Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
1966. május 39. 6 tfaVímaü» r Áldott szép pünkösdnek SAV ARI A — 1966 „Áldott pünkösdnek fel tetszett újsága, Szép rózsákkal ékes az erdőknek tája; Az szép madárszókkal ékes Az erdőnek ága...” A május és a májusra eső pünkösd a természet megújulásának legszebb időszaka; az újjáéledt természet sok-sok zöldje és virága szinte egyetlen mámoros ünneppé teszi. Nem csodái, ha az ember ás kedvet kap a munkára, játékra s frissen, üdén igyekszik beleilleszkedni a természet csodáinak egységes egésziélbe, és mint minden ünnephez, amelyneik az életben jelentősége van, jellegzetes alkat- mi szokásokat alakít Id és követ. Ez a tendencia persze nem mai keletű, és amikor ezekről a bizonyos alkalmi szokásokról vagy az ünneppel kapcsolatos más hagyományokról emlékezünk meg, azok eredetét kutatva; bizony több száz, esetenként több ezer év távlatába kell visz- szanyűlmunk. így van ez a pünkösddel kapcsolatos ismert szólás, a „pünkösdi királyság” által őrzött és helyenként még élő népszokás, a pünkösdölés esetében is. A szökés a nyu gat-m agyarországi falvakban a mai napig is él, de ismert volt más területeken is, például az Alföldön. Ragadjunk Id a korábbi néprajzi gyűjtések közül egyet, amely a Kecskeméten szokásban volt pünkösd járást írja le! „Kecskeméten öt kislány a pünkösdölők csoportja; négy nagyobb s egy ’kicsi; négy-öt éves. Igazában csak ez a kicsi alakos- kodik: ő a pünkösdi királyné. Koszorús fejét, arcát fátyol takarja. A csapat házról házra jár, s megkérdezi, hogy „szabad-e megmutatni a pünkösdi királynét?” Ha szabad, akkor két nagyobb elöl, kettő hátul ÓH föl, 'köztük pedig a fátyolos királyné rejtőzik. Először együtt énekelnek egyházi énekeket, majd külön-külön mondókét mondanak.” Ezek a mondókák áldáskívánó versdkék, mint például ez a Vas megyei: Adj isten minden jót, Áldj meg itt minden lakót, Legyen itten pünkösdkor, Azután is mindenkor Pénz, posztó, paripa, Széna, szalma, szalonna, Bor, búza, békesség, Finom, fürge feleség. Amikor a rigmusokat elmondták, a nagyobbak (Vas megyében is, Kecskeméten is) fölemelik a kis királynét, lekapják fejéről a fátyolt, és ilyen varázsszavakat mondanak: „Ekkorára nőjön a búzájuk!”, „Ekkora legyem az N. néni kendere!” A fentebb elmondottakból kitűnik, hogy a pünkösd nemcsak — és nem elsősorban vallásos ünnep, hanem minit az év több más jeles napja, a természethez kapcsolódó pogány ünnep- Iför ünnepeinek egyike, mélyeket később áz egyház igyekezett megszelídíteni, és új tartalommal megtölteni. Ezt igazolja az i®, hogy az egyházi és világi hatóságok 1591-ben tiltják a keresztény kor előtti szokáselemeket tartalmazó pünkösdi király választását, a vele járó táncot és alakoskodást. De emellett szól az is; hogy a már említett termésvarázslás mellett még több időjósló és más hiedelem is kapcsolódik az alkalomhoz, így vidékünkön, Orosházán és környékén azt tartják, hogy ha pünkösdkor szép idő van, sok bor lesz. De ha a pünkösd hava nedves, akkor a következő is olyan. lesz. Pünkösdkor nem szabad keresztülmenni a temetőm, mert aki ezt teszi, még abban az évben meghal. Nemcsak szomorúság előjele lehet azonban a pünkösdi cselekedet, hanem szépségvarázsoló hatása is van: azt is jól tudják az orosházi lányok, hogy ha pünkösdkor nyűik a rózsa, el kell menniük pünkösdi rózsáit lopni, hogy ők is olyan szépek és vi- rulók legyenek, mint a pünkösdi rózsa; hogy rájuk is mondhassak a régi szép verset: Nem anyától lettél, Rózsafán termettéi, Piros pünkösd napján Hajnalban születtél.” Beck Zoltán FELHÍVJUK BÉKÉSCSABA VÁROS LAKOSSÁGÁNAK FIGYELMÉT, HOGY a téglagyári bányagödrökben való fürdést a rendőrhatóság megtiltotta AZ ÁLLANDÓ ÉLETVESZÉLY MIATT. A 10—12 m víz a legmelegebb időben sem melegszik át, ezért a mélyebb rétegek vize hideg marad. Ez a hőmérsékletkülönbség még a jó úszókat is meglepi, mert váratlanul izomgörcsöt okoz NE KOCKÁZTASSA ÉLETÉT SENKI A BANYATAVAKBAN VALÓ FÜRDÉSSEL! BÉKÉS MEGYEI TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VÁLLALAT BÉKÉSCSABA 48623 Előnyös! Hasznos! LIBÁRA; KACSÁRA; PULYKÁRA KÖSSÖN SZERZŐDÉST A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETTEL. Liba után darabonként 15 kg, 'pulyka után 5 kg takarmányjuttatási ELŐLEG. 205 Élmény, tapasztalat, siker... Három napon át csattant fel újra és újra a taps. Három napon át hívta parkettre a bécsi keringő lá&v melódiája a táncospárokat, hogy nemes vetélkedés során mérjék össze tudásukat a nemzetközi táncverseny és a IV. magyar társastáncbajnokság küzdelmeiben. A jelző hogy küzdelem, talán paradoxként' hat mondhatnák sokan, hiszen a vasárnapi gálaest színpompája, szépsége — melyből a televízió is ízelítőt adott — mást mutatott. Valóban így van. Szemet gyönyörködtető látvány volt a külföldi és magyar versenyzők produkciója. De a dobogóra jutásig igenis küzdelem volt ez a javából. Hiszen ezt megelőzően a területi versenyeken klubok sokasága és versengő párok százai mérték össze tudásukat, felkészültségüket. A SAVARIA—1966. első aktusa rendezésében és színvonalban nagyszerű nyitánya volt az idei Vas megyei Napoknak és tegyük hozzá (mindjárt, hogy jó hírverője a szárnyat bontogató, testkultúrát és szép ízlést fejlesztő társastánc-mozgalomnak. Ha a szárnybontogatók sorait vizsgáljuk, jólesően könyvelhetjük el, hogy a vidéki csoportok közül Békés megyéé volt a legnépesebb sereg, hiszen az ország mintegy 100 versenyző párja közül 18 pár megyénk színeit képviselte. Legnépesebb gárdával a békéscsabai Balassi táncklub tizenhárom versenyzőpárja indult a rangadón és örvendetes, hogy Gyula város és Békés táncosai is részt vehettek az országos vetélkedőn; Népes sereggel indultak hát a megye fiataljai, s most nézzük, mit hoztak haza tarsolyukban. Egyrészt gazdag tapasztalatokat, hiszen három napon át a magasabb osztályok versenyzőitől és a nemzetközi élmezőny legnagyobb reprezentánsaitól tanulhattak. Másrészt értékes helyezéseket. Szombathelyen a húsz párral induló B. osztályú nemzetközi és magyar bajnokság mezőnyében a békéscsabai Balassi klub Felczán Béla—Felczán Béláné párosa a nemzetköziek versenyében 7., a magyar bajnokságban értékes 5. helyezést ért el. A budapesti versenyzőkkel erősen tűzdelt C osztályban — melyben 22 versenyző indult — 3. helyezettként a Balassi klub Deák Gyula—Csáki Emília párosa került a dobogóra. S a Perza Tamás— Csáki Katalin páros 7. helyezést ért el. A D—I osztályúak versenyét 37—37 versenyző részvételével Kőszegen és Körmenden bonyolították le. A népes mezőny ellenére a megye színeit képviselő fiatalok itt is jó eredményeket könyvelhettek el. A Balassi klub Szécsi Ferenc—Szé- csi Mária párosa 4. helyet szerzett. A Balassi színeiben induló Králik András—Krajcsovics Márta, Lintner László—Mázán Judit, Petrovszki István— Orvos Márta, Szák György—Roszi- pál Eleonóra, valamint a gyulai klubot képviselő Aranyos Péter —Papp Mária párosok 7. helyezést értek el. És mit mondhat végül a krónikás. Szép volt, hasznos volt ez a vetélkedő. A Vas megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács nagyszerű rendezéssel tette színvonalassá a találkozót, a televízió pedig hasznos hírverőjévé szegődött e szép mozgalomnak. (d.) Nemzetközi zsűri előtt a C osztályú versenyzők egy csoportja. A kategória harmadik helyezettje a Deák Gyula—Csáki Emilia pá ros. Döntőkor a B osztályban. Képünkön a nemzetközi verseny 7.; a magyar bajnokság 5. helyezettje, a Felczán házaspár. Békéscsabai versenyzők egy csoportja a gálaesten. A kép előterében a D/i osztályú mezőny 4. helyezettje, a Szécsi testvérpár. Fotó: Jákfalvi—Keszthelyi
