Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-12 / 111. szám

e május 12. 4 Csütörtök A Magyarország an két ja a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában A TIT Nemzetközi Szakosztályt egyik feladatának tekinti, hogy a világpolitika eseményeitől, azok Összefüggéseitől tájékoz­tassa előadóit és az érdek­lődő közönséget. Az 1960 66 évi évadban már több előadást ren­deztek a békéscsabai Értelmiségi Klubban, ahol a kérdéseket leg­jobban ismető, országosan ismert szakemberek tájékoztatták a hall­gatóságot. Érdeklődésű nk re elmondották, hogy májusban ismét nyilvános klubrendezvényt tart a szakosz­tály. Május 13-án 19 órai kez­dettel a Magyarorszag című he­tilap külpolitikai ankétjét rende­zik meg a TIT békéscsabai Értel­miségi Klubjában. Az ankétot dr. Pálf.v József, a televízióból is is­mert publicista, a Magyarország főszerkesztője vezeti. Bevezető előadásában érinti a külpolitika legfontosabb eseményeit, majd a kérdésekre ad részletes választ. Az ankétra a TIT előadóin -kí­vül az érdeklődőket is meghív­ják. Tájékoztatás az új vasúti menetrendről A cél: gyorsabb és kulturáltabb utazás — Megszüntetik a Wiener-Walzer belföldi forgalmát — Négy Diesei-vontatót kap a békéscsabai állomás — Ez évben felújítják a gyulai állomásépületet A MÁV Szegedi Igazgatóságán sajtótájékoztatót tartottak a má­jusban életbe lépő új menetrend, a vasút ez évi legfontosabb fel­adatai. s az idei beruházások kér­déseiről. A megbeszélésen Kiss Károly, az igazgatóság vezetője és a vasút illetékes szakemberei vá­laszoltak az újságírók kérdései­re. A MÁV új menetrendje május 22-én lép életbe és 1967. május 27- io érvényes. Az idén a vasútnak — országosan —. több mint 400 millió utast kell szállítania.' s a növekvő személyforgalom lebo­nyolításánál legfontosabb törek­vésük a közlekedés gyorsításával egyidejűleg a kulturáltabb utazás elősegítése. Megyénkben is bizo­nyos változásokat jelent az új menetrend. Így például a zsúfolt­ság elkerülésére a Wiener-Walzer helyett a budapesti Keleti pálya- :wdvar és Békéscsaba között men­tesítő gyorsvonatot közlekedtet­nek a nyári idényben. Ezzel egy- iÖejüleg viszont a nemzetközi gyorsvonaton nem lesz belföldi «stasforgalom. Kizárólag Békés­csaba és Lökösháza között — iwíirri. eddig is a vonat első sze­mélykocsijában — engedik meg a belföldi utasszállítást, de ide csak Békéscsabán lehet beszállni. Az Orient-expressz továbbra is szállít utasokat a belföldi forga­lomban az erre a célra hozzákap­csolt kocsikban, Békéscsaba és Lökösháza között pedig ugyancsak a mozdony utáni első személyko­csiban lehetséges a belföldi uta­zás. A fővonalakon közlekedő gyorsvonatok általában korszerű szerelvénnyel, Diesel-motoros vontatással közlekednek. Négy darab új, úgynevezett öttengelyes j Diesel-motorkocsival bővül a bé­késcsabai állomás kocsiparkja. | Így nagyobb kapacitású szereivé- i nyele beállításával több vonalon j enyhíteni tudják a zsúfoltságot. Régi kívánságnak tesznek ele­get azzal, hogy Szeghalomról mindkét irányba — Vésztő és Dé- vaványa felé — az új menetrend j szerint 20—25 perccel később | fognak a szerelvények indulni, s j így a nappalos műszakban dolgo­zók kedvezőbb utazási lehetősé­get kapnak. A menetrend a továbbiakban jelentéktelen eltéréseket tartal­maz a mostanáig érvényben le­vőhöz képest. A nemzetközi sze­mélyforgalom szempontjából je­lentős. hogy a nyári fő idényben a Budapest Nyugati pályaudvar ról Prágán és Drezdán at új gyorsvonatot indítanak Lipcsébe. Az. idei évben jelentős beruhá­zásokkal korszerűsítik és teszik kulturáltabbá a vasúti állomáso­kat es a vonalakat. Kérdésünkre válaszolva az igazgatóság veze­tője kijelentette, hogy a gyulai állomás rekonstrukciója szerepel az ez évi programban. Békéscsa­bán S00 ezer forintot költenek a mlagíiás korszerűsítésére, mely a 3,5 milliós beruházás legsürgő­sebben megvalósítandó része. Ugyancsak jelentős munka a bé­késcsabai állomás rakterűidének burkolása, mely a folyamatos és balesetmentes rakodás szempont­jából igen fontos. A Békéscsaba. Kétegyháza és Lökösháza állomási vágányok fel­építménycseréje és egy új vá­gányhídmérleg létesítése szintén az idei munkák közé tartozik a békéscsabai állomás hangosító berendezésének korszerűsítésével és a központi fűtés felújításával együtt. Ugyancsak az idén kerül sor a békéscsaba—szolnoki vonal parkosítására, csinosítására is. V. J. Megjelent a Kommunizmus újaki» győzelmei felé című könyv A Kossuth Könyvkiadó kiadá­sában megjelent a Kommunizmus újabb győzelmei leié című könyv, mely az SZKP XXIII. kongresz- szusáról ad tájékoztatást. Közli Brezsnyev elvtárs beszámolóját, Koszigin elvtárs előadói beszédét a Szovjetunió 1966—1970. évi öt­éves népgazdaságfejlesztési tervé­nek irányelveiről, az SZKP XXIII. kongresszusának nyilatkozatát az Egyesült Államok vietnami ag­ressziójáról és Kádár elvtárs 1966. március 31-i beszédét. A könyvet a Kossuth Könyv­kiadó megyei kirendeltsége a községekbe is eljuttatta. Vendégjáték Szeghalmon A Békés megyei Jókai Színház Daniss Győző rendezésében mu­tatta be Szeghalmon is az Egér- út című Gyárfás-vígjátékot. A harmadik előadás volt ez a be­mutató után. Az előadás előtt a darab szereplőivel beszélgetve a következőket mondották: Jelleg­zetes Gyárfás Miklós-figurák va­gyunk. Mai emberek, akik tanul­nak saját hibájukból. Szeretjük őket, öröm velük találkozni. Valóban, a darab ragyogó le­hetőséget nyújt a színészeknek egy-egy típus karikírozására. Sze­rintem túlzásokra is csábit, a csa­baiak viszont szerencsésen elke­rülték ezt a buktatót. Még talán annyit általános jellemzésül: ér­telmileg közelítettek a jellemáb­rázoláshoz, koncepciós a darab felépítése. Nincs „kiugrás" egy- egy poén bombánál, mindenki al­kalmazkodik s szövegét alázato­san, tudatosan dolgozta fel. A rendező ötletes megoldásaiból né­hány példát: az előtér halszélén elhelyezett fehér szék komikus kitérőihely, a lényeges összecsa­pások alanya foglal rajta helyet. A közópháttér megemelt díszlete is olyan dramaturgiai eszköz, melynek fontos funkciója van. Az innen elhangzó élcek, lírai jele­netek a darab második cselek­ményszálát alkotják. A „megdöbbentő" Karola gyors helyzetváltozásai pillanatok alatt bemutatják a nézőnek ezt a jó­zanul gondolkozó, de vibrálóan izgalmas lányt, Balta Olga ala­kítja, a temperamentumihiányt a líraibb részeknél feledteti velünk, s szép szovegkicjtéssei kárpótol. Tóni néni — vagyis Dénes Piros­ka — játéka sokszínű, övé a leg- hálásabb nói szerep. Szép. mér­téktartó munka dicséri Szentir­mai Éva Chbókné alakítását. Kar­dos Gábor a mai félig öntudatos kamasz „nyegle" típusát az első jeleneteknél nem érzékeltette megfelelően, így egy kissé hi­ányzott a szerep mai íze; a má­sodik rész nagyjelenetében azon­ban már otthon érezte magát, és méltán aratott nyíltszini tapsot. Mari alakja — Dudás Katalin alakította — igen jelentéktelen. Ügy érzem, többször a szöveg el­len játszik, s a megszelídült, fel­szeg kislány, ahogyan Marit meg­eleveníti, nem igazolja a címla­pon is szereplő, jelzőket. Székely Tamás, órbók István megszemé­lyesítője. fölényes játékkultúrájá- val tűnt ki az együttesből. Az előadás során az apró em­beri hibák görbetükrében maguk­ra ismerhettek a nézők s valami tanulságfélét is vihettek haza: ideje lesz megszabadulni az elő­ítéletektől, mert időközben ko­runk szelleme