Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-11 / 110. szám
1966. május 11. 3 Szerda Miért nem gépesítette még a szénabetakaríiást a dobozi Petőfi Tsz? Mintegy 400 kézikaszás látott hozzá szombatom a lucerna és a vöröshere kaszálásához a doibozi Petőfi Tsz-bem. Ügy tervezték, hogy három naip alatt, vagyis hétfőn estig levágják mind a 600 holdat. Üj vetésű lucerna is van 100 hold és vöröshere is 20 hold. Az utóbbiból 174 holdat akartak vetni, azonban nem kaptak hozzá vetőmagot. Ennek ellenére igyekeztek megfelelő tömeget biztosítani, ugyanis a lucernát is, a vörösihe- rét is felülvetették borsóval. A Petőfi Tsz szakemberei szerint mind a lucerna, mind a vöröshere igényli a borsó felülvetését, mert jó nátrogéngyűjtő növény. Telepítéskor teljes adagú lucernát és fél adag borsót vetettek. Így előreláthatólag június végén, első kaszáláskor 15—18 mázsa, majd a későbbi második kaszálás alkalmával 8 mázsa szénát nyernek holdanként. Jelentős szénamennydséget jelent majd a mintegy 4 kilométer hosszú Körös-gátszakasz is. Ezt is kaskaszával vágják, mint a lucernát és a vörösherét. Csak míg ez utóbbiakat beállót tságuktól függően harmadában, negyedében, a gáton levő füvet teljes egészéiben azok kapják, akik szarvasmarhát tartanak. A kiskaszás szén abeta- karításd módszeren lehetne vitatkozni, hiszen a termelőszövetkezetek zöme már csaknem teljes egészében gépesítette ezt a munkát. Azonban a dobozi Petőfi Tsz- ben két problémát igyekeznek megoldani a kézi kaszálással. Egyrészt azt, hogy folyamatosabbá tegyék a munkaalkalmat a szövetkezeti gazdák számára, másrészt kevés munkaegységrá- fordítás mellett biztosítsák a ház-! táji állatállomány szénaszükségle- j tét. | A lucerna és a vöröshere har-j madát, negyedét a levágásért és a boglyázásért kapják a szövetkezeti gazdák. Mivel a szénát fony- -nyadt állapotban hordják be és 3 hideglevegős berendezésen, meg 950 ágason szárítják, úgy döntöttek, hogy külön brigádokk.,1 oldatják meg a behordást. A szövetkezeti gazdák zöme is részként fonyszáma, csökkent a termelés. A gyár segítségül hívott két szociológust. A két szociológus rövid idő alatt megállapította, hogy a hibát akkor követték el, amikor a változtatás okait nem közölték a munkásokkal, az új bérezési rendszert sem ismertették velük, csak egyik napról a másikra végrehajtották a géppark cseréjét. Ezt a két szociológus kísérletével be is bizonyította a vállalat vezetőinek. Három csoportba osztották a munkásokat. Az első csoporttal nem közöltek semmit a változtatásokról. A második csoportban kiválasztottak két embert és ezeknek elmondták az összefüggéseket, a változtatás jogos gazdasági indokait. A csoport két tagja ezután ismertette azokat a többiekkel. A harmadik csoport minden emberével a gyár vezetői részletesen elbeszélgettek az új körülményekről. Az eredmény a következő volt: az első csoport tagjai a munkahelyváltoztatás után négy héttel sem érték el a kívánt teljesítményt, sőt sokan közülük felmondtak. A 2. csoport 14 nappal a változtatás után már megfelelt az új követelményeknek, míg a harmadik csoportnál ugyanazt az eredményt 4 nap alatt érték el! Nemrégiben például a Szovjetunióban 25 vállalatnál 2600 harminc éven aluli munkást megkérdeztek arról, hogy szeretik-e munkájukat, és szeretik-e szakmájukat? A válaszok alapján öt csoport alakult ki: a teljesen elégedettek csoportjától a teljesen nyadt szénát visz haza, s ágason szárítja. Ez szinte kötelező, hogy mielőbb szabaddá váljon a lucer- natáibla. Egyrészt azért, hogy a boglyák ne gátolják a következő növedék fejlődését, másrészt azért, hogy hozzá lehessen látni a lucernatarló ápolásához. Ez abból áll a dobozi Petőfi Tsz-ben, hogy holdanként 100 kiló nitrogénműtrágyát szórnak ró, aztán megfogasolják. Később beporozzák a különböző kártevők ellen, s utána pár nap múlva megöntözik, ha szükséges. Háromszáz hold lucernát és 152 holdat vetettek öntözhető területbe s ezért általában 3—4 jó termést, takarítanak le róla. Már szóltunk arról, hogy a szé- nabehordás egy külön brigád feladata. Ugyancsak külön emberekre van bízva a kazalozás is Kovács Gábor szérűfelelős irányítása mellett. Ezek az emberek nemcsak azt tanulták meg az elmúlt években, hogy ícumnnás, romlás-, vagyis beázás- és öngyulladásmentes kazlakat rakjanak, hanem a tűzrendészen elveket és gyakorlatokat is. A szérűn kényes pontossággal áll készenlétben az oltóvíz, a homok és minden tűzvédelmi felszerelés. Az utóbbi időben nem szűkölködött szálas takarmányban a dobozi Petőfi Tsz, de nem is bővelkedett. Az idén is 653 közös szarvasmarha, 244 ló és csikó szénaszükségletéről kell gondoskodniuk. Nem beszélve arról, hogy a háztáji gazdaságokban is csaknem annyi szarvasmarhát tartanak, mint a közösben. Az idén is csak pontos beosztással lesz elegendő a szálas takarmány újig. Ámbár az idén csaknem még egyszer any- nyi fő vetésű silónövényt, termelnek, mint a korábbi években, vagyis 240 holdon. Ezenkívül 63 holdon. másodvetésű siló is lesz, s ősszel, vagy 200 vagon kukorica- szárat is összeszecskáznak, amit majd melasszal és répaszelettel keverve tárolnak. Jövőre mér bőségesebben el lesz látva szálas takarmánnyal a szövetkezet állatállománya. Egyrészt azért, mert az új telepítéssel növekszik a lucerna- és a vöröshereterület, ezenkívül pedig 308 holdon mürétet létesítettek. Azazhogy ennek a betelepítése ^augusztusban vészi kezdetét. A műrét létesítéséhez a szarvasi ÖRKI-től, személy szerint dr. Gruber Ferenctől kapott sok elméleti és gyakorlati segítséget a szövetkezet. A telepítést talajmintavételen alapuló fűfajtakivá- iasztás előzi meg, s a bizonytalan tavaszi telepítés helyett tanácsolta dr. Gruber Ferenc az őszi telepítést. Természetesen addig sem áll üresen ez a jókora, öntözésre berendezett terület. Most borsó, ! büfckönyös zab. napraforgós borsó és konzervgyári borsó nő benne. Amikor már a műréten is nő a dús fű, akkor hozzálátnak a szénabe takarítás gépesítéséhez, hiszen a legeltetés mellett erről a területről is nagy mennyiségű szálas takarmányt vágnak majd le és1 kazlazoiW be évente. K. I. Segít a szocialista brigád Május 3-án. verőiényes délután kerékpártúrára indultam, hogy megnézzem a tavaszi árvíz pusztította tanya világot. Amint a Sarkad felé vezető úton kerékpároztam, többen haladtak el mellettem. Utánuk eredtem, s a máriaelégedetlenek csoportjáig. Az előző csoportba a megkérdezettek 16 százalékát sorolhatták, az utóbbiba 4,6 százalékát. Az utóbbiak nem nyújtottak be újításokat, nem kezdeményeztek, s teljesítményük is nagyon alacsony volt. Nem nehéz belátni, hogy ezekre az emberekre nem lehet biztosan építeni a célok kijelölésekor. Amikor a vállalatvezetők, a munkaerőgazdálkodók létszámtervet készítenek, akkpr végeznek megalapozott munkát, ha előtte munkásgárdájukat például ilyen szempontból is — ki mennyire szereti munkáját, szakmáját — megismerik. Ha pedig tudom, hogy ki az a gyárban, akire nem építhetek biztosan, akkor már intézkedhetek is, hogy ez a zavaró körülmény megszűnjön. Vagy megpróbálom a munkáját nem szerető emberrel megkedvelteim tevékenységét, ha ez nem megy, akkor más