Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-02 / 129. szám
196«. június 2. 4 Csütörtök községi típusú tanyavilágban megrekedt a lakáskultúra Igaz. már 17 éve nem lakom Szarvason, de olt születtem, ott éltem le három évtizedet, ma is szűkebb pátriámnak tartom. És szíves-örömest találkozom földijeimmel. S nagyon • tüdők örülni, ha valami szépet, jót látok, hallok Szarvasról, környékéről. És nemcsak velük érzek, amikor valamilyen gondban vannak, hanem már szeretnék is valamit tenni, szeret ném a vállam neki vetni, mimt a kátyúba jutott szekérnek az arra menők, hogy kimozdítsák onnan. Egy kátyú körül topognak most, nincs erejük a „szekeret” kimozdítani. A tanyavitágról van szó. A járás lakosságának 46 százaléka a tanyákon él. Az már náluk folyamattá vált, hogy a szétszórt tanyákon lakok a nagyobb települések, a községek felé vonzódnak. Ennek eredője, forrása a társadalmi változásban lejük. Azért mondom, hogy rejlik, mert rengeteg olyan hatás érte ezeket az embereket, melyek együttesen „húzták” és „húzzák” be a falvakba őket. Ezek a hatások ébresztették rá a szétszórt tanyáikon lakókat elszigeteltségükre, arra, hogy ez az életmód elveszi, „ellopja” tőlük mindazt, amit a községekben megkaphatnak. Az utóbbi években 720 ilyen család épített házat a községekben; az ilyen tanyákon lakók 70 százaléka már lebontotta a tanyáit. S csak örülni lebet, hogy ez a folyamat megoknál fogva sem szerencsések az olyan elképzelések, hogy minden eszközzel gyorsítani kellene az összefüggő, a községi típusú tanyarendszer megszüntetését is, mint az említett Ezüstsaölő vagy az érintett Örménykút, mely öthat kilométer hosszú párhuzamos tanyasor, s mint ilyenek, a földművelést sem akadályozzák. A szarvasiaknak és a környékbelieknek ekörül van a kátyú. Ugyanis hivatalosan a szétszórt tanyák és a községi típusú tanyarendszer egyformának van minősítve. azaz: nem tekinthető belterületnek. S ezek a másfél évszázad alatt kialakult települések lakói emiatt hátrányban vannak még annak ellenére is, ha némelyik helyen már kis beton járdács- kátkat építettek. Bizonnyal ez nemcsak a szarvasiakat és a környékbelieket érinti, hanem minden olyan területet, ahol ilyen tanyarendszer alakult ki. Arról van szó, hogy megrekedt a lakáskultúrájuk, mert a helyi államhatalmi szervek, a tanácsok nem adhatnak engedélyt a tanyák felújítására. Ha csupán azt említem, hogy soknak a nádtetejét az idő megette, s lakói cseréppel szeretnék kicserélni, felújítani, de nem lehet, mert nem kaphatnak ehhez engedélyt. Nyilvánvaló, a társadalmi fejlődés nem csupán az igényeket növelte meg az ittlakó emberekben, mondjuk, hogy egy fürdőszobácskát ragasztanának a régi tanyához, vagy az egy szobához egy másik szobát, hanem az anyagi eszközök is megvannak ehhez. De hót erre nem kaphatnak engedélyt, mert egy régebbi rendelkezés így intézkedik s emiatt helyenként oszlopokkal megtámasztott falakat lehet látni. Vannak. akik modernebb bútorokon, szőnyegen gondolkodnának, a szoba földpadlóját fapadozattal cserélnék fel, de bizonytalan előttük a tanya sorsa. Emiatt ez a tiltó rendelkezés felüli vizsgálatra szorul, s olyan módosítást igényelne, hogy ne akadályozná az ilyen típusú tanyarendszerekben a megfelelő kulturális, egészségügyi és más ellátottság kialakítását, a lakás- kultúra fejlesztését, hiszen ezeket évtizedekre lakóhélyeknek kell tekinteni. Cserei Pál HELTAI: ^ néma levente — Újabb bemutató a Jókai Színházban — gyorsult, különösen Békésszent- amdráson, mert a falú vonzóköre teljes. (Erről esetleg külön érdemes lenne szólni, mert előfordult, mint Örménykúton, hogy olyan centrumot kívántak kialakítani, amelynek nincs vonzóereje.) De miilyen kátyúban Is vannak a szarvasiak és a környékbeliek? Olyanban, hogy községi típusú tanyaviláguk is van, ahol egy-egy i településen hat-hét százan laknak. Ilyen az Ezüstszőlő is, ahol kis betonja rdácskák is vannak már, villany világít. Nagyszerű dolog, mert nem dagasztják már a sarai, tiszta lábbeid vei kereshetik fel egymást, a postás is könnyebben ebviszi az újságokat, hallgathatják a rádiót, nézhetik a tévét. És ez nem konzerválása a tanyavilágnak, hanem annak a tudomásul vétele, hogy az jlyen típusú tanyarendszer évtizedekig fennmarad, hiszen nincs meg az a ma- gárahagyalotteág sem. mint a szétszórt tanyákon élőknél, ahol még a szomszéd serfi nézhet rájuk, ha beteg valaki. S az ésszerűség határáig ^szükséges mindent megadAz elmúlt héten pénteken mutatta be Békéscsabán a Jókai Színház Heltai Jenő: A néma levente című vígjátékát. Az előadást Vas® Károly rendezte, főbb szerepeit Stefanik Irén, Horváth László ési Szoboszlai Sándor alakították. Felvételeink az előadás egy-egy jelenetét idézik. ni, ami az ottlakók életmódját változtatja, a mi kimozdítja őket 1 a tanyaudvar látóköréből. Azért • örvendetes, ha ilyen helyeken ég i már a villany. Arról különöset»- 1 ben nem is szólok — ha egyéb [ körülményt nem vennék figye- j lembe —, hogy azért sem helyes | ma még beszélni, mint már megszűnőben levőről, mert ezeken a tanyákon teheneket tartanak, tejet fejnek, csirkét nevelnek, az . alakból sok hízót, tojást visznek : a piacra, szóval, másoknak is ad- ' nak el fontos élelmiszereket és j saját magukat is ellátják. Igaz, a j szétszórt tanyákon is így van, de J ezek az összesnek csak 20—25 szó- j zaléka s megszűnésük ezért sem i okoz hirtelen nagy csökkenést a mezőgazdaságból szármázó élei- ; mi szerekben, meg azért sem, mert nem vezényszóra költöznek a falvakba ezeknek a lakosai, hanem folyamatosan, s közben pedig általában emelkednek a mezőgazdasági hozamok. Ezzel a kis kitérővel azt szerettem volna érzéke! telni; ennél az ; '/Min és a bakó öHözetében Agárdi Péter — Strtanik Irén és Horváth László. Az előadás kiemelkedő alakítását nyújtó Szoboszlai Sándor Bcppo szerepében Carlottával — Bállá Olgával. Nagy a sikere Garabuczy Ágnes festőművész szeghalmi tárlatának A látogatók ismerkednek az alkotóval és müveivel. A Vésztőről származó fiatal festőművész kiállítása több mint egy hete nyílt meg a szeghalmi járási művelődési otthonban. Ez alatt az idő alatt mintegy kétezren tekintették meg a festőnő 30 olaj képét. Műveinek nagy része az építő ember erőfeszítéseit, eredményeit tükrözi. Képei vajúdva születnek, de készen frisseséget és kiforrottságot tükröznek. Csendéletei környezetének tárgyait ábrázolják a már Picassónál is megtalálható szimultán ábrázolási formában A magába mélyedé Gondolkodó öregember című képe — amely a művész ars poétikája is lehetne — már diplomamunkájában is foglalkoztatta. A játékos, sokszor dinamikus formák egészséges emberi érzéseket keltenek a szemlélődőben. Fotó, szöveg: Esztergáig Keve Megyei sikerek az országos középiskolai tanulmányi versenyben A művelődésügyi miniszter odaítélte, az 1965—66-os oktatási évi országos középiskolai tanulmányi verseny díjait, s az illetékes bizottságok javaslata alapján egyidejűleg megállapította a helyezettek sorrendjét. A verseny során megyénk középiskolásai a következő helyezéseket érték el: az orosz nyelvi szakosított osztályok versenyében hatodik helyezett Árus Erika, a békéscsabai Rózsa Hangverseny Gyulán Ma este fél 8 órai kezdettel rendezi meg a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola zenetanárainak hangversenyét a zeneiskola hangversenytermében. A hangversenyen Beethoven, Vitali, Weber. Mendelsshon, Schuman, Schubert, Sa raste és Bartók- műveket szólaltatnak meg. A hangverseny iránt igen nagy az érdeklődés városszerte. Ferenc Gimnázium IV. osztályos tanulója. Földrajz: első díjat nyert Szűcs András, az Orosházi Táncsics Gimnázium IV. osztályos tanulója, nyolcadik helyezett Rajtár Mária, az Orosházi Táncsics Gimnázium III. osztályos tanulója. Biológia: tizedik helyezett Szeni- cza Katalin, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium III. osztályos tanulója. Ülést tart az SZMT A Szakszervezetek Megyei Tanácsa .június 3-án délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart Békéscsabán, az SZMT székházában. Először a Békés megyei vasúti hálózat nagyobb csomópontjainak, műhelyeinek, illetve vasútállomásainak munkavédelmi és egészségügyi helyzetéről tárgyalnak, majd az építőiparban a minőség és a technológiai fegyelem betartásának vizsgálata kerül sorra. Tavaszi-nyári rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: egy darab 1800 forintos Orionton táskarádió — Eredményhirdetés: a július 1-t számunkban 16. rejtvényünk A Népújság 1966. május 20-i számának 4. oldalán Hatodszor kivaló a Gyulai Kertészeti Vállalat címmel tudósítást közöltünk. Kérjük, olvassa el az említett cikket és annak alapján válaszoljon öt kérdésünkre! 1. Mióta áll fenn a vállalat? 2. Milyen mélységű a kút, melynek meleg vizét fűtésre is felhasználják? 3. Hányféle virágfajtát termesztenek? 4. Hány ezer tő egynyári virágot ültetnek ki Gyulán? 5. Mikor vizsgázott kertészeti tanulmányaiból a vállalatnál a gyulai gimnázium 40 diákja? favasz'-nyári rejtvénypályázal 1966. június 2. 16. szelvény
