Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-19 / 117. szám

egyesüljetek! Világ proletárjai, NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA *966. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 117. SZÄM iie ballagva, hanem kilépve — „A versenymunka, az csak olyan elnagyolt munka!” — mon­datta inkább a nem akarás, mint a meggyőződés szövetkezeti gaz­dáink jó részével még néhány év­vel ezelőtt. Azóta megtanulták: a verseny nem jelent mást, mint azt, hogy ha elindultak egy cél, a mind magasabb jövedelem, a jobb életmód felé, akkor ne bal­lagva menjenek, hanem lépjenek ki. Más szóval: akarják az év minden napjának minden órájá­ban, különösen az idő múlását nem tűrő sürgős tennivalók ide­jén a többet és a jobbat. Azt még nem mondhatjuk el, hogy most már mindenki szívébe egyformán fészkelődött be a szö­vetkezet iránti szeretet, ,s hogy mindenkiben egyformán lüktet az élét követelte többet és jobbat akarás versenyszelleme. Azt azon­ban büszkén állítjuk, hogy me­gyénk előkelő helyet foglal el ha­zánkban a versenyszellemet és az eredményeket illetően. Csupán az országos többtermelési ver­senybe 128 szövetkezetünk neve­zett be az elmúlt év elején. Ezek közül jó néhány, összesen 40 pá­lyázott a legeredményesebb ba­romfitenyésztő tsz címre. A ver­seny savát-borsát, lüktető pezsdü- lését 46 olyan termelőszövetkezeti brigád adta, amely célul tűzte ki a szocialista cím elnyerését. A múlt évi vetélkedés anyagi gyümölcsét csaknem mindenütt a tervezettnél is jobban sikerült zárszámadáskor kapták kézhez a szövetkezeti gazdák. Ennél nem kisebb öröm számukra, hogy 100 ezres és milliós értékben nőtt a közös vagyon, az idei és a követ­kező évek eredményes gazdálko­dásának alapja gépekben és épü­letekben. Jóleső tudat szátnukra az is, hogy a mostoha időjárás és egész sor elemi csapás ellenére a vártnál több gabonát, több húst, több ipari növényt adtak nép­gazdaságunknak. Az ezekért járó erkölcsi elismerés egy részét, a szocialista brigád — s a legjobb baromfitenyésztő tsz és munka­csapat címet már megkapták az arra érdemesek. Most a napokban kerül sor a múlt évi országos többtermelési versenyben helye­zést elért közös gazdaságokban a Kiváló Termelőszövetkezet cím és oklevél átadására. A megye közvéleményének elis­merését tükröző tekintete a kiváló címet nyert kondorosi Dolgozók és az orosházi Új Élet Tsz, továbbá a hasonló megbecsülést jelentő oklevelet nyert tótkomlósi Vihar­sarok. a medgyesbodzási Egyet­értés és a kardoskúti Rákóczi Tsz felé fordul ezekben a napokban. Nagyszerű fegyvertény az ország 23 kiváló és 46 okleveles szövet­kezete közé kerülni. Annál is in­kább, mert az elismerés mögött nemcsak a múlt évi termésered­mények, a szövetkezeti gazdák jövedelmének növekedése és a közös vagyon gyarapodása, hanem a szövetkezeti demokrácia betar­tása, a vezetés, a bizonylati fe­gyelem szilárdsága, a majorok rendje és tisztasága is meghúzódik. E szempontokból kellemes megle­petés a medgyesbodzási Egyetér­tés és a kardoskúti Rákóczi kitün­tetése, hiszen nem ismeretlen az megyeszerte, hogy három-négy évvel ezelőtt mennyire zötyögött, akadozott a gyengeségtől ennek a két közös gazdaságnak a szekere. A megye közvéleménye termé­szetesen nemcsak azokra a szö­vetkezetekre büszke, amelyek most országos elismerésben ré­szesülnek. Jól ismerik, hiszen fi­gyelemmel kísérik a többiek fej­lődését, jövedelemosztó és áru- értékesítő képességét is. Ebből a szempontból igen előkelő helyet foglal el a megyei ranglistán a mezőkovácsházi Üj Alkotmány, az újkígyósi Aranykalász, a füzes­gyarmati Vörös Csillag, a végegy­házi Szabadság, a kétsopronyi Dózsa, a nagyszénási Űj Élet és még számos szövetkezet, amelyek nevét akár tízesével is lehetne sorolni. Az országos versenyben nem érhet el minden szövetke­zet helyezést, mert hiszen nem egyformák az adottságok, s az elemi csapások sem azonos mér­tékben sújtották múlt évi gazdál­kodásukat. A tavalyi versenynek ennek ellenére győztese vala­mennyi szövetkezet és a népgaz­daság is. Az akarat, a tobbter- melésért kifejtett erőfeszítés, a belvíz és a jégkár ellenére töb­bek közt a múlt évben csaknem mindenből megnövekedett a ter­mésátlag. Megyénk szövetkezetei­nek közös vagyona több mint 419 millió forinttal növekedett, s a tervezettnél 54 millió forinttal több jövedelem jutott a szövetke­zeti gazdáknak. Ezekért az eredményekért érde­mes volt versenyezni. ^Érdemes volt egy kicsit korábban, sietőseb­ben kimenni reggelenként a ha­tárba, s egy kicsit tovább kint maradni, aszerint, ahogy a munka megkövetelte. A szorgalommal dolgozó emberek számát kell még növelni és még tudatosabbá tenni a verseny célját, annak gyü­mölcsöt növelő hasznát, s akkor még jobban feltárulkozik a me­gye talajában és állattenyésztésé­ben rejlő sok lehetőség. Mert azt mondani sem kell, hogy az elér­hető hozamokat egyenként sem és együttesen sem érték el még szö­vetkezeteink. Legyen az erre irá­nyuló újabb lépés az idei több­termelési verseny és az ezen belül lüktető szocialista brigádmozga­lom. Kukk Imre Legyen tartalmasabb a munkára nevelás — A szakközépiskolák oktató-nevelő munkáját értékelte a megyei tanács művelődésügyi osztálya — Tegnap délelőtt 9 órakor, Bé­késcsabán, a Rózsa Ferenc Gim­náziumban Békés megye vala­mennyi középiskolai és diákott­hon-igazgatója egész napos érte­kezleten jelent meg. A megyei művelődésügyi osztály munkater­vében szerepelt, hogy a megyei szakközépiskolák oktató-nevelő munkáját ellenőrizze s részben a saját, részben pedig a szakfel­ügyelők tapasztalatait a középis­kolák igazgatóival ismertesse. Gácsér József, a megyei mű­velődésügyi osztály osztályvezető­helyettese megnyitója után Róta Pál előadó tartotta az értékelő beszámolót. A többi között szólt arról, hogy mi a tapasztalatuk a szakmára való felkészítés és a tanulók és a nevelők fizikai mun­kához való viszonyáról. Megemlí­tette azt is, hogy azokban a szak- középiskolákban (pl. Békéscsabán, Békésen), ahol a szakma gyakor­lati elsajátításához megfelelőek a tárgyi feltételek, zökkenőmente­sen folyt az oktatás. Hangsúlyoz­ta, hogy általános,Ságban a me­gyénk 54 szakközépiskolai osztá­lyában a tanulók ismeretei csak a közepes szintet érik el. Általá­nos hiba, hogy az összefüggése­ket nehezen látják meg a tanu­lók. Például a gépelemeket is­merik egyedenként, de a gépen már nem ismerik fel. Hiba az is, hogy az állattenyésztő szakközép- iskolákban kettős jellegű az ok­tatás: az elméleti órákon a ta­nulók tudományos ismereteket szereznek, de a bázisokon — fő­leg termelőszövetkezetekben — a gyakorlat kialakította, kevéssé tu­dományos, sőt néhány esetben az elméleti ismeretekkel ellentmondó oktatással találkoznak. Történt összehasonlítás a köz­ismereti tantárgyak elsajátítási színvonalában a párhuzamos gimnáziumi osztályokkal. A meg­állapítás az, hogy a matematika, az orosz és a magyar tantár­gyakból a szakközépiskolások tu­dása alacsonyabb színvonalon áll az általános gimnáziumi tanulók tudásánál. — Ennek egyik oka — mondotta Róta Pál elvtárs —, hogy a szakközépiskolákba gyen­gébb képességű tanulók jelent­keznek, másik oka pedig, hogy megfelelő, a szakközépiskola jel­Helyreállt a Psz—26-os olajkút „nyugalma” A Pusztaszőlős 26-os számú fúrási ponton, ahol a múlt hét végén elfojtották a gázkitörést, befejeződtek a helyreállítási munkák, eltávolították a mun­kapad sérült részeit, lehúzták a torony koronájában megakadt súlyosbító szakaszt, s a magas fajsúlyú iszappal feltöltött lyuk „nyugalmi” helyzetbe került. A szolnoki központtól érkezett program szerint tovább halad­nak a kút mélyítésével. legéhez igazodó közismereti tan­könyvek még híjával vannak. Hiba az is, hogy a közismeretet tanító nevelők egy része teljesen elszigeteli magát a szaktárgyakat tanító nevelőktől. Olyan eset is előfordult már. hogy a tanmene­teiket sem ismerték. Befejezésül örömmel közölte Róta elvtárs, hogy a tanulók- sze­retik iskolájukat, a szakmán be­lül minden munkát szívesen vé­geznek, munkaerkölcsük szinte kifogástalan. Hangoztatta azt is, hogy a valóság közelsége világné­zetileg igen eredményesen neveli a tanulókat. A jövő feladatainak azt szabta meg, hogy a további­akban tovább kell javítani a szakiskolák tárgyi feltételeit, s az oktatás-nevelés színvonalát, a munkára nevelést komoly tarta­lommal kell megtöltetni. T. F. Járási és városi tanácsok elnökeinek, valamint a megyei szakigazgatási szervek vezetőinek értekezlete Tegnap, május 18-án, Békéscsabán a megyei tanács végre­hajtó bizottságának megbízott elnöke, Csatári Béla elvtárs érte kezletet tartott a járások és városok tanácselnökeinek, valamint a megyei tanács osztályvezetőinek részvételével. Csatári Béla elvtárs tájékoztatta a résztvevőket a népgazda­ság helyzetéről, valamint az imperializmus fellazító politikájá­nak egyes kérdéseiről, majd az Elnöki Tanács határozata alapján a Békés megyét érintő területi rendezés gyakorlati végrehajtását vitatták meg. Folytatta a Komszomol Moszkva Szardán folytatta munkáját a Kreml kongresszusi palotájában a KOmszoimol 15. kongresszusa. Szá­mos területi és köztársasági kül­dött szólt hozzá a Komszomol Központi Bizottságának és Köz­ponti Revíziós Bizottságnak elő­munkáját kongresszusa ző nap elhangzott beszámolójá­hoz. A délelőtti ülésen terjesztette elő jelentését a kongresszus man­dátum vizsgáló bizottsága, majd a küldöttek ideiglenes meghatalma­zását kicserélték küldött! igazol­ványra. (MTI) z-mmmmmmmmzi ■ -,«• S ■ 1(1 •> 1111-­f **»*>-­Van benne érdekes... Fotó: Kiss A. t*<r fy1

Next

/
Thumbnails
Contents