munkakörbe helyezni, hátha ott majd megleli örömét, vagy a beruházási terv összeállításakor elsősorban azoknak a munkahelyeknek a modernizálására gondolok majd, ahol általában nem szeretnek dolgozni az emberek. Csatasorba állítom a lehetséges eszközöket, hogy az ilyen munkahelyeket is vonzóbbá, s egyszersmind biztosabb ponttá tegyem a vállalati feladatok teljesítése szempontjából. A kisgé- pesítés, a célgépesítés egyik kiindulópontja is lehet egy ilyen a munkahely vonzását vagy taszítását felmérő szociológiai vizsgálat. Mausecz Zsuzsa falvi Körös-hídoél utol is értem a csoportot. Beszédbe elegyedvfe velük megtudtam, hogy mindany- nyian a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz dolgozói, s hogy valamennyien kárpitosok és Szilágyi Lajös szocialista brigádjának- tagjai. Érdeklődésemre elmondták, hogy Szilágyi Lajos szüleinek tanyájára igyekeznek, s társadalmi munkával segítenek a tanyát rendbe tenni, amelyet az árvíz igen megrongált. Elértük a tanyát, amely tényleg igen rossz állapotban volt. A szocialista brigád Szilágyi bácsi irányításával munkáiba állt, megkezdték a romok takarítását és a ledőlt téglafal elbontását. Munka után sza- lonnasütéssel töltötték az estét. Elbúcsúztam tőlük, majd elgondolkozva indultam, s az for- dűlt meg a fejemben, hogy milyen szép is az, amikor egy szocialista brigád így segít egy idős embernek az árvíz okozta seb be- gyógyításáfoan. A szocialista ösz- szefogásnaik nagyon szép és követendő példáját adták. Juhász János Védőfülke - a traktorosoknak Elkészült az új traktorvezető- fülkék mintapéldánya a Mezőgazdasági Gépjavító Trösztnél. Az idén legalább 500—500-at gyártanak az UE—28 és az MTZ típusú traktorok részére. Az újabb traktorok — mind a hazai, mind a külföldi gyártmányúak — már vezetőfülkével kerülnek forgalomba: most rövid időn belül a régebbi tipusúakat is ellátják a traktorosokat az időjárás viszontagságaitól védő fülkével. (MTI) r Árvíz Szeghalmon a Berettyó téli jeges árvize több ezer holdon pusztított. Főleg a Rákóczi Termelő- szövetkezet területét érintette az elemi csapás. Gazdasági épületek dőltek romba, lakóházak vályogfalát mosta el a víz. A tartós árvíz még a Debreceni Vízügyi Igazgatóság köépületeit sem kímélte. » Az ár elvonulása után teljes erővel megkezdődött a károk helyreállítása. Az épületeket hamar helyreállították, de a süppedő, átázott talaj sokáig hátráltatta a mezőgazdasági munkálatok megkezdését. Csak április elején tudtak lófogatú ekével hozzáfogni a szántáshoz. Ezerkétszáz holdon kellett pótolni az árvíz okozta pusztítást. A tönkrement őszi búzát és őszi árpát tavaszi kalászosokkal pótolták. A varjast üzemegység területén már előrehaladottak a munkák. Ha kedvez az időjárás, a két-három centiméter vastagon iszappal borított földeken kedvező tenneseredmenyeket várnak. A nyárias májusi napfény a szövetkezet pártoló tagjait is a földeken találja. Szövetkezetük az elmaradt munkák miatt nem tud uián |S Vakolják a Debreceni Vízügyi Igazgatóság gátőrházát. gépi erőt biztosítani számukra, ezért lófogattal szántják és vetik a kijelölt háztáji földeket. Szöveg, fotó: Eszargály Keve Szarvasi fenyő- és tujaszállítmany érkezett Dél-Baranyába Kultivátorozás után cukorrépa kerül a Rákóczi szövetkezet föld jébe. Szaporának a barázdák a tsz-pártoló tagok háztáji A dél-baranyai Tenkes-hegy lábánál elterülő síkságon most alakítják ki hazánk legújabb arborétumát. A kialakulóban levő dunántúli arborétum az Alföldről, a nagy hírű szarvasi arborétumtól 83 fafajt kapott, főleg fenyő- és tuj aféléket. (MTI)
