Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

1966. május 11. 5 Szerda Területi munkavédelmi csoportokat hoznak létre A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa munkavédelmi bizottságá­nak növekvő feladatai miatt szük­ségessé vált a társadalmi hálózat kiszélesítése. Ezért a megyében területi jelleggel munkavédelmi csoportokat 'hoz létre, amelyek feladata a felügyeletük alá tar­tozó üzemek, termelőszövetkeze­tek munkaterv szerinti rendsze­res ellenőrzése, segítése. így a közigazgatási bejárások, intézke­dések és engedélyezések ügyvi­tele is egyszerűbbé válik. A területi munkavédelmi cso­portok egy-egy szakmaközi bi­zottsághoz tartoznak, szakmai irányításuk az SZMT munkavé­delmi bizottsága feladata. A cso­port már megalakult Orosházán, Gyomán, a napokban kerül sor erre Szeghalmon és Sarkadon is, később (a második fél évben) pe­dig a többi helyeken. Tagjai üze­mi szakszervezeti aktívák, mér­nökök, műszaki szakemberek, va­lamint a járási tanácsok egész­ségügyi, mezőgazdasági és mun­kaügyi előadói. Őket a társadal­mi munkavédelmi felügyelői iga­zolvány megszerzése (vizsga) után ugyanazok a jogok iljetik meg', mint az SZMT munkavédelmi felügyelőt, azzal a korlátozással, hogy csak 200 forintig bírságol­hatnak. Újabb házgyárakat - vásárol a NIKEX Rövidesen ismét Moszkvába utaznak a NIKEX vállalat meg­bízottai, hogy a Budapesten lé­tesülő második szovjet házgyár és még további két ugyanilyen üzem berendezéséről, illetve egye­lőre csak tervezéséről írjanak alá megállapodásokat. Ebben az öt­éves tervidőszakban összesen öt újabb házgyár berendezései, fel­szerelései érkeznek a Szovjetunió­ból. „ Mezőgazdasági tanulók kulturális seregszemléje Gyulán Május végén a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Házban rendezik meg a mezőgazdasági szakmunkásképző-iskolák /első országos kulturális seregszemlé­jét. A bemutatón az ország különböző vidékeiről 15 iskola öntevékeny művészeti csoport­jai vesznek részt. Az idei be­mutatkozás után ezentúl min­den évben megrendezik a me­zőgazdasági tanulók országos kulturális versenyét. (MTI) Országos dobogón egy szarvasi diák Talán nem egészen alaptalanul hallani Szarvason azt, hogy a község gimnáziuma kicsit mosto- hagjrerek megyénk középiskolái sorában. Ennek azonban némileg helyi oka is van, éspedig az, hogy az intézmény — szerénységnél — nemigen veri dobra szélesebb, nagyobb közérdeklődésre méltó nevelési módszereit, gyakorlati eredményeit, erkölcsi sikereit. Holott bőven vannak ilyenek. Hogy csak a Ki miben tudós? esetét hozzuk fel példának: az 1962—63-aS tanév idején a gimná­zium egyik tanulója, Ábrahám Erzsébet biológiában az első négy közé került. A következő tanév-j Va, de jólesően. Ügy körülfogtak, rossy Kálmán megyei zsűri elé került s egy gyulai versenytársát két ponttal megelőzve jutott a 25 fős országos válogatóba, majd további zsűrizés útján a televízió nyolca közé. A többi már a nagy nyilvánosság előtt zajlott le. Mikor Pestről április 18-án Szarvasra érkezett, az állomáson üdvrivalgással és virággal várta az egész III E osztály. Életemben annyi puszit nem kaptam még, mint akkor lány tanulótár­saimtól — emlékszik vissza pirul­ben Hali János történelemben végzett ugyancsak az első négy között. Most pedig Marossy Kál­mánnak szurkolt egész Szarvas, s nyugodtan állíthatjuk, hogy az egész megye, és nem hiába. A szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Mezőgazdasági Szakiskola III/E osztályának tanulója a kémia­döntőben országos első lett! Sok érdekes dolgot tudunk meg felőle iskolájában dr. Gáb­ris József igazgatótól, a tantestü­let tagjaitól és a diáktársaktól, mikor az iránt érdeklődünk, hogy milyen fiú is ez a Kálmán? Egyik érdekessége például, hogy" mostani látványos szereplé­séig vele kapcsolatban semmi érdekes, semmi különleges sem történt. Azt el kell ismerni, hogy első gimnazista kora óta a kémia szakkör oszlopos tagja, örök kí­sérletező, aki ráadásul a tananya­gon túlmenően is foglalkozik ked­venc témájával, de például azi iskola Évkönyvében közel három1 esztendőn át sehol semmi bejegy­zés arról, hogy valami érdemlege­set produkált volna. Osztályzat- atlaga 4,6 és 4,7 körül mozog. Tornából hármasa van a filigrán termetű, lányos arcú győztesnek. Szerény, tisztelettudó, mosolygó — amilyenként az ország televí­ziónézői a képernyőn is láthatták. Jó néhány hét telt már el a szarvasi diák nagyszerű helytállá­sa óta, de azért röviden érdemes feleleveníteni a történteket. Az iskolai erőpróba után Ma­A Bánkúti Állami Gazdaság, Bánkút 4 db kombinátort. 3 db kazalozót (makói gép­gyári), 3 db RS—09 trak­tort, 2 db K—25 Zetort, 15 db használt villany- motort, 1 db DT—413 traktort könyv jóvá írással átad 215 hogy anyu csak nagy sokára fér hetett hozzám. Az iskolában a tantestület és a diáktársai várták; a gratulálok el­sői közt dr. Gábris József igazga­tó, dr. Kovács Györgyné osztály­főnök és természetesen Szőnyi Sándor kémiatanár, akinek oly sokat köszönhet. Az igazgató be­szédet is tartott: üdvözölte azt, aki nemcsak önmagának, hanem iskolájának is elismerést, dicsősé­get szerzett az ország színe előtt. Követendő példaként állította a többiek elé, hangsúlyozva, hogy érdemes tanulni, mert a tudás és a szorgalom, ha nem is ilyen lát­ványosan, de mindig bőségesen meghozza jutalmát, Hudák Já­nos, a gimnázium KlSZ-szerveze- tének titkára volt a másik fel­köszöntő. Kálmán barátunk az is- I kola és a KISZ részéről értékes könyv- és pénzjutalomban is ré- I szesüit. És hát vár rá a másik, a | „nagy jutalom”, a televízióé, a j Moszkva—Tbiliszi—Szocsi turista­út. Gratuláltak a fiúnak máshon- I nan is. Ezek közül két érdekeseb- ' bet említenénk. A Szovjetunióból egy házaspár — még oda is el­ment a híre — és az a gyulai diáktárs, aki két pont különbség­gel maradt mögötte a megyei vá­logatón. Üzente: őszintén örül si­kerének. Ugyanis ő is végigpró- bázta otthon a képernyő előtt a Ki miben tudós?-* és úgy tapasz­talta, hogy neki nem sikerült vol­na ilyen eredménnyel végezni a mezőnyben. Jóleső hallani, látni és tapasz­talni, hogy a szarvasi gimnázium­ban nagyon örülnek ugyan Ma­rossy Kálmán elsőségének, de nem fetisizálják az esetet. Az ünneplés után a tantestület és a diákság a tanítás, illetve a tanu­lás dolgos, szorgalmas, hol derűs, hol küzdelmes hétköznapjait éli tovább És közben egy-egy képviselőjük, lány- va<?v fiútanu­lójuk útján bele-bele kapcsolód­nak további erőpróbákba. Kiss Mária negyedik osztályosról pél­dául annyit, hogy ő is bekerült a most lezajlott Ki miben tudós? országos elődöntőjébe, ami ugyan­csak tiszteletre méltó teljesít­mény. Hódsági Imre elsős, a me­gyei MTS Ki mit tud a sportmoz­galomról ? vetélkedőjén, felnőt­tekkel küzdve meg, első lett. Április közepén pedig a gyulai Erkel Diákünnepek előkészülete jegyében rendezett kulturális ta­lálkozóról négy aranyérmet hoz­tak haza a gimnazista lányok és fiúk zenei teljesítményért. Pe- tvorán Ági, Marossy Kálmán osz­tálytársa a most folyó: Forog az idegen című televíziós IBTJSZ- vetélkedőnek egészen az elődön­tőjéig jutott. Ha csupán a Ki miben tudós ?