Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-16 / 141. szám
S966. június 18. 4 Csütörtök Látogatás a útjelzők atyjánál ÉRDEKES-E az, hogy hol készülnek a KRESZ- és a távolság- jelző táblák? Vannak, mert szükségesek. A mellettük elsuhanó járművek vezetői és utasai aligha törik fejüket azok születésén. Magam is úgy gondoltam eddig, hogy valószínűleg Pesten készülnek, s onnan kerülnek el az ország közútjaira. Nemrég tudtam meg, hogy ennek a „festészeti ágnak” megyénként is van,mait’mestered. Ugyanis Békéscsabán. a vasút felett ívelő Orosházi úti híd temető felőli lábánál, á Hídépítő Vállalat által hátrahagyott felvonulása épületben rábukkantam Székely Jánosra, a Békés megyed úthálózat közlekedési, valamint irányjelző tábláinak a készítőjére. Nem kevesebb, mint negy venöt esztendeje dolgozik festő-mázolóként. Szakmájának igazi mestere. Műhelyében vágni lel vetne a festékszagot, olyan vastagon üli meg a levegőt. Mindenfelé bödö- nök, tálak, dobozok. írónők, ecsetek. A mű termekben járatos ember szeme akaratlanul is olajfestményeket kutat asztalon, sarokban, falon. Ehelyett azonban táblák és táblák. A festééülványon a legfrissebb mű: Békéscsaba— Kondoros—Kecskemét 121 km. SZÉKELY ELVTÁRS. miközben hellyel kínál, fel világosit, hogy nemrég költözött ide a Tanács- közársaság útjáról a KPM Közúti Igazgatósága hódmezővásárhelyi részlege békéscsabai körzeti szakcsoportja, melynek ő is egyik dolgozója. Kérdő tekintetem láttán magyarázni kezdi, hogy tulajdonképpen mi fán is terem ez az egész. Megtudom ily módon, hogy viselője. Jelen esetben is úgy teljes csak a portré, ha arról is „faggatom” a közúti igazgatóság fes- tődolgozóját, amiről szerénységből nem beszél, a becsületes munkában eltöltött negyvenöt évről. Az inaskodást Békéscsabán kezdte 14 esztendős korában. A harmincas évek elején Pestre költözött, ahol már mint szervezett munkás, bekapcsolódott a mozgalomba. Budagyöngyéről, a Kiss Áron útról, hol feleségével és kislányával lakott, nemcsak dolgozni járt a városiba, hanem mind gyakrabban megfordult a MÉMOSZ -székházban is és az akkori idők pesb építőimül kasha real nak aktív részese lett. Olyan elvtársinkkal küzdött vállvetve, akik közül jó néhány ma közéletünk jelentős tényezője, ö önszántából „közkatona” maradt, mondván, hogy „legénységre” is szükség van. A FELSZABADULÁS UTÁN .családostól visszatért Csabára és dolgozott a szakmában. Évek során jó néhány tanuló vált segéddé, elismert szakmunkássá a keze alatt. Legtöbbjük csabai. Itt dolgoznak a vegyesipari vállalatnál, a vízműnél, a magasépítésnél. Szeretettel emlékeznek még évek múlva is rá. — Nemrég két kellemes meglepetés ért — emlékszik vissza elér- zékenvültén. Noha az utóbbi években alig adtak magukról élet- jelt, most mégis gondolt rám, egykori mesterére két tanítványom. Meghívtak életük nagy eseményére, az esküvőjükre! — Mióta ezekét a táblákat festem, azóta nincsenek tanítványaim — válik kissé szomorkássá a hangja. Mivel egymagám is győzöm, nincs lehetőség a munkamódszerátadásra. Mikor kikísér, derűsen mondja:- Látja? Csak pár lépés ide a temető. Sebaj, legalább megszokja az ember. Következő szavai már el is hes- semtiik a komor kis közjátékot: — Jaj! Majd elfelejtem! A felettesünk, a közúti igazgatósáig patronálja a csabai Üt-, Híd- és Vízműépítési Technikumot. Műszereket, szemléltető eszközöket juttat nekik. A tanulók egy része eljár ide a telep udvarára, meg a környékre tanulmányi gyakorlatra. Szinteznek és hasonló szakmai gyakorlatokat végeznek . .. Székely János elvtárs visszaballag az épületbe. Járásán, egész i magatartásán látszik, hogy nem I neheztel rám, ebédideje megza- I varójára. Én sem bánom, hogy a I szokottnál később ülhetek asztal- ! hoz. MÉG ANNYIT: — Mixe ezek a I sorok napvilágot látnak, addig j Csaba határában, az orosházi és i szarvasi műút elágazásénál a régi, | kopott iker útjelzőtábla helyén I már vadonatúj áll, mutatva a 44- I es és 4 7-es főközlekedési utak in- í nen folytatódó adatait: Békéscsaba—Kondoros 24 km — Kecskemét 121 km Békéscsaba—Csorvás 19 km — Szeged 91 km Arna haladó gyalogos és jármű- ves „vándor”, ha eligazításért fel- pülamtsz a táblákra, vajon gondolod-e, hogy a látszólag sablonos szám- és betűsorok összessége negyvenöt esztendő szakmaszeretetének nemes ötvözete? Huszár Rezső a közúti igazgatóság hódanezőváCsehszlovák—magyar barátsági est 00 Orménykúton A megyében tartózkodó Pavel Horov szlovák költő, dr. Rudolf Holcik és Josef Papulaj, a Csehszlovák Kultúra vezetői a Hazafias Népfront vendégeként tegnap Szarvasra látogattak el, ahol találkoztak a város vezetőivel, valamint megtekintették az Európahírű Arborétumot. Délután ör- ménykúton beszélgettek a község vezetőivel, este pedig a helyi művelődési otthonban csehszlovák— magyar barátsági esten vettek részt, ahol előadást tartottak Csehszlovákia fejlődéséről, életéről. Hetvenkét véradó a Töviskesi Állami Gazdaságban Már hagyomány, hogy a Töviskesi Állami Gazdaság dolgozói minden évben jelentkeznek véradásra. A megyei vérkonzerváló állomás a kitűzött napon a helyszínre megy munkatársaival. Az idén hatvanan jelentkeztek a Töviskesi Állami Gazdaságban, ezzel szemben hetvenketten jelentek meg az elmúlt héten megtartott véradáson. Ebben a hónapban még öt helyen tartanak véradást a megyében, főleg a sarkadi járás községeiben. Június 17-én Mezőgyán- ban, 21-én Kötegyánban, 24-én Geszten, 26-án. vasárnap pedig Körösnagyharsányban és a hónap utolsó napjaiban Sarkadon. Ezeken a helyeken előadásokat, filmvetítéseket és Vöröskereszt-taggyűléseket tartanak, melyeken a véradás jelentőségéről lesz szó. A Természettudományi Közlöny pályázatai A Természettudományi Közlöny pályázatot hirdet tudományos ismeretterjesztő cikkek írására, elsősorban a következő témakörökből: Az ipari és mezőgazdasági termelés szempontjából nagy jelentőségű tudományos felfedezések; egyes tudományágak, főként a matematika, fizika, kémia, automatizálás, híradástechnika, kemi- zálás kiemelkedő jelentőségű eredményei; biokémia, biofizika, I állat- és növényélettan; hazai tájak és az érdeklődés előterében álló országok természeti, gazdasági földrajza; a természettudományok valamelyik ágának filozófiai vonatkozásai. A pályázat terjedelme 10—12 normál gépelt oldal lehet. Kívánatos 4—10 kép is. A cikkeket öt példányban kell beküldeni. A pályázat jeligés. Beküldési határidő: 1966 szeptember 15. Pályadíjak: 1 db 2000 forintos I. dij, 1 db 1200 forintos IT. díj és 1 db 800 forintos III. díj sárhelyi részlegéhez két megyének, Békésnek és Csongrádnak az úthálózata tartozik. Ezek rendben tartásáért felelősek. Az igazgatóság két szaikaszmérnöke. név szerint Gannii József és Kispól Pál cserkészi be rendszeresen az említett megyék közútjait és ők jelzik, hol, miit kell rendibe hozni. Békéscsabán két technikus és még harminc más dolgozó tartozik koilektí váj ükhöz. Á feladat: a megye közútjain levő káityúk eltünMiért „ Veszély ’ csárda a vészéi csárda? ! A közelmúltban az egyik neves Békés megyei helytörténeti kutató elkeseredetten panaszolta, hogy ez ideig hiábavalónak bizonyult több évtizedes felvilágosító munkája, miszerint az egykori Ar- . , pád-kori település, Vészé község itebese, dz úttest rendben tartósa, a helyének helyes földrajzi - ma kilométerkövek, útkorlátók meszelése, gondozása, a már említett JKRESZ- és távolságjelző táblák felállítása, cseréje, újak készítése.- Ezek festése Székely eivtárs «reszortja. Bgy ember azonban jó- H'&Utöbb, minit egy szakma képmár csak határrészi — megnevezése nem Veszej vagy Veszély, ahogyan széles körben, hivatalosan is helytelenül nevezik a Békéscsaba határában fekvő, Elö- víz-csatornahídjáról és országúti vendéglőjéről ismert határrészt, hanem Vészé. Melléknévi hasznáiialászati vizeket fedeztek fel az Indiai-óceánban Az Indiai-óceán északnyugati részében, Szaüd-Arábia és Szórnál i közeiében, az Arab-tengerben új, értékes halászati vizeket fedezett fel az Indiai-óceán felkutatására indult nemzetközi tudományos expedíció. A nyári monszun idején az óceánnak ez a része tomhalaikbain gazdag, de a kis arab halászbárkák- kial a tenger viharossága miatt nem lehet hozzáférni. Az Arab- tenger partján levő országokban a halászok a monszun évszakban nem is szoktak tengerre szállni. Az újonnan felfedezett halászati vizeket csak nagy halászflották- kal lehet kiaknázni. latban pedig a magyar nyelvtani szabályoknak megfelelően nem veszeji, veszli, veszelyi, hanem a „vészéi” képzős alak felel meg. A napokban arra jártam és nekem is szembe tűnt a Veszély Csárda felírás. Most hiteles doku- menbként előttem fekszik Haan Lajosnak, az egykori békéscsabai evangélikus lelkésznek, a Tudományos Akadémia levelező tagjának Békés vármegye történetei című vaskos, kéziratos monográfiája, amelyet a szerző a megyei közgyűlés egyik határozata alapján állított össze és amelyben Haan Lajos kézírásával az alábbi megállapítás olvasható Vészével kapcsolatban: „Vészé, vagy amint most hibásan neveztetik, Veszej, Csaba határterületéhez tartozik... Ami hajdanát illeti, említés van róla már a XIII. században I. László király adományozta volt Püspöki (most Piski). Fékéren és Kölesd nevű szomszédhelyekkel együtt az egri püspökségnek s az adománylevelet újra átírta és megerősítette 1261. IV. Béla király is. Látjuk a fentiekből, hogy Vészé igen régi telepítmóny, a XV. szakóra község neye levéltári okmányokon is — az akkori írásmódnak megfelelően — hol Vészé, hol Weze alakban van feltüntetve, de sohasem Veszej vagy Veszély módon. Mindezekből nyilvánvaló, hogy már Haan Lajos is bosszankodott ezen a szótorzításon és hogy helytelen úton járunk, amikor pl. a „veszeji” hídon megyünk át. Most már csak rajtunk múlik, hogy amikor arra járunk, ne a „Veszély Csárdába” térjünk be — még akkor se, ha ez van kiírva ajtaja fölött —. hanem a vészéi csárdába. Suránjfi Sándor Ugyancsak a Természettudományi Közlöny hirdetett pályázatot képes beszámolókra is. A pályázat témája lehet bármilyen természeti jelenség, objektum, megfigyelés összefüggő ábrázolása képekkel és 1—2 oldalnyi szöveggel. Nyolc-tíz db 13x18 cm nagyságú. fekete-íchér, másutt még nem között képpel lehet részt venni a pályázaton. A díjnyertes pályaművek közlési joga a folyóiratot illeti, azok a folyóirat tulajdonába mennek át. A pályázat jeligés. Beküldési határidő- 1966. szeptember 15. Pályadíjak: 1 db 1000 forintos I. díj, 1 db 600 forintos II díj és 1 db 400 forintos III. díj. A pályázatok részletes feltételeit a Természettudományi Közlöny 1966 júniusi és júliusi száma közli. Pécsre kapott meghívást a gyulai Erkel Ferenc Művészegyüttes Nemrégiben Gyulán zajlott le öt megye szövetkezeti néptáncegyütteseinek területi versenye. Ezen döntötték el a bíráló bizottság tagjai, hogy a Pécsett megrendezésre kerülő országos szóközül három kapott meghívást a június 24-én kezdődő háromnapos pécsi találkozóra. Közöttük a gyulai Erkel Ferenc Művészegyüttes is. Az országos jellegű találkozón vetkezeti néptáncfesztiválra mely j Born Miklós: Gyulai szvit és A Mezőkovácsházi Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet volt...” A fentiektől éltekintve az egyegyüttesek kerülhetnék A gyulai területi vetélkedő 18 együttese KERES AZONNALI FELVÉTELRE kőműves A OCFA filmgyár szakmunkásokat újabb indiánfilmre készül • She$te*n t k ez-é&t a szövetkezet központi irodájában MEZÖKOVACSHAZÁN. 276 A DEFA, az NDK állami film- vállalata rövidesen megkezdi egy második indiáníilm forgatását szintén Josef Mach csehszlovák filmrendező irányításával, aki már az első nagy sikerű kodeinémet indiánfilmet is rendezte. Az első filmet „A nagy medve fiai” címmel február 17-én mutatták be az NDK-ban és azóta állandóan telt házak előtt vetítik. Méhkeréki sarkantyú« című tánckompozícióival, valamint Szigeti Zoltán: Tisza polgári friss csárdás című szerzeményével lépnek színpadra a gyulaiak. Külön megtiszteltetés is érte a gyulai nép táncosokat. Mohácson — a fiatal város meghívására — a találkozó harmadik napján önálló, egész estét betöltő műsorral vendégszerepeinek, ahol tánckompozíciókat adnak elő, ezenkívül fellépnek az együttes szólóénekesei és a Dányf György vezette népi zenekar is.
