Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-13 / 112. szám
MM. május 13. 3 Péntek Ittalan utak 6 és fél millióért Két évezrede a római birodalom utak építésével kötötte össze a provinciákat az anyaországgal. Sok-sok évszázadról, rég letűnt birodalmak hadseregeinek áradásáról tanúskodnak ezek az utak, de ha efféle példákért átránduiunk az óceánon túlra — Del-Amerikában ma is használják azokat az utakat, melyeket még az inkák építettek. Nos, nem mindegyik út eny- nyire tartós. Az Orosházi Üveggyár üzemi területén épültek például egy-kél évig sem voltak képesek kitartani. A krónika szerint 1963-ban készültek. 1964-ben már kezdték felmondani a szolgálatot, szakértői bizottság állapította meg, hogy rosszak, nem felelnek meg a célnak. Az összes út- és térburkolás 6 és fél millió forint költséget emésztett fel, s hosszas áldatlan viták után a kivitelező vállalat most kénytelen a nemreg készült munkák egy részét felújítani. Ottjártunkkor tapasztaltuk, hogy az üzem targoncakezelői egyensúlyozó artistákat megszégyenítő ügyességgel billegnek nehéz rakományukkal az enyhén szólva is hepehupás talajon. Valahai aszfaltútok romjain. A baj mégsem ez. Az eset azért kívánkozik újságba, mert — mint az orosházi gyár műszaki vezetői tájékoztattak — az építők ugyanavval a módszerrel kívánják az elrontott munkát felújítani, mint amivel eredetileg is csődöt mondtak, ahelyett, hogy a süppedékes talajon tartós, alapos ágyazást készítenének az új aszfaltrétegnek. Ennyire gazdagok vagyunk? —aj— I Újat alkotni, de nem egyedül A gazda szemével — és büszkeségével is — tekint szét Seres Dániel, a kétsopronyi tanács elnöke. Van miért büszkének lennie. Alig néhány évvel ezelőtt csak a tanácsháza és a templom állt itt a „falu" közepén. A l^özség ugyanis 1852-ben alakult, s Békéscsaba, Kamut és Kondoros tanyavilágának lakói mondhatták magukénak: a gyurpusztaiak, a sopro- nyiak, a kamut- és csúcs-dűlői ek, az áppomyi-földiek. Ötvenkettőtől egészen 1958-ig jóformán nem is gyarapodott a íaluközpont, alig egy-két ház épült fel. Azután megindult a zajlás. A szövetkezetek felfelé ívelése megmutatkozott a falu fejlődésében is. Hiszen a lakosság 94 százaléka mezőgazdasági dolgozó, s a többség tsz-tag. Márpedig, ha nagyobb a tsz-tagok jövedelme, ezt természetszerűleg a község fejlődése követi. A példa magától adódik: építkeznek az emberek, s az utóbbi években egyre többen. Évente 12—14 új ház épül fel. Változó képeslapok Rohamosan változott a faluközpont képe. Ha valaki minden évben képeslapot küldött volna innen valamelyik hozzátartozójának, mindig mást küldhetett volna, mely újabb épületek, a táj új formáját ábrázolja. Nézzük a képeket. Emitt az iskola. Alig néhány éve épült fel. Amott a kultúrház. Falain még meg sem látszik az idő foga. Aztán az autóbuszgarázs, a posta, az orvosi rendelő, az új kisvendéglő. Az utóbbin még szinte friss a vakolat. Mindegyiknek külön-külön története van. mindegyikért meg kellett küzdeni, hiszen ahogyan nő, gyarapodik a tulajdonképpeni falu, úgy nőnek az igények is. Minden évben sikerült is valami újat létrehozni. A legnehezebb a villany bevezetése volt. Akkor fogtak először össze a faluért a környék lakói. Aztán már minden köny- nyebben ment. Jöttek segíteni egy-egy új létesítmény építésénél. Az utóbbi volt a legszebb és legnagyobb megmozdulás: a vízért fogtak össze. Az elnökkel együtt nézzük a kiásott árkokat, a fekete földben Tímár Sándorné kultúrotthonvczető: — Véleményem szerint a szórakozási, kulturális ellátottság községünkben biztosított. A fiatalság részére minden ünnepi alkalomkor bált rendezünk. Havonta fővárosi fiatal művészek járnak hozzánk — például Ambrus Kyri és társai — és ilyenkor még a környéken levő ifjaink is hazajönnek. Rendszeresítettük a TIT- előadásokat és ezen