-ban elért eredmé­nyeket tekintjük, akkor is a szarvasi intézet tantestülete és tanulói az által a kollektív erőfe­szítés által, hogy három tehetsé­ges fiatalt adtak a magas szintű erőpróbához rövid néhány esz­tendő leforgása alatt, nagyszerű fegyvertényt hajtottak végre. Me­gyénk középiskolái közül egyedül nekik sikerült eljutni a televízió­ig, méghozzá három alkalommal is. Ügy véljük, megérdemelnék, hogy nevelési metodikájukra megyénk is felfigyeljen és együtt örvendezzen velük megszolgált sikereik alkalmával. Huszár Rezső GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDOSZ E- . ■ ■ ­11 . ::: Í1 1 RE iilllHlÜiillili IÍS El VI. Áz ésszerű árrendszer A piaci mechanizmus viszo­nyai között jelentős szerepe van az árrendszernek. Az árrendszer alapvető feladata, hogy — rö­vid távon — helyes gazdasági döntésekre ösztönözzön. Alap­vető feladatának csaik akkor te­het eleget, ha bizonyos ésszerű­ségi követelményeknek is meg­felel. Melyek az ésszerű árrend­szerrel szemben támasztott kö­vetelmények? 1. Az ár fejezze ki a termelés tényleges társadalmi költségeit. A társadalmi költségek az élő munka költségein kívül a gépi nagyipar korszakában feltétle­nül tartalmazzák az eszközlekö­tést is. Helyes, ha a társadalmi költségekben az importanyag­ráfordítás költségeit is, bizo­nyos reális devizaszorzó alkal­mazásával, kifejezzük. Az ész­szerű árrendszer követelményeit a termelési ár típusú ár elégíti ki a legjobban. Ez a tiszta jöve­delmet vagy annak egy Tészét a lekötött eszközérték arányá­ban tartalmazza. 2. Az ár fejezze ki a terme­lők és a felhasználók piaci ér­tékítéletét. Ezt úgy is mond­hatjuk, hogy az ár a társadal­mi elismerés mércéje is. A mo­dern technika világában a fel­használók piaci értékítélete alapján kialakuló ár gyakran — nemegyszer jelentősen — eltér a költségarányoktól. Ennek oka a termékek jelentős körének helyettesíthetősége és a rokon termékek eltérő hasznossága. Ebből az is következik, hogy nem helyes követelmény, hogy az árban mindig elismerjék a költségeket. Ésszerű árrendszerben az árakban a külső piacok érték­ítéletét is figyelembe kell ven­ni. (Például, ha valamely ter­mék belföldi ára — a költségek miatt — nagy, de importja ol­csó, akkor nem helyes a bel­földi árszínvonal tartása, Ellep-;; kező esetben: ha valamely ter­mék belföldi ára alacsony, de exportára magas, úgy a belföldi árat is indokolt felfelé „eltérí­teni”.) 3. Az árban kifejezésre kell jutniuk bizonyos társadalmi in­dítékoknak. Bizonyos termékek fogyasztásának ösztönzéséhez vagy korlátozásához állami, tár­sadalmi érdek fűződhet. (Példá­ul bizonyos kultúrcikkek fo­gyasztásának ösztönzéséhez vagy az alkohol fogyasztásának kor­látozásához.) Az ésszerű árrendszer csak rugalmas ármechanizmusban va­lósulhat meg, mert az árak csak így követhetik a költség­arányok változását és csak így féjezhetik ki a felhasználók, a fogyasztók piacai értékítéletét. A rugalmas ármechanizmus nem azonosítható az ár spontán mozgásával. Tervgazdálkodást folytató országnak elemi érde­kei fűződnek az árstabilitáshoz. Az árstabilitás azonban nem fel­tétlenül igényel merev hatósági árszabályozást. Az árak stabil tását — és ezúttal az árszín­vonal stabilitásáról van szó és nem egyes termékek áringado­zásáról — rugalmas árszabályo­zási rendszerben is biztosíthat­juk, ha a közgazdasági szabá­lyozás egyéb eszközeit — a költségvetést, a hitelpolitikát, a bérpolitikát, a vállalati jövede­lemszabályozást stb. — megfe­lelő módon alkalmazzuk. A rugalmas ármechanizmus feltételezi, hógy bizonyos termé­kek, elsősorban a továbbgyűrű­ző hatásokat előidéző félgyárt­mányok (pl. hengerelt áru) árál továbbra is hatóságilag szabá­lyozzuk. Az áruvilág nagy ré­szében azonban lehetségesnek látszik a limitáraik, a kalkuláció­séma alkalmazása vagy a tel­jesen szabad áralakulás. Dr. Varga György Megalakulása 15. évfordulójának megünneplésére készül a Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz A Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz tervezett termelési értéke az idén 9 millió forint, ami 10 százalékkal magasabb a tavalyinál. A szövetkezet vezető­sége termékeinek értékesítésére új lehetőségeket keres és már szerződést kötött a Csongrád— Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat békés­csabai kirendeltségével húsvágó- deszka és más konyhai faáru ké­szítésére. A bútorértékesítő vál­lalat az áruválaszték bővítésére kárpitozott bútorokat, a Gyulai Vas- és Fémipari Ktsz pedig az exportra kerülő satuk szállításá­hoz különleges formájú csoma­golóládákat rendelt. Jelentősen növekedett az idén á lakossági szolgáltatás is/ ami egyedi bútoi'ok megrendelésében és javításokban mutatkozik meg. A szövetkezet augusztus 20-án ünnepli megalakulásának 15. év­fordulóját. Ez ideig elkészül egy 12 méter hosszú és hat méter szé­les kultúrterem, amit a dolgozók társadalmi munkában vállaltak. Földlökések Taskentben Taskent Keddre virradó éjszaka földlö­kések újabb sorozata volt Tas­kentben. 23.27 órától 01.38 óráig — helyi idő szerint — hat föld­lökés volt. Előzetes adatok szerint az első öt ball, a második négy, a har­madik hat-hét, a negyedik négy­öt, az ötödik hat, a hatodik négy­öt ball erősségű volt. Az április 26-i taskenti föld­rengés — mint ismeretes — 7,5 ball erősségű volt. (MTI) Hunyjá be a szemét! A kondorosi Lenin Tsz-ben ifj. Tatár János kőművesipari tanulót társával elküldték mész­ért. A 200 literes hordót kocsin a helyszínre szállították, majd amikor le akarták a földre csúsztatni, elejtették. A mész felcsapódott, bele a fiatalember arcába. Ifj. Tatár János súlyos szemsérüléssel a kórházba, majd a debreceni klinikára került. A baleset kivizsgálásával meg­bízott személy megállapította a felelősséget. Körülbelül így fo­galmazta meg: „Felelős a sé­rült, mert tudnia kellett, hogy ha a mész csap, akkor hunyja be a szemét és kapja félre a fejét.” így van. Ennyit még egy ipari tanulónak is illene tudni. Vagy talán ezt még nem tanulta? Ej­nye, ez a mai ifjúság! Tessék...? Járjon csukott szemmel? Na, azért azt éppen senki sem kí­vánhatja. De legalább a ref­lexei... Vakuljak meg, ha nem a reflex-szel volt valami baj... Hogy?... Fiatalkorút nem lehet megbízni 20 kilónál nehezebb teher emelésével? Ja, az egészen más. Akkor talán módosítani lehetne azt a megfogalmazást. Vagy kell is? Bizony kell, mégpedig sürgő­én. Mielőtt valaki nevetségessé válik. —or

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents