Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-19 / 117. szám
tt*6. május 19. 4 1. Csütörtök Nem felejtették el őket v.. Az elmúlt napok egyikén a békéscsabai városi pártbizottság autójába idős embereket segítettek be. Kocziha Mihály tíz éve szinte alig tud kimozdulni, súlyos betegsége mozdulatlanságra kárhoztatta és szemének oly szép városát már tíz éve nem látta. Kocziha Mihály élete pedig összeforrt Békéscsabával, hisz 1901 óta vesz részt a munkásmozgalomban. A nehéz harcos évek után most a megelégedett boldog öregkort sajnos, keseríti a betegség, vigaszt csupán a megértő feleség, s az elvtársak látogatása nyújt számára. Nem felejtették el Kocziha Mihályt a régi harcostársak, s az elmúlt napok autózása egy kedves kis ajándék volt, mikor körbevitték Filipinvi János bácsival kettőjüket, s megmutatták a Lencsési úti KlSZ-lakó- telepet, a Kulich Gyula Lakótelep új házait, a hűtőházat, a konzervgyárat. Kovács Pali bácsi, a város országgyűlési képBefejeződtek a kereskedelmi napok Endrődön Kereskedelmi napokat rendezett az Endröd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet egy hétig Bemutatták itt a szövetkezet tévé- kenységét, a kereskedelmi munkát és forgalmat. A kisállattenyész- tök kiállítása iránt a vártnál is nagyobb volt az érdeklődés. Vágógalambokra például u kiállítás előtt csupán 200 darabra kötöttek szerződést, a kiállítás ideje alalt és azóta ez a szám 1050-re emelkedett. Képünkön a kiállítás egy részlete. Vasárnaptól változik a vasúti menetrend Mint már hírül adtuk, 22-től érvénybe lép a MÁV új menetrendje. A változás vasárnapra virradó éjszaka 0 órától kezdődik. A MÁV békéscsabai állomásfőnökségétől részletes információt kaptunk a város lakosságát érintő fontosabb változásokról. Eszerint a Békéscsabáról 11 óra 36-kor induló, illetve a Budapestről 15 óra 10-kor Csaba felé tartó Wiener-Walzeren belföldi forgalomban nem utazhatnak (természetesen továbbra is igénybe vehetik azok, akik külföldre igyekeznek). E helyett Békéscsabáról Pest felé 10 óra 45-kor, a budapesti Keleti pályaudvarról vissza pedig 14 óra 02-kor indul gyorsvonat. Ez a járat a megnövekedett nyári' forgalmat hivatott tehermentesíteni. Szeptember 24-e után megszűnik, s ekkortól ismét igénybe vehetik a nemzetközi gyorsvonatot a belföldi utasok is. Az úgynevezett Orient-ex- presszt továbbra is éppúgy igénybe vehetik, mint eddig. Változás azonban, hogy a pesti gyors, amelyik 11 óra 33-kor érkezett Békéscsabára, most előbb indul (7 óra 12-kor) és már 10 óra 20-kor megérkezik. A délután 17 óra 44-kor Budapest felé induló gyorsvonatnak pedig 18 óra 03-ra módosul az indulási ideje. A rpenetrendi változásokhoz kapcsolódva a Békéscsabáról Mezőhegyesre tartó szerelvény 11 óra 36 helyett 10 óra 40-kor indul. Ezek — a városból utazókat érintő — legfontosabb változások. Más vonalaknál is lehetséges néhány perces differencia az eddigi menetrendhez képest. Ezért — addig is, amíg az új menetrend példányai megérkeznek — érdemes utazás előtt megkérdezni a vasútállomás információs irodáját. A kél élelmiszeripari üzem vezetőinek tanácskozása Békéscsabán viselője magyarázta el egy-egy új létesítmény születésének történetét, s a két öreg szemében a meghatottság könnyei csillogtak a városban tett séta után s köszönték a nekik oly kedves látogatást. Kultúráiéi Kondoroson Kondoros kulturális fejlődésés> ben fordulópontot jelentett május 16-a: először adhatott számot a község történetében egy nagyszabású hangverseny keretében az ifjúság arról, mennyit fejlődött zenei ízlése. A reflektorfényes kultúrotthon- ban ezer gyermek képviseletében 70 általános iskolás és fiatal ajkán csendültek fel a magyar népdalok. a baráti népek dalai, s az új életünk harcáról, örömeiről szóló énekek. Az Ifjú Zenebarátok hangversenyeinek szerves folytatásaként rendezte a művelődési otthon igazgatója és Machács László karnagy a zenei estet. Elhatározták, hogy a jövőben újabb és újabb műsorokkal fejlesztik a község lakosainak ízlését. AZ ÉM BUDAPESTI BETONÁRUGYÁR Budapest, XXI. (Csepel). Rákóczi F. u. 289. AZONNALI EELÉPÉSSEL ALKALMAZ belonelemgyártó munkára lérfi és női segédmunkásokat Felvételhez munkakönyv, MIL-lap. és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást és napi egyszeri melegétkezést térítés ellenében biztosítunk. Felvételre jelentkezés a fenti cim munkaügyi csoportján. 5516 Dobozi gondok A dobozi Petőfi Tsz 7900 hold földjéből nagyobb esőzés alkalma - val Gerlán és Pósteleken jelentős terület víz alá kerül. Tavaly 1038. az idén 1500 holdon keletkezett belvízkár. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság a doboz-békési határva- lasztó csatornát kimélyítette. Foptos volt ez, mert a Békés felöl érkező vizet gyűjti össze. Ott azonban egyáltalán nincs csatorna, ahol szinte évente kárt okoz a belvíz. Jámbor Ferenc, a tsz elnöke ennek a csatornának az elkészítését rendkívül sürgős feladatnak tartja. Hiánya az idén hárommillió forint értékű termeléskiesést okozott, ami egyúttal azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet a tervezett 110 vagonból egy szem gabonát sem tud eladni az államnak. Tavasszal a járási pártbizottság es a járási tanács foglalkozott a kérdéssel és a tsz-ek vízgazdálkodási társulata kapta a feladatot. hogy a csatornát készítse el. A társulat azonban csak 1967-re tervezte be a munkát. Vajon miért. amikor a vízlevezető csatorna elkészítésének költsége csupán egy nem is jelentős hányada annak a veszteségnek, amit egy újabb belvíz okozhat? Most a tsz a belvíz miatt kiszántott gabona helyére zöldborsót. zöldbabot, silókukoricát vet. Lehet, hogy a belviz ezt is tönkreteszi. Sajnos, egyelőre csak a ..természetfelelősben'’ bízhatnak. ♦ * * Az iskolai gondokról beszél Komlósi Lajos, a község tanácselnöke: | — Dobozon jelenleg több mint j 900 általános iskolás két helyen tanul. A felső tagozatúak sincse- | nek egy iskolában, ami nagyori j megnehezíti az oktatás szervezését. j A gondokhoz tartozik, hogy nincs megfelelő műhelyterem. A | tanács úgy határozott, hogy jövőre — részben állami költségvetésből. részben pedig községfejlesztési alapból — ‘két politechnikai műhelyt létesít. A község pedagógusainak 50 százaléka a két közeli városból, Békéscsabáról és Gyuláról jár Dobozra. Két év alatt három pedagógus vásárolt lakást, egy pedagóguslakást a tanács biztosított. Az idén újabb lakást adnak át. Távolabbi célkitűzés egy új iskola építése, amelyre a tanács 1968-tól évente 100—100 ezer forintot tartalékol. * * * A Sarkadi Lenin Tsz bekötő útjáig Doboztól mindössze 5 kilométer a távolság. Vezet is oda földes út, ami azonban ősztől tavaszig nem használható. A gépjárművek a répát Gyulán keresztül szállítják a Sarkadi Cukorgyárba, vissza pedig a melaszt. A tanácselnök számítása szerint 20—25 kilométert lehetne megtakarítani minden úton. ha megépülne az 5 kilométeres útszakasz. Arról nincs pontos adat, hogy évente hány Dobozról induló gépkocsi fordul meg a Sarkadi Cukorgyárban, véleménye szerint azonban igen sok. És talán érdemes lenne számvetést készíteni, hogy mennyi idő alatt térülne vissza az 5 kilométeres út építési költsége. Komlósi Lajos jól tudja, hogy egyszerre minden nem valósítható meg, de ha mód van rá, helyesnek tartaná az útszakasz megépítését már a harmadik ötéves tervbe beleilleszteni. Páwetor Öt év beruházásai a mezőgazdaságban A közelmúltban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a második ötéves terv teljesítéséről. A jelentés a mezőgazdasági termelés fejlődésének, a második ötéves tervben végrehajtott mezőgazdasági beruházások néhány összegező adatát is tartalmazza. Még nem történt meg a beruházások és azok eredményeinek végleges értékelése, bizonyos tanulságok és felismerések azonban már most lehetővé és szükségessé teszik, hogy a tények alapján néhány gondolatot megfogalmazzunk., A mögöttünk levő öt évben elismerésre méltó és kedvező hatású erőfeszítések történtek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. ' Az eredetileg elhatározóit 34 milliárd forint helyett népgazdaságunk 40 milliárd forintot fordított mezőgazdasági beruházásokra. Az eredeti összeg hatmilliárdos emelését az élet üteme, a reális helyzet számbavétele kívánta meg. Á második ötéves terv volt az első olyan időszak hazánkban, amikor a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság igényeivel kellett számolni. A kisparaszti gazdaságok termelőeszközeinek többsége hasznavehetetlennek bizonyult a több ezer holdas termelőszövetkezetekben, tehát érthető, hogy a beruházásoknál is új helyzet teremtődött. Sok-e végeredményben a 40 milliárd forint, vagy kevés? Az államháztartás erejéhez mérten jelentős összeg: öt év összes beruházásainak 19.4 százaléka. Jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha számba vesszük, milyen épületekkel, gépekkel gyarapodott a 40 milliárd felhasználásával a mezőgazdaság. öt év alatt csak a termelőszövetkezetekben megépült több mint négyszázezer szarvasmarhaférőhely, egymillió-kétszázötven- ezer sertésférőhely. huszonhat- ezer vagon terményt befogadó magtárépület és harmincötezer vagonra elegendő kukoricatároló. A beruházások jelentős részét gépesítésre fordították: 37 OOO új traktor, 6500 gabonakombájn, több mint 7000 silókombájn, 27 ezer pótkocsi, több mint 10 000 ve tógép és körülbelül ugyanennyi szénabetakarító gazdagította a gépparkot. A második ötéves terv időszaka alatt a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban kereken százezer hold gyümölcsöst és 82 000 hold szőlőt telepítettek. 800 000 holdon végeztek talajjavítást és az öntözött terület nagysága elérte a félmillió holdat, vagyis — 1960-hoz viszonyítva — a háromszorosára növekedett. Látszólag tehát — a felsorolt adatokat tekintve — nem ők nélkül türelmetlenkednek azok, akik a mezőgazdasági termelés erőteljesebb fejlődését kérik számon a nagy értékű befektetések viszonBékéscsatba két legjelentősebb élelmi szeri pari üzeme a konzervgyár és a hűtőház. Mindkét termelőegység mezőgazdasági nyersanyagot használ fel, s bár más- más módszerrel, de egyik is, másik is az élelmiszerek tartósításával foglalkozik. Így előfordul, hogy hol az egyik, hol a másik tudja egymást munkájában segíteni. Hogy kapcsolatuk szorosabbá váljék, s a jövőben szervezetten tudjanak együttműködni, a két üzem vezetői Zelenyánszki György és Márton Pál igazgatok vezetésével közös tanácskozást tartottak. A műszaki, gazdasági és mozgalmi felső vezetés megbeszélései után néhány nap múlva sor kerül a gyárak illetékes osztályainak szakmai tapasztalatcseréjére. zásaként. Ám. ha a globális adatokon beiül a részleteket is közelebbről szemúgyre vesszük, akkor már kevésbé tűnik megalapozottnak a türelmetlenség, különösen a termelőszövetkezetek vonatkozásában. A tervidőszakban megvalósított 40 milliárdos mezőgazdasági beruházás megközelítően felét a termelőszövetkezetek, egynegyedét az állami gazdasagok, egynegyedét pedig más mezőgazdasági jellegű üzemek és intézmények kapták. (Erdőgazdálkodás, vízügyi kutatás stb.) Az összes beruházásoknak mintegy 29 százaléka (kb. 11—12 milliárd) szolgálta a mezőgazdasági termelés bővítését, több mint kétharmada pedig az elhasznált vagy a tsz-ek esetében a nagyüzemi körülmények között nem használható eszközök (gépek, épületek, ültetvények stb.) pótlására szolgált. Számottevő erőfeszítést követeit az öt év alatt elvándorolt 400 ezer mezőgazdasági dolgozó munkerejé- nek pótlása i5> Nem 'hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a termelőszövetkezetekben végrehajtott mintegy 20 milliárdos beruházásból 6 milliárdot a saját erejükből valósítottak meg a tsz-ek. a fennmaradó 14 milliárd nagyobb részét pedig — visszafizetési kötelezettség mellett — állami hitelekből. K fentiek bizonyos magyarázattal szolgálnak arra is, hogy a megtett erőfeszítések ellenére — az igényekhez mérten — a mezőgazdasági üzemekben még mindig hiány van korszerű gépekben. felszerelésekben, szállítóeszközökben. tárolóhelyiségekben stb. Ennek a termelésre gyakorolt hatását talán egyetlen tény is »