átlag 60—80 érdeklődő jelenik meg. A Jókai Színház előadásaira két-három- száz néző is kíváncsi. Igaz, ezek csak „hakni”-előadások — például Csacsifogat vagy kabaréműsor — és szeretnénk komolyabb, nagyobb művészi igényű darabokat is bemutatni évente hármat- négyet, de erre a színház nem vállalkozik. (?!) A szakköreinkben is megtalálhatók a fiatalok, érdeklődők, de valahogy nem akarják megérteni a szakmai és általános műveltség növelésének a szükségességét. Itt van ez a félig tsz, és félig községi kultúrotthon a modern helyiségeivel, amit teljesen nem tudunk olyan tartalmi munkával megtölteni, mint ami a község további sorsának alakulásában követelmény lenne. Keresnünk kell a lehetőséget, a formákat a fiatalság és a felnőtt lakosság fokozottabb megnyerésére. * Igen. A község vezetőinek véleménye emberenként változik, de alapvetően megegyezik abban, hogy a fiatalság itthonmaradása érdekében sokkal többet kell tenni. Helyes lenne politikai téren fokozni a szóértést a falu lakosságával. Nyíltabban beszélni a problémákról és szívós, következetes munkával magyarázni a káros szemlélet helytelenségét. Mind a szülők, mind a fiatalok körében újból meg kell szerettetni, tiszteltetni és becsülni a paraszti munka szépségét, Gazdasági téren növelni kellene a nehéz testi munkát felváltó gépi technika alkalmazását, a vetésterv egységesebb kialakítását, figyelembe véve a reális munkaerőt és az ] emberekről való fokozottabb gon- j doskodást. Kulturális téren a vonzó, szórakoztató művek mellett emelni a művészi igényességet kiváltó előadások számát. Meg kellene találni a módját a szakmunkás- és érdeklődő fiatalok szakmai továbbképzésének az anyagi érdekeltség növelésével együtt. Ez a kérdés Hunya községben is, mint megyénk több más köz- I ségében igen sokrétű és összetett ‘ formában jelentkezik. A község vezetőinek véleménye és állásfoglalása azt mutatja, hogy tisztában vannak a probléma komolyságával és keresik a megoldás lehető- | ségeit. Jó lenne azonban, ha siettetnék a tennivalók megvalósítását és felsősorban a pártszervezet kommunistáival, majd a község pártonkívüli dolgozóival megbeszélnék a helyzetet. Közelebb ke- j rülve egymáshoz biztosítanák — a rendelkezésükre álló lehetőségek sokkal fokozottabb felhasználásával — a község egészséges fejlődését. Pankotai István fehérlő csöveket, melyeken végigzubog a friss, az életet adó, szom- jat oltó víz. Ha kicsi a fejsze és nagy a fa ... — Nagy volt a drukk — mondja a tanácselnök. — Tíz éve vagyok itt, de sohasem éreztem annyi izgalmat, mint amióta a törpevízmű *és a vízvezeték építéséről döntöttünk. Vajon sikerül-e az idén vizet adni a község lakóinak? Ez a kérdés mindig ott lebegett előttem. Nagy fába vágtuk a fejszénket, és voltak emberek, akik nem is hitték, hogy sikerül. Összefogás nélkül bizony nem ment volna. A vállalkozás valóban nagy volt és a fejsze, vagyis a községfejlesztési alap kicsi: évente 250 ezer forint, a vízmű építése viszont 1 millióba kerül. A tanács egyedül nem birkózott volna meg ezzel — bár már 1963 óta gyűjtötte erre a pénzt —, a víz viszont még az idén kellett. Gondoltak hát egy nagyot: falugyűlést hívtak össze. Amikor híre ment, hogy miről lesz szó. főleg asszonyok jöttek el. A konyha beleszólt: jobb lesz, ha a víz a házhoz jön. És megszavazták a társadalmi munkát. Még a 72 éves Szécsényi János bácsi is hozzászólt a gyűlésen, mert azért volt ellenvélemény is, erre válaszolt: ,-,Nem kell attól félni, kiássuk mi az I árkot, vállalom magam is” — mondotta. Mire a ház felépül Amikor a békéscsabai vízművesek meghallották, mit akar a falu, még a télen kijelölték áz árkok helyét, hogy a tavaszi munkák előtt elkészülhessenek az ásással. És jöttek az emberek árkot ásni. Még azok is, akiknek csak telkük van a faluközpontban. A ház még nem