Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-28 / 125. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG M 1966. MÁJUS 38., SZOMBAT Ára: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM A könyv ünnepén Voltak olyan idők, amikor az is' előfordulhatott, hogy neves írók sorra járták a kávéházi asztalokat, s úgy gyűjtögettek pénzt könyveik megjelentetésére, sőt, állítólag olyan is volt, hogy irodalmunk egyik jelese rikkancsként, az utcasarkon árusította műveit. Ma már úgy szoktuk emlegetni ezeket az időket, hogy „valaha” vagy ..bezzeg régen”; noha tulajdonképpen nem is voltak ezek az idők olyan nagyon régen: egész generációk élnek közöttünk, melynek tagjai java korabeli emberek voltak már akkoriban is. Azok közül, akik manapság ott tolonganak, lapozgatnak a könyv ünnepének sátrai mellett, valószínűleg kevesen vannak, akik tudják. hogy ez a hagyomány eredetileg sokkal kevésbé volt ünnepi alkalom, és sokkal inkább a nyomor szélén élő magyar írók meg- segélyezésére indított szükségakció. Eszméjét a jeles polgári radikális író, újságíró Supka Géza indította útnak 1927-ben, kifejezetten azzal a céllal, hogy a sanyarú sorsú magyar toliforgatók helyzetén ezzel is lendítsenek valamit. A gondolat gyökeret is vert, sőt terebélyesedni kezdett, s az eredetileg három napon at tartott könyvnapokból 1952-ben ünnepi könyvhét lett. E mennyiségi növekedés jelentős minőségi változással is járt, a kezdeti könyv- vásári jelleggel szemben mindinkább az ünnepi jelleg került előtérbe, míg kezdetben azok mellett a sátrak mellett, ahol akkoriban még élő nemzeti klasszikusaink dedikáltak, dilettánsok is feltűntek. Manapság biztos lehet az olvasó, hogy a könyvhétre megjelentetett alkotások az általában jelentősen megemelkedett irodalmi színvonalon belül is rangosabbak. Ha nem is volt olyan nagyon régen, nagyot fordult az idő: íróinknak többé nincsen gondjuk arra, hogyan adják el műveiket, a könyvek terjesztését az állam Halta magára. Inkább az olvasóknak jelent gondot, hogyan jussanak hozzá egy-egy példányhoz azokból a könyvekből, melyek erényeikhez méltó közönségsikert aratnak. Az alkotók ma is ott dedikálják könyveiket a sátrakban, jde nem azért, hogy számukra lejgyen ez alkalom személyes megjelenésükkel közönséget toborozni — a könyvszerető közönség számára alkalom ez, hogy szemtől szembe találkozhassék kedvelt olvasmányai szerzőivel, s egy-egy aláírást vihessen haza tőlük emlékül. Ha propagandaakció még a könyvhét, úgy a szó legjobb értelmében az, nem a könyvek eladásából származó anyagi haszon a célja, hanem az, hogy felhívja az olvasók figyelmét az alkalom által kiemelésre méltónak tartott művekre. Sokkal inkább ünnepi seregszemle azonban ez a hét: a magyar kultúra szellemi fegyverzetének évről évre ismétlődő díszszemléje. Aki nem sajnálja a fáradtságot, visszalapoz az újságokban a tíz-tizenöt évvel ezelőtti könyvhetek műsoraira, s összehasonlítja ezeket a közelmúlt katalógusaival, impozáns méretű fejlődést tapasztalhat. A hazai tematika és stílus színeinek pompás gazdagodása, fordításirodalmunk horizontjának nagy méretű tágulása egyenesen szembeötlő. Újraéledtek olyan műfajok, melyek annak idején szinte teljesen elsorvadtak, mint az esszé; új tudományok vertek gyökeret, s váltak ismertté a hazai nagyközönség előtt is, mint a kibernetika. A tartalmi színvonal rohamos emelkedése mellett könyveink külseje is teljesen megváltozott: nyomtatványaink egyre-másra nyerik a könyvművészeti versenyek díjait szerte a világon. A könyv 1966-os ünnepén, az irodalom e nagy seregszemléjén írók és olvasók kapcsolatának további mélyülésére joggal számíthatunk, olyan élményekre, melyek hatására mind többen válnak könyvbarátokká, jó irodalmat igénylő olvasókká. Több mint 2200-an tanultak különböző tanfolyamokon megyénk szövetkezeti gazdái közül Jórészt befejeződtek azok a tanfolyamok, amelyek a téli, tavaszi időszakban hivatva voltak megyénkben a szövetkezeti gazdák ismereteinek, képzettségének növelésére. Ezeken a különböző tanfolyamokon 2256-an vettek részt. A legnépesebbek a szakmunkásképző tanfolyamok voltak: összesen 852-en tanultak az első-, a másod- és a harmadéves tokon, s közülük 313-an nyertek szakmunkás-oklevelet. Az új típusú szakmunkásképző tanfolyamok iránt kisebb az érdeklődés, amely az eddigi 150 óra helyett 500 órás — mindössze 135-en kapcsolódtak be az első évfolyamába. Gyenge volt az érdeklődés a szakmunkáselőkészítő tanfolyam iránt is, mindössze 130-an végezték el megyénkben. A traktorvezetői tanfolyamon 705-en, a növényvédő betanított munkástanfolyamokon 60-an, a különböző speciális, többek között tejkezelő, növényvédelmi továbbképző és egyéb tanfolyamokon 266-an tanultak. A jórészt tavaly ősszel megkezdett tanfolyamok sora június első hetében a mintegy 350 termelőszövetkezeti és ugyanannyi gépjavító állomási kombaj- nos továbbképzésével fejeződik be. Újabb üzemek KISZ-fiataljai csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez Ifjúsági nagygyűlés a békéscsabai téglagyárban Ifjúsági nagygyűlést tartottak tegnap délután a II. Békéscsabai Ifjúsági Napok keretében a békéscsabai téglagyár kultúrtermében. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Such János elvtárs, az MSZMP Békéscsabai Bizottságának első titkára, Huszár Mihály elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának munkatársa, Berki László elvtárs, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója. Podtnaniczky Pálnak, a téglagyár KISZ-titkárának megnyitója után Mészáros Zoltán elvtárs, a KISZ Központi Bizottsága ifjúmunkás osztályának vezetője tartott ünnepi beszédet. El- modta, hogy az elmúlt hónapokban a KISZ-kongresszus határozatának megfelelően fokozódott az ifjúság politikai aktivitása, sok sikert értek el a fiatalok a Vádoljuk az imperializmust politikai akció keretében. A továbbiakban Mészáros elvtárs beszélt a Tervezzünk és cselekedjünk együtt!, valamint a Szót kér a KISZ-tag! jelszó végrehajtásáról. Később ismertetést tartott az Egyesült Államok agressziójáról, a vietnami háborúról, az imperializmusról, s ennek ellentéteként szólt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusáról, a. szovjet nép gazdasági eredményeiről. Ezután beszélt a KISZ-re váró feladatokról, hazánk vívmányairól, és sok sikert kívánt a IX. pártkongresz- szus tiszteletére hirdetett munkaverseny végrehajtásához. Az ünnepi beszéd után hozzászólások következtek. Több békéscsabai nagyüzemi KlSZ-szervezet titkára jelentette be a munkásfiatalok napján megrendezett nagygyűlésen üzeme ifjúságának csatlakozását a kongresszusi munkaversenyhez. A felszólalók ismertették ,a fiatalok vállalását. A nagygyűlés résztvevői levelet küldtek a KISZ Központi Bizottságához, melyben többek között ezeket írják: „Örömmel tudatjuk, hogy a mai napig városunk üzemeiből mintegy tíz ifjúsági brigád, összesen 930 fiatal csatlakozott a felhíváshoz.” V. Z. Ma nyílik meg megyénk legnagyobb könyvsátra Ma, szombaton reggel 9-kor nyílik meg megyénk legnagyobb könyvsátra Békéscsabán, a Csaba-szálló előtt. A Radnóti Miklós könyvesbolt vezetője tájékoztatott bennünket arról, hogy az ünnepi könyvhét idejére —. május 28-tól június 5-ig — felállított reprezentatív könyvsátorban az újra kiadásra kerülő népszerű művek mellett 63 most megjelent új könyv közül is válogathatnak a könyv barátok. Vasárnap délelőtt a könyvhét ünnepélyes megnyitása után a megyénkbe érkezett jeles írók és költők is ellátogatnak a sátorba, találkoznak a vásárlókkal s dedikálják műveiket. „ Hogy friss levegőn dolgozzanak minden munkahelyen . .. 99 Pepi-kert és vasöntöde — Sokszor a természetes szellőzés is hiányzik Hőkicserélés és portalanítás A szarvasi arborétumban jártunk a minap, fűszeres illatoktól terhes friss levegőt lélegeztünk, s arra gondoltunk: aki itt dolgozik, az biztosan jó néhány évvel többet ér meg, mint a négy fal között élő ember. Az ipari fejlődés azonban sajnos nem a jó levegőjű munkahelyek számát szaporítja, mégis lehet megoldást találni, hogy a dolgozók egészsége ne károsodjék. Ezzel a kérdéssel foglalkozott az üzemi szellőzés problémáiról tartott műszaki ankét, melyet az SZMT munkavédelmi bizottsága szervezett. Megyénk üzemeiben mindinkább arra törekednek, hogy tiszta, pormentes levegőt, megfelelő hőfokot biztosíthassanak olyan iparágakban is, mint a vas-, téglaipar vagy az üveggyártás. Működnek is szellőzőberendezések legtöbb helyen, hatásfokuk azonban néhol nem éri el a kívánt mértéket, nem mindig tudományosan megalapozott elképzelések szerint szerelték fel őket. A szellőzés! ankéton részt vett műszaki emberek éppen erről tájékozódhattak Sircz Jánosnak, a SZOT munkavédelmi tudományos kutatóintézete munkatársának előadásából. Eddig — megyénkben nem foglalkoztak a kérdéssel: mi a módja a célszerű, pontosan kidől gozott szellőztetésnek. Szó került itt arról, hogy többnyire a szennyeződés közvetlen közelében, a forrásnál szükséges hatásos elszívó berendezést üzembe állítani. Ugyanakkor nemcsak az elszívás fontos, hanem az is; hová vezetik a szennyezett levegőt? A hőkicserélésnél nemcsak a meleg levegő eltávolításáról, de megfelelő friss levegő bevezetéséről is gondoskodni kell. A megoldás néhol a túlnyomás, más munkahelyen pedig éppen a depresz- sziós eljárás. Sokszor pedig a természetes szellőztetés lenne a legcélravezetőbb, de ennek a lehetőségeit sem használjuk ki mindig. A hasznos és ebben a tárgykörben megyénkben első ízben megtartott ankéton választ kaptak kérdéseikre a forgácsolóüzem, a cukorgyárak, a tégla- és cserépipari vállalat, a Gyulai Harisnyagyár, a sütőipar, a gépjavító állomások és egyéb üzemek műszaki szakemberei. (v) Növekvő termelés, kevés raktár a Szarvasi Háziipari Szövetkezetnél Szociális gond megoldásához járul hozzá a Szarvasi Háziipari Szövetkezet tevékenységével. Az 1500 itt dolgozó — többnyire asz- szony — 69 százaléka csökkent munkaképességű. Termékeik skálája változatos. Készül itt népművészeti szőttes, szőnyegfélék, rafiából font divatcikkek, bébi- és leánykaruhácskák (különleges' kézműipari kivitelben), cserépedények és gyermekjátékok. Itt születnek egyebek között a Futrinka utca lakói, Böbe baba. Mazsola és a többiek. Az idei első negyedévben 7 millió 250 ezer forint értékű volt a termelésük, a második negyedévben 8 milliót terveznek. Áruik egyharmada exportmegrendelésre készül. A szövetkezet az elmúlt esztendőben 4,8 helyett 6,7 százalékos nyereségre tett szert. Szorgalmas, eredményesen dolgozó közösség. Nagy gondot okoz azonban a tárolóhelyiségek hiánya, hiszen terjedelmes és főként tűzveszélyes alapanyagokat kell raktározniuk. (Textilféléket, pamutot, csuhéjt, rafiát, uretánha- bot.) A tűzrendészet! hatóságok sem lehetnek elnézőek, de a munka sem akadhat meg raktárak hiányában. Megérdemelné ez a munkájával nevezetessé vált szövetkezet, hogy illetékesek foglalkozzanak gondjaikkal, minél előbb valamilyen megoldást találva.
