Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-27 / 124. szám
T#*6. május 27. 5 Péntek Megyei ipari tanácskozás Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról.) 1966' első három hónapjában — az élelmiszeripar nélkül számítva — 8 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az állami ipar termelése 6, a szövetkezeti iparé 13 százalékkal növekedett. Ugyanakkor az élelmiszeripar termelése alapanyaghiány miatt 13 százalékkal csökkent. A termelést azonban az első negyedévben is a korábbi ütemtelenség jellemezte. A termelékenységről, a létszámgazdálkodásról szólva hangsúlyozta, hogy nem volt kielégítő és jelentősen, alatta marad az országos irányelvekben meghatározott követelményeknek. Különféle okok, miwt az új termelési ciklusra való átállás nehézségei, anyagellátási hiányosságok miatt néhány nagyobb vállalat termelése a bázis szintje alatt maradt. A megye iparában a termelés- növekedés az első negyedévben nagyrészt létszámemelkedésből ered. Az átlagkeresetek alakulásából azonban arra lehet következtetni. hogy a szabadabb gazdálkodás lehetőségei sem vezettek túlzott vagy indokolatlan bérfelhasználásra. Az exporttermelés és a munkavédelem helyzete A vállalatok termelési tapasztalatainak részletezése után az előadó az exporttermelés helyzetét elemezte. — Az 1965. évi jelentős export- növekedés — mondotta — 1966 első negyedévére már nem volt jellemző. Az összes külkereskedelmi értékesítés alig 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és mindössze 232 millió forintot tett ki. Jelentős exportnövekedés csupán a kisipari. szövetkezeteknél (42.5 százalék) és a háziipari szövetkezeteknél volt. ahol az előző év azonos negyedévéhez képest 9.9 százalékos volt az emelkedés. A beszámoló kitért a munkavédelem helyzetére is. Ezzel kapcsolatban Gyulavári elvtárs megállapította: — A munkavédelemben kedvező jelenségnek tartjuk, hogy a megye ipari fejlődésével párhuzamosan a balesetek száma nem emelkedik, sőt az utóbbi másfél évben egyenletesen csökkent. A balesetek csökkenése szívós, kitartó munka eredménye. Az eredmények ugyan biztatóak, de nem elégedhetünk meg eny- nyivel, tovább szükséges folytatni a megelőzést. Azért is, mert az iparban és a mezőgazdaságban összesen 263 fő — egy kisebb ipari üzem — negyeden munkája esett ki balesetet következtében a termelésből. A pártmun ka központja: az ember — Az utóbbi hónapokban mind szélesebb körökben beszédtéma — állapította meg a beszámoló — az új gazdasági Irányítási rendszer bevezetése. Azt a tényt, hogy a szocialista termelésben jóval nagyobb lehetőségek rejlenek, mint amennyit a gyakorlat hasznosítani tud a meglevő mechanizmus keretei között, ezt mindenki elfogadja. Azt, hogy milyen mélységig kell változtatni a légi formákon, ennek tanulmányozása az elmúlt időszakban történt meg, illetve történik még napjainkban. Teljesen logikus, nagy a pártmunkában is felül kellett, illetve felül kell vizsgálni a kialakult módszerek gyakorlatának helyességét. Üzemi párt- szervezeteinkben, sőt területi párt- bizottságoknál is megmutatkoznak a gazdasági [irányítás gyengéi, úgymint a rögtönzés, az áthidaló megoldások' és szükségjel- iegű beavatkozások. Ma a pártmunka, annak gyakorlata az üzemek jelentős részében a gazdasági vezetésnek szinte a második vonalát képezi. Sok esetben mintegy átvállalja a döntéseket, magára veszi a felelősséget. Nem kívánjuk a gazdasági és politikai munkát .szembeállítani, de el kell mondani, hogy \ a pártmunkában mindig előtérben marad a tudatformálás, a párt és a munkásosztály, a párt és a dolgozó tömegek egyetértésének az erősítése, a munkások politikai állásfoglalásának alakítása. Az üzemi pártszervezetek elsődleges feladata, hogy erősítsék a párt, a szocializmus politikai bázisát. Ügy foglalkozzanak a gazdasági és műszaki ügyekkel, hogy figyelmük központjában mindig az ember maradjon. Tartsák napirenden a határozatok végrehajtását, segítsék megvalósulásukat, jelezzék, ha a gyakorlat során torzítás keletkezik. Ezekért elsősorban a pártszervezet a felelős. Nyilvánvaló, hogy ez egy percig sem igazolja azokat, akik az utóbbi hónapokban a pártszervezeteket az általános politizálga- tásra kívánják kárhoztatni. Ez egy percig sem jelenti azt, hogy ezután nincs szükség a partmunkában a szakmai tudásra, s hogy a politikai munka ne az alapban fellelhető tényezőkre hasson. Mindössze arról van szó, és ezt mindinkább nemcsak megérteni, hanem a gyakorlatban érvényesítenünk is szükséges (különösen az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése és alkalmazása során), hogy minden vezető %és nem vezető poszton a személyes felelősség érvényesüljön. Fejlődött a szocialista in un ka verseny mozgalom Az előadó ezután a harmadik ötéves terv főbb célkitűzéseiről és a soron következő feladatokról szólt. Mint mondotta: — Alig néhány hónapja, hogy hozzákezdtünk a harmadik ötéves terv megvalósításához. A tervben meghatározott feladatok teljesítése csakis úgy lehetséges, ha a dolgozó emberek megértik és magukévá teszik ezeket a célokat, és segítik a feladatok végrehajtását. Ennek egyik leghathalósabb támogatását jelenti a szocialista munkaverseny. Megyénkben a szocialista munkaverseny új formája, a szocialista brigádmozgalom az országos versenymozgalommal egy- időben indult el. Eleinte sok akadállyal kellett megküzdeni azoknak, akik a versenymozgalom e formájának a kiszélesítésén fáradoztak. Az eltelt idő, az elért eredmények bizonyítják, hogy ez a munka nem volt hiábavaló. 1960-ban az iparban, a közlekedésben és kereskedelemben 441 brigád 4539 taggal versenyzett a szocialista címért. Közülük 87 kollektíva nyerte el ezt a megtiszteltetést. Tavaly 809 brigád vett részt a mozgalomban 8337 tagjával, s közülük 605 nyerte el a címet. A szocialista munkaverseny, ezen belül a szocialista brigádmozgalom jelentőségét növeli az a körülmény, hogy a termelési célok megvalósítása mellett nagy segítséget nyújt a tudatformáláshoz, a szocialista embertípus kialakításához. Kedvező jelenségnek tekinthetjük, hogy a társadalmi és gazdasági vezetők egyre inkább felismerik a szocialista brigádmozgalomban rejlő hatalmas erőt, egyre inkább igénybe veszik egy-egy nagyobb feladat végrehajtásához. Ezután a IX. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott kezdeményezésekről és munka versenyről szólt: — Kérjük a gazdasági és mozgalmi vezetőket a mér kialakult helyes módszerek minél szélesebb körben való elterjesztésére. Segítsék elő, hogy a párt IX. kongresszusának tiszteletére a szocialista munkaverseny egyre jobban kibontakozzon. Segítsék elő a verseny minden formáját, igyekezzenek a szocialista brigádmozgalmon túlmenően teret biztosítani a szocialista műhely, a szocialista üzemrész vagy éppen a Szocialista vállalat címért folyó versen ymozgalom- nak. Mindezzel — fejezte be beszámolóját — a harmadik öté\e? terv célkitűzéseinek megvalósítását. segítjük elő. * A gondolatgazdag, a gazdasági és mozgalmi munka sok részletére kiterjedő beszámoló feletti vitában tízen szólaltak fel. Valamennyien egyetértettek azzal, hogy a megye iparosítása ezután sem kerülhet le a napirendről, s hogy a közeljövő legfontosabb feladata — a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny hasznosításával — az idei tervek teljesítése, a harmadik ötéves terv ió megalapozása. Amint Jámbor István, a gyulai városi pártbizottság első titkára elmondta: az iparosításban még korántsem használtuk ki a1 lehetőségeket. Ezért a jövőbén az iparilag elmaradt területeket, egyes járási székhelyeket kellene fejleszteni. Hasonlóan vélekedett Nagy Antal, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat igazgatója, mondván. hogy vállalatuk fejlesztésével lényegesen növelhetnék az exportcikkek, elsősorban a szűcsáruk termelését. Lipcsei Imre, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője a dolgozók politikai hangulatát befolyásoló tényezőkről beszélt. Elítélte az olyan gazdasági vezetőket, akiknek szemlélete csupán a 'orvok teljesítésére terjed ki. az emberek egészségét, a balesetek megelőzését azonban már szem elől tévesztik, s a szervezetlenségből, a tehetetlenségből keletkező termelési elmaradásokat a munkások mértéktelen túlóráztatásával próbálják pótolni. Elmondotta. hogy a munkaügyi viták megfelelő intézése, az emberi kapcsolatok javítása jelentősen kihat a munkások politikai hangulatának alakulására. Sok szó esett a vitában az új gazdasági irányítási rendszer eddigi tapasztalatairól és majdani alkalmazásáról. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője a többi között elmondotta, hogy a kötetlenebb gazdálkodás több kezdeményezés lehetőségét teremti meg. Ara olyan tapasztalatokról is szóltak, hogy egyes középvezetők az új gazdasági irányítási rendszerre való hivatkozással olykor semmibe veszik a dolgozók véleményét, s ezzel megsértik az üzemi demokráciát. Nagy Jenő, a KISZ megyei bizottságának osztályvezetője arról tájékoztatta a ■ tanácskozás részvevőit, hogy az ezerszemű mozgalom, a radarmozgalom egy esztendő alatt á megyében mintegy 30 millió farint eredménnyel járt. Most elhatározták, hogy a 100 millió forinton felüli beruházások, valamint az iskolák és kollégiumok építése felett védnökséget vállalnak. A pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett versenyben, eddig 80 ifjúsági brigád jelentette be részvételét. S amint a többi felszólalásból is kitűnt: minden üzemben jelentős kezdeményezéseket tettek a IX. párt- kongresszus tiszteletére. Dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára zárszavában az új gazdasági irányítási rendszer helyes értelmezésének és alkalmazásának szükségszerűségéről szólott. Hangsúlyozta, hogy jó alkalmazása több kenyeret jelent, mivel a legfőbb cél a gazdaságos termelés, a termelékenység növelése, ami végső soron az ember javára, az ember érdekében történik. Ebben viszont a gazdasági vezetésnek is, a pártmunkának is megvannak s maga feladatai. Az előbbinek a termelés feltételeit szükséges mind magasabb színvonalon biztosítani, az utóbbinak pedig az emberek szocialista tudatának fej 5 Vásári kaleidoszkóp Budapest, Népköztársaság üt, félidő. Végeérhetetlen áradatban robognak a kocsik — vajszínű Taunus osztrák rendszámmal, fürge mikrobusz, hazai „maszekok” tömkelegé, méltóságteljesen him- bálódzó amerikai „országúti cirkáló” — a sor valahol megtorpan, fékcsikongás, zűrzavar. Aztán újból nekirugaszkodnak. A kapukat viszont gyaloghadak ostromolják. A Budapesti Nemzetközi Vásár kapuit természetesen. A jegyszedők hősiesen állják a rohamot, szigorú ellenállásukon megtörik a suttyó legénykék csapatának elszánt kísérlete, hogy jegy nélkül jussanak be. Magyarázkodásomat, miszerint a sajtópavilonban a tiszteletjegyem — a ravasz trükköket ismerők derűs biztonságával nem hiszik el. Aztán mégiscsak megnyílik a bejárat. Nos, nézzünk körül alaposan: milyen is a BNV — 1966? A pontos és legcsekélyebb mértékben i* kimerítő válaszhoz kellene vagy egy hét szabadság, rettenthetetlen felderítőkedv, s legalábbis egy pár kényelmes lúdtalpbetét. A vásár hagyományai évszázadosak. Az első nagyszabású ipari kiállítás viszont a Pesti Vigadóban, 1842-ben nyílt. Az első BNV néven megrendezett árumintavásár 1925-ben — éppen 40 éve. Az utóbbi esztendőkben azonban a vásár gyors ütemben fejlődött, terebélyesedett. Szaporodott a részvevők száma, nőtt a kiállítás területe, mind több külföldi cég képviselteti magát: gazdagabb lett rangban, jelentőségben. Mondják, az idei év a kiállítók számát tekintve újabb rekord. Ellenben mintha az enni-, innivaló nem foglalna el annyi teret, mint korábban. Kevesebb pityó- kázó társaságot láttam, s mintha megcsappant volna valamelyest a bisztróvá előkelősködött lacikonyhákon falatozók étvágya. Veszélybe kerültek nemes nemzeti hagyományaink? o Hogy mit lehet itt látni? — Leírását akárcsak megkísérelni — teljességgel lehetetlen. Kezdve a lipcsei aranyérmes automatikus szerszámgépekkel, különleges orvosi műszereken keresztül mezőgazdasági gépújdonságokig ezer és ezer hasznos, érdekes masina, újszerű látványosság kápráztatja a látogatót A nők persze a kisipari pavilont részesítik előnyben, s fájhat a szívük a gyönyörű ruha- modellekért, cipőkért. A kedves férjek azonban bátran elkísérhetik őket, mert itt minden csak a szemé és semmi nem fenyegeti (egyelőre) a zsebet. Külön fejezetet érdemel a külföldi kiállítók pavilonjainak soksok érdekessége. Ehelyett álljon itt egy apróság. A nagy nyugati ország pavilonjába válogatottén jóképű, biztos fellépésű fiatalemberek, csinos hölgyek előzékenyen felvilágosítanak minden érdeklődőt. A maga nemében páratlan különlegességeket produkáló magyar kempingkiállításon idős néni unatkozik egy karos- székbe süppedve, s nem túlságosan örül, ha zavarják. A tévedések elkerülése végen o külföldi pavilonban szolgálatot teljesítők épp olyan eredeti magyarok, akárcsak a szóban forgo néni. Csak hát ott a rátermettség szerint válogattak, itt pedig — a nyugdíj mellé szántak egy kis mellékkeresetet. © A háziipari pavilonban a be lépő tekintete legelőször a szőnyegeken akad meg. Van itt perzsa, keleti ornamentikával, s akad subaszőnyeg ultramodern mintázattal. Rögtön felismerem, melyik a Békés megyei készítmény. Biztos, ami biztos, megkérdem a szolgálattevő kedves öreg urat. — Kérem szépen, honnan valók ezek a szőnyegek? — Hát én bizony nem tudom. Valakitől megkérdezi, de ő i- csak a fejét vakarja: — Én vettem át, de bizony már nem emlékszem, van-e közte Békés megyei? Lehetséges. A pavilon az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat cikkeit mutatja be. Helyes, hogy itt a magyar népművészet és háziipar dominál, nem is a „helyi dicsőséget” kérjük számon. A népi művészet azonban — stílusában, törekvéseiben, anyagában, technikájában — nem egységes. Nem lenne vonzóbb, ha feliratok vas" hozzáértő szakemberek tájékoztatnák a látogatókat, hogy a kiállított tárgyak milyen vidék, milyen jellegzetességeit képvis" tik? Vajda János Tavaszi-nyári rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: eg) darab 1800 forintos Orionton táskarádió — Eredményhirdetés: a július 1-i számunkban 11. rejtvényünk Az 1964-es Békés megyei Távbeszélőnévsor 11. oldalán keress meg a 263-as (kettőszázhatvanhárom) telefonszámot, és arinak tulajdonosát. Nézze meg. milyen utcában van a telefonállomás? Kérdés: A jelzett utca neve 7 emberre utal. Kik voltak azok Anonymus szerint? Tavaszi-nyári rejtvénypályázat 11. 1966. május 27. szelvény