épült fel, de a víz már a portán lesz. Még az úttörők és pedagógusok is segítettek a munkában. János bácsi is betartotta a szavát, s a vízvezeték már ott fehérük az árkok mélyén, körülölelve az egész falut. Gazdagodik az Új Alkotmány Tsz A termelés szervezéséről a megyében, sőt országosan is elismert mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezet hírnevének további öregbítésére törekszik ebben az esztendőben is. Ebben az évben többek között két, egyenként 100-as tehénistállót. ezekhez egy 30 férőhelyes elletőistállót építenek. (A termelőszövetkezetek közül Mezőko- . vácsiházán épül léi elsőnek a te- I hénistáíllők előbb említett jánulé- kos épülete). Ezen túl még bor jú- ' nevelőt is építenek, ez 144 férőhelyes lesz. Gondoskodnak az egyik j major ivóvízellátásáról is. Kutat 1 furatnak és hidroglóbust állítanak fel, mely egész éven át megfelelő hőmérsékletű vizet juttat majd az állatszállásokra. Jelenleg a nyomáspróba tart. de már épül a hidroforház is. Az építők a lakók lelkesedését látva a december 31-i határidőt előrehozták. Amennyiben az anyagot folyamatosan kapják, úgy októberre vizet kap a község. A tervezett öt kifolyó helyett 11 lesz a falu utcáin. A tanács pedig már új terveket dolgozott ki a következő évekre. Jelentkeztek az újabb igények: a napközi építése szükségessé vált. Az elnök bízik abban, hogy ez is sikerül, mint minden új, amit a községben az évek során alkottak. Bízhat, nincs egyedül. Kasnyik Judit Csepel-autók Afrikában A Közlekedéstudományi Egyesület Békéscsabai Szervezete és a Csepel Autógyár május 16- án délután. 2 órára érdekes előadást szervezett Magyar járművek tapasztalatai Afrikában címmel. Az előadást Békéscsabán, a Technika Házában rendezik meg, amelyen Körmendi Ágoston, a Csepel Autógyár Kísérleti Üzem és Kutatólaboratórium vezető főmérnöke számol be a Csepel-autók expedíciójának afrikai útjáról. A beszámoló után az expedíció több tagja színes diafilm-vetítéssel teszi még szemléletesebbé a tapasztalatcserét. i,<iiTiiiniiuiiimii:tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMuiiiiuiiiiiiiiiiiiuiitiiitiiumiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiii!miiiimiiimmiuiiiii<uiiitiiiinnnimnimH> Szorgos munka közben Annyi munkát adott a tavasz a békésszantandrási Tessedik Tsz-ben is, hogy sok volna felsorolni. Amikor ott jártunk, emberek sokasága válogatta a vetnivaló burgonyát, amit gépek segítségével ültettek el 140 hold földbe. Végh Islvánnéi a paprikapalánta öntözése közben találtuk. A kertészek 1600 ablak alatt neveltek 50 holdba való paradicsom- és 30 holdba való paprikapalántát. Ez a szövetkezet egyesülés révén jött letre három kisebb tsz-ből, s most csaknem még egyszer annyi területen termelnek zöldséget. A már említeti paprika, paradicsom és burgonya mellett 20 holdon zöldborsót, 20 holdon uborkát. 20 holdon pedig szamócát is termelnek szerződésre a MÉK- nek. Telek rendelőintézetnek A mezőkovácsházi községi tanács legutóbbi ülésén figyelemre méltó határozat született. A tanácsülés megszavazott 150 ezer forintot a rendelőintézet telkének megvásárlására. A közeljövőben erre a célra 8 millió forintot fordítanak MezőkováCsháza és kör- | nyéke egészségügyi ellátásának l javítására. Ezen túl határozatot hoztak egy gázcsere-telep építésére is. Erre 40 ezer forintot szánnak. A tanácsülés állást foglalt amellett is, hogy egy pedagógus szolgálati lakást is vásároljanak 80 ezer forintból. Hrochiás Andrásné. Molnár Mátyásné és Lászlói! Jánosné a szövetkezet konzervgyári borsóját kapálták ottjártunkkor. Teljesítménybérben dolgoznak a szövetkezetben mint kívülállók. Férjeik a megye, mondhatni az ország különböző részein dolgoznak, s ők évek óta a szövetkezetben igyekeznek keresetükkel kiegészíteni családjuk növekvő igényeit. Fotó: Malmos