emberibb magas­latokra emelkedett. Vigh Erzsébet Szombaton tizenkét községben tartanak magyar—szovjet » barátsági napot A békehónap keretében me­gyénkben a Hazafias Népfront-bi­zottságok mintegy 35—40 helyen rendeznek különböző j barátsági napokat, esteket. Május H-e, szombat különösen eseménydús lesz. Csupán ezen az egy napon összesen 12 községben rendeznek magyar és szovjet barátsági na­pot. Mindegyik községbe szovjet vendégek látogatnak el, s éi kezé- sükkor a megyei népfrontbizott­ság ünnepélyes fogadást rendez tiszteletükre Békéscsabán. Barátsági napot rendeznek szombaton Kaszaperen, Kunágo- tán, Dévaványán, Lökösházán, Telekgerendáson. Medgyesegyhá- zán, Bánkúton, Reíormátusko- vácsházán, Végegyházán. Magyar- dombegyházán, Nagyszénáson és Mezőhegyesen. A program dél­előtt ezekben a községekben a vezetőkkel való baráti eszmecse­re, melyeken a tanácselnök tájé­koztatja a vendégeket a község fejlődéséről, majd tsz-gazdaságo- kat, intézményeket látogatnak meg. Este pedig a helyi művelő­dési otthonban barátsági est lesz, melyen filmvetítéssel egybekötött előadást hallanak a résztvevők. Több helyen úttörők is köszöntik a vendégeket. Olvasónk írja: Több figyelmet Kellemes meglepődéssel vet­tem tudomásul azt a tényt, hogy parkjaink virágállománya „új virággal" szaporodott. Ez az új virág azonos azzal a felírásos táblával, melyet pár nappal ez­előtt tettek parkjaink sarkába, azzal a rendeltetéssel, hogy fel­hívják figyelmünket a park megbecsülésére és védelmére. Nagyon helyesen. Ügy gondo­lom, hogy városunk lakói örül­nek ennek az „új virágnak '. leg­alábbis addig, amíg a ráfestett szöveget el nem olvassák. Mert ekkor az örömbe üröm is vegyüí, mégpedig azért, mert a tábla felirata betű szerint a következő: „A park mindnyájunkká, véd­jük, óvjuk azt” Hát... az nem baj, ha valaki­nek fogalmazásból és helyesírás­ból nem volt jelese. Ez nagyon sokszor előfordul. De ha a meó nem rendelkezik eme erények­kel, az már baj, sőt, az eny- nyire közszemlére szánt tár­gyak esetében már kultúrbot- rányról is szó lehet. Itt az a baj, hogy a „mindnyájunké" szót két k-val írta valaki és két k-val festette valaki. A másik baj pedig, hogy az utolsó szót, az „azt” teljesen feleslegesen írta és festette valaki. Ilyen esetben szokták azt mondani, hogy va­lamivel kevesebb, több lenne. Ezeket a táblákat sürgősen ki kell cserélni, és ha az illetéke­sek nincsenek tisztában a fogal­mazás és helyesírás szabályai­val (ismétlem, ez nem baj ön­magában). hát kérjék meg bár­melyik iskolánk magyar szakos tanárát a felirat megszövege­zésére. Gondolom, ebben mindnyá­junk helyeslese találkozik. És ha már a parkról van szó, hadd térjek ki egy másik, ugyancsak helytelen állapotra, a Kulích Gyula- és Munkácsy- szobrok közvetlen környezetére. Ezeket a szobrokat beállították egy fű- és világtenger közé anélkül, hogy hozzá vezető útról, mint elmaradhatatlan járulék­ról gondoskodtak volna. Nem jó ez így, „akárhogyan módon. A szobor nem hordozható; mint statikus alkotást statikus mili­őbe kell helyezni, mint ahogyan ezt a 19-es szoborral is tették nemrég. Megemlíthe­tem, a gyulai szobrok elhelye­zését, mint olyanokat, amelyek­ről példát lehetne venni. Egy kis tapasztalatcsere mindig produ­kál valami újat.- a szobrok esetében ,— de a parkok felírá­sos tábláinak esetében is — megérné a költségeket. Végül még annyit, hogy a jel­legzetes oroszlánfejű Munkácsyt sokan ismerik képről vagy szo­borról, de sokan csak akkor azo­nosítanák, ha a bevésett nevet láthatóvá is tennék a talapzaton. Van erre jól bevált módszer, az arany vagy fekete kifestése a betűknek. Meg kell csinálni! — gt—

Next

/
Thumbnails
Contents