Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-24 / 121. szám
J966. május 24. 5 < Kedd A nagyobb önállóság' főpróbája FrJsőnyomáson A gégésznél — Az almáriaknál bandagazda voltam, és egyik társam, valami Szabó nevű ember volt az, aki tárgyalt a grófi intézővel. Jogos kérelmünket nem hallgatták meg. Engem a többi bandagazdával együtt a békési rendőrőrszobába 5 .napra bezártak. Naponta megjelent Kecskeméti református főtisztelendő meg a főszolgabíró és kérték, hogy vegyük fel a munkát. Jó részünk ezt nem tette meg. Én is elmentem másfelé kubikol- ni. napszámosmunkát végezni. Hát valahogy így történt... Baji István 86 éves. Az unokái körében nagy elfoglaltságban találjuk. Éppen ostort készített. Igen egyszerűen emlékezik, és dokumentumként mutatja „cselédkönyvét". — Én is az almáriak közt voltáén, akkor több százan voltunk, N apjainkban egyik legtöbbet emlegetett szó az új mechanizmus. Ennek alapján mindjobban kibontakozóban van a gazdasági önállóság és a termelés jövedelmező szervezése. Hogyan is áll mindez á Felsőnyomási Állami Gazdaságban? A gazdálkodás új módszerű szervezésének már kézzelfogható eredményei vannak. Az új mechanizmus itt tulajdonképpen nem új, hiszen évekkel ezelőtt a gazdaság vezetősége arra törekedett, hogy az állami érdeket a helyi — termelési és bérezési — lehetőségek figyelembevételével szolgálja. Két évvel ezelőtt a cukorrépa művelésében — 50 holdon — anyagilag is érdekeltté tették a dolgozókat. Az üzemtervben holdanként 170 mázsa cukorrépatermést irányoztak elő. Megbeszélték a növénytermesztőkkel, hogy 170 —200 mázsa átlagtermés között mázsánként 10 forint, 200 mázsán felüli hozam esetén pedig 20 forint prémiumot fizetnek. Az átlagtermés — a kontrollterülethez képest — holdanként 51 mázsával volt több. Tavaly a cukorrépa művelésében — teljes egészében — alkalmazták az új módszert. Év végén holdanként 100 mázsával több répát takarítottak be, mint 1963-ban. Hasonló eredményt hozott a sertéstelep dolgozóinak újfajta bérezése is. Ennek az a lényege, hogy az ágazat irányítóinak munkabérét a feletetett takarmány mennyisége és hasznosulása közötti összefüggés alapján állapították meg. Az újfajta bérezés a korábbinál jobb munkára sarkallta az irányításban dolgozókat és így nem véletlen, hogy egyik évről a másikra jövedelmező üzemággá lépett elő a ráfizetésből fenntartott sertéshizlalás. Tavaly már csaknem 2 millió forint tiszta hasznot értek el. Az itteni eredmény figyelemre akik sztrájkoltunk, közülük ma talán már csak négyen élünk és néha emlékezünk. Itt van ez a cselédkönyvem, amit megőriztem. Ez bizonyítja, mennyire jogos — és hogy milyen kevés — volt az, amit kértünk és helyette meghur- colásztak. A könyvébe bélyegzővel be van ütve: tizenöt hold oszd búza le- aratása után minden tizenharmadik kereszt vagy hatvan kilogramm gabona az aratópáré. Járt még öt kilogramm szalonna, hat liter bab vagy lencse, hat liter pálinka, kettő kilogramm só és ötven fillér tüzelőváltság... A hatvan kilogramm biztosíték helyett hetven kilogramm búzát kértek, amit nem kaptak meg. Az 1906-as békési nagy aratósztrájk megyeszerte nagy visszhangot váltott ki, ami az uralkodó osztályt elnyomásának tokozására késztette. A hálás utókor a felszabadult nép hazájában a Kispál Imréknek és társaiknak forradalmi tetteit . megörökíti nemcsak papíron, hanem márványtáblába vésve is. Békés község dolgozó népe április 30-án ünnepélyes keretek közt avatta fel az emlékezés tábláját, melyen részt vettek nemcsak a ma élő régi sztrájkolok, hanem a felszabadulást hozó szovjet hősök egyike is. A fehér asztal mellett aztán mindenki csak hallgatta az ünnepeiteket, akik szerényen, csendesen mesél- getve, szinte nem is értették, hogj’ milyen nagy dolgot tettek ők. Pankotai méltó. A párt Politikai Bizottsága tavaly tél végén megvizsgálta az állami gazdaságok, munkáját. A munka továbbjavítására határozatot hozott, melyben többek között az állami gazdaságok feladatául tette, hogy egy kiló sertéssúlygyarapodást 4,9 kiló abrakfelhasználással érjenek el. A felsőnyomásiak megvalósították ezt a határozatot. Sőt, 1966 áprilisában egy kiló sertéssúlygyarapodáshoz már csak 4,21 kiló abrakra volt szükség. A telep vezetőjének ilyen eredmény mellett áprilisban 500 forinttal lett vastagabb a borítékja, mint az előző hónapban. Fizetése elérte a 2500 forintot. A dolgozók bérezése is hasonlóan alakult. A gazdasági irányításban alkalmazott új módszerek jónak bizonyultak, így az egész gazdaság területére érdemes lenne ezeket kiterjeszteni, széles körben alkalmazni. Az állami gazdaságok irányítói támaszkodnak az üzemek kezdeményezésére, ezért mind nagyobb önállóságot adnak. A gyakorlatban ez a többi között azt is jelenti, hogy a felsőnyomásiak 1964-ben 53, míg 1966-ban mindössze csak 9 tervmutatót kaptak. A kenyérgabona- és a cukorrépa-vetésterület ezekben a gazdaságokban előre megszabott, vagyis e két növény termesztésének szervezésében nincs helye az alkudozásnak! Viszont a többi terület hasznosítását a területi, igazgatóság az üzem vezetőségének hozzáértésére, rátermettségére bízza. A gazdaság vezetősége határozza meg, hogy mit termeljen. Felsőnyomason kevés a munkaerő. így a kender vetésterületét a tavalyi 660 holdról 300 holdra csökkentették. Ugyanakkor a hibridkukorica-vetőmag előállítására az eddigi 400 hold helyett 853 holdat jelöltek ki. Ezzel az egyetlen lépéssel a holdankénti tiszta bevételt 1000—1200 forinttal növelik. r E vek óta a takarmánytermesztésben kimagasló átlagterméseket értek el. Ez adhatta az alapot ahhoz, hogy csökkentsék a takarmánytermő területet, s ugyanakkor pénzes növényeket vessenek. (Pénzes növénynek minősítették azokat, melyek holdanként 6 ezer forinton felüli bruttó termelési értéket adnak.) 1961-ben a gazdaság 65 százalékán, 1965-ben már csak 50 százalékán termesztettek takarmányt. Ezzel egyidőben a jelentős jövedelmet adó növények vetésterületét 15 százalékról 30 százalékra növelték. Termelnek az idén többek között lencsét is és mákot is. Olyan növények ezek, melyek a korábbi években hiányoztak a vetéstervből és a városok élelmiszerüzleteiből. A termelésszervezés új módszeré, az új mechanizmus a Felsőnyomási Állami Gazdaságban a népgazdaság érdekét, a társadalom ellátását a korábbinál jobban szolgálja. Ez már most is kézenfekvő. A gazdálkodás szervezésében az üzem vezetői most perspektívát látnak. Maguk döntik el, hogy a nyereségbefizetési tervfeladat teljesítése után —, ez a teljes termelési érték 15,55 százaléka — hová és mire költik a kezükbe adott forintokat. Vagyis gazdálkodnak, önmaguk véleményét és tudásuk legjavát adják azért, hogy az eddigieknél is jobb eredményeket érhessenek el. A gazdaság vezetőit áthatja az önállóság tudata. Olyan gondolatokkal foglalkoznak, hogy több gazdasággal társulnak és a terven felüli termékek értékesítését — tej, vaj, sajt, hús, tojás, bor, gyümölcs — Békéscsabán egy állami gazdaságok mintaboltjában megszervezik.« Most már azt mondják, ha a mezőgazdaság ellátja az országot élelmiszerrel, az ipart nyersanyaggal, akkor az ipar a mező- gazdaságot — mint legnagyobb fogyasztót — teljes egészében szolgálja ki. Ez azt is jelentheti, hogy a felsőnyomási földeknek külön konstruáljanak gépet, tegyék lehetővé számukra is a földgáz hasznosítását, a MÁV pedig építsen a telekgerendási vasúti megállóhoz rakodót, mérleget, hogy évente a háromezer vagon árut helyben rakhassák be vagy ki. A gazdálkodás új módszerű szervezése tehát nemcsak a mezőgazdaság kizárólagos ügye, hanem az országé, a társadalomé! Az üzemek erőfeszítése ebben az irányban nem lehet fölösleges, hiszen a Felsőnyomási Állami Gazdaság termelésének szervezése, s ennek minden rezdülése egybeesik közös ügyünkkel. VÍZSZINTES: 1 J elmondatunk i 11. Tenger Görögország és Törökország között. 12. Kártyalap. 13. Réz . . 14. Személynévmás. 15. Elhunyt színművészünk. 16. Kettős betű. 17. Osmium vegyjele. 18. Helyhatározö. 19. AE. 21. Megemlékezik. 24. Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, a negyedik kockában kettős betű. 27. 50 és 100 római számmal. 29. Halíajta. 30. Ütőn levő. 32- Ebben az alakban is gyártanak gyógyszert. 34. Munka népiesen. 35. Növény része. 36. Svájci kanton. 17. Ellenérték (+’)■ 3«. Morse-hang. 40. Bővíteni. 41. Háziállat. 42. Becézett női név. 44. Talán röviden. 45. Illeték. 46. Irt. 47. Válaszol. FÜGGŐLEGES: 1. Ennek a művésznek munkái megvásárolhatók a béSzocialísta brigádvezetők tanácskozása Dévaványán A Szakszervezetek Megyei Tanácsa dévaványai szakmaközi bizottsága — a községi pártbizottság együttműködésével — jól sikerült szocialista brigádvezetői tanácskozást tartott. Manapság, amikor általában harcot hirdetünk az értekezletek ellen, a túl sok ülés, konferencia szaporodásának meggátlására. most egy valóban szükséges tanácskozásról adhatunk hírt, melynek résztvevői igen-igen ritkán cserélik fel a munkapadot az íróasztallal. Ezen a hasznos ösz- szejövetelen egyeztethették tapasztalataikat a különböző szaIlmákban dolgozó brigádok vezetői, s miközben hitet tettek a szocialista brigádmozgalom mellett, őszintén elemezték a hibákat is. A brigádvezetők leértei., hogy — munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében — máskor későbbi időpontban is rendezzenek hasonló összejövetelt. A tanácskozás végén a szakmaközi bizottság uzsonnával vendégel - meg a résztvevőket. késcsabai Képcsarnokban, utolsó kou- kában keresztnevének kezdőbetűje. 2. Mennyei. 3. Vissza: mutatónévmás. 4. Ennek a művésznek munkái megvásárolhatók a békéscsabai Képcsarnokban. utolsó kockában keresztnevének kezdőbetűje. 5. Vissza: a bíró .. ismertetője1’. 6. Félrevezet. 7. Török név. B. A háborúban sok ilyen mező volt. 9. KA. 10. Fém. 17. Keverék. 20. Női név. 22. Sírfeliraton olvashatjuk. 23. Névelő. 25. Régi római pénz. 26. Szélhárfa. 26. Ennek a művésznek munkái megvásárolhatók a békéscsabai Képcsarnokban. 30. Unalmassá válik. 31. Kötőszó. 32. F.lárusítóasztal. 33. Állóvíz jege teszi. 34. E napi. 39. Menyasszony. 41. Férfinév. 43. Betűt vet. 45. Rangjelzés. BEKÜLDENDŐ, a vízszintes 1. Tavaszi-nyári reitvénypályázat 8. 1966. május 24. szelvény A Stern karikatúrája Dttpsi Károly Tavaszi-nyári rejtvénypá lyázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: egy darab 1800 forintos Orionton táskarádió — Eredményhirdetés: a július 1-i számunkban 8. rejtvényünk 1
