Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-07 / 107. szám

1966, május 7. 5 Szombat Ballagó diákjaink Minden évben májusban egy­re több matróz ruhás, sötét ruhás lány, fiú ballag virágo­sán, komolyan. Minden évben egyre több lány és fiú tesz érettségi vizsgát, hogy utána továbbra is — mint a ballagás napján először — komolyan, megfontoltan, minden diákos szertelenség nélkül, de az örök ifjúság lelkesedésével járja vé­gig, amíg él, azt az utat, amit életnek nevezünk. Különös me­net a ballagok menete, van va­lami szívet markoló a jelképes kis bátyúk, a friss májusi vi­rágok, s a búsongva énekelgető öreg diákok láttán. A kisebb di­ákok csodálkozó arccal szemlélik a tegnap még annyira vidám, de most hirtelen elkomorult idő­sebbeket. A felnőttek megállnak egy pillanatra az utcán, régen elmúlt ifjúságuk levegője lé­gy inti meg őket. A hatéves korban először át­lépett iskolaküszöböt most 12 évi tanulás után éppen olyan szo­rongó szívvel lépik át utoljára, mint akik tudják: ismét egy újabb küszöbön kell belépni egy olyan közösségbe, amely sokkal nagyobb, mint az iskola osztályának közössége volt, amely sokkal többet követel, mint az iskola követelt tőlük, ahol egy nap sem szabad ké­születlenül elindulni a munka­helyre. Tizenkét évi tanulás után bi­zakodva vagy kicsit félősen, megyénk kétezer diákja ballag május 7-én; a hagyományok szerint végigjárják az iskola minden zeg-zugát, mert többé ebben az épületben már mint diákok, úgysem járhatnak. Nálunk, a szocializmust építő társadalmunkban nemre való tekintet nélkül minden állam­polgár nagykorúvá válik 18. életévének betöltésekor. Azokra, akik nem csupán a naptár sze­rint válnak nagykorúakká, ha­nem azzal is. hogy 12 évi tanu­lás után különvizsgán tesznek bizonyságot szellemi érettségük­ről is, nagyon nagy feladat vár! Az egyre több és egyre művel­tebb generációnak, akiknek szakmai tudása magasabb, élet­körülménye jobb, mert az idő­sebbek mind a kettőt megte­remtették számukra, hasonlóval kell viszonozniuk ezt a gondos­kodást az újabb nemzedékek számára. Az életnek ez a foly­tonossága kell, hogy vezérelje a mostani ballagó diákjainkat is. Csodálatos a perspektíva az élet titkainak feltárásában: cso­dálatos a perspektívája a társa­dalmunk építéséből eredő egyéni érvényesülés lehetőségeinek; és csodálatos az a perspektíva, amelyet fiataljaink a világ tel­jes megismeréséért végzett munkálkodásban láthatnak. Nagy a feladat, nagy a köte­lesség, nagy a felelősség, de nem hathat nyomasztólag ballagó di- | .lkjainkra: hiszen erősek, fia­talok, egészségesek. Senki sem kételkedhet abban, amikor lát­ja őket szép komolyan felvonul­ni matróz ruhásán, sötét ruhá­sán, hogy nem állják meg he­lyüket abban a harcban, amit elődeik is vívtak azért, hogy min­dig jobb legyen az újaknak. Ternyák Ferenc Együtt béreltek nyaralót Siófokon megyénk élüzem gazdaságai A Felsőnyomási Állami Gazda­ságban és a Szabadkígyósi Tan­gazdaságban — ahol évek óta or­szágosan a legkiemelkedőbb ter­méshozamokat takarítják be — szinte egy napon ünnepelték az Élüzem cím átadását. A két híres gazdaság vezetősége gyakran cse­réli ki tapasztalatait a termelés frontján is, most azonban még több lesz a lehetőség a dolgozók részére is, hisz együtt béreltek Siófokon nyaralót. Az üdülőváros legszebb pontján, a vasútállomás és a Balaton között béreltek egy villát, ahova egyszerre 12 főt küldhetnek nyaralni. Ügy terve­zik mindkét helyen, hogy tavasz­tól őszig a legjobban dolgozókat — főleg családokat— küldenek ide jutalomként üdülni. Természete­sen az ossz férőhely kétharmadát Felsőnyomás tölti be, hisz ez sokkal nagyobb gazdaság s a költ­ségeket is ilyen arányban vállal­ta. Az élüzem gazdaságok dolgo­zóinak igen kellemes pihenést, jó balatoni szórakozást kívánunk. — A — FIGYELEM! FIGYELEM' Megkezdték működésűket A NAGYKAMARÁST kun Ágotái, KASZAPERI, M EZŐKŐVÁCSH ÁZI, M EDG YESBODZÁSI ktsz-ek szolgáltatóházai, ahol női, tértit odrászattal, női, férfisza­bósággal és háztartási kisgépek javításával állnak a lakosság szolgálatára. FENTIEKEN KÍVÜL MEZÖKOVÁCSHÁ- ZÁN, KASZAPEREN, VALAMINT MED- GYESEGYHÁZÁN MÉG RÁDIÓ- ÉS TE­LEVÍZIÓ-SZERVIZ IS ÁLL A LAKOSSÁG RENDELKEZÉSÉRE. BIZALOMMAL KERESSE FEL A KTSZ-EK SZOLGÁLT ATÖHÁZAIT ÉS RÉSZLEGEIT, AHOL MINDENKOR ELŐZÉKENY ÉS PONTOS KISZOLGÁLÁSBAN RÉSZESÜL! 197 Qíák küzt Jánvári Agnes könyvet javasol. Látogatóban jártunk nemrégi­ben a szeghalmi járási könyv­tárban. A község főutcáján levő egyszerű épületben viszonylag szűk helyen, igen szépen, ízlése­sen kialakított és berendezett könyvtárban három mosolygós és kedves női dolgozó fogadott bennünket, akik örömmel beszél­tek munkájukról. Dr. Hőgye Gergelyné, a járási könyvtár igazgatója a tényékét tartalmazó kimutatások tömegét vizsgálva adott tájékoztatást, — A jelenlegi könyvtár belső kialakításán csaknem négy éve dolgozunk. Ezenkívül 35 könyv­tári egység tartozik hozzánk, me­lyet rendszeresen látogatunk. — Minden kérkedés nélkül I mondhatjuk, hogy a járás lakos- ; ságának kulturális érdeklődése nagyban megnőtt. Bizonyítja ezt, hogy négy év alatt Szeghalmon 3500-ról 6600-ra emelkedett az ol­vasók száma. Ez év első negye­dében egységeinkből több mint 14 ezer kölcsönző csaknem 47 ezer darab könyvet vitt ki. — Melyek a legkeresettebb írásművek? — örömünkre, a mai magyar ; irodalom iránt — a klasszikusok j mellett — erősen megnőtt az ér- í deklődés. Sokan keresik Berkesi András, Szilvási Lajos vagy pél­dául Galambos Lajos műveit, i Számottevően emelkedett az új magyar líra olvasottsága is. j A járási könyvtár igazgatójaj elmondta még, hogy a rendszeres j könyvkölcsönzéssel járó felada­ton túl módszeresen keresik azo­kat az új formákat, melyek alkal­mazásával még színesebbé és vonzóbbá tudják tenni a könyv­tárakat. Rendszeresen náluk ülésezik a nőtanács vezetősége, akikkel együtt az olvasás propa­gálása mellett politikai és em­lékünnepségeket vagy nőket érintő irodalmi vitákat, író—olva-; só-találkozókat rendeznek. Ezek igen érdekesek és változatosak. — Kétféle klubfoglalkozást szerveztünk a téli időszakban. Először talán néhány szót a nők klubjáról vagy ahogy mi elnevez­tük — mondja az igazgatónő —, ‘ a „nők egymás közt” találkozók­ról. Kéthetenként az esti órák-: ban húszán, harmincán, főleg: egyszerű asszonyok megjelenésé-: vei kötetlen beszélgetéssel, érdé- j kesebb témák felolvasásával, vagy j önálló előadásokkal tarkított j klubesteket tartunk. A politikai j évfordulókról való megerrfléke- [ zés mellett beszélgetünk az egész­ségügyi kérdésekről, a gyermek- nevelésről vagy a szobanövény- kezelésről. j A beszélgetésbe bekapcsolódott Vékony Ilona szervező, aki a má­sik érdekes kísérleti klubfoglal­kozási formáról magyaráz. — Törtük a fejünket, hogy ho­gyan lehetne a tsz-fiatalokat, fi- * úkat és lányokat beszoktatni a köhyvtárba? Sok fiatallal beszél­gettem és hívtam őket hozzánk. Egy részük el is jött, de csak könyvet kért és elment. Fiata­j lóknak szóló programot készítet­nünk, melyre elsősorban csopor­tosan a szeghalmi Rákóczi Tsz fiatalsága jött el. Jelenleg a könyvtári" ifjúsági klubesteken' 15—20 érdeklődő tsz-fiatal jele­nik meg, ahol sajátos ifjúsági problémákkal foglalkozunk. Re­méljük, hogy a tsz-fiatalok pél­dáját követik a többiek is. Beszélgetés közben megmutat­ták az újonnan átalakított helyisé­get, ahol zenei könyvtárat ren­deznek be. A munka igen előre­haladott, és nagyon szeretnék már a nyár folyamán az érdek­Hogy az emberi tudomány mi­kor, hogyan, milyen eredmény­nyel vette számba, határozta meg, s értékelte a rejtelmes és bonyolult emberi érzelmek töm­kelegét, funkcióik mértékét, ér­tékük sorrendjét, fontosságát — nem tudom. Az élet alkonya felé haladó, egyszerű érző ember vagyok csupán, s különösképpen pszi­chológiával nem foglalkozom. De ha az eddig megtett utamra visszatekintek, s mérlegelem e különös élettani jelenséget, úgy szerény megállapításom, hogy az érzelmek középpontjában a szeretet — főleg az anyai sze­retet — áll. A szeretet, mely »létünk nél­külözhetetlen elixírje, emberi méltóságunk ékessége, érzésvi­lágunk legszebb" megnyilatkozá­sa, jó tetteink eredője és ösz­tönzője. A szeretet az, melynek lángo­ló tüze ma leolvassza rólunk a közönyt, a felületesség, a ha­nyagság, á nemtörődömség jég­Csontos Mária gimnáziumi tanuló az Ifjúsági Magazint itt mindig megtalálja. alatt folyamatosan elégítette ki a belépők könyvigényeit, de meg­jegyezte: feltétlenül tekintsük meg a szeghalmi ifjúsági könyv­tárat, mert az szépségével és lá­páncélját. Világító lángja be ragyogja, s a boldogság érzésé­vel tölti el az emberi szíveket. És ezen a szép májusi napon, anyák napján, amikor a termé­szet is teljes virágzásban pom­pázik, s velünk ünnepel, tárjuk ki szívünk kapuit s a hála és a szeretet virágaival köszöntsük az édesanyákat. Köszöntsük a szeretet forrá­sát, a jó édesanyát, aki oly sok türelemmel, gyengédséggel — csüggedés és zúgolódás nélkül —, optimizmusával, kiapadha­tatlan szeretetével szüntelenül vigyáz reánk. Őrködik felet­tünk, dolgozik, sokszor erejét túlfeszítve, éjt nappallá téve. fáradtságot nem ismerve. Lan­kadatlanul azon buzgolkodik. hogy embert neveljen belőlünk, hogy a nagy emberi közösség­ben, annak alkotó, termelő munkájában becsülettel, s mi­nél eredményesebben helytáll - junk, hogy életünk, jövőnk még szebb, még boldogabb legyen! —nyi r-os Vékony Ilona tanácsokat ad Tóth Mihály gimnáziumi tanuló­nak az érettségire való felkészülésre. lődők rendelkezésére bocsájtani. Ez a könyvtári dolgozók lelkese­désén és odaadásán nem múlik, „legfeljebb” egy kis anyagi se­gítségen... Jánvári Ágnes, a másik mosoly­gós könyvtáros — beszélgetésünk togatottságával önmaga helyett beszél. Sajnos, a kedves felhívásnak idő hiányában nem tudtunk eleget tenni: Talán majd legközelebb. ‘Pankotai István Fotó: Deménv Olvasónk írja: Az anyai szeretetről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents