Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-13 / 112. szám

1W6. május 13. 5 Péntek A brigádok nem veszíthetnek, csak nyerhetnek a munkaversenyben Iga Istvántól, az ÉM Bé­kés megyei AJllami Építőipari Vállalat pártbizottságának titká­rától hallottam a címben idézett szellemes mondatot, amikor arról beszélgettünk, hogyan próbálják a kongresszusi munkaverseny célját és értelmét megértetni a vállalat dolgozóival. S ez egy­szersmind programot is ad ah­hoz, miként szervezzék ezt a mozgalmat, hogy elkerüljék azt a veszélyt, amely csak látszatered­ményekhez vezethet. Nem ilyet akarnak. Élő. lüktető és értékelhető munkaverseny szervezésére törekszenek. Ezért is került a legutóbb ez a téma a párt-végrehajtóbizottság ülésének napirendjére. De ügy, hogy ezt már megelőzte a brigádok kezde­ményezése. vállalása, amely a SZOT és a KISZ Központi Bizott­ságának felhívása nyomán kibon­takozott, s amelyet a párt- és a szakszervezet szervezett. Van mire építeni Ahogyan a párt-végrehajtóbi­zottság ülésén értékelték, talán soha nem voltak kedvezőbbek a lehetőségek a munkavérsenymoz- galom szervezéséhez, mint mos­tan. S ez többek között a bérin­tézkedéseknek is tulajdonítható. Korábban gyakori volt az építő­iparban az úgynevezett homokolás. amikor olyan béreket is kifizettek, amelyek mögött nem volt meg a termelés. Az ilyesféle bérkiegészí­tés nem volt egyéb, minthogy ez­zel egyes művezetők a bértarta­lékból így elpalástolhatták a szer­vezetlenséget munkaterületükön. Ez a gyakorlat nemcsak bér­aránytalanságot okozott a válla­latnál, hanem ebből eredően rom­lott a munkamorál és a termelé­kenység sem növekedett megfele­lő arányban. Ezért volt szükség a í>érezé$ re­formjára és égyú ttal az igazságo­sabb, a valóságot hűen \ tükröző bérezés bevezetésére, amely ki­zárja a szervezetlenséget és a mulasztásokat takaró homoko­lást: Vagyis annyi bért fizet­nek ki ezután, amennyi mögött valóban megvan a szükséges ter­melési érték. Bérhez tehát csak munkával lehet hozzájutni, ter­mészetesen úgy, hogy aki többet tesz, az többet is kap. A homo­kolás megszüntetéséből és a bér­tartalékból május elsejétől 1360 fizikái dolgozó alapórabérét mó­dosították. Az alapórabérek eme­lésére május elsejétől év végéig egymillió 600 ezer forintot fordí­tanak. Egy-egy munkás keresete havonta 126, a segédmunkásoké viszont 160—170 forinttal növek­szik. A nagyobb anyagi érdekeltség­nek azonban nemcsak ez az egye­düli módja teremt az eddiginél ösz­tönzőbb lehetőségeket a termelés­ben. Kovács János tervosztályve­zető, a párt-végrehajtóbizottság termelési felelőse ezt még a kö­vetkezővel egészítette ki. — Az idén a fizikai dolgozók­nak 70 ezer forint célprémiumot tűztünk ki. Ezt a kiemelt építke­zéseknél, a fizetési mérleg javító beruházásoknál és a lakásépítke­zéseknél lehet kiérdemelni. Felté­tele a határidők lerövidítése, a kifogástalan, jó minőségű munka, a garanciális javítások csökken­tése. Bizonyára sokan lesznek rá a pályázók, s akkor valóban betel­jesedik Iga elvtársnak az a mon­dása, hogy a brigádok nem ve­szíthetnek, csak nyerhetnek a munka verseny ben. Olyan alap ez, amelyre a kong­resszusi munkaverseny szervezé­se során lehetett építeni. Mennyi­re. az a vállalásokból mindennél jobban tükröződik. Kongresszushoz méltó vállalások — A kongresszusi munkaver­sennyel — amely szerves része az éves munkaversenynek a vállalat­nál — több cél elérését kívánjuk Kozmetikázott baleseti statisztika Munkavédelmi totó a Kner Nyomdában A napokban a Kner Nyomda MTESZ-szervezete és szakszer­vezete munkavédelmi előadást tartott a művezetők és más érde­keltek számára. Az elhangzott két előadás után munkavédelmi totót rendeztek, melyen a jelenlevők csaknem teljes számban részt vet­tek. A kérdésekre —. melyek a munkavédelem témakörébe tar­toztak — 1, x, 2-vel kellett vá­laszolni. Első díjként egyhetes in­gyenes üdülés, második és har­madik díjként 60, illetve 50 Ft-os könyvutalvány volt kitűzve. Az első díjat, az egyhetes üdülést a nyomdász szakszervezet Dániel úti üdülőjében Szarvas János gépmester nyerte 12 találattal. Második lett Percze László 11 és harmadik Hajnal Károly 10 ta­lálattal. A vetélkedő iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy ké­sőbbi időpontban szélesebb kör­ben megismétlik. Háziasszonyok! KÁR A FÁRADSÁGÉRT, ne főzzön otthon, hanem vegye igénybe ELEK. GYULAVÁRI. DOBOZ községekben üzemelő kisvendéglőinket, ahol állandóan választékos, friss, hideg és meleg ételféle­ségek kaphatók. Előfizetéses és kihordásos étkeztetést biztosítunk! GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET. 225 segíteni — foglalta össze a párt- v égreha j tóbizottság véleményét Iga elvtárs. — Először is azt vár­juk. hogy naponta segítse a ter­melést, s a verseny révén olyan ! errfberek is tudjanak arról, hogy | milyen jelentős eseményre készül j az ország, akik kevésbé tájéko­zottak. Ezen túl a határidők lerö­vidítésére, a gazdaságosságra, a minőség javítására és a munka- fegyelem megszilárdítására kí­vánjuk hasznosítani a kongresz- szusi munkaversenyt. Nos, a versenyvállalások tény­leg olyanok, amelyek megfelelnek ezeknek a célkitűzéseknek, s ha sikerül őket teljesíteni, úgy so­kat lendíthetnek a vállalat gaz­daságosságán, Elhatározták, hogy az idei lakásépítési tervet — amely 187 lakás — december 20-ig teljesítik, terven felül 13 lakást adnak át., Vállalták továbbá azt is, hogy már az első fél évben 78 lakás helyett 83-at bocsájta- nak az új lakók rendelkezésére. Részleteiben is 1 meghatározták a * vállalás teljesítésének módját. E szerint a szerződéses határidővel szemben Békéscsabán a V—18-as jelű 39 lakásos tömböt 60 nappal előbb, májusban, a V—17-est pe­dig szintén 60 nappal előbb, júni­usban átadják. Orosházán a 4-es jelű OTP 39 lakásos tömböt 10 nappal, a mezőkovácsházi 12 la­kást pedig öt nappal előbb átad­ják. Nem szükséges különösebben bizonygatni, hogy mindezt meny­nyire jó néven veszik majd az űj lakók. A kongresszusi münkaverseny szellemében egy sor építkezésnél elhatározták és vállalták, hogy a j részmunkafolyamatok előrehozá­sával igyekeznek a leszerződött határidőknél korábban átadni a beruházóknak a létesítményeket, a mezőgazdasági épületeket pél­dául december 10-ig adják át. | Nem lehet elbizakodni A kongresszusi munkaverseny máris olyan eredménnyel járt, amit elismeréssel üdvözölt a párt-végrehajtóbizottság. Békésen, a kosáripari vállalat fizetési mér­leg javító beruházásán dolgozó Bartó Pál 21 tagú vegyesbrigád­ja is benevezett a Szocialista bri­gád címért folytatott versenybe. Hasonlóképpen határozott Püski Lajos vegyesbrigádja is, amely szintén Békésen dolgozik a 12 la­kás építkezésén. Ezzel csaknem 40-re szaporodott a mozgalomban részt vevő kollektívák száma. A sok és hasznos kezdeménye­zés ellenére a párt-végrehajtóbi­zottságnak mégis az a véleménye, s ezt csak helyeselni lehet, hogy nincs ok elbizakodottságra. Arra van most már szükség — fogal­mazta meg álláspontját —, hogy a versenykedvet ébren tartsák, na­ponta segítsék a pártszervezetek ,és a szakszervezet, a műszakiak pedig gondoskodjanak a termelés feltételeinek biztosításáról és a verseny rendszeres értékeléséről. S ha mindenki megteszi ,a ma­gáét, akkor az építkezéseken dol­gozó brigádok valóban nem ve­szíthetnek, csak nyerhetnek a munkaversenyben. Ezzel együtt pedig a válla/at is. Nem is keve­set. Podina Péter Hej, de végtelen az emberi le­leményesség, ha arról van szó, hogy prémiumhoz, különböző üzemi címhez s az ezzel járó pénzjutalomhoz lehet jutni. En­nek eléréséig persze sok a buk­tató. Többek között az, hogy az üzem valamennyi vezetője és dolgozója a lehető legszorgalma­sabban tevékenykedjen az év minden munkanapjának min­den órájában. S lehetőleg úgy, hogy senkit vagy' csak nagyon kevés számút érjen közülük bal­eset. 1 Ezzel el is érkeztünk monda­nivalónk legfontosabbjához. Mert ugyebár a legfényesebb győzelem és siket esetén is szo­morú a temetés, de szomorú a bekötözött fejű, végtagú embe­rek fájdalomtól eltorzuló arca is. Bizonyára ezért szigorú felté­tele az Élüzeni cím elnyerésének a baleseti statisztika. Helyes is, mert akadtak már a történelem folyamán hadvezérek és üzem­vezetők. akiknek semmi sem volt drága, akik bármennyi em­bert is hajlandók voltak felál­dozni a dicsőség reményében. Most