Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-21 / 119. szám

1986. május ti. 3 Szómba! Műszak műszakiak nélkül A minap figyelemre méltó munkaszervezést tapasztaltam Gyulán, a vízgépészeti vállalat Béke sugárúti telepén. Műszak volt, műszakiak nélkül. A mun­kások ütötték a vasat, életké­pessé formálták az anyagot. A műhelyzaj a portáig hallatszott, kellően bizonyítva a benti nyüzsgést. A portánál tovább azonban nem léphet a délutáni órákban senki. A kapu őrét ugyanis bebocsájtási jogkörrel nem ruházták fel. Itt az a szokás, hogy a mű­vezető, a műszakvezető délután az irodások eltávozásakor szin­tén „lelép”, vagyis a telepen a délutáni műszak 16—17 órától felelős vezető nélkül látja el a feladatát. Furcsán hangzik — a portástól hallottam —, hogy ebben az időben a gyáregység munkájáért ő felel! Ö gyako­rolja a műszaki vezető hatáskö­rét a munka befejezésekor is. Ö áramtalanítja a gépeket. Vajon milyen szándék vezette a vízgépészeti vállalat vezetőit olyan intézkedés meghozatalá­ra, hogy egy műszakot felelős vezető nélkül hagyjanak. Le­hetséges, hogy takarékoskodni akarnak? De egy általán he- lyes-e, ésszerű-e az ilyenfajta takarékosság? Történjen egy véletlen folytán baleset vagy egyéb, s akkor ki intézkedik? A kapu őre még csak a műszakiak telefonszámát sem ismeri. Kit hívjon, hová szaladjon, ha baj van, ha valakinek igen sürgős segítségre lenne szüksége? Mert előfordulhat ilyesmi, hiszen em­berek dolgoznak itt, nem is akármilyen anyaggal. Éppen ezért nem tartjuk helyesnek, hogy egy gyártelepen, ahol tel­jes értékű munka folyik, ne le­gyen jelen a műszak rendjéért felelős műszaki. y —sík. Tart még a belvíz okozta küzdelem Most már nagyon sürgőssé vált a földek elmunkálása és beve­tése. Az ember akaratát és a gép erejét azonban nagyon korlá­tozza a belvíz által mélyen fel ázott föld. Ezen a képen a bé ­kési Kossuth Tsz egyik traktora látható, amely fogasolás köz­ben tengelyig süllyedt. Fotó: Esztergály Keve Tavaszi séta a szocialista üzemben Újfajta szerződéskötés a tótkomlósi termelőszövetkezetek és az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás közölt SZOCIALISTA ÜZEM! Ügy érzem, e két szó megérdemli a csupa nagybetűt. Lassan, szó- tagoilva ismételgettem, szinte íz­lelgettem e rövid mondatot, amíg az Orosházi Mezőgazdasági Gép­javító Állomásra, az újdonsült szocialista üzembe igyekeztem. Elgondoltam, hogy mennyi munka, gondosság, aggodalom, vita, .sikeres és sikertelen újítás húzódik meg e nagyszerű teljesít­mény mögött. Évek óta jól isme­rem a gépjavító állomást, három­szor nyerte már el a SZOT és a Minisztertanács Vörös Vándor­zászlaját, többször ünnepelte az élüzemMavatást. Az országban el­sők között alakultak itt annak idején szocialista brigádok, innen indult el hódító útjára a szalag­szerű gépjavítás és *sok egyéb hasznos kezdeményezés. Most mégis más érzéssel indul­tam Orosházára. Szocialista üzem címet nyerni az egész kollektíva Példamutató brigádvállalás Milliós anyagmegtakarítás a pártkongresszus tiszteletére Nem könnyű munka a labora­tóriumi tevékenység a textilipar­ban. Nagy szákértelmet és felké­szültséget, hibátlan együttműkö­dést s nem utolsósorban sok-sok találékonyságot és ötletességet igényel. Tudja ezt mindenki a Férfifehérnernűgyár Békéscsabai Gyárában. kiváltképpen ' azok, akiknek közvetlen feladata ez a munka. S mégis szívesen vállal­koznak e feladat olyan színvona­lú ellátására, amihez a felsorol­takon túl még valami kell: mé­lyen plántált szocialista öntudat, A békéscsabai gyár laboratóri­umának Vörös Csillag szocialista brigádjáról van szó. Arról a ti­zenhét tagú kollektíváról, amely már az eddigi rounkaversenyek Az egymásra utaltság tehát köl­csönös. A szocialista világgazda­ság nem fejlődhetett volna ilyen gyors ütemben, ha nem bővülné­nek szüntelenül az egymás közti termelési, kereskedelmi, műszaki, tudományos kapcsolatok. Ma már az is nyilvánvaló, hogy előreha­ladásunk meggyorsításának is egyik fontos eszköze a szocialista nemzetközi együttműködés to­vábbfejlesztése nemcsak számsze­rűségében, hanem formáiban, módszereiben, intenzitásában is. Erre utalnak az új szovjet öt­éves terv irányelvei, s a kong­resszus megnyilatkozásai. A nem­zetközi munkamegosztás szerepe, a szocialista együttműködésre utaltság mértéke, persze más és más az egyes szocialista országok gazdasági fejlődésében. Hazánk, amely nyersanyagban és energia- hordozókban szegény, s a megter­melt nemzeti jövedelemnek mint­egy 35 százalékát a külkereskede­lemben realizálja, sokkal inkább függ a világpiaci kapcsolatok ala­kulásától, mint például a Szov­jetunió, amelynek erőforrásai, természeti gazdagsága, területe, lélekszáma a termelés, a tudo­mány és a technika minden ágá­nak fejlesztését és világszínvona­lon tartását biztosítja. S ha az SZKP XXIII. kongresszusa még­is a szocialista nemzetközi együtt­működés fejlesztésének megkü­lönböztetett figyelmet szentelt, ez arra kell, hogy figyelmeztessen bennünket és a hazánkhoz hasonló helyzetű kis országokat, hogy a jövőben még inkább tegyük meg mindent a számunkra létfontossá­gú nemzetközi kapcsolatok sokol­dalú fejlesztéséért. Tennivaló van bőven, hiszen a szocialista országok gazdasági együttműködése jelenleg sem tel­jesen gond- és problémamentes. Várhatóan újabb megoldandó kérdéseket is felszínre hoz majd a fejlődés. Ahogy a gazdaságirányí­tási rendszer reformjával az ár-, pénz- és értékviszonyok fokozato­san tért hódítanak a szocialista országokban, számítani lehet az egészséges verseny, s ezzel együtt az értékesítési gondok fokozódá­sára a szocialista világpiacon. A kereskedelmi módszerek és a köz- gazdasági, üzleti szemlélet foko­zott érvényesülése a nemzetközi együttműködésben végső soron azonban valamennyi szocialista ország javára válik, mert a gazda­sági kényszer erejével sarkall a gyorsabb fejlődésre, a szükség­letek teljesebb kielégítésére. S mindez párosul majd a fokozott gyártmányszakosítással, a határo­zottabb, s a mainál mindenkép­pen szűkebb nemzeti profilok ki­alakításával. E ma még teljesen fel sem méfhető fejlődéshez járul hozzá a Szovjetunió új ötéves munkaprogramja, amely közvet­lenül is szolgálja a szocialista vi­lággazdaság megerősödését és to­vábbfejlődését. K. S. során sem vallott szégyent, s a jelek szerint a IX. pártkongresz- szus tiszteletére indított versen­gésből is méltón kiveszi a részét Lapozgatom a szép brigádnap­lót, amely már külcsín.jével is ,pe­dáns gondosságról, rendszeretet- ről árulkodik. Aztán Mucsi Imre csoportvezető segítségére szoru­lók, hogy a sóik szép vállalás, fel­ajánlás és teljesítés közül a leg­szebbeket kiválogassam... A laboratóriumban 1969-ben még két brigád alakult. Az ak­kori Békéscsabai Ruhagyárban ékkor bontakozott ki első szárny- csapásaival a brigádmozgalom. A két laboratóriumi brigád nem sokkal utóbb egyesült, s a Vörös Csillag már 1960. április 4-én el­nyerte a megtisztelő szocialista címet, majd újabb esztendő múl­tán újabb oklevél fémjelezte a kis kollektíva kimagasló eredmé­nyeit. Sok év telt el azóta, de a sár­guló naplóoldalak ma is arról árulkodnak, hogy ez a brigád év­ről évre hú maradt önmagához. Időközben tagjai közül négyen is elnyerték már a Sízakma Kiváló Dolgozója kitüntetést. Az idén májtjs 1-én a kollektíva brigád- zászlót kapott, valamennyi tagja pedig a Szocialista Brigád jel­vényt. Persze, nem akármilyen eredmény alapján érte őket e megtiszteltetés. Az 1965. évi ver­senyben — egyéb vállalásaik tel­jesítése mellett — egymillió 166 ezer forint értékű anyagmegtaika- rítást értek el. S ők öntudatosan vallják, hogy a megtiszteltetés kötelez. Noha még nem volt ismeretes előttük az újabb kitüntetés, már az év elején újabb vállalásokat tettek, s azokat utóbb az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére meg is tetézték. Az újabb felajánlás sze­rint — egyebek között — negyed­évenként negyedmilliós, az idén összesen tehát egymillió forintos újabb anyagmegtakarításra tettek fogadalmat. Több éves dicsére­tes eredményük lehet rá a ga­rancia, hogy ez a felajánlás sem marad ígéret csupán! Persze e kitűnő és eredményes kollektív munka nem alakulha­tott volna ki nagyszerű közös­ségi szellem nélkül. S a vörös csil­lagosoknak gondjuk van rá, hogy azt nap mint nap féltő gonddal ápolják. Egymás segítése, a ta­pasztalatátadás fő erényeik közé tartozik. A közös megmozdulások­ban rendre részt vesznek, s az önképzésről sem feledkeznek meg. Szervezett oktatásban az idén is heten vesznek részt a brigádból. A kollektív üzemlátogatás, a Tex­tilipari Műszaki és Tudományos Egyesület előadásainak meghall- .gatésa nem hiányozhat az életük­ből csakúgy, mint a legkülönfé­lébb társadalmi munka vagy a beteglátogatás. Egymás iránti fi­gyelmességükre jellemző például, hogy a nemzetközi nőnapon a brigád férfi tagjai a szívélyes kö­szöntés kíséretében csokival is kedveskedtek női kollégáiknak. Példamutató helytállásról tanús­kodik az árvízvédelemben való tevékeny és önzetlen részvételük is. Pedig erre még csak „válla­lást” sem tehettek! így él hát Békéscsabán a Vörös Csillag brigád 17 tagja. Szocia­lista módon. Ahogyan azt 1959- ben a brigádnapló címoldalán megígérték... Kazár Mátyás jó együttműködésével, kimagasló teljesítményekkel lehet. A rózsalugas bejáratánál az igazgató és az szb-titkár beszél­getett. Amint kiderült, egy ilyen nagy üzemben igen sok a gond, probléma. Mert amint mondották: szocialista módon dolgozni, tanul­ni és élni csak papíron hangzik egyszerűen. A valóságban ezért sokat kell tenni. Egyébként nemcsak a rend, a tisztaság, a fegyelmezetten dolgo­zó brigádok munkája tetszett, de szembetűntek az új épületek, a korszerű berendezések is. Rövid három esztendő alatt 4,5 millió forintos beruházással gyarapodott megyénk legnagyobb mezőgazda­sági gépjavító állomása. Igen ész­szerűen kooperáltak például a kő­olajipari vállalattal. A gépjavító állomás 25 holdas területén szét­szórtan levő épületekből és a te­rületből is adtak át az ipari vál­lalatnak, ezért térítés címén 3 millió forintos beruházást kaptak. Üj szerelőcsarnokok épültek a gépjavító állomáson, korszerű vil­lanyhálózatot építettek ki, beve­zették a földgázt, korszerű öltö­ző, zuhanyozó, tágas étterem áll a dolgozók rendelkezésére. Megfelelő körülmények között könnyebb, kényelmesebb és magabiztosabb a munka is. A gépjavító állomás termelése év­ről évre szépen ívelt felfelé. Csak néhány példát ebből: 1962-ben az ossz termelési értékük 17 millió forint volt, 1964-ben már 47 mil­lió, 1965-ben pedig 66 millió 600 ezer forint. Elmondották a gépjavító állo­más vezetői azt is, hogy új rend­szerű szerződést kötöttek kísér­letképpen a tótkomlósi tsz-ek- kel. Tíznaponként kerül szervizre minden erőgép. Pontos menetren­det készítettek a szövetkezeti ve­zetőkkel együtt. Napra, órára elő­írták, hogy melyik gép mikor je­lenjen meg a szervizre kirendelt brigád előtt. Maguk sem reméltók, hogy ennyire komolyan veszik a szövetkezetek és ilyen sokrétű lesz az előnye. Kiderült, hogy a legszorgosabb tavaszi kampány- munkában is megjelent a szerviz­re kijelölt gép percnyi pontosság­gal. Több országos hírű koimibájno- suk, traktorosuk, többszörös szo­cialista brigádjuk van az oroshá­ziaknak. Nehéz küzdelemben, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével egyidőben kovácsolódott össze a törzsigárda, s így tudták elérni a büszke címet: SZOCIA­LISTA ÜZEM. Az új esztendő náluk is. mint másutt, a pártkongresszusra való készülődés jegyében zajlik. A kongresszus tiszteletére 857 ezer forint megtakarítást vállaltak, s a Szocialista brigád cím elnyeré­sét 19 brigád tűzte célul. —Ary— S' Uj exporttermék gyártását kezdik meg A Mezőberényi Műszaki és Villamossági Ktsz eddig közvetett úton 1 millió 100 ezer forint ér­tékben termelt exportra. Az idén ezt tovább folytatja, ezzel egyide­jűleg közvetlen exportként új ter­mék gyártását kezdi meg. mégpe­dig a gépkocsiutánfutót, alumí­niumlemezből készült összecsuk­ható campingházzal. Ebben — nappal fotellá alakítható — 2 vagy 4 személyes ágy. asztal es szekrény is van. A mintapéldányt a szövetkezet elkészítette és azt a Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutat­ják. Ötszáz tsz-gazda, 500 területrész a csorvási Vörös Október Tsz-ben Ezen a tavaszon igen jó ütem­ben haladt a növényápolás a csor­vási Vörös Október Tsz-ben — hallottuk Kocsis György tsz-el- nöktől. A 162 hold cukorrépát a múlt hét első feléig kiegyelték. Azóta már a mélykapálást is befe- lyezték. A napraforgót 100 hol­don megkapálták, a cirkot 50 holdon gyomtalanították. Már a kukoricavetést is kapálják. Csorváson azért halad jól a nö­vényápolás, mert a szövetkezet vezetősége megvalósította a gaz­dák kérését: mindenki a vállalt területen szorgoskodjék. Összesen 500 tsz-gazda vállalt növényápo­lási munkát. A tsz határát 500 részre osztották. Mindenki felelős­séggel tesz eleget vállalt kötele­zettségének.

Next

/
Thumbnails
Contents