam irányító szerepe, csak annak formái és módszerei változnak, s ennek következtében maga a központi irányítás is hatékonyabbá válik. Az új mechanizmus-koncepció megértetése azért is szükséges,