nem lehet feláldozni má­sokat prémiumért és jutalom­ért. Sajnos, a balesetet sem le­het teljesen elkerülhetővé ten­ni, mert a sok ember közt sok a figyelmetlen s egy elhárítha­tatlan ok, a véletlen is gyakran közrejátszik a legnagyobb elő­vigyázatosság ellenére is. Ilyen­kor aztán romlik a baleseti sta­tisztika és csökken a prémium, a jutalom, a vállveregetés, az „igazán kitűnő munkát végeztél, kedves igazgató elvtárs!” lehe­tősége. Mit lehet tenni mégis? Azt. hogy a prémiumban, jutalom­ban érdekelt vállalati vezetők felváltva látogatják meg a bal­esetet szenvedett dolgozót s igye­keznek jegyzőkönyvbe mondatni vele, hogy nem az üzemben történt a baj. hanem odahaza vágta le az ujját baltával vagy roncsolta össze töltött káposztá­ba való hús darálása közben. No már most: a sérülés fáj. a betegszabadság és a táppénz jár így is, úgy is, miért ne teljen hál az üzemvezetőknek a kedvük, s miért csúnyuljon a baleseti sta­tisztika, ha egyszer kozmetikáz­ni is lehet? Félreértés ne essék, nem új­ságírói fantázia szülte a fentie­ket, hanem egy nemrégi bé­késcsabai történet ez. Csak azért nem írom ide, hogy melyik üzemben fordult elő, mert attól tartok, hogy az illetékesek ki­mondottan csak ebben az egy üzemben tartanának vizsgálatot, holott véleményem szerint szük­ség lenne erre más üzemekben is. K. I. A tábla rossz helyen van Bizonyára az épület stílszerű­sége adhatta az ötletet a gyu­laiaknak, hogy a műemléktáblát felrakták a 100 éves cukrászda falára. Az épület a maga korá­nak valójában remekműve. A műemlékjelleg azonban vonat­kozik a cukrászdára is. Aki dda belép, reméli, hogy a ma embere a patinás 100 esz­tendő hagyományait kellően tiszteletben tartja és ápolja. Kereskedelmi szerveink a 100 éves cukrászda muzeális jelle­gének tartására ugyanis kellően ügyelnek. Talán ezért is nem le­het ott jóformán semmit sem vásárolni. Ez van, ezt kell szeretnie bel­földinek, külföldinek még ab­ban az esetben is, ha a 100 esz­tendős cukrászdában egy évszá­zad hagyományát, romantikáját keresi. A múltból azonban nem sokat tud, mert nincs lehetőség az ízek kóstolgatására, ugyanis nincs íz. Azazhogy az az íz. amely a patinás bútorokról, üres kelyhekről árad, bizonyos érte­lemben fanyar. Választ szerel­nénk kapni arra, hogy egy ilyen nagy múltú helyiség gazdasági kiaknázásának módját illetékes szerveink miért nem találták még meg? Bizonyára jó lenne egyszer el­jutni a kereskedelem szervezésé­ben és irányításában a hagyo­mányok és lehetőségek maximá­lis kihasználásáig. Végtére is a kereskedelem csak ott keres­kedhet, ahol emberek vannak vagy ahová az emberek a keres­kedelmet igénylik. A dolgok rendjének minden másfajta megoldása álkereskedelem, ép­pen ezért a 100 éves cukrászda falára helyezett tábla nem egé­szen pontos helyen van. Máshová jobban illene! Dupsi Károly Vagy nem látják, vagy nem akarják Jóképű ember, fején lyukas, csorba karimájú kalap! Szarva­son az Árpád-étteremmel s egyben a járási tanács épületé­vel szemben levő iskola tetejét hasonlítottam ehhez. Nem tu­dom, s nem is kutattam, hogy mikor. Tessedik Sámuel idejé­ben vagy jóval később építet­ték-e? Falain nem túl régi a sárga mész, ám nem ártana már újra meszelni és pótolni rajta az itt-ott lemállott vakolatot. Ez azonban nem annyira sürgős, mint kalapjának, vagyis tetejé­nek a renoválása. A kúpcsere- pek, de jó néhány lapos cserép is útnak indult lefelé a fizika törvénye szerint. Csak szél ne kerekedjék, meri déli 12 óra lévén, éppen gyere­kek lépkednek ki az iskoláb/il és húznak el a fal mentén eser- nyősen, esőkabátosan. S máskor se kerekedjék szél addig, amíg le nem szedik vagy a helyükre nem rakják a kimozdult csere­peket. Ne, mert a tető esési irá­nyában, a járda mentén ké o- ló-lottó felirattal ellátott pad áll s akik ezeken ülve az autóbusz­ra várakoznak, aligha lesz sze­rencséjük sérülés nékül meg­úszni a cseréphullást. ‘ k. i. TAVASZI-INYÁRI REJTVÉNYPÁLYÁZAT! MÁJUS 15-EN, VASÁRNAP KEZDŐDIK A NÉPÚJSÁG ÜJABB 30 NAPOS REJTVÉNYPÁLYÁZATA. ELSŐ DÍJ: 1 DB. 1860 FORINTOS ORIONTON TÁSKARÁDIÓ. / FIGYELJE VASÁRNAPI LAPUNKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents