Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-25 / 122. szám
IMfi. május 25. 3 Szerdg, A rögöcsei Aligha találna megnyugvást a lelkiismeretem, ha nem számolnék be az alábbi történetről a megye közvéleményének. Az történt ugyanis, hogy a nemrégiben alakult rögöcsei nátlkitermeiö és hasznosító társulás nagyszabású bemutatót szervezett. A cél nemcsak elismerésre méltó, hanem dicséretre is. Azért, mert nem kisebb horderejű dologról, mint arról lett volna szó népes résztvevők előtt, hogy a jövőben hol legyen nádas, hol ne legyen, s hogyan, miként gépesítsék betakarítását, kévézését, de főleg a nádpalló- készdést. Ezt bizony ideje volt megtárgyalni s e téren is felszámolni az Árpád apank korabeli módszereket. A bemutató lényegét és fontosságát tartalmazó meghívóval ötven szövetkezeti, községi, járási és megyei vezető irodájának ajtaján kopogtattak be a derék postások. A géppel írott tömör szöveg azzal zárult, hogy „A bemutató után közös ebéd”. Azonban ez úgy látszott, hogy nem szolgáit kellő ösztönző hatással. Az esemény krónikása ugyanis körülbelül ötödiknek érkezett reggel a kilométerekre kiterjedő bemutató kiindulási helyére. A társulás ügyintézője többször is megtapogatta zsebében azt a papírcsomót, amelyre bemutató részletes pontossággal, a történelmi áttekintést sem kihagyva, felvázolta mondanivalóját az érdekelt meghívottaknak a nád múltjárói, jelenéről és holtbiztos jövőjéről. A beszámoló elmaradt. El. mert egy-másfél órás késéssel szállingóztak az érdeklődők, s nagyon gyér számban. A bemutató másik térségében, ügy délelőtt 11 óra tájban már összeverődött vagy harminc érdeklődő. A kedvét veszített ügyintéző azonban ott se vette elő a tájékoztatóját. hanem csak ügy válaszolhatott a kérdésekre. Elérkezvén a közös ebéd ideje, a uádterméskilátásokal gyalog nézegető érdeklődők elindultak a hely felé. ahol az ez alkalomra életüktől megfosztott birgék húsa. rotyogott. Mondanom sem kell, mennyire meglepődtek. Ugyanis a bográcsok közeiében egész autókaraván parkírozott. Az ebédet felszolgáló asszonyoknak pótlólag kellett kenyérről és tányérról gondoskodni, mert uram bocsa', csaknem még egyszer annyian gyülekeztek össze, mint ameny- nyi meghívót a bemutatóra küldtek. Mindez pedig nem máskor cs nem máshol történt. mint 196(1 májusában Békés megyében. —ki— A Kőolajipari főgeológusa Békéscsabán Kettős előadásra kerül sor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Értelmiségi Klubjában. Békéscsabán. Dr. Dank Viktor, a Kőolajipari Tröszt íőgeológusa a Délkelet-Alföld kőolaj- és földgáz- kincsének feltárásáról tart előadást május 26-ám. csütörtökön este 7 órakor. Az előadás befejezése és a kérdésekre adott válaszok elhangzása után Kelemen János, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tervosztályának főmérnöke tart részletes tájékoztató előadást Békés megye és Békéscsaba földgázellátása a III. ötéves tervben címmel. Kétmillió téglát éget az idén a kondorosi Lenin Tsz — Sajót építőanyagból emelik a gazdasági épületeket, családi házakat — Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese elismeréssel szólt május 21-én, szombaton a kondorosi zászlóátadási ünnepségen arról, hogy az ottani Dolgozók és Lenin Termelőszövetkezet berendezkedett téglaégetésre. Emlékeztetőül idézzük az alábbi mondatot Fehér Lajos elvtárs beszédéből: ,,Szövetkezeteink ne várjanak arra, hogy a központi készletből való ellátás útján jutnak majd téglához és különböző építőanyagokhoz. Kövessék a kondorosi Dolgozók és Lenin Tsz példáját”. taszította őt, eloltotta a villanyt s kiment. Rosszul tette be az ajtót, amely újra kelnyílt, halk, lassú nyikorgással. Laci a falhoz szorulva állt, odatartotta arcát az éjszaka hűvösének, a lombok, füvek szagának s kinézett a sötétbe. Fényszórók pásztázták asz eget. némán, nyugtalanul, pedig semmi do- hogást nem lehetett hallani, csak a kapu felől ideszűrődo szófoszlányokat. „Érdekes — gondolta Laci —, én mindig hajnalra képzeltem. Nyirkos, nedves őszi hajnalt láttam magam előtt, ködöt, mely víz alatti világgá változtatja az udvart, a iákat, a falat. S most vaksötét este van.” Nagyon befelé figyelt a £ul- lasztó feszültségbe, amely úgy nyomta most, mint egy idegen test, de csak Magdát érezte magában, senki mást. Aztán Jenő közeledő lépteit hallotta. Egyedül jött. Laci megérezte a szabadulást, de még nem merte hinni, szíve nagy, bongó ütésekkel oldotta a gyötrelmet. Jenő ^becsukta az ajtót, felkattintotta,, a villanyt s a mohó fényben előrenyújtotta a kezét, amelyben sárga papírlapot tartott. — Én Is megkaptam a SAS- behívót. A postás volt. — Jézusom, drága fiacskám... — Rigó néni hevesen magához «telte Jenőt. Megszívlelendő ez, hiszen a bélés árvíz országszerte rengeteg lakóházat és gazdasági épületet tett tönkre, aminek az újjáépítéséhez hallatlanul sok tégla szükséges. Emellett természetesen nem állhatnak az ez évre betervezett különböző építkezések sem. A kondorosi Lenin Tsz már az elmúlt évben hozzálátott a téglaégetéshez. Felszerelés hiányában kézi erővel mindössze 180 ezer darabot égettek ki. Ez évben már üzembe állítanak egy présgépet, s legalább kétmillió téglát készítenek. Ezt részben az idén épülő 100 férőheLaci becsukta szemét, hogy úrrá legyen a maga kavargó boldogságán, amelyet most illetlennek érzett. — Ezt tényleg kihagytuk. Hogy te is sorra kerülhetsz. Rigó néni megrettenve szipogott. — Mi lesz velem, ha téged is elszakítanak tőlem? — Ugyan, anya — legyintett Jenő idegesen. — Nem ez a probléma ... Ha engem keresnek, Lacit is itt találják. Mindenesetre még van huszonnégy óránk. Tanakodtak. Az egyetlen, amit Laci megtehetett a barátjáért, az volt, hogy felajánlotta: vele ne törődjenek. — Holnap jön Magdus, ad valami címet, majd elboronál- juk a dolgot — mondta s gondterhelten hozzátette: — Sajnos, ezzel még a te helyzeted nincs megoldva. — Bolondság, ne haragudj — Jenő fel s alá sétált, hátrakulcsolt kezében ott lobogott a sárga behívópapír. — Csak nem képzeled, hogy ki fogunk lökni az utcára? — Eddig is együtt voltak, Lacika, együtt maradnak ezután is — erősítette Rigó néni. — Tegyük el magunkat holnapra. — Jenő fáradtan legyintett. — Reggel okosabbak leszünk. (Folytatjuk) lyes tehénistálló. 50 férőhelyes borjunevelő felépítéséhez, s azoknak a nyitott színeknek a körül- falazásához használják fel, amelyekben a tél folyamán az erő- és munkagépeket akarják tárolni úgy, hogy az időjárás ne tegyen bennük kárt, A közös építkezésekhez fel nem használt téglamennyiségből mintegy félmillió darabot adnak azoknak a szövetkezeti gazdáknak, akik építkezni akarnak. A szövetkezetben az a Dankó János irányítja a téglagyártást, aki tizennégy évig a gyomai téglagyár igazgatója volt. E hét elejére beállították a présgépet s folyamatosan 10 darab szerfás, ciroktetős színt építenek, s ez alatt szárítják majd a nyers téglát. A jövő évben az ideihez hasonló mennyiséget vagy még több téglát akarnak égetni, hiszen 1967 és 1970 között még négy nagy istállót és több hajtatóházat építenek. Ezenkívül az istállók körül szennyvízgyűjtő medencéket is építenek. Ez is nagyon dicséretes, hiszen, mint a legtöbb helyen, itt is leginkább semmivé vált eddig a termésátlagokat jelentősen növelő szennyvíz és trágyalé. Rekordmennyiségű méz ígérkezik A Szarvas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet tavaly 120 család méhet szállított be, hogy ezzel is elősegítse a hazai és külföldi mézigények kielégítését. A tavalyi kezdeti esztendőben összesen csak 19 mázsa mézet tudtak pergetni a földművesszövetkezet méhészei. Az idei eredmény sokkal biztatóbb. Az első pergetés ugyanis 26 mázsát eredményezett. Volt olyan nap, amikor kaptáran- ként 14 kg-ot hordtak a méhek. A méhészek kihasználják vándoroltatásra az ország északi részeit, ahol későbben nyílik az akác, majd a tarlóvirágzásra jönnek haza. Az első pergetés nyomán ez évben rekordmennyiségű mézre számítanak. A bogárzói kísérletek Rég múl t idők pásztoréul lékei t idézi Orosháza szélén a vasúti megálló Bogárzó elnevezése. Ma már asz ősgyepnek híre-hamva. Végét sem látni a hatalmas gabodon kukorica és búza íajtaösz- szehasonlító kísérleteket végeztünk. Azt kellett megállapítani, hogy ezen a tájon melyek azok a fajták, amelyek a legnagyobb Perei Eszter és Molnár István szakközépiskolás diákok Zatykó Sándorra) az egyik búzaparcellában. natábiáikinak, de akad erre bőven kukorica, lucerna és más kultúrnövény is. A vasúti megálló mellett pedig öthoidas bekerített terület, az Üj Élet Termelőszövetkezet és a mezőgazdasági technikum kísérleti telepe, ahol szorgalmas fiúk, lányok dolgoznak kora reggeltől késő estig. Közöttük Idősebb, ingujjra vetkőzött férfi. Zatykó Sándor, a telep vezetője. — Hetenként százötven diák .látogatja a telepet — mondja. — A technikum mellett a szakközépiskolából és a gimnáziumból is járnak ide diákok gyakorlati oktatásra. Most éppen a cirokmagot vetik. Milyen múltja, jelene és főleg milyen jövője van ennek a telepnek? Erről beszél a vezető tanár, melyből kiderül, hogy itt ugyan szántóföldi növényekkel kapcsolatban folyik a kutatómunka, neki más „szerelme” is van, a „Serres Olivér” nevű téli körtével kapcsolatos kutatás. — Még egyetemista koromban ismerkedtem meg ezzel a gyümölccsel. Ez a téli körte nálunk csak különleges módszerek között termeszthető. Nagyon becses, keresett áru külföldön s mint hallottam, a negyven-hatvan de- kás gyümölcs kilójáért száz forint magyar pénznek megfelelő összeget fizetnek külföldön. Több évtized sávos munkája eredményeként a gyopárosi háromszáz öles telkemen sikerült kikísérletezni. Jelenleg mintegy' kétszáz ilyen gyümölcsfám van s volt olyan esztendő, hogy hatvan mázsa körtém termett. Itt különösen a Dózsa, a Petőfi és a Béke Termelőszövetkezet földjein lenne érdemes termelni. — Nagyon hiányzott már Orosházán egy ilyen oktatókért. Végre három évvel ezelőtt sikerült létrehozni, de az oktatással egy- időben azonnal megkezdődtek a kísérletek is. Először az egy holeredményt hozzák. Hatvanháiom- ban a i enne lőszövetkezet már minden külön befektetés nélkül harminc vagonnal több kukoricát takarított be az MV—1-es fajtáiból. Közben az egy holdat húsa'a egészítette ki a tsz s öt holdat a közös gazdaság bekerített s itt folytatjuk a kisparcellás kísérleteket. Nyolcvanméteres kutat fúrtak s megépítették ezt az épületet, ahol majd elméleti foglalkozásokat tudunk tartani. Egy holdon 104 parcellán árpakísérletet folytatunk és ötvenkét kombinációban kísérletezzük ki. hogy melyik fajta műtrágyázási módszer a legeredményesebb. — Jelenleg mi a fő profil? — kérdezem egy lélegzetvételnyi szünetben. t< — öt holdon hatíajta búzával végzünk fajtaösszehasonlító kísérletet, célja, ezen a vidéken melyiket legérdemesebb termeszteni. A kukoricával kapcsolatban az egyik feladat, megállapítani a legideálisabb öntözési módszereket. A lucernánál már elég szép eredményekkel büszkélkedhetünk, tavaly például egy másodéves parcellán kilencven mázsa termett; a megyei átlag alig éri el a húsz mázsát. — Néhány szót a tervekről. — Abban sincs hiány — mondja mosolyogva Zatykó tanár tir —, a folyamatben levő kísérletek mellett nagy gondot fordítunk majd a búza, a kukorica, a takarmányrépa és a lucerna műtrágyázásának és vegyszeres gyomirtásának a kidolgozására. A másik tervünk az, hogy nyolcszáz öl- nyi területen nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöt telepítünk s itt kutatjuk a legjobb módszereket. Egy diák jelenik meg az ajtóban, szakmai tanácsot kér. Néni zavarjuk tovább Zatykó tanár urat, aki „csapot-papot” felejtve már kinn magyaráz a diákok között... Kép, szöveg: Opauszky László A nagyszénást Park-fürdő vezetősége értesíti a kedves fürdővendégeket, hogy a strandidényre a fürdő megnyílt Üj, 1000 személyes modern, higiénikus öltözővel, uszodával, termálvízzel, gyermekjátszótérrel várjuk a vendégeket. PIHENÉS, GYÓGYULÁS, SZÓRAKOZÁS, kedvező vasúti közlekedés. 